Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-28 / 202. szám
1995. augusztus 28., hétfő HATTER Geszteréden nagy- múltú hagyománya van a dohánytermesztésnek. A legtöbb családnak ez hoz biztos jövedelmet. Jó termés esetén egész éves munkával egy hektárról akár 200 ezer forintot is bezsebelhet a felvásárlónál a gazda. A legkedveltebb fajta a kerti, mely súlyban alulmarad a többi mellett, viszont kiváló minőségéért megéri termeszteni. Képünkön az asszonyok fűzik a dohányt Balázs Attila felvétele Azé a szemét, aki megtermeli Fontos, hogy a megszűnő cégek ne az államra hagyják környezetvédelmi káraikat D. Bojté Gizella Nyíregyháza (KM) — A környezet, a természet szennyeződéséről elég sok szó esik manapság, a felelősségrevo- násrói és a büntetésekről azonban kevésbé. Vagy csak abban az értelemben, hogy az egész szankciórendszernek nem sok értelme van, hiszen a kiszabott bírságok szinte behajthatatlanok. De mi erről a legilletékesebb, Baja Ferenc kömyzetvédelmi és területfejlesztési miniszter véleménye? Külön kezelik — Ezek a problémák a piacvédelmi szabályok gyermekbetegségeihez kötődnek — válaszolta a tárca felelőse. — Azt tudni kell, hogy a környezetvédelem szorosan kötődik a környezeti piac kialakulásához. Ma Magyarországon egy viszonylag szabályozatlan piacteremtés folyik és nehezen jövünk rá arra, hogy az általános piacgazdasági szabályozásokban igenis kellenek bizonyos kivételek. A legynagyobb problémát az okozta, hogy nem volt környezetvédelmi törvény, amelyet azonban a minisztérium beterjesztett, a parlament elfogadta és január elsején életbe fog lépni. Ez a törvény megadja a tárcának azt a felhatalmazást, hogy szabályozza, vagy külön kezelje azokat a vállalkozásokat, amelyek valamilyen formában a környezetvédelemhez kötődnek. Sokkal keményebb feltételrendszereket fognak kiépíteni, melyeknek a részletes szabályait alaposan ki kell dolgozni. Ennek a megvalósítása legalább egy, másfél évet vesz majd igénybe, de a tárca szakemberei már igen komoly előrelépésről számolhatnak be. Vállalja a börtönt A kormány módosítani kívánja a felszámolási eljárásról szóló és a csődtörvény bizonyos szabályait, amelyben kizárják azt a lehetőséget, hogy azok a cégek, melyek megszűnnek, az államra hagyják környezetvédelmi káraikat. A miniszter szerint más kérdés az, hogy ezeken a területeken bizonyos vállalkozási korlátozásokat is be kell vezetni. A törvény életbe lépése után azoktól a vállalkozóktól, akik környezeti károk elhárításával, vagy szennyező anyagok elszállításával foglalkoznak, szakmai és anyagi garanciát fognak kérni. □ A televízióban nemrég láttunk egy műsort hasonló témáról: a vállalkozó több millió forintos kárt okozott, és a büntetésről csak annyi volt a véleménye, hogy ő vállalja a pénzbüntetést, melyet úgy sem tud kifizetni, sőt még a börtönt is, legalább kipiheni magát. — Pontosan erről van szó— mondta a miniszter. — A jogszabály módosításával ki lehet majd szűrni az ilyen és hasonló eseteket, hogy egymillió forintos kft.-nek ne lehessen átadni nagyüzemek részéről olyan anyagokat, amelyeknél a mentesítés, kárelhárítás 50- 150 millió forintba kerül. Felel a hulladékért — A mai helyzetben, ezzel a kárt okozó cég megszabadul a saját felelősségétől, ráterheli a kft.-re, amely viszont nem tudja kifizetni ezt az összeget, a társaság felszámolódik és így gyakorlatilag az államra marad a teher. Ennek megvan a maga nemzetközi sztenderdje, egyébként a hulladékos törvény ezt pontosan szabályozza, amely egy kiegészítő törvény a környezetvédelmi alap- jogszabály mellett. Innentől kezdve az a lényeg, hogy a hulladék termelője egyetemlegesen felel a hulladékért a megsemmisítés pontjáig. Ez azt jelenti, nem lehet majd eljátszani azt, hogy aki megtermelte a káros anyagot, az megengedheti magának azt, hogy átadja egy másik szervezetnek. Még valami, ami nagyon fontos: a környezetvédelmi tudatosodás, hogy az emberek is felemelik a szavukat. Baja Ferenc szerint ugyanis maga az állam vagy hivatal hiába akar keménykedni, büntetni, ha a társadalom elnézi a mindany- nyiunk és a jövő nemzedék életét fenyegető környezetszennyeződést, a veszélyes hulladékok felhalmozódását. A tiltakozásnak ma még nincs nagy hagyománya, de lesz... Olaj az erdőben! A Barátság kőolajvezeték eltűrésénél dolgoznak a szakemberek Szekeres Tibor felvétele ■■MÉM ' ■ M egesik az életben, hogy egy azon időben két helyen kellene lenni az embernek, s mind a kettő életbevágóan fontos. Ilyenkor fohászkodhat, bárcsak lenne egy ikertestvérem, akit elkiildhetnék magam helyett ide, vagy oda. Különösen nagy lehet a tét, ha valaki egy nagyobb közösség, mondjuk egy város polgármestere, s azon múlik az igen fontos beruházás létrejötte, hogy azon a napon feltétlenül találkozni és tárgyalni tud-e az ígéretes üzletet kínáló külföldi vendéggel. De mi történik, ha épp azon a napon esküszik örök hűséget szerelmének az egyetlen lánya. Talán a dolog mégsem teljesen reménytelen... Nyírverdes polgárai már beleélték magukat, hogy városkájuk neve rövidesen felkerülhet az idegenforgalmi térképre. A beígért ötvenhá- zas üdülőfalu már jelentene Magyaros virtus valamit. Már kitűzték a polgármester lányának említett esküvőjét, amikor távirat érkezett a német üzletembertől, hogy azon a napon érkezik, és szeretné ha a város első embere várná a repülőtéren. Össze is ült rögtön a „válságstáb” , azaz a helyi önkormányzat, mitévők legyenek. Igazában mind a két esemény elhalaszthatatlan... Már jó négy-öt órája vitatkoztak, civakodtak, hogyan lehetne a két eseményt összeegyeztetni. Igazi megoldás senkinek nem jutott az eszébe. Némely helyi honatyát és honanyát már az idegösszeomlás környékezett, tisztában voltak vele, mit jelentene a városkának a tervezett üdülőfalu, amely munkát, kenyeret adhat sok helybelinek, s hírét vinné a városnak is. Teljes letargiában — a nagy hőségtől is szenvedve — már ott tartottak, inkább elhalasztják az esküvőt. De ezt, érthető módon, az örömapa megvétózta. Végül, ahogyan az a bizonyos isteni szikra kiszokott pattanni a fejekből, a polgármester a koponyájához kapott. Többen azt hitték rosszul lett, de egészen másról volt szó. — Megvan a megoldás — mondta csendesen a polgár- mester, legyen mindenki nyugodt, a kecske is jól fog lakni, a káposzta is megmarad. De előbb titoktartási fogadalmat kellett tenni mindenkinek, különben lőttek az egésznek. A ceremónia annak rendje és módja szerint meg is történt... Mehet a távirat, jöhet a német üzletember, szólhat a nászinduló... A polgármester olyan ember, akár egyszerre két helyen is képes helytállni. Különösen, ha él Pesten egy hozzá a megszólalásig hasonlító ikertestvére, aki ráadásul beszéli is a német nyelvet, s fogadni tudja az érkezőt a repülőtéren. így történt, hogy a városka érdekein sem esett csorba, a polgármester lánya sem maradt pártában. Legfeljebb a külföldi üzletember törte egy kicsit a fejét, hogy a csudába lehetett a polgármester egyazon időben a Ferihegyen és a lánya esküvőjén. gyébként pedig, már- Í-I csak a tisztesség ked- M—J véért, amikor az üzlet már megköttetett, a honatyák felfedték a titkot a német előtt, aki majdnem belehalt a nevetésbe, s nem győzte dicsérni a magyaros virtust. Neki legyen mondva... Villásreggeli Kovács Éva Y y arom magyar össze- M—m hajol... — és meg- JL A. früstököl... —ferdítem magamban a sokak által ismert sorokat, amikor arról értesülök, ezentúl rendszeresen villásreggelin találkozik hazánk három legmagasabb közjogi méltósága: Göncz árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, a parlament elnöke. A villásreggelit — derül ki a továbbiakban —, a semlegességet szimbolizálandó mindig felváltva fizetik a felek, (pontosabban a mögöttük álló magas hivatalok), a menüt pedig rendszeresen a Parlament épületében tálalják majd fel. A hírek szerint a falatozás közben elhangzottakról a sajtó nem értesül, s nem azért, mintha a megbeszélések titkosak lennének. A közreadott magyarázat szerint a hallgatás oka ennél lényegesen egyszerűbb: konkrét, végleges megállapodások ezeken a találkozókon nem születnek... Örülök a közös reggelinek, mert szerintem is fontos, hogy az ország vezetői, a legmagasabb pozícióban lévő emberek rendszeresen eszmét cseréljenek, s biztos vagyok benne, az ország, a világ lényeges kérdéseiről folyik majd a szó, a téma a legfontosabb a kül- és belpolitika, egyszóval hazánk sorsa lesz. Szegény reggelizők... Ha a megtárgyalandó ügyekre, a belpolitika történéseire, a sok hazai gondra, bajra és vitára gondolok, azt hiszem. lesz idő, amikor az asztalnál ülők eltolják maguk elől a tányért, a számtalan feltálalt finomság ellenére is igencsak lecsökken, ha éppen el nem megy az evéstől a kedvük. A rendszeres találkozások arra is lehetőséget teremtenek, hogy tovább erősödjön a három magas rangú politikus közötti bizalmi viszony, s az eddiginél jobban megismerjék egymás véleményét, gondolkodását, az aktuális problémával kapcsolatos reagálásokat, véleményeket. Igaz ami igaz, ránk fér már egy kis egyetértés. Ha pedig a közös reggelizést egyfajta jelképnek fogjuk fel, akár hihetjük azt is: ha a reggel jól indul, talán az este se lesz sokkal rosszabb... A kis huncut Ferter János rajza Lépcsős övezet Máthé Csaba A nemrég kinevezett ipari és kereskedelmi miniszter szerint a magyar államnak nem áll rendelkezésre anyagi forrás a záhonyi különleges gazdasági övezet létrehozására, ugyanakkor a befektetőket megvalósíthatósági tanulmányokkal és megfelelő jogi környezet megteremtésével segítik. Az övezet létrehozásának becsült összege a szakértő cég szerint 3-5 milliárd dollár, ebből 400-500 hektáros terület lehetne létrehozni a magyar és ukrán vállalkozóknak. Az elmúlt közel egy évtizedben minden évben szerepelt a gazdaságpolitika porondján a határ menti gazdasági övezet kialakítása, amelynek szükségességét a szaktárca miniszterei folyamatosan hangsúlyozták. A leendő befektetők száma, a kialakításhoz szükséges pénzforrás nagysága és az ebben közreműködők neve az évek múlásával állandóan változott, de ha summázni szeretnénk a történteket, különösebben semmi nem történt. Idén már pozitív elmozdulásról lehet beszámolni, hiszen megszületett a záhonyi különleges gazdasági övezetről szóló kormányhatározat, ennek hatására létrejött egy koordinációs bizottság, valamint az egész projektet szervező kft. A befektetés összegét és az elmaradt infrastruktúra kiépítését figyelembe véve, úgy érzem csak a kis lépések stratégiája vezethet eredményre az övezet kialakításánál, hiszen ekkora nagyságrendű beruházáshoz nagyon nehéz akár egy finanszírozó konzorciumot, vagy pedig egyes részeire tőkeerős befektetőket találni. A szerződések létrehozásához pedig a megye várja a kormány további hathatós támogatását, amely egyfajta garanciát is jelent. Itt elsősorban az övezethez társuló befektetők, gazdasági társaságok kedvezményeire vonatkozik, hiszen a külföldi és hazai vállalkozók rögtön azt firtatják, ha idehozzák a pénzüket, hány évre kapnak adókedvezményt. Az első kis lépés tehát megtörtént, amelyhez reméljük rövid időn belül nagyon sok társul.
