Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-08 / 185. szám

1995. augusztus 8., kedd HAZAI HOL-MI A békéjére büszke vidék Bölcsebbek a kárpátaljai népek, mint az éket közéjük verni próbáló politikusok Györke László Beregszász, Munkács (KM) — Mint arról már röviden beszámoltunk, a békenapok rendezvénysorozata vasár­nap Kárpátalja két városá­ban, Beregszászban és Mun­kácson folytatódott. A két autóbusznyi magyarországi vendéget a járási közigazga­tási hivatal épülete előtt Hit­man Tibor, a beregszászi já­rási tanács elnöke, Kincs Gábor alelnök, Baksa And­rás, Beregszász alpolgár­mestere fogadta. A hivatal nagytermében a ven­dégeket, a Beregszászi Nyug­díjasklub tagjait, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi tagozatának diák­jait, a spontán érdeklődőket Tóth Mihály, az ukrán parla­ment egyetlen magyar képvi­selője tájékoztatta Ukrajna, Kárpátalja helyzetéről. Békés sziget Kárpátalja Ukrajna 24 me­gyéje közül a lakosság számát és nagyságát tekintve az utolsó előtti. A történelem folyamán egészen Trianonig nem volt önálló tájegység. Tehát egy sajátos, a nagyhatalmak dönté­se nyomán létrejött képződ­mény sok nemzetiséggel (13 százaléka magyar a hivatalos adatok szerint), önálló gazda­ság nélkül. A két világháború között Csehszlovákia, 1938 és 1944 között előbb az alföldi része, majd az egész terület új­ra Magyarország része. 1944 őszétől pedig a Szovjetunióé a birodalom felbomlásáig. 1991. december 1-jétől az itt élők ukrán állampolgárok. Tehát aki a század elején született, úgy volt hat állam polgára, hogy közben el sem hagyta szülőföldjét. — Mi büszkék vagyunk arra — mondotta Tóth Mihály —, hogy békés vidék a miénk. Mert bölcsek az itt élő népek, nemzetiségek, a századok fo­lyamán megtanulták az együttélés aranyszabályait. Bár kísérletek voltak és van­nak ma is arra, hogy éket üsse­nek az itt élő népek közé, de mind ez ideig törekvésük ku­darcba fulladt. S reméljük ez­tán is így lesz, hiszen a jelenle­gi mély gazdasági válságból csak békeállapotban képzelhe­tő el a kivezető út. Zuhanórepülés Ukrajna gazdasága 1991 óta folyamatosan zuhan. Az 52 milliós ország gyakorlatilag nem működik. Az árnyék-, vagy feketegazdaság teszi ki a termelés, a kereskedelem fe­lét. Az állami költségvetésből élők — a nyugdíjasok, peda­gógusok, az egészségügyi dol­gozók stb. —, akik a felnőtt la­kosság egynegyedét teszik ki, alig vegetálnak. Kárpátalja lakossága vi­szonylagos fejletlensége miatt — a szovjet időkben kevésbé fejlesztették a határ menti me­gyét, mint a nagy iparvidéke­ket — nem érzi annyira a gaz­dasági csődöt. Talán ezért sin­csenek komolyabb társadalmi megmozdulások. Valamint azért, mert az érdekképviseleti szervezetek gyengék, a civil szerveződések pedig gyer­mekcipőben járnak, ha vannak egyáltalán. Az ukrán kormány gazdasági reformkísérletei ku­darcot vallottak, sőt ezeknek esett áldozatul az ipar. Több millió ember vált olyan mun­kanélkülivé, akik még segélyt sem kapnak. Az állam képte­len biztonságot szavatolni pol­gárainak, ezért anarchia van, nő a bűnözés. Lobogó Kárpátalja magyarlakta tele­püléseinek közigazgatási épü­letein két zászló leng: az ukrán és a magyar. A nemzeti szim­bólumok használatát a kisebb­ségeknek ugyanis az 1992-ben elfogadott nemzetiségi tör­vény szavatolja. Ez példaérté­kű egész Közép-Európa szá­mára. Sajátos helyzet alakult ki az utóbbi években: miközben a gazdasági csőd egyre mélyül, a magyar intézmények gyara­podnak. Hiszen a Beregszászi Magyar Gimnázium mellett református magyar gimnázi­um indult Nagydobronyban, Nagyberegen és Tiszabökény- ben, ez idő alatt nyitották meg a beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színházat, 1994 szeptembere óta pedig a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán tanulhatnak a leendő tanárok, óvodapedagógusok. Ezt a ta­gozatot egyébként egy későb­bi önálló kárpátaljai ma­gyar tanárképző főiskola alap­jának tekintik. Szép gesztus volt a Magyar Békeszövet­ségtől, magánszemélyektől, akik a leendő főiskolai köny­várat gyarapították adománya­ikkal, a Mérnökök a Békéért Alapítványtól, amely ösztön­díjat ajánlott fel a legtehetsé­gesebb beregszászi főiskolá­soknak. Feledhetetlen mozzanatai a békenapok programja máso­dik felvonásának Dinnyés Jó­zsef fellépése a beregszászi Petőfí-szobomál, Lehotka Gá­bor orgonakoncertje a refor­mátus templomban, a munká­csi várban tett séta, mely köz­ben Vaszócsik Matild, a mun­kácsi II. Rákóczi Ferenc Iro­dalmi Kör vezetője történelmi kiselőadását hallgathattuk. — A béke számunkra nem­csak háborútlanság hirdetését jelenti, hanem az ismerkedést, a kapcsolattartást a határon tú- liakkal is — hallottuk Köteles György professzortól, a Ma­gyar Békeszövetség elnöké­től. Lisztérzékeny fiatalok Tivadaron Táborbéli hétköznapok A szerző felvétele Tivadar (M. K.) — Az idei nyáron két turnusban elég vegyes összetételű csoportot fogadott az egykori ifjúsági és úttörőtábor. A PKU (azaz lisztérzékeny) Országos Egyesület hasonló feliratú sárga zászlóját csak azért nem húzhatták fel, mert a rendszerváltás szele még a zászlórudat is elsodorta. Kétszer 75 fős csoportban érkeztek lisztérzékenyek és hozzátartozóik. Róluk, min­dennapjaikról beszélgettem a fiatalokkal: Takács Klaudia (Dunaújváros) gimnazista: — Én nem vagyok PKU-s, csak pártolótag. Az unokatest­vérem viszont itt van. Lassan negyedszázada már, hogy amikor megszületünk, vérünk­ből mintát küldenek (Buda­pesten és Szegeden van ilyen labor). Egyhetesként szüléink már megtudhatják, hogy lisz­térzékenyek vagyunk-e, vagy sem. Ha valaki betartja az elő­írt diétát, semmi baj nem lehet. Az előző csoportban itt volt az ország legidősebb PKU-sa, egy 24 éves csinos, viruló hölgy. Ebben a csoportban a legidősebb lisztérzékeny egy 22 éves fiú. Persze ez senkire nincs ráírva. Akkor viszont, ha nem tartja be a diétát, agyilag x de mozgásilag is nagyon gyor­san leromlik a beteg. Én mindenről hallottam itt, még arról is: azért Tivadart válasz­tották az egyesület vezetői, mert itt együtt elfértünk, mást nem zavartunk, bennünket sem zavartak. A konyhát pedig a szükségesnek megfelelően használhatták, használhattuk. Az unokatestvér Takács Ág­nes PKU-sként kapcsolódott a beszélgetésbe: — No, nem olyan zavartala­nul megoldható ez, mint ahogy Klaudia fogalmaz. Mi Kecskeméten élünk. Eleve egészségügyi szakiskolás let­tem. Végzés után dolgozni akartam. Az intézmény — kö­telező bennétkező — alkalma­zott volna de diétázni nem tud­tam volna. Ezek a szervezett táborok azért jók, mert itt van diabetikus nővér, s az ő irányí­tásával dolgoznak a szakács­nők. Sokan el sem hiszik, hogy létezik habarás liszt nél­kül, hogy keményítőből meny­nyi ételt lehet készíteni. Persze azért is jöttünk, mert amikor ránéztünk a térképre, érdekes­nek tűnt a környék. Igaz, nem vagyunk taknyos gyerekek, de tudomásul kell venni, hogy itt rend van. (Egyesületünk alel- nöke egy pesti „főrendőr”, s nem hagyja, hogy mi tekereg­jünk illetve, hogy ide bejöjje­nek idegenek.) Az érdekes ételek témájához az országosan is ismertté vált település (Dabas)-ról érkezett Pacsirta Nellinek is volt mon­danivalója: — Itt jártak a Damin Stúdió szakemberei. Mit, hogyan, mi­ből tudunk magunknak otthon készíteni, erről tartottak bemu­tatót. A Szegedi Gabonakutató Intézet termékeit „élesben” láthattuk itt a konyhán. Persze láthattuk Szatmár-Bereg neve­zetességeit is, ahová a szövet­ség költségén juthattunk el. Én katolikus vagyok, de sem ez, sem más nem befolyásol itt bennünket, hogy testvéri kö­zösségben teljenek napjaink. Ez egy családos üdültetés, de a nagyobbak esetében ettől elte­kintettek. Én a nyolcadik után átképzősként kétéves tanfo­lyamot végeztem, s most var­rodában dolgozom. Naponta bejárok (hatvan kilométer) a fővárosba. Ettől függetlenül egy kicsit messze van ez a Ti­vadar. Egyetlen férfitársam a cse­peli Ékler József: — Az Erzsébeti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázi­umban kínlódnak velem a ta­nárok (már ami a tanulást ille­ti), de ennek semmi köze a lisztérzékenységemhez. Arra viszont gondolni kell, hogy — állítólag — ez öröklődik. S ha a fiú és a lány is lisztérzékeny, ez szinte biztos. Japán köszönet Nyíregyháza (KM) — A hirosimai és nagaszaki atomtámadás 50. évfordu­lója alkalmából Nyíregyhá­zán tartott emlékülés részt­vevőinek levélben köszönte meg a megemlékezést a Ja­pán-Magyar Baráti Társa­ság. „Tisztelt Nyíregyházi egybegyűltek! Mély megindulással mondunk köszönetét, hogy a mai napon a hirosimai atomtámadás emlékére egybegyűltek. Az idén ép­pen 50 éve, hogy Hirosimá­ra ledobták az atombombát. Mi is Japánban sokféle al­kalommal és sokféle formá­ban emlékezéseket tartunk. Az, amikor hírét vettük, hogy a távoli Magyarorszá­gon, Nyíregyházán is Hiro­simáért mondanak ünnepi fohászt, igazán szívből meghatott bennünket. A Japán-Magyar Baráti Társaság kóruskapcsolatok szekciója ezúttal a Cante- mus Gyermekkórust má­sodszor hívta meg Japánba 1992 óta. Június 25-től 30 hangver­senyből álló körúton az elő­zőnél is sokkal nagyobb, ki­robbanóbb sikerrel szere­pelt a kórus. Különösen a június 19-én a tokióbeli Ca­sals Hallban. Itt hallgatta meg őket Takamadomiya herceg, aki már november­ben Budapesten is találko­zott a nyíregyházi lányok­kal. Ezúttal egyenként kö­szöntötte őket Tokióban és kezet fogott velük. Ezt az eseményt — amely a japán emberek körében nagy si­kert aratott —, a televízió is közvetítette. Ha arra gondolunk, hogy Önök most Hirosimá­ért gyűltek össze, bármi­lyen távol is vagyunk, bár­mennyire más nyelvet is beszélünk, Nyíregyháza számunkra egy nagyon közeli, meghitt barátságról tanúságot tevő város, s ezt mi szívből átéljük a távoli és egyben közeli Japánból a Pro Musicaval és a Can- temussal egyformán ked­velt és szeretett Banchieri együttessel együtt. A Hi­rosimáért rendezett ün­nepi ülést szívből köszön­jük. Japán-Magyar Baráti Társaság Kóruskapcsola­tok Szekciója” Városról városra 1 ' : Szeptembertől... ... a nyírbátori zeneiskola a Szabadság téri székhelye helyett a 4. Számú Általá­nos Iskola épületében foly­tatja munkáját. (KM) A városi... ...vízközművagyon működ­tetésével a tiszalöki önkor­mányzat határozatilag a Nyíregyháza és Térségi Víz- és Csatornamű Válla­latot bízta meg. A vízköz­művagyon értéke mintegy 67 millió forint. Egyben rendelettel szabályozták a víz- és csatornadíjakat is, melyek 12 százalék áfát tar­talmaznak. (KM) Több szociális... ...rendeletet módosított az ibrányi önkormányzat. Eszerint az állandó ibrányi lakos, legyen bár főiskolás, egyetemista, a tanulmányi eredményektől függően tá­mogatja. így például akinek a tanulmányi eredménye 3 és 3,99 között van, havi 2000, a 4 és ennél jobb eredményt elérőket pedig 3000 forinttal segíti. Intézményeket... ...vontak össze Nyírbátor­ban, ahol az iskolák már így kezdik az új tanévet. Ezek szerint egy igazgatóság alá került a 2. és 3. számú álta­lános, a zene- és a 4. számú, valamint a 1. és 5. számú is­kola. Ezzel együtt osztály- összevonásokra is sor ke­rül. (KM) Közei kétszáz... ...gyermek táborozik Nagy- kálló-Harangodon. A hazai iskolásokon kívül német, erdélyi gyerekek kötik össze a kellemeset a hasz­nossal a zenés-táncos tábor­ban, mely augusztus 10-éig tart. (KM) Szövetkeztek a romák Érdekvédelmet és munkahelyet Nyíregyháza (KM) — Megalakult az Északkelet- Magyarországi Roma Szer­vezetek Érdekegyeztető Szövetsége hétfőn Nyír­egyházán. Az alapító hét Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei ci­gányszervezet képviselői szeretnék, ha a régió vala­mennyi romaszervézete, így a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyeiek is csatlakoz­nának a szövetséghez. Az alakuló ülésen a célok között megfogalmazták: kapcsolatfelvételt és ered­ményes együttműködést ajánlanak a térségben mű­ködő cigány kisebbségi ön- kormányzatoknak, hogy azok az etnikum érdekkép­viseletét még jobban ellát­hassák a közigazgatásban. Fontos feladatként jelölték meg továbbá a hatékonyabb munkahelyteremtés eléré­sét, mivel a három északke­leti megyében a legna­gyobb a munkanélküliség, s a legtöbb állástalan roma Borsodban, Hajdúban és Szabolcsban található. A szövetségbe tömörült szervezetek elhatározták: a minél eredményesebb sze­replés érdekében már most és közösen kezdik meg a felkészülést az 1998-as vá­lasztásra. Lehetőleg olyan helyi, kisebbségi önkor­mányzati képviselőjelölte­ket indítanak majd, akiket az etnikum nagy többsége elfogad és támogat. Fogal­mazásuk szerint ezzel véget vethetnének a jelenleg ta­pasztalható értelmetlen vi­táknak és széthúzásnak. Döntöttek arról is, hogy a következő országgyűlési választáson nem csatlakoz­nak egyetlen politikai szer­vezethez sem, hanem együtt, közös jelöltet állíta­nak. Megpróbálnak képvi­selőt juttatni a parlamentbe, hogy törvényalkotásnál is érvényesíteni tudják a ro­mák érdekeit. x Dinnyés József (gitárral) a beregszászi Petőfi-szobornál A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents