Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-03 / 181. szám
1995. augusztus 3., csütörtök GAZDASÁG Jó talaj a befektetésekre Pénzt a munkanélküliség kezelésére • Működhet a tőke • Több közgazdász Nyíregyháza (KM - N. L.) — A mostani kormánynak több pénzt kellene fordítani munkahelyteremtésre. Más adórendszer kellene. Az export növelése valóban segít. A külföldi tőke jó helyre jön. Növelheti bevételét a MÁV. Ilyen és hasonló témákról beszélgettünk a minap Nyíregyházán Scham- schula György országgyűlési képviselővel, volt közlekedési miniszterrel, aki megyénk politikai és gazdasági helyzetével ismerkedett. O Mostanában kevés szó esik a nyugati kormányokkal való kapcsolatainkról. Már az Antall-kormány jó politikai és gazdasági kapcsolatot alakított ki ezekkel a kormányokkal. Hogyan lehet, vagy lehetne ebből napjainkban tőkét kovácsolni? — Négy-öt évvel ezelőtt jó volt Magyarország gazdasági megítélése. Aránylag jól működött a gazdaságunk. Nemzetközi összehasonlításban viszonylag kicsi volt a korrupció. Ezért és másért szívesen jöttek hozzánk a külföldi befektetők. Az utóbbi időben romlott hazánk megítélése, a vártnál kevesebb tőke áramlik be. Ennek több oka van. Jobb politikai légkörben, szilárdabb pénzügyi közegbe szívesebben jönne most is a külföldi tőke. A régi, jó kapcsolatok felmelegítésével, jobb propagandával lehetne javítani a helyzeten. A külföldi befektetők jó talajra számíthatnak nálunk. Jó gazdaságpolitikával ki kellene ezt használni. O Sokan felvetették, hogy az előző parlamentben sok volt a történész, kevés a közgazdász. A mostani parlament arányaival sem elégedett mindenki. Valóban szükség van több közgazdászra, s kell-e, hogy minden pártnak legyen gazdasági programja? — A végzettségemet illetően közgazdász-jogász vagyok. Nem biztos, hogy az említett arányokon múlott, vagy múlik minden. A politika élvonalában az elmúlt években is volt elég közgazdász. Csak munkájukhoz nem kaptak elég teret. Valahogy nem tudtak kellően kibontakozni. Való igaz, hogy a gazdasági szemlélet kialakítása, illetve ébren tartása fontos feladat. Ami a kérdés másik felét illeti. Pártom, a Magyar Demokrata Fórum 1993- ban és 94-ben komoly gazdasági programot állított össze. Erre építve, a hibáinkat kijavítva tudnánk a gazdaságot befolyásolni. Mi hagyjuk működni a külföldi tőkét. Véleményem szerint a pártoknak és a politikusoknak tanulni kell más országok kudarcaiból és sikereiből. O A munkanélküliség kezelése például évek óta csak mérsékelt sikert mutat. Mi erről a véleménye? — A mérsékelt sikert többféleképpen lehet értelmezni. Megtörtént a szerkezetváltás, ami sikerként is elkönyvelhető. Új munkahelyek jöttek létre az országban, ellátásban részesültek a rászorulók. A mostani kormány a kelleténél kevesebb pénzt ad a munkanélküliség aktív és passzív kezelésére. Többet kellene fordítani munkahelyteremtő beruházásokra. Az ide fordított pénz ésszerű felhasználás mellett hamar és haszonnal megtérülne. O Mint volt miniszter hogyan látja hazánk legnagyobb vállalatának, a MAV-nak a helyzetét? A megszorítások előbbre viszik-e a vasút és az ország mozdonyát? — Ilyen műszaki feltételek mellett a vasút gazdaságosan nem üzemeltethető. A speciális vagonok beszerzése például növelheti a vasút bevételeit. A legszükségesebb korszerűsítésre pénzt kell biztosítani. A szárnyvonalak felszámolása nagyjából annyiba kerül, mint a felújításuk. Lehet-e kétséges, hogy milyen döntéseket kell hozni ebben az ügyben? Hogy honnan lehet pénzt teremteni korszerűsítésre, felújításra, egyebekre? A Bokroscsomagnál jobb pénzügypolitikával. Szélesebb körben, komolyabban kellene támogatni az exporttevékenységet, amely valóban pénzt hoz. Egyes régiók — mint például a szabolcsi térség — fejlesztése is meghozná a hasznát. Kisiparos 50 milliós forgalom alatt Kamarai tagok részére az alaptagdíj háromezer forintnál kezdődik Nyíregyháza (KM) — A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlásainak figyelembevételével meghatározta a tagdíjfizetések határait. A táblázatot és az országos kamarától kapott általános tájékoztatót az alábbiakban ismertetjük. A díj meghatározása az árbevételtől függ. Egymillió forint alatti nettó árbevétel esetén az alaptagdíj 3 ezer forint. Egy és 5 millió forintos árbevételnél 5 ezer, 5 és 10 milliós árbevételnél 10 ezer, 10 és 100 milliós árbevétel közt ,10 ezer forint a tagdíj. 100 millió és 1 milliárd forint közti árbevétel esetén 20 ezer forint, 1 milliár- don felüli árbevétel esetén 50 ezer forint alaptagdíjat kell fizetni. A megyei kamarában a következő vállalkozásokat regisztrálták: feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátás, építőipar, kereskedelem, közúti járművek javítása, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, szállítás, posta, távközlés, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, közigazgatás, oktatás, egészsésügyi és szociális ellátás, egyéb közösségi szolgáltatás, magánháztartások alkalmazottakkal, területen kívüli szervezetek és testületek. Az országos tájékoztató szerint a kézműves kamarai tagságot az választhatja, akinek a nettó árbevétele nem állapítható meg és nem csak kézműves tevékenységet folytat. Kézműves az az egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet, aki (amely) mesterségszerűen ipari termeléssel, vagy az ipar körébe tartozó szolgáltatással foglalkozik. Kisipari jellegű annak a tevékenysége, akinek vagyona nem haladja meg a 2 millió forintos értéket, évente 50 millió forintnál kevesebbet forgalmaz és alkalmazottainak a száma tíz alatt van. A létminimum nem lesz adóköteles Bonn (MTI) — A német parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat között egyeztető közvetítő bizottság hétfőn este áldását adta a kormány és az ellenzék által a múlt hét végén már elfogadott 1996-os adótörvény-tervezetre. A tervezet végső jóváhagyása a nyári szünet után szeptemberben összeülő parlament feladata lesz. Az új adótörvény ügyében kialkudott kompromisszum nagy harcok eredményeként született meg, s továbbra is sok oldalról vitatják, noha őszi elfogadása biztosnak látszik. A tervezet szerint — az alkotmánybíróság kifogásainak helyet adva — a létminimum ezentúl nem lesz adóköteles. Ennek összege egyedülállók esetében évi 12 100 márka, házasoknál ennek duplája. 1997-ben a létminimum összegét 12 365, 1999-ben és 2000-ben pedig 13 067 márkára emelik. A legalsó adósávban az adókulcs 25,9 százalék, ötvenhatezer márka évi jövedelem felett pedig minden adókedvezmény megszűnik. Nagy viták folytak a családi pótlék körül, amely az új rendszer szerint adóköteles lesz, és a munkáltató fizeti (ha a vállalat 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat, ezt visszautasíthatja). Új elem a rendszerben, hogy ezentúl nem jár automatikusan a jövedelemhez igazított családi — gyermekek után járó — adókedvezmény, a családoknak választaniuk kell ez utóbbi vagy a családi pótlék között. A családi pótlék összegét is megemelték: az első és második gyerek után havi 200, 1997-től 220 márka jár. A harmadik gyerek után 300, a negyedik és minden további gyerek után pedig 350 márkát fizetnek havonta. A kompromisszum szerint 4,26 milliárd márka összegű adókedvezmény szűnik meg, részben amiatt, hogy a bérházépítkezéseknél a jövőben nem lehet leírni bizonyos kiadásokat. Ez ellen máris tiltakozik az építésügyi minisztérium és az építőipari cégek. EB-vel növelt forgalom Gyorshírek A meglévő... ...öntözőberendezések ti- zedrészét sem használják a Fejér megyei mezőgazda- sági nagyüzemek. (MTI) Az ország... ...93 üzemanyagtöltő állomásán vizsgált 80 motorbenzinmintából 12, a 20 gázolajmintából öt rossz minőségű volt. (MTI) Virágba borultak... ...az indián rizstáblák Kisújszállás környékén. A somogyi... ...szövetkezetek felében már befejezték az aratást. Országos... ...tanácskozást szervez a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a búzatermesztés kérdéseiről augusztus 31- ére. (MTI) Nyíregyháza (KM) — Az értékelések alapján az ifjúsági EB hónapjában a tavaly júliushoz képest egyharmaddal növelte forgalmát a Kelet-Coop Rt., amely legnagyobb egysége, a Kelet Áruház, az EB Áruházaként szerepelt — nyilatkozta lapunknak Füredi Sándor elnök-igazgató. A részvénytársaság a szervező- bizottsággal kötött szerződés értelmében az anyagi hozzájárulás mellett speciális szolgáltatásokat vállalt, ebben többek között a bérletárusítás, pénzváltás és a vendégfogadás is szerepelt. Az rt. az EB tiszteletére külső és belső átalakítási munkákat végzett a Kelet Áruházban, ahol jelentős árukészlettel már júniusban megkezdődött a nyári vásár. Ennek keretében az EB nemzeti szponzorai, így a Helia-D, a Szabolcstej Rt. és a Nyírség Sütőipar Kft. is bemutatkozott termékeivel. Az elmúlt héten már rengeteg külföldi is vásárolt az áruházban. Az rt. további szezoncikkek bevonásával augusztusban is folytatja a nyári vásárt, ennek keretében augusztus 7-én a Csemege ABC osztályon 2,5 milliós árukészletet 20-30 százalék engedménnyel kínálnak, és tovább tart a kedvezményes Samsung-vásár. Augusztus második hetében pedig a gyulai bútorgyárral közösen márkaképviseletet alakítanak ki a Síp utcai boltjukban. Megnövekedett forgalom a Kelet Áruházban Balázs Attila felvétele Gyarmati fűnyíró Fehérgyarmat (M. K.) — Fehérgyarmaton a Szatmári út 7. szám alatt évekkel ezelőtt megkezdte működését az Ipari Műszergyár. A központ ugyan Ikladon volt, de azt Pestközeiből is látni kellett, hogy a szatmári kollektíva képes magas fokon megfelelni az elvárásoknak. A változások idején sokáig bizonytalan volt a korábbi gyáregység sorsa. Végül is kft.-vé alakult Fe- vill Elektrics néven. Ha nehezen is, de működik az üzem — a fehérgyarmati Villamosmotor és Készülékgyártó Kft. — munkát adva mintegy kétszáz dolgozónak. Mint Aranyosi László, a kft. igazgatója elmondta, az üzemben egymásra épülnek a folyamatok, s amit lehet, helyben, Fehérgyarmaton készítenek el. Jóformán csak a műanyag alkatrészeket hozzák egy másik gyártótól. Az általános célú villany- motorok, háztartási gépek, a Hajdúsági Iparművek gyártotta hagyományos és automata mosógépek motorjai készülnek Fehérgyarmaton. A szivattyúk, illetve motorjaik, a kézszárító vagy éppen a fűnyíró erőforrásai is a szatmári térségben készülnek, a merülőszivattyúk és hajtóművek úgyszintén. Ezeket a gyártmányokat ajánlják fel a nagykereskedelemnek, a termékek rajtuk keresztül jutnak el a termékeik a hazai piacra. Külföld is érdeklődik a kft. termékei iránt, ennek eredményeként Olaszországba például merülőszivattyúkat szállítanak. — Az üzletkötők örömmel utaznak a nyugati piacokra, s azt sem tudják, hol van Fehérgyarmat, nemhogy azt, hogy mi itt mit gyártunk, milyen minőségben, illetve áron. Igyekszünk felkeresni a piacot képviselő nagyobb kereskedőt. Van teendőnk. A vásárlóerőt nem kellene kivinni. Fűnyíróból eladnak az országban mintegy 60 ezret, ebből 50 ezer nyugatról hoznak be az üzletkötők. Van olyan erős a mi országunk, hogy ezt megengedheti magának, amikor mi Fehérgyarmaton háromféle elektromos fűnyírót is gyártunk? Teljes mértékben lefedjük a szükségletet. Árban, s minőségben is versenyképesek vagyunk. Kormányzati döntés kellene az ilyen témákban. Nem szabadna engedni, hogy ilyen nagy legyen a külkereskedelmi mérleghiány. Az export-import joggal ezt egyenesbe lehetne tenni. Akkor nem lennének olyan kereskedők, akik semmi mással nem foglalkoznak, csak jó haszonnal importálnak. Kimennek az olaszokhoz, 60 napos haladékkal megvesz tőlük egy csomó fűnyírót, leteríti a piacot. Ezekkel nehéz konkurálni. Mi nem tudunk 60 napos fizetési haladékot adni, nem tudok egy-két hetes olasz- országi jutalomutat biztosítani. Csupán azt tudnánk ígérni kétszáz embernek, hogy folyamatosan lesz munkája. Nem az olasz, hanem a magyar munkás kapná az elkészítésért a bért. — Korábbi termékünk is állja évtizede a versenyt. Akik használják, elégedettek, azért is, mert az ország minden részében van szervizünk, s az alkatrész-utánpótlás is megoldott, hiszen itthon gyártjuk. Az elmúlt évi 450 milliós termelésünk döntő része folyamatos termékeinkből adódott. Az új fűnyíró 32 centis vágóéle a lehető legkisebb helyre is befér. A fűzsákja 35 literes. Ennek ellenére nagyon mozgékony. Nincs olyan paramétere, ami rosszabb lenne a piacon található más gyártmányokétól. Mindenképpen jó lenne elérni, ha már bent is van a piacon egy csomó nyugati fűnyíró, az 1996-os esztendőben jelentős legyen a vámtétel erre a cikkre. Mi fel tudnánk tölteni év végén a raktárokat. A műanyagtechnológia olcsóbbá tételével is arra törekszünk, hogy ne kelljen árat emelni. .mÁrfolyamok Kárpótlási jegy mm T 2 S d kz HBBMSSWMmBBBGBMMWBWMGmMI Index (ideiglenes) 1995. augusztus 2-án: 1507,62 (+22,13) Érvényben: 1995. augusztus 2. Valuta Deviza Kanadai dollár 91.68 93,46 92,96 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 416.90 425,16 421,77 Német márka 90.66 92,44 91.30 Angol font 200,90 204,78 203,25 Norvég korona 20,47 20,87 20,64 Ausztrál dollár 92.66 94,46 93,76 Olasz líra(lOOO) 79,59 81,07 80,11 Belgafrank(lOO) 440,18 448.78 443.99 Osztráksc. . 1289 13.15 12,98 . Dán korona 23,34 23,80 2333 Port. ese l 100) 87.07 88.73 87,91 Finn márka 29,95 30.54 30,14 Spanycdl pes.( 100) 10538 107,68 106,78 Francia frank 26,24 26,74 26.43 Svájci frank 109.55 111.69 110,29 Holland fonni 80.93 82.51 81.47 Svéd korona 17,72 18,06 17,92 ír font 206,52 210,48 208.84 USA dollár 125,31 127,73 126.70 Japán jen (100) 139,97 142,89 140,86 ECU 168,30 171,54 169,82
