Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-19 / 195. szám

1995■ AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Napkelet • A KM ünnepi melléklete Művészszemmel a strandon Az egyik zsűri elfogadta, egy másik elutasította a fafaragásokat y Azt már régen elfogadta mindenki, 'hogy a gergelyiugornyai városi strandra „mű­vészszemmel” is érdemes kijárni; hiszen nagyon csinos hölgyeket (s természetesen urakat) láthat a nézelődő. Az azonban ere­deti ötletnek tűnik, hogy Török Levente képeit és Baráth Sándor fafaragásait szem­lélheti a szórakozó, fürdőző vendég. Mint az üzemeltető elmondta, a kiállí­tók szerezték be a tárlókat, s hozták al­kotásaikat. A terület annak rendje-módja szerint este is megvilágított. Ez valahol szolgáltatás, s vendégcsalogató. A stran­don egyébként alkot is a festő, s aki igény­li, „elvihetően” megörökíttetik. A faragó Baráth Sándor a Nyírvíz tech­nikusa, az egyik előregyártórészleg vezető­je- -■ — Én inkább szobrokat faragok. Isko­lás koromban már próbálkoztam különbö­ző anyagokat összeházasítani, kísérletez­tem, hogyan lehet halásztanyát kialakíta­ni térben egy üveglapon. Ehhez faragtam — borotvával — egy halászt. Ezután azon­ban többé nem ragasztgattam, csak farag­tam. Nem előzmény nélküli az érdeklődés. A gépipari szakközépiskolában, aholis érettségiztem, már próbálkoztam a fara­gással, majd később is folytattam. Itt vol­tam az első országos fafaragótáborban. Én voltam a legfiatalabb. Azóta sem hiányoz­tam az első tízből egyről sem. Különben csak fát faragok. És csak alakokat. Meg­rajzolom a díszítőt is, de nem szeretem faragni. Szerintem nem mindig tudatos a munka, amit az ember elgondol, majd le­rajzol. Két éve terveztem például egy szoborcso­portot. Három kovácsot ábrázol, amint dolgoznak. Egy gyerekkori emlék, amikor én magam is fogtam a kalapácsot... Egy ki­csit a kovácsokra, a kihaló mesterség kép­viselőire gondolva szeretném megörökíte­ni ezt a maradó benyomásomat. Meg is van hozzá a fám. Természetesen egy darab fából lesz kifaragva. Ezt így illik megcsi­nálni. □ Milyen alkotónak tartja magát? — Tudom, hogy hol mit csináltam rosszul. De nyilván mások is minősítenek. Van olyan faragásom, mellyel Székesfehér­várott pályázatot nyertem. Országosan zsű­rizték, agyba-főbe dicsértek. Elküldtem ké­sőbb egy másik kiállításra, ahol az ottani hozzáértők azt mondták, ez arra is alkal­matlan, hogy kiállítsák. Vissza is küldték. Ma a nyíregyházi múzeumban van. Ez Ti­borcot ábrázolja. A könyv alapján farag­tam meg a keserűséget, a számonkérést. Különben nem vagyok egy lázadó alkat. Megbékéltem a világgal. Alapvetően jónak tartok minden embert. Bízom mindenki­ben. Valószínűleg ez magyarázza, hogy ál­talában a pozitív jellemű alakokat próbá­lom fába fogalmazni. □ Miként boldogul ma a fával foglala­toskodó alkotó? — Figyelni kell a jó fára. Fontos, hogy a vésőtől a borotvakésből készült szerszá­mig rendelkezésre álljon minden. Van, amit be lehet szerezni, van amit magunk készí­tünk el. Különböző méretű célszerszámok, profilszerszámok vannak. Van egy buda­pesti szerszámkereskedő ismerősöm, aki­nek ha a rajzot elküldöm, vagy telefonon elmondom, hogy mit szeretnék, elkészíti s leküldi. Nem fafaragó, de érti a szakmát. Azt viszont el kell mondanom: nekem ez nem egzisztenciális kérdés. Nem ebből élek. Ha van kedvem és szabad időm, akkor fa­ragok. Ez nem olyan nagy költségigényű foglalatoskodás, amivel a családi kasszát — két gyerekünk van — válságba dönte- ném. Baktalórántházán, Nyíregyházán dol­gozom. Persze, közben azért Beregbe is el­kalandozom. □ Látom, adott a lehetősége, hogy szem­lélje, miként vélekedik a fürdővendég az ön munkájáról. — Nem lehet elítélni a felületes nézelő- dőt sem. Nem érdekelhet mindenkit a fa­faragás. Bár igyekeztem olyan anyagot összeszedni, ami iránt várhatóan nagyobb az érdeklődés; meg amit nem kell barátok­tól, ismerősöktől elkérni a kiállítás idejé­re. Az ugyanis természetes, hogy én ha ajándékot adok, az a faragásaim közül ke­rül ki. Vannak ezek között olyanok, me­lyek korábban megjártak több kiállítást, de olyan is, amit kifejezetten a megajándé­kozottnak, célzatosan, személyre szólóan faragtam. Ezekről az irodalmi hősökről, egy-egy kifejező eseményről, mint mond­juk a lekvárfőzés mindenki elragadtatással beszél. Rendszerint a befektetett munkát, a méretarányt, a kifejező vonásokat di­csérik. Az is előfordult, hogy a látottak alapján kerestek s kérték, adjam el. De hangsúlyozom: én nem pénzért faragok. Minden darab nagyon a szívemhez nőtt. Nekem tetszenek. Rájuk nézve életem egy- egy szakasza elevenedik meg. Reszkessetek, versenytársak! Az új fehértói Bihari testvérekről még remélhetőleg sokat hallhatunk A jövő bajnokai — mesterük térdén Balázs Attila felvétele Bemelegítésnek száz fekvőtá­masz (láb a pádon!, szusszanás csak minden huszadik után!), száz átugrálás páros lábbal a svédpad egyik oldaláról a má­sikra, ugrálókötelezés ezrekben mérve, kilométer valamint me­netadatok. Az évszámok és a hozzájuk tartozó emberkék pe­dig kicsik is, fiatalok is. Csuk- rán Mihály tanítványai közül ketten, a kilencéves Bihari Nor­bi és tesója, az egy évvel idősebb Misi, a hét elején jelentek meg a sportorvosi vizsgálaton, s men­tek át a szűrőn. A. testvérpár Nyíregyháza színeiben fog versenyezni, habár új fehértóiak s egyelőre azok is maradnak. A csodabogárnak tar­tott, ám kiemelkedő sportteljesítményeket felmutató mesterük maga a kétlábon járó példa, s a minta fegyelmező erő. Az or­szágos szkanderbajnoknak, hátrafelé futó és ugrálókötelezőnek, Guiness-rekordtar- tónak, aki a maximálisan egészséges élet­mód híve és szószólója, az a magafogal­mazta alapelve — s ezt be is tartja —, hogy nem lehet és nem szabad a trénernek ci­garettázva, kényelmesen üldögélve kiadni az utasításokat. Ő a gyerekekkel fut, be­áll kötelezni, bokszolni, zsákozni. A kis tel­kén kialakított magán-barkács-edzőtéren oktatja a srácokat. Ez arra jó, hogy felfe­dezze a tehetségeket, de nem alkalmas fel­tétel a szakmailag kifogástalan munkará­fordításra. Cél kell, szigorúság és fegyelem — hangzanak a tapasztalt, kipróbált kulcs­szavak. Ezekkel mindent el lehet érni. Meg­tanulják, hogy az eredményért dolgozni, küzdeni, szenvedni kell. S ha tételezzük fel, nem is lesz belőlük hivatásos sportoló, a sport embertpróbáló, személyiségfejlesztő voltának mindenképp sokat köszönhetnek majd. No, meg addig sem csellengenek, nem bandáznak, mint oly sokan. Mert dumálni mindenki tud, de talán a sport ma az egyetlen dolog, ahol csak a tel­jesítmény létezik. Egyedül vagy, nem segít­het a nagybácsi, a pénz, a kapcsolatok... „Ha valamit csinálunk, azt csak komolyan érdemes csinálni.” — ez is része a filozó­fiának. S milyen igaz. A fiatalabb, noha a magasabb fiatalember csábította el a „Ki­csit” edzésre, akiről azonban hamar kide­rült, hogy — őt magát idézem — nem egy küzdőalkat, ellenben fu­tásra termett, sőt hosszú távra. A jó szimat igazolódni látszik: ma Misi az ország legfiatalabb maratoni futója, három órán be­lül futja a 30 kilométert. A fo­kozatos terhelés tehát meghoz­ta az eredményt. Vállat von, s nemet int könnyedén, amikor kérdőleg nézek rá, végigpillant­va az átlagnál törékenyebb fi­guráján (17 kg), ugyanis meg­tudom, hogy egy napra 30 000 (!) ugrálókötelezés szerepel a na­pirendjén, délelőttre és délután­ra fele-fele arányban, mellé ha­sonló mennyiségű békaügetés. S utána még játszik... Hetente kétszer átfutás Hajdúböször­ménybe, uszkve 30 kilométer. De már sza­porodnak az érmek, s a gratulációk. A nagy barna szemű Misi különben négyes­ötös tanuló, a tesója valamivel gyengébb eredménnyel dicsekedhet. De tilos neki ron­tani — ugyanis ez Csukrán Mihály felté­tele. Norbi feltűnően széles vállú, de ha ki­munkált hasizmait megmutatja, akkor cso­dálkozik el igazán az ember. Ó rendszere­sen (nem jár, dehogy) kerékpározik Nyír­egyházára Mester Gyula bácsihoz bokszol­ni. A nyolc menet után vissza biciklivel Fe­hértóra. Ráadásul női kerékpárja van, ami­nek az ülését nem éri fel, tehát féloldala­sán utazik hazáig, de nem fárad el. A jövő bajnokai — mutat még egyszer rájuk összefoglalóan a büszke mester. Úgy legyen! IS RITMUS Sikerlista Sokan hallgatják szívesen a tv-filmek slágereit is Ez alkalommal nem a MAHASZ si­kerlistáját, hanem a nyíregyházi Rocky üzlethálózat Zrínyi Ilona utcai (3-5. sz.) boltjának listáját adjuk közre az eladott kazetták, CD-k alapján: 1. Scatman John: Scatman’s World 2. La Bouche: Sweet Dreams 3. Bon Jovi: These Days 4. Green Day. Dookie 5. Tekknö: Discotor 6. Vangelis: 1492 7. The Offspring: Smash 8. Mr. President: Up and Away 9. Take That: Nobody Else 10. Horváth Charlie: Mindenki va­lakié 11. The real McCoy: Another Night 12. Válogatás: Dance Action 13. FTC: Olé Fradi 14. Válogatás: A legszebb tv-film slágerek KONCERT Diáksziget ’95 Az idén ismét megrendezik az Óbu­dai-szigeten a fiatalok nagy nyári ta lálkozóját A buli augusztus 17-én kezdődött, s majd auguszrus 24-én fe­jeződik be. A programban szerepel nek színházi előadások, filmvetítések, sportrendezvények Természetesen nem hiányozhatnak a rockegyürresek sem. Terjedelmi okoból most csak azokat az együttesek soroljuk fel, akik az úgynevezett Rock Színpadon sze­repelnek. A mai napon a Carmen, a Dance, a Black-Out és a Necropsia lép fel, holnap pedig a Sing Sing, a Southern Special, a Machine Mouse és a Snakes szerepel. A jövő héten hét­főn: Nyer, Szfinx, Money Factor, ' WOMB, Sackrace. Kedden: Spider, ^ Üveges Csirkeszemek, P. A. P., Inten­se Agonising. Szerdán: Skinny Bohe­mians, Warning, Gesarol, Jeanne Dark, Essex. GONDOLKODÓ A mai feladványunk: Vajon mit áb­rázol a kép? Megtudjátok, ha a pon­tokkal jelölt mezőket befestitek. A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségbe! Strandtárlat A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents