Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-02 / 180. szám

1995. augusztus 2., szerda Kelei-raagyarorszag 13 A gazdaság keleti bástyája A vállalkozási övezet nemzetközi áruforgalma a megye gondjait is enyhítené Záhony és a megye is ugrásszerű fejlődést vár az övezettől Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Közis­mert, hogy vannak olyan or­szágos szintű fejlesztési el­képzelések, melyek jelentős mértékben befolyásolhatják megyénk fejlődését. Bár az ezekkel kapcsolatos döntése­ket közvetlenül nem befolyá­solja, szakmai véleményét mégis szeretné kifejezésre juttatni a Megyei Fejlesztési Ügynökség. A közelmúltban az M3-as au­tópálya meghosszabbításának ügyét vették górcső alá me­gyénk és térségünk szemszö­géből a szakemberek, ezúttal Záhony és térsége, mint vállal­kozási övezet került nagyító alá. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságilag az ország egyik legelmaradottabb me­gyéje, az itt működő termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok túlnyomó többsége tönkre ment, az amúgy sem nagy számú ipari cégeket pe­dig felszámolás vagy csőd ti­zedelte meg. Az utóbbi években számos felzárkóztatási lehetőség kör­vonalazódott mind megyei, mind országos szinten. A fej­lesztési elképzelések között merült fel a vállalkozási öve­zetek létesítésének gondolata Záhony vagy Csenger térségé­ben. Tekintettel arra, hogy Zá­honyban a szükséges infrast­ruktúra részben már rendelke­zésre áll, s hogy ez a mikroré- gió már jelenleg is fontos állo­mása a kelet-nyugati kereske­delemnek, jelenleg e terület fejlesztése látszik a legkézen­fekvőbb megoldásnak. Az itt kiépítendő vállalkozási övezet erőteljes gerjesztő hatást gya­korolna az egész megye gaz­daságára, serkentené az új vál­lalkozások megjelenését, di- namikusabbá tenné a jelenleg is működők fejlődését, meg- pezsdítené a megye életét. Egy ilyen övezet létrehozá­sára már számos fórumon és tanulmányban született javas­lat, e témában nemzetközi konferenciát is rendeztek Zá­honyban. Az ez év elején meg­jelent kormányhatározatból kitűnik: a Magyar Kormány a Vállalkozási Övezet létreho­zását és működtetését vállal­kozói alapon képzeli el, ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy a kormány milyen pénzügyi források bevonásá­val, s milyen módon támogatja a tényleges fejlesztések bein­dítását. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy kizárólag külső erőforrásokra támasz­kodva nem hozható létre egy ilyen övezet, ezért fontos sze­repet játszanak a helyi, illetve megyei erőforrások, úgy az anyagi, mint a humánszférá­ban mozgósítva. Ám egy el­szigetelt kormányhatározat önmagában még nem elegen­dő sikerhez, az övezet elkép­zeléseit figyelembe kell venni az országos területfejlesztési koncepciók létrehozásánál, az infrastruktúra-fejlesztés (az autópálya) tervezésénél, az or­szágos ipar-és befektetésösz­tönzési politika alapelveinek kidolgozásánál csakúgy, mint a nemzetközi gazdasági kap­csolatok szervezésénél. Szűkebb hazánk fejlesztési programjaihoz eddig 300 mil­lió forintos támogatást közve­títő Megyei Fejlesztési Ügy­nökség elkészítette a konkrét intézkedésekre vonatkozó ajánlásait is. Első lépésként el kell készíteni a mikrorégió át­fogó fejlesztési koncepcióját, befektetésösztönzési és mar­keting stratégiáját, mely egyébként része a megjelent kormányhatározatnak is. A Megyei Önkormányzat közép és hosszú távú programjaihoz illeszkedő általános területren­dezési terv nem hagyhatja fi­gyelmen'kívül a szomszédos Ukrajna területrendezési el­képzeléseit sem. A közgazda- sági feltételrendszer megte­remtéséhez szükség van a be­fektetőket és a vállalkozásokat segítő szervezetekre, intézmé­nyekre, a megfelelően kiépí­tett banki és pénzügyi háttérre, mely testre szabott jogi és köz- gazdasági szabályozók alapján teszi lehetővé az övezet létre­hozását és működését. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a marketing-kommunikációs munkára, az övezettel kapcso­latos külső (országos és nem­zetközi) valamint belső (helyi és megyei) PR-programokra. Nem hiányozhatnak a régió­ban már meglévő rendszerek, erőforrások (pl. hasznosítható földterületek, humán tőke), szervezetek (vállalkozások, cégek) valamint ingatlanok és hasznosítható épületek nyil­vántartása sem. Külön vizsgá­lat tárgyát képezheti, hogy a kelet-nyugati kereskedelmi út­vonalakon túl milyen feltéte­lek mellett bővíthető e térség­ben az észak-déli (Lengyelor­szág, Szlovákia illetve hazánk és Románia közötti) áruforga­lom. Az aszálykáros erdőterületek Nyíregyháza (KM) — Hori- csányi Attila okleveles erdő- mérnök tanácsait adjuk közre ismét az erdők tulajdonosai­nak okulására: Az erdő is szomjazik az 1982 óta szinte menetrendsze­rűen minden évben bekövet­kező aszály miatt. A múlt szá­zad közepe óta (amióta rendel­kezésünkre állnak mért ada­tok) az elmúlt 13 esztendő messze a leghosszabb és leg­súlyosabb aszályos időszak. Az említett évek összesített csapadékhiánya a Felső-Tisza vidéken eléri az 1310 millimé­tert, ami meghaladja a sok éves csapadékátlag kétszeres értékét. A szárazság, a lecsök­kent beszivárgás, valamint a magas hőmérséklet hatására nő a párolgási veszteség. A ta­lajnedvesség és talajvíztartó rétegek telítettségi szintjei a megszokott értékek felét sem érik el. A csökkent csapadék- mennyiség eloszlása is kedve­zőtlen, a tenyészeti időszak csapadéka az átlagtól lényege­sen kevesebb, tavaly kb. 50 százalék volt. Az említett té­nyezők hatására nemcsak a mezőgazdaságban, de az er­dőkben is tapasztalhatunk aszálykárokat, kiváltképp a kedvezőtlen talajadottságú te­rületeken (pl. rossz víztartó homoktalajokon). A homokos talajú csemete­kertekben ma már azokat a fa­fajokat is öntöznünk kell, amelyek tíz éve még ezt nem igényelték. Az erdősítések ápolása során törekedjünk a talaj nedvességtartalmának megtartására. Kerüljük az in­dokolatlanul mély, szárító ha­tású talajművelést. A növé­nyek többféleképpen védekez­nek a túlzott párologtatás el­len. Kisebb vízhiány esetén a leveleken lévő gázcserenyilá- sokat szűkítik, zárják, a leve­lek élét fordítják a Nap felé. Nagyobb vízhiány esetén ilyen módon a fák nem képe­sek a túlzott párologtatást tel­jesen megakadályozni. Ekkor előfordulhat korai levélvesz­tés, a korona kiritkul. Nem­csak elsárgult, hanem zöld le­velek is hullanak a fáról. Csökken a fotoszintézis, emi­att a fák magassági és vastag­sági növekedése is. A szűk esztendőket mutatják a szoká­sosnál keskenyebb évgyűrűk. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmw-jwwimwww« ......*......^ ' ■ “rffii JA Budapesti Értéktőzsde 30. heti forgalma 1995. július 24-től július 28-ig 1 Részvény neve Űztetek Árfolyam Értékpapír Átlagár Minimumár Maximumár Előző heti Változás ■ ■iiniiMir „ ...............................átlagár.............................­Fotex Rf. fi 33 351519400 1)7050 169 166 ■ IÍ1Í1ÍÍÍ1§1IP 100 U Graboplast Rt. 1 23 10 563 210 3 500 1 509 1 480 1 525 1 466 43 Zwack Uoicum Rt. I 15 31 224 250 5 107 3 057 3 050 3100 3 048 9 Richter Gedeon Rt. ■ 127 199 978140 49 350 2 026 1 985 2 100 2 053 -27 ISoptóni Sörgyár Rf. § 48 6147 860 1 471 2 090 2 050 2115 * 2 037 53 Zalakerámia Rt. ~ 1 8 956 210 194 2 464 2 450 2 480 2 499 -35 Danubius Rt ’;^MiliMiii^M^Í09 21241: ' 0ü 65 4.6 1 .43 1 19 j 1 1 237 Pick Szeged Rt. I 55 107 766 010 8126 6 631 6 500 6 700 6 670 - 39 ECUS Gyógyszerár Rt I 137 134107 560 24546 2 732 2 660 2 755 2 730 2 Dunaholding Rt. _________ 1 8 2 002 000 250 4 004 4 000 _______4100 0 4 004 Konzunt Kér. Rt, | 1 98 000 100 490 490 490 ' 0 490 Ibusz Rt. 1 3 118 400 65 _________911_________910_________920_________902_________ 9 FORGALMAZOTT! KATEGÓRIA I Skála Coop Rt. (bem.) 1 12 113 466 300 24 150 2 349 2 250 2 350 2 272 77 Skála Coop Rt. (névértéfc) i: v § 4 651 800 192 1 697 : 1650 & 1 700 164SMHHPS2 IGoldsun Hűtőipari Rt. 18 2 624 970 2 573 510 500 520 507 3 Inter-Európa Bank Rt. 49 16828 300 808 10413 10150 10 600 10618 - 205 Csopak Szövetkezeti Rt. __________2 115 540________ 111 520 520 570 553_________-33 Balaton Főszert Kér. Rf. 3 799 700 100 3 998 3 950 4 000 4 045 - 47 Domus Kereskedelmi Rt. ________23 25 263 260 23 417 539 525_________550_________534__________ 5 Prímagáz Hungária«. 50 47 256 610 7 307 3 199 3 155 3 240 3161 38 Pannonplast Rt. 62 172 982 794 62 839 1 376 1 350 1 385 1 351 25 Agrimpex Rt. 11 1 385 900 76 9118 8100 „ 9 500 7 692 1 426 GLOBAL TH Rt. 9 1 364 000 482 1 415 1 400 1 440 1 400 15 Pannon Váltó Rt. 52 9 504100 8195 580 560 585 604 - 24 Pannonflax Rt. _____________ __________2 108 000_________200 270 270________270_________269_________ 1 iránypék Rt. 3 458 000 57 4 017 4 000 4100 0 4 017 Martfűi Sörgyár Rt. .................... 3 674 500 150 2 249 2 200 2 300 0 2 249 HUMAN Rt. I 46 42 720 840 18 534 ' 1 152 1 100 1 235 0 1 1S2 Hajdútej Rt. ■ 14 277 514 100 77 088 1 800 1 750 1 805 0 1 800 Clobus Konzervipari Rt. 1 19 4 025400 1 651 1 219 1 200 1 260 1 243 - 24 [Összesen: 1 9491 462 637 854 523195 ________________ _________ ____________ mmmm 8 mmmmmmmmmmmmm ^Kárpótlási jegy f 86 39 707 644 83 447 238 230 250 249 -11 A fenti adatokat a Budapesti Értéktőzsde információi alapján közöljük. Az Értéktőzsdén Pangás után jelentős forgalom volt Nyíregyháza (KM) — A hét közben bevezetett Haj­dútej részvénye 1800 Ft-os áron forgott, míg a másik újonc, a Humán részvényé­nek árfolyama esik és pén­teken már csak 1110 Ft-on kereskedtek vele. A legki­magaslóbb árfolyamot a Prímagáz produkálta, hét­végén már 3245 Ft-on is ke­resték a papírt. A Richter Gedeon gyógyszergyár közzétette gyorsmérlegét, mely szerint fél év végére teljesítették éves árbevételi tervük 90 százalékát. A jó eredménynek köszönhető­en megnőtt a kereskedési kedv a papírral, de az árfo­lyam csak 2056 Ft-os átla­got mutatott. A másik gyógyszerrészvény, az Egis piacán is megélénkült a ke­reskedelem és 2755 Ft-on is született kötés pénteken a részvényre. A FOTEX pa­pírja továbbra is gyengélke­dik és már csak 169 Ft-os áron kereskednek vele. To­vábbra is stagnál a Goldsun — 500 Ft-os áron keresik és az Inter-Európa Bank rész­vénye — 10 300 Ft-os ár volt a jellemző. A Soproni Sörgyár papírjai átlépték a 2100 Ft-os árfolyamot, míg a másik KRP-s részvény, a Pannonplast is lassan emel­kedik, 1 382 Ft-os árfolya­mon keresték. A kárpótlási jegy árfolya­ma lassan csökkent, már csak 230 Ft-os áron keres­ték a tőzsdén. A diszkont kincstárjegyek hozama a múlt héten érdekes képet mutatott. A 3 hónapos auk­ción nőtt a kereslet és ez lejjebb vitte az átlaghoza­mot. A 6 hónapos aukción viszont tovább emelkedtek a kamatok és a legnagyobb hozam 34,6 százalék volt. EfflSSSHj I Betétek I Hitelek 11 a 11 1. Agrobank 27,0 28,5 27,0 28,5 28,0- 28,0­. 38.0 38,0 2. Budapest Bank 214- 22.5- 2*4- 253- 30,0- 30.0- 334­244 253 26,5 284 MW> 384 38,0 3. MHB 2630- 28,50- - - 34,0 34,0 33,0 28,75 30,50 4. I8U5Z Bank 20,0 22* 25,0 29* 33,0 35* 35,0 5. Postabank - - 22,0- 28,0 ­6. OTP Bank 22,5 25.« 28.0- 244- 344 34,8 154 23* 27* 7. Mezőbank 25,5- 27,0- 26,0- 27,0- 34,0- 34,0- 36,0­27* 28* 26* 28* 39* 39* 39,0 8. Kcreskadelnv 8. 274 304 - 36,5 37.8 374 9. Corvinbank 25,0 28,0 22,0 26,0 28,0- 28,0- 28,0­354 35,0 35,0 tO. Konzunfcanfc 27.0 304 24,5 284 354- 363- 404­394 403 434 11. Dunabank 24,5 28,0 27,0 29,0 32,0 29,0- 34,0 31,0 36,0 12. Takarékbank 26,5 »3- 2239- 24.94 284- 28.8- 294­__ “4 35,5 353 353 A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% _________________________________ | A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betäek és hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bankfiókok adnak felvilágosítást. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) 1995. augusztus 1-jén: 1485,49 (-5,13) Érvényben: 1995. augusztus 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 91,76 93,54 92,72 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 41722 425,48 42134 Német márka 90,53 92.31 91,38 Angol font 200,29 205,14 202.11 Norvég katona 20,43 20,83 M3 Ausztrál dollár 92,24 94,54 93.80 . Olasz líra(lOOO) 78,93 80,41 79,54 Belga frank(lOO) 440,41 449,01 444,39 ÖSfcätSC. I2J7 13,13 13,00 Dánkor«» 23,29 23,75 23252 Pon.esc.(lOO) 86,74 88.40 87.75 Finn márka 29,87 30.41 30,14 Spanyol pes.( 100)105,34 107,34 106,28 ftandafiank 26$ 26,73 26,46 Svájci frank 109,02 111,16 109.96 Holland tat 80.81 82,39 81,56 Snédtawa 17,72 18,06 17,84 irünt 206,03 209.99 207.92 USA dollár 125.28 127.70 126,57 Japán jen (100) 142,15 145,07 143,23 BQJ 168$ 171,46 169,79 ____GAZDASÁG — Kamatemelés a BB-nél és egyes futamidőknél a la­kossági prémium betétre vonatkozik. Átlagos mérté­ke a futamidőtől, illetve le­kötött összeg nagyságától függően 0,5-2 százalék. Budapest (MTI) — Emeli a betéti kamatokat szerdától a Budapest Bank. A tájé­koztatás szerint az augusz­tus 2-ai hatályú kamateme­lés a vállalkozói betétekre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents