Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-03 / 181. szám
1995. augusztus 3., csütörtök Kelet-Magyarország 11 MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Dudajev is jóváhagyta A csecsének szerint már csak hét orosz katona van fogságban Menedék Budapest (MTI) — Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának budapesti képviselete közleményt juttatott el szerdán az MTI-hez, amelyben tudatta, hogy 19 Sri Lanka-i állampolgár menedékjogi kérelmének elbírálásakor — egy személy kivételével — elutasító döntést hozott. Emlékeztetnek arra, hogy a magyar rendőrség július 14-én Győr közelében egy elhagyott bolgár rendszámú kamionban 18 Sri Lanka-i állampolgár holttestét fedezte fel. A határőrség pedig idegenrendészeti eljárás alá vont 19 Sri Lanka-i állampolgárt, akik a román-magyar határt ugyancsak az említett kamionban rejtőzve, jogellenesen lépték át. Moszkva (MTI) — Csecsen- föld védelmi bizottsága Dzso- har Dudajev csecsen elnök vezetésével kedden este áttekintette és jóváhagyta a Groznij- ban július 30-án aláírt katonai megállapodást. Dudajev parancsot adott a csecsen vezérkarnak és a kormánynak a megállapodásban foglaltak végrehajtására—jelentette be szerdán Movladi Udugov csecsen tájékoztatási miniszter. Udugov közölte, hogy a bizottság ülésén a dokumentum bizonyos pontjait bírálták, de ezek nem voltak lényegi kérdések. Ä csecsen politikus elmondta, hogy a csecsenföldi tárgyaló küldöttséget vezető Uszman Imajev helyét Hozahmet Jari- hanov oktatási miniszter foglalja el. Hangsúlyozta, hogy Jarihanov kinevezése semmiképpen sem befolyásolja a tárgyalások menetét. „A csecsen fél álláspontja ugyanaz lesz, mint amikor Uszman Imajev vezette a küldöttséget” — szögezte le. Uszman Imajev leváltása nem lepte meg a csecsen politikus környezetét. Imajev egyik közeli munkatársa kijelentette: kezdettől fogva világos volt, hogy az egység megőrzése érdekében Imajev vállalja a felelősséget a tárgyalások közben tett engedményekért, megszabadítva ezáltal Dzsohar Dudajevet ettől a „kellemetlenségtől”. Ugyanakkor a szövetségi hatóságok még mindig nem kaptak hivatalos értesítést Imajev leváltásáról. A csecsenföldi (orosz) ideiglenes kormányzat helyettes vezetője, Vlagyimir Zorin az Inter- faxnak nyilatkozva annyit mondott, hogy a csütörtökön újrakezdődő tárgyalásokon kiderül az igazság. Zorin nagyon jól képzett ügyvédnek minősítette Imajevet, aki „méltó módon folytatta a tárgyalásokat”. Véleménye szerint Imajev nélkül lényegesen bonyolultabb lesz egyetértésre jutni. Eközben Groznijban szerdán délután a csecsen fél átadta a fogságában tartott 184 orosz katona nevét tartalmazó listát. Az EBESZ-misszió épületében két orosz katonát kicseréltek három, orosz fogságban tartott csecsen harcosra. A csecsen fél állítása szerint már csak hét orosz katonát tartanak őrizetben, a többieket elengedték. A floridai West Palm Beach egyik lakója, a 81 esztendős Betty Metzler ül ágyán a város egyik előadótermében kialakított szálláshelyen. A Vöröskereszt által megnyitott menedékhely az Erin hurrikán pusztítása miatt otthonukat elhagyni kényszerült polgárok átmeneti lakhelyéül szolgál AP-felvétel Véres és abszurd viszály Katonák nélkül Szarajevó (MTI) — Visszavonják az ENSZ kéksisakosait Zepából — jelentette be egy ENSZ- szóvivő Szarajevóban. Visszavonásuknak, amelyet a francia hatóságok kértek, csütörtök reggelig be kell fejeződnie — közölték. A világszervezet a szer- bek újabb túszejtő akciójától tart. A térségben mintegy 150 kéksisakos állomásozik. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez a visszavonás milyen következményekkel jár. Belgrád (MTI) — Slobodan Milosevic szerb elnök keddi üzenetével értésre adta, hogy nem hajlandó segítséget nyújtani a boszniai szerbeknek abban a véres és „abszurd” viszályban, amelyben a szer- bek a bosnyák kormányerőkkel és a horvát hadsereggel állnak szemben — jelentette szerdán az AFP belgrádi tudósítója. Milosevic kedd este — eddig példa nélküli felhívásában, amelyet Alija Izetbegovic bosnyák elnökhöz és Ratko Mla- dichoz, a boszniai szerb erők főparancsnokához intézett — az ellenségeskedések beszüntetését sürgette. Felhívásával voltaképpen előre visszautasította Radovan Karadzic boszniai szerb vezető — később elhangzott — segítségkérését. (Karadzic néhány óra múltán, Milan Martic horvátoszági szerb vezetővel a nyugatboszniai Drvarban tartott találkozóján úgy vélekedett, hogy Jugoszláviának minden rendelkezésére álló eszközzel segítenie kell a boszniai szerbeket.) Mladichoz intézett üzenetében Milosevic kijelentette: itt az idő, hogy Bosznia-Hercegovina lakóinak akarata szerint cselekedjünk, az ő érdekük pedig — nemzetiségüktől függetlenül —, hogy békében élhessenek. Az AFP tudósítója szerint a szerb elnök ezzel a kijelentésével a szarajevói kormányon kívül a boszniai szerbeket is felelőssé tette a válságért. Jugoszláv katonai források szerint Milosevic azért nem Karadzichoz, hanem Mladichoz intézte üzenetét, hogy elszigetelje a boszniai szerb elnököt, és gyengítse pozícióját, amiből úgy tűnik, hogy Belgrád Karadzicot tartja az első számú felelősnek a harcok kiszélesedéséért. Izetbegovichoz intézett felhívásával Milosevic elismerte a bosnyák elnök törvényességét, bár nem ismeri el fennhatóságát Bosznia egész területére. Ezzel a gesztussal a szerb elnök valószínűleg fel kívánta készíteni a szerb közvéleményt Bosznia esetleges elismerésére — írja az AFP. A kollektív jog nem lehet játék Pozsony (MTI) — Michal Ko- vác szlovák államfő szerdán nyilatkozatban bírálta a szlovák parlament Magyar Koalíciójának pártelnökeit, Duray Miklóst, Bugár Bélát és A. Nagy Lászlót, mert szerinte a három politikusnak az utóbbi időben tanúsított politikai magatartása veszélyezteti a magyar-szlovák alapszerződés szlovák parlamenti ratifikálásának esélyeit. Michal Kovác kedden találkozni kívánt a Magyar Koalíció vezetőivel, hogy megismerkedjen a három politikus amerikai útját követően kirobbant politikai hullámverés részleteivel. Az államfő kedden reggel — gyengélkedésre — hivatkozva lemondta a találkozót, s annak pótlólagos időpontját nem jelölte meg. A Szlovák Köztársaság elnöke szerint a magyar politikusok kijelentései árthatnak Szlovákia és az USA kölcsönösen jó viszonyának. Ezt bizonyítja az is, hogy az USA pozsonyi nagykövetsége és külügyminisztériuma azonnal cáfolta a magyar politikusok amerikai útját követő sajtótájékoztatón elhangzott kijelentést, mely szerint az USA őszszel határozottabb lépéseket kíván tenni a szlovákiai demokrácia megőrzése érdekében — fejti ki nyilatkozatában az államfő. Hozzáteszi: jóllehet, Duray Miklós mindezektől elhatárolta magát, bocsánatot kért az USA valamint Szlovákia kormányától is, s ennek következtében „esélye látszott arra, hogy alábbhagy e botrány okozta hullámverés. Annál nagyobb meglepetéssel, nyugtalansággal és elkedvetlenedéssel fogadtam” Duray Miklós Debrecenben elhangzott beszédét, mely „túlfeszített érzelmekkel, elferdített történelmi tényekkel, és az állandó feszültség légkörét megteremtő szándékkal volt tele” — írja Michal Kovác. Az államfő szerint mindez nem csak az alapszerződés ratifikációjának folyamatát veszélyezteti, hanem „árt a Szlovák Köztársaságban élő magyaroknak, hiszen az időszerű problémákról folyó tárgyilagos, békés párbeszédet zavarhatja meg.” Az államfő szerint még az alternatív oktatást célzó törekvések vagy az államnyelvről szóló törvénytervezet „sem jogosíthat fel senkit arra, hogy szlovákiai nyelvi imperializmusról, vagy kulturális fasizmusról beszéljen. Államfőként az ilyen kijelentéseket csak nemzet- és államgyalá- zásnak tudom minősíteni. Miképpen eddig is, most is egyértelműen elutasítom, hogy a kollektív jogok fogalmával játszadozzanak, hiszen ez a szlovákiai magyar kisebbség autonómiájába torkollhatna” — fogalmaz a szlovák köztársasági elnök. Kovác csütörtökön az Egyesült Államokba utazik, hogy ott átvegye az amerikai jogászkamara rangos kitüntetését, amit a jogállamiság megteremtésében szerzett érdemeiért ítéltek neki oda. Szerdai nyilatkozatában azt is aláhúzza, hogy a kitüntetés szerinte nemcsak a személyének, hanem „a minden nehézség ellenére is demokratikusan fejlődő jogállamnak”, Szlovákiának is szól. Potsdam hatása (MTI-Panoráma) — Az idő, a legjobb ítélőbíró, meggyőzően bizonyította a potsdami konferencia határozatainak történelmi jelentőségét — V. Viszockij szovjet diplomatának ezek az 1975-ben elhangzott szavai sokak szerint túlbecsülték a „három nagy” 1945. júliüs 17-től augusztus 2-ig tartó találkozójának eredményeit. Ötven évvel ezelőtt a Cecilienhof kastélyban találkozott Harry Truman amerikai elnök, Joszif Sztálin, a Szovjetunió vezetője és Winston Churchill (majd július 25-től utóda, Clement Attleé), hogy lefektessék a háború utáni Európa rendjének alapjait. A nyugati hatalmak úgy gondolták, a találkozón a röviddel azelőtt Jaltában elfogadott „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” című dokumentum határozatait fogják konkretizálni. A potsdami értekezletre azonban végig rányomta bélyegét a csalódottság a szovjet szövetséges magatartása miatt. Sztálin ugyanis — miután már nem függött az amerikai hadiszállításoktól — a kelet-európai szovjet befolyást akarta konszolidálni. Formailag Sztálin Pots- damban még egyetértett azzal, hogy nem az 1945-ös szétdarabolt Németország, hanem annak az 1937-es esztendő végén fennálló határai képezzék a további tárgyalások kiindulópontját. Nem hagyott azonban semmi kétséget afelől, hogy a porosz területek (Königsberg és környéke), valamint az Odera-Neisse vonalától keletre eső, Lengyelországhoz csatolt országrészek visszacsatolása ki van zárva. A nyugati hatalmak végül elfogadták több millió német kitelepítését „rendezett és humánus módon”. A német határok végleges megállapításáról egy béke- szerződésnek kellett döntenie. Politikai gúnyanyaggá váltak a Németország leszerelésére és a náci szervezetek felszámolására vonatkozó határozatok. A szövegben ez állt: „A szövetségesek lehetőséget akarnak adni a német népnek, hogy felkészüljön életkörülményeinek demokratikus és békés alapokon történő újjáépítésére”. Nyugaton ezen szabad parlamenti demokráciát értettek. Szocialista szemszögből viszont felhívás volt a kisajátításra és a társadalom szocialista átalakítására. A négyhatalmi irányítás alatt álló Berlin eközben folytonos provokációt jelentett. Hogy a szovjet taktika Európa felosztására irányul, Churchill korán felismerte: mégsem tudta Tru- mant nagyobb keménységre rábírni Sztálinnal szemben. Truman ezenkívül nem akarta kockára tenni Moszkva háborúba lépését Japánnal szemben. A tábornokok azzal számoltak, hogy a háború a Csendesóceán térségében még legalább 18 hónapig el fog húzódni. Nem így történt. Július 24-én Truman neuba- belsbergi villájában kiadta a parancsot az első atombomba ledobására. Az augusztus 6-i atomrobbanás Hirosimában, majd röviddel ezután a következő Na- gaszakiban véget vetett a második világháborúnak. A nyugati hatalmak és Mihail Gorbacsov csak 1990-ben szavatolták Németország jövőjét. Egy Németországról szóló dokumentum hozta el a Szövetségi Köztársaságnak a teljes szuverenitást, majd a párizsi, 1990. novemberi EBEÉ-csúcstalálkozó szentesítette végleg az új Németország státusát. Az orosz... ...állampolgárok szlovákai- ai, illetve a szlovák állampolgárok oroszországi utazásaihoz a jövőben nem lesz szükség vízumra—jelentette be szerdán hivatalosan az orosz külügyminisztérium. (MTI) A tajvani... ...elnök szerdán közölte, üdvözölné száz évre szóló békeszerződés létrejöttét Kínával, mert az szerinte segítené Kína és Tajvan majdani újraegyesítését is. Moszkvában... ...orosz-ukrán szakértői tárgyalások kezdődtek a Fekete-tengeri Flotta felosztásáról. (MTI) Háromévi... ...börtönbüntetésre és tíz korbácsütésre ítéltek vasárnap Pakisztánban egy kilencéves gyereket, mert 20 gramm heroint találtak nála. (MTI) A japán... ...kormányt nyugtalanítja, hogy az amerikai állampolgárok többsége helyesli a Hirosima és Nagaszaki városok ellen ötven évvel ezelőtt intézett atombombatámadást — hangsúlyozta Kamei Sidzuka japán szállítási miniszter. (MTI) A Kennedy Űrközpont kilövőállomásáról hangárjába vontatták vissza az Endeavour űrrepülőgépet, mivel elmaradt a felbocsátás AP-felvétel W1 IW U St l*ü
