Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-07 / 184. szám
1995. augusztus 7., hétfő HATTER Csak a rászorultak kapják Még a korábbi feltételek szerint érkezik a támogatás • Folynak az egyeztetések Budapest, Nyíregyháza (KM — D. M.) — Nagy vihart kavartak nemrégiben a sajtóban és a televízióban nyilvánosságot kapott ügyek, melyek a megváltozott munkaképességűeket foglalkozata- tó gazdasági társaságok tevékenységéről szóltak. Talán ez is közrejátszott, de elsősorban a megszorító gazdasági és szociális intézkedések hatására a támogatások csökkentésére és létszámleépítésre kellett számítani. Nos, egyelőre a korábbi feltételek szerint kapják a támogatást a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató gazdasági egységek. Eredetileg a pénzügyi és a népjóléti tárca rendelete alapján már augusztustól szigorítani kívánták e foglalkoztatás támogatását és a múlt évi finanszírozás 80 százalékát kapták volna. Ez 600 millió forint kiesést jelentett volna, s több helyen a megváltozott munkaképességűek elbocsátására kényszerítené a gazdálkodókat. Jogos a szigorítás Többek között az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának rehabilitációs albizottsága közbenjárására sikerült elérni, hogy a múlt évi keret 90 százalékát kapják meg a cégek az idén, így már 300 millió forintra csökkent a finanszírozáshoz szükséges pénzhiány. A szakbizottság tájékozódása szerint nincs lehetőség arra, hogy ezt a 300 millió forintot a Szolidaritási Alapból vagy a Foglalkoztatási Alapból adják át. Amennyiben viszont az egészségbiztosítási önkormányzat figyelembe venné a foglalkoztatók korábbi kérését a járulékcsökkentésre, ez éppen 300 millió forinttal segítené ezeket az intézményeket. Az idei problémák rendezését követően a szakbizottság is szükségesnek tartja a kérdés átfogó elemzését, mert tény, hogy sok esetben nem a rászoruló emberek foglalkoztatására veszik igénybe a támogatást. Ezért jogos a szigorítás, s az elosztási mód felülvizsgálata. Szakértői vélemény szerint A minipékség termékei iránt nagy a kereslet a jövőben közalapítványi formában lehetne finanszírozni ezt a foglalkoztatást. Az évenkénti mintegy 5 milliárd forintos támogatás nagyobb részét, több mint 3 milliárd forintot, a gazdasági társaságként működő foglalkoztatók kapják, ahol 16 ezer, többnyire megváltozott munkaképességű jut munkához. A tervezett szigorítás e gazdasági társaságok egy részére vonatkozna. Folyamatos leépítés Ezen kívül 1,2 milliárd forint támogatásban részesül az a több mint ezer kisebb foglalkoztató, ahol 15 ezer rászorulónak adnak munkát. Kisebb, alig több mint 30 millió forintos támogatáshoz jutnak az ön- kormányzati szociális foglalkoztatók. Az itt alkalmazottak száma 5 ezer, de csak kisebb részben megváltozott munka- képességű személyek. A probléma megyénket és ezen belül is a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményeit kiemelten érintette és érinti. Mint azt Veressné Molnár Julianna gazdasági vezérigazgató-helyettestől megtudtuk: az 1995. II. félévre vonatkozó támogatási tervezet az eddigi elképzelésekhez képest némileg kedvezőbb hatással lehet a vállalat működésére. Az első félévben megvalósult támogatáscsökkentések és a második félévre várható további megszorítások hatására 1995. évben 450 fő folyamatos leépítését jelentették be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központnak (ezzel a leépítéssel létszámuk az 1994. évi szintre csökkenne.) Május 31-ig 318 fő került nevesítésre, ezen dolgozók közül 181 fő munkaviszonya szűnt meg rendes felmondással. Időközben néhányan közös megegyezéssel távoztak a vállalattól. — A támogatáscsökkentés mindenképpen a vállalat átszervezésével jár együtt. Négy üzemet (Tiszalök, Tiszakere- cseny, Mátyus, Nyírbátor) júHarasztosi Pál felvétele lius 30-ával bezártunk, eszközeiket, termelésüket a megmaradó üzemekbe koncentráltuk. A további átszervezéseket, létszámleépítéseket a születendő jogszabály által biztosított lehetőségek fogják meghatározni. Ma ezek előírásait még nem ismerjük, a minisztériumi egyeztetések e témakörben még folytatódnak. Felkésiültek — A tervezet alapján az ez évi működtetéshez előirányzott támogatás mintegy 70-75%-át vehetnénk igénybe. Ez feltétlenül indokolttá teszi a termelés gazdaságossá tételét, a létszám hatékonyabb foglalkoztatását, a többműszakos munkarend bevezetését. A célszervezetek működésére kedvezőtlen hatású jogszabálymódosítás március óta várható volt, ezért igyekeztünk felkészülni minden lehetséges megoldással a vállalat stabilitásának megőrzésére — foglalta össze a vezérigazgató-helyettes. Kulcsár Attila tárcája Főzőtanfolyam égen a nagylány az anyja mellett tanult A. V meg főzni. Ma a tv főzőtanfolyama és a szakács- könyvek adnak útmutatást a kezdő háziasszonyoknak. Napjaink ifjú asszonyai azonban annyira laikusak, hogy első alkalommal ölbe véve kell átemelni a konyha küszöbén, hogy hasra ne essenek, szembe kell állítani őket a gáztűzhellyel, hogy tudják melyik az, és csak azután reménykedhetünk az ebéd elkészültében. A tv főzőtanfolyama nem a kezdőknek készül. Pedig a főzni tudás nem az áfonyás őzgerincnél kezdődik. Kezdjük tehát a legelején. Hagymás rántotta két személyre. Hozzávalók a szakácskönyv szerint: 4 tojás, 4 dekagramm zsír, 1 fej hagyma, só, paprika. Haladóknak. Kezdőknek továbbá: gáztűzhely, gáz, gyufa, serpenyő, konyhaasztal, kés, vágódeszka, pohár, szűrő, hűtőszekrény, Irix, géz, sebtapasz, olló, csapvíz, seprű, lapát, felmosórongy, szemetes- pitli. Amelyikkel szembenállunk tehát a gáztűzhely, mellette van a konyhakredenc. Innen kivesszük a nyeles lábast —, ezt hívják úgy, hogy serpenyő. A másik fehér láda a hűtőszekrény. Abban található a zsír, az a szürkésfehér, a tojás az ajtajában kiképzett tartóban, a hagyma az alsó rekeszekben. Ezeket a nyersanyagokat készítsük ki a konyhaasztalra. Amikor az egyik tojás legurul, seperjük össze, a konyhát mossuk fel, mert a tojásos padló balesetet okozhat. A megmaradt három tojást törjük fel a pohár peremén, az egyik fele a pohárba csúszik, a másik az asztalra loccsan. Ezt tenyérrel beleseperjük az asztal szélén a pohárba. Aztán halásszuk ki a kezünkkel a sárgája közül a fehérjét, vagyis a tojáshéjakat, és tegyük a szemetesedénybe, amelyik jó, ha lábbal nyitható fedelű. A fej hagymát tisztítsuk meg, és vágjuk apróra. Ha néha kiugrik a kés alól, mossuk meg, és aprítsuk tovább. Ha véletlenül belevágjuk a kezünket is, sérült ujjainkat szorítsuk egymáshoz, így kevésbé vérzenek. A végén mossuk át a hagymát szűrőben a csap alatt, hogy kifehé- redjen. Ha könnyezik a szemünk, öblítsük azt is ki, ha van otthon jól záródó búvár- szemüveg, használjuk munkavédelmi eszközként a hagyma szeletelésénél. Végezetül lássuk el ujjainkat gézzel, vízálló sebtapasszal. Amikor az alapanyagokat előkészítettük, kapcsoljuk be a gáztűzhelyt. Nyomjuk meg az egyik gombot és a fellob- bantott gyufa lángját tartsuk a gázrózsa felé. Ha jó gombot nyomtunk meg, a gáz kigyullad, ha nem —, a gyufa a körmünkre ég. Rohanás a csaphoz, hidegvíz, — és próbáljuk a másik rózsát meggyújtani. Ha az eredmény ugyanaz, harmadszorra már nagyon vigyázzunk, mert addig annyi gáz kifolyik a kinyitogatott csapból, hogy egy gyufa lángjától levegőbe repülhető konyha, és az ebéd nem lesz időre kész. Ha ezt megúsztuk, jöhet a serpenyő. Tegyük fel a tűzhelyre, és tegyünk bele 4 deka zsírt. Ezt a kilós zsírkocka kubatúrájából aránypárral lehet kiszámítani, ha nincs kéznél mérleg, — vágjunk le egy darabot belőle, és a kisebbiket tegyük a serpenyőbe. A forró zsírba szórjuk bele a hagymát, és üvegesre fony- nyasszuk. Amikor a zsír a kezünkre freccsen, jajgassunk, eresszünk rá hidegvizet, fújjuk be Irixel. Eközben a hagyma odaég, és tehetjük rá a tojásokat. Az elhabart tojásokat, szokás szerint megsózzuk és folyamatos kavarga- tással ízlés szerint lágyra vagy keményre sütjük. Lágy tojás kezdőknek nem szokott sikerülni, a kemény meg nem jön ki a serpenyőből. A tetejét pirospaprikával vagy míniummal hintsük meg és a serpenyőt magunk elé téve az asztalra— életünk párjára is gondolva, —próbáljukmegfőztünket elfogyasztani. Ez a recept nemcsak kezdő háziasszonyoknak ad tanácsot, hanem idősödő elhagyott férjeknek is, akik először próbálkoznak elkészíteni szerény ebédjüket. Védőburok nélkül Páll Géza zután védőburok nélkül kell élnünk. Illúziónak bizonyult a mindenkiről egyformán gondoskodó állam eszméje, amelynek eddigi ismereteink szerint az is a szerepköréhez tartozna, hogy szívén viselje az egyének, az állampolgárok boldogulását. Valójában a szemünk előtt foszlik szerte a korábbi védőburok, amely, ha szerény mértékben is, de munkát, megélhetést, gyógyulási, tanulási, lakhatási és egyéb szükséges lehetőségeket teremtett az állampolgároknak. Ma már ez a múlté, a saját lábára kell állnia mindenkinek, s magára vessen, ha nem bírja a versengést. Már a fizetett szabadságot is megcsorbították, nem szabad betegnek lenni, sőt a fogunk se fájhat, mert nagyon megbánhatjuk. Az idősebbek még emlékezhetnek arra az időszakra, amikor a nálunk gazdagabb, nyugati országokból, főként a szomszédos Ausztriából hozzánk jártak a sógorok a fogukat rendbe tetetni, mert ez lényegesen olcsóbb volt, mint náluk. Az itt élőknek pedig ingyenes. A mostanában elvett sok ingyenes állami juttatás azért fáj többszörösen, mert már megvolt, létezett. Ha nem lett volna, mint egy sor nyugati országban ma sincs, nem fájna ennyire. Olyasmi állapot és érzés ez, mint amiről az egyik szülő beszélt a minap, aki évekig segítette a felnőtt gyermekét havi két-három ezer forinttal, mert az nem tudott elhelyezkedni. Amikor viszont a szülő is nehezebb helyzetbe került, s már nem tudott tovább segíteni a gyermekének, nagyon zokon esett a megvonás. Mindenkinek panaszkodott: már nem kapja a járandóságát, talán már nem szeretik annyira a szülei, mint korábban. Nem tudom, így vagyunk- e ezzel állami, társadalmi méretekben is. Talán már nem vagyunk olyan jók az államnak, mi állampolgárok, mint korábban, s a gépezet kormányosai úgy vélik, boldoguljon mindenki, ahogyan tud. Hirtelen pukkant szét a védőburok, s még nemigen tudtuk megemészteni, hogy mostohák lettünk. Szöveg nélkül Ferter János rajza Kommentár Zavartalanul Nyéki Zsolt ■j» -j ehéz idők járnak az almára alapozó L V vállalkozóra, legyen kistermelő, forgalmazó vagy éppen feldolgozó, a termés mennyiségétől függetlenül minden évben árháború robban ki a termékpálya előbb említett szereplői között. Ez az eltérő megközelítésre vezethető vissza, a termesztő kiindulási pontja az: adott a talaj minősége, a tápanyagutánpótlás és az átlagos növényvédelem költsége, a fuvardíj, így ha csak az önköltségét veszi alapul, egy kilogramm alma neki ennyi vagy annyi forintba kerül. Nyilván legalább ennyit szeretne is érte kapni, na és persze némi haszonban is bízik, ha már egész évben dolgozott a kertben. De az árak alakulására az is hatással van, hogy az étkezési almát mennyiért veszik meg itthon vagy a tőlünk keletre fekvő országokban, mennyit fizetnek a sűrítményért a világpiacon, s a forgalmazó (a feldolgozás és a szállítás költségeit ismerve) ebből számolja vissza, mennyit adhat még az alma kilogrammjáért. A két elképzelés ritkán találkozik, s adott a kérdés: mit lehet ilyenkor tenni? Egyet tudomásul kell venni mindenkinek: a kellemes íze, savtartalma révén bármennyire is kedvelt a magyar sűrítmény olyan kis tételben van jelen a világpiacon, hogy az ott kialakuló árakat nem befolyásolhatja. Súlyos elmaradásaink vannak viszont a termelés szerkezetében, ahol lehet, sürgősen kell is változtatni. Mert az önköltséget csökkenti a termőképesebb talaj, a csökkentett számú, de hatékonyabb növényvédelem, az eladható fajta. Az már nem jó dolog, ha az agrártárcának kell beavatkoznia, mely a piaci zavar, értékesítési nehézségek áthidalására ad támogatást, ahogy azt tette két évvel ezelőtt az 5 plusz 3 forintos rendszerrel. Idén azonban az értékesítéssel nem lesz probléma, vagyis nincs piaci zavar, tehát ilyen címen nem is kérhető központi támogatás. De az is tény, ott nem is lesz egyhamar zavar, ahol szép lassan megszűnik a piac. X HMH k; r* T* i ii 4§|i
