Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-17 / 193. szám

1995. augusztus 17., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Kelet-Magyarország 7 Mennyi legyen és mikor Reformtervek készülőben • Évente egyszer igazítsák • Politizálás nélkül Nyíregyháza (KM) — A kor­mány legutóbbi ülésén nem fogadta el a pénzügyi tárca ter­vezetét a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról. Az állam- háztartási reformbizottság jó­léti albizottsága és a nyugdíj­reform-bizottság ezen a héten egy újabb tervezet elkészítésé­re ül össze. Mint kiderült, nagyságrendi eltérések vannak a pénzügyi tárca és a nyugdíjbiztosító szá­mításai között, hiszen a nyug­díjkorhatár emeléséből és a rokkantnyugdíjazás szigorítá­sából a minisztérium 50 milli­árd forintnyi megtakarítást re­mél, míg a biztosító adatai szerint — még abban az eset­ben is, ha jövő év közepétől valóban emelnék a korha­tárt — legfeljebb egymilliárd forint kiadáscsökkenés várha­tó. Igaz, az önkormányzat nem ismeri azokat a háttérszámítá­sokat és elemzéseket, amelye­ken a pénzügyminisztériumi tervezet alapszik, ezért azt sem tudják, hogy a minisztéri­um munkatársai milyen pozi­tív, illetve negatív ösztönzési technikákban gondolkoztak az átmeneti időszakra. Ennek a — feltehetőleg elvetett — ter­vezetnek azonban egy nagy haszna volt, mégpedig az, hogy nyilvánvalóvá vált: a nyugdíjreform előkészítését függetleníteni kell a költség- vetés nyomásától. Záros határidőn belül állást kell foglalni három témában is: milyen mechanizmusban lenlegi rendszerének megvál­toztatására az önkormányzat szerint azért van szükség, hogy ne legyen minden egyes alkalommal politikai vita tár­gya az emelés mértéke. Az ön­alapul, tehát a tényekből és nem a várható számokból in­dulna ki. Ez lehetővé tenné azt is, hogy évente csak egyszer korrigálják a nyugdíjakat, ami pénzügytechnikai okok mi­att jelentős megtakarítást hoz­na. Arra a kérdésre, hogy idén várható-e az ellátások újabb korrekciója, nem egyértelmű a válasz. Az Országgyűlés ugyanis nem határozott arról, hogy még egyszer napirendre tűzi-e a nyugdíjemelés ügyét. Az önkormányzat viszont az ősszel áttekinti a folyamatokat és az átlagkereset növekedé­sét, az pedig érvényes törvényi rendelkezés, hogy az átlagke­resetek növekedésével össz­hangban kell emelni a nyugdí­jakat is. Reális célnak tűnik, hogy a biztosító hiánya idén ne halad­ja meg az ötmilliárd forin­tot, annak ellenére, hogy a ta­valyi deficit — a most készü­lő zárszámadás szerint — 22-23 milliárd forint körül alakult. A tavalyi év első féléves hi­ánya ugyan hat és fél milliárd forint volt, de májusról június­ra hirtelen megemelkedett a járulékbevétel. A szakértői prognózisok is azt mutatják, hogy elérik a tervezett bevé­telt. Ráérünk, hát kiálltunk kicsit ide az erkélyre, hogy megnézzük, hogy rohannak a fiatalok, milyen is oda­lenn a világ... Harasztosi Pál felvétele történjen az évenkénti nyug­díjemelés, mikor, milyen mó­don emeljék a korhatárt és ho­gyan változzanak a járulékok. Ez idő szerint úgy tűnik, rövid távon nincs lehetőség a nyug­díjjárulék csökkentésére, erre csak a háromelemes nyugdíj- rendszer bevezetésekor nyílik mód. A nyugdíjak értékmegőrzé­sét szolgáló nyugdíjemelés je­kormányzat tagjai azt az elvet vallják, hogy a már nyugállo­mányban lévők ellátása az ak­tív korosztály keresetének ala­kulásához igazodjon, ebből a szempontból tehát a jelenlegi rendszert megfelelőnek tart­ják. Ugyanakkor akadnak, akik szerint a viták megelőzé­sét szolgálná, ha az emelés mindig az előző évek átlagke­resetének változását venné Nyugdíjban is biztonságban A kiszámítás módjai • Fontos jogszabályok • Számít a pénz, a kereset Nyíregyháza (KM - K. É.) — A nyugdíjazás általában megviseli az embereket. Nemcsak az okoz számukra gondot, hogy évtizedekig tartó aktív tevékenységük­nek vége szakad, de kérdés az is, nyugdíjasként vajon miből, hogyan élnek majd meg? Nem mindegy ugyanis, mennyit hoz a postás... Az öregségi nyugdíj összegé­nek megállapítása szempont­jából a szolgálati idő mellett a nyugdíj alapját képező átlag- kereset a meghatározó, ugyan­akkor országgyűlési határozat írta elő, hogy az átlagszámítási időszakot fokozatosan növelni kell a korábbi évek kereteinek növelésével. A kereset az alap Ennek bevezetésekor az volt a cél, hogy a nyugdíj összege mindinkább az igénylő egész pályafutására jellemző kerese­teken alapuljon. 1995. január 1-jétől több helyen változott a társadalombiztosítási jogsza­bály, többek között az öregsé­gi nyugdíj megállapításának szabálya is. Az öregségi nyug­díj összegét például 1988. ja­nuár 1-jétől a nyugdíj megál­lapításáig a főfoglalkozás ke­retében elért keresetnek — az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot és jutalmat is figyelembe véve — a havi átlaga alapján kell megállapítani azzal, hogy eze­ket a kereseteket a magánsze­mélyek jövedelemadójának összegével csökkenteni kell. Kereset alatt a kifizetés idő­pontjában érvényes rendelke­zések szerinti, nyugdíjjárulék­köteles keresetet értjük. Figye­lembe kell venni ugyanakkor a havi átlagkereset megállapítá­sánál alapul szolgáló kereset­tel azonos időre járó baleseti járadékot, valamint a megvál­tozott munkaképességű dolgo­zók foglalkoztatásáról és szo­ciális ellátásáról szóló rendel­kezések alapján járó keresetki­egészítést is. Ami kimarad Nem vehető figyelembe a fegyveres erők., a rendőrség, a Köztársasági Őrezred, a pol­gári védelmi testület, a tűzol­tóság, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a vám- és pénzügyőrség kinevezett pol­gári alkalmazottai részére a betegség esetén — külön jog­szabály alapján — folyósított jövedelemkiegészítés. A be­tegszabadság tartamára folyó­sított összeg helyett az annak alapját képező átlagkereset teljes összegét, az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások folyósításának tar­tamára pedig a megállapítá­suk közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkereset, illetőleg az e juttatások alapjá­ul szolgáló minimális bér összegét kell keresetnek tekin­teni. Akinek nyugellátását 1994. december 31-ét követő és 1996. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani, annak az 1998-ban elért kere­setet 154,7 százalékkal, az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal, az 1990-ban elért keresetet 79,2 százalékkal, az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni. Új szabály, hogy ha az igénylőnek 1988. január 1-jé­től a nyugdíjazásáig legalább 1260 napra van keresete, a ha­vi átlagkeresetet a tényleges keresetek alapján kell megál­lapítani. Ha az igénylőnek ezen időszak alatt 1260 napnál rövidebb időre volt keresete, vagy 1987. december 31-ét követően a nyugdíj megállapí­tásáig nem volt keresete, az 1988. január 1 -je előtti idő alatt elért kereseteket kell visszamenőleg folyamatosan figyelembe venni, melyet a kormányrendeletben meghatá­rozott százalékokkal kell nö­velni. Ha az öregségi nyugdíj alap­ját képező havi átlagkereset nem állapítható meg, vagy az igénylő kereseteit nem tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igény­lőnek keresete volt, a minimá­lis bér alapulvételével kell 1260 napra kiegészíteni. A ki­egészítés során a minimális bér változtatás nélküli össze­gét el kell osztani harminccal és a hányadost annyival kell megszorozni, ahány nap az előírt napokból hiányzik. Ha az igénylőnek egy napra sincs keresete, a havi átlagkereset­nek a nyugdíjazást megelőző hónapban érvényes minimális bér összegét kell tekinteni. Átlagkereset Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető keresetnek az együttes össze­gét el kell osztani az átlagszá­mítás időszak alatt biztosítás­ban töltött azon napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlag- keresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12- vel. A nyugdíj alapját képező és előbbieknek megfelelően meghatározott havi átlagkere­setet, amennyiben annak összege a 20 000 forintot meg­haladja, csökkenteni kell. Ha az öregségi nyugdíj alap­ját képező havi átlagkereset 20 000 forintnál több: a 20 001-22 000 forint kö­zötti átlagkeresetrész kilenc­ven százalékát, a 22 001— 30 000 forint közötti átlagke­resetrész nyolcvan százalékát, a 30 001-40 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven száza­lékát, a 40 001-50 000 forint közötti átlagkeresetrész hat­van százalékát, az 50 001- 60 000 forint közötti átlagke­resetrész ötven százalékát, a 60 001-70 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven szá­zalékát, a 70 001-80 000 fo­rint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát, A 80 000 forint feletti átlag­keresetrésznek pedig tíz szá­zalékát kell az öregségi nyug­díj megállapításánál figyelem­be venni. Fontos tudni azt az új sza­bályt, hogy az öregségi nyug­díj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. Ez azt jelenti, 'hogy ha az igénylőnek 5000 forint volt az átlagkeresete, akkor 5000 forint lesz az öreg­ségi nyugdíj összege is. Döntöttek: visszajár a fogpénz! Nyíregyháza (KM) — Visszaigényelhetik a pénzü­ket azok a nyugdíjasok, akik­től a Magyar Közlönyben hibásan megjelent rendelet miatt kértek térítést a fogorvo­sok — nyilatkozta a napokban a Népjóléti Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese, aki szerint evidencia, hogy a hiba miatt hátrányt szenve­dett idősek visszakapják pén­züket. A térítéskötelessé váló fogá­szati kezeléseket tartalmazó kiadvány javított kiadásában már helyesen szerepel, hogy az egyszerű tömésért, a gyö­kérkezelésért, a fogkőeltávolí- tásért és az ínyelváltozás keze­léséért sem kell fizetniük az időseknek. Az a nyugdíjas te­hát, akinek ezekért a beavat­kozásokért a rendelet korrigá­lásáig térítési díjat számoltak fel, visszakérheti a pénzét attól az intézménytől, ahová a díjat befizette. A csodák birodalmában Mióta a klubunk 9 évvel ez­előtt megalakult, minden évben szerveztünk egy­két kirándulást, hiszen idős, főleg tsz-nyugdíjasaink igénylik is ezt. Igen sok he­lyen voltunk eddig, többek között Gyulán, Szarvason, Visegrádon, Leányfalun, Esztergomban, Lillafüre­den, Hollóházán, Szentend­rén, s már ötödik évben 25- 30 fővel Berekfürdőn. Min­den évben egy napot Haj­dúszoboszlón töltünk azok­kal, akik nem tudnak Berek­fürdőn részt venni. Érdekesség, hogy minden költségnek az ötven száza­lékát közös kasszából fedez­zük. Ezt pályázatok útján kaptuk ez idáig, illetve 1994-ig. Éveken keresztül, míg a tsz-ek működtek, al­mát, főleg szilvát szedni jártunk, hogy pénzhez jut­hassunk. Minden tagunk két napot dolgozott. Azok a na­gyon idősek, akik nem tud­tak ebben részt venni, álta­lában elküldték az unokákat és támogatott bennünket a tsz, a takarékszövetkezet és az önkormányzat is. Legutóbb, augusztus el­sején és másodikán kétna­pos kirándulást szerveztünk Erdélybe. Az utóbbi évek­ben kapcsolatot tartunk a kárpátaljai klubokkal és az erdélyiekkel is. Többek kö­zött 1994-ben a munkácsiak voltak Jánkmajtison, s ak­kor a klubtagok látták ven­dégül őket, amikor pedig mi voltunk Munkácson, akkor szintén a klubtagoknál vol­tunk elszállásolva. Jellemzi a fogadtatás, hogy az volt szomorú, akinek nem jutott vendég... Az erdélyi út feledhetet­len élmény volt mindnyá­junk számára. Szatmárné­metiben az ottani nyugdí­jasszervezet látott vendégül bennünket, és segítségünk­re volt a további program­ban is. Marosvásárhelyi rö­vid tartózkodás után Szová- tára mentünk, ahol a szállá­sunk is volt. A költségek alacsonyak voltak. Körül­belül 125 forintba került személyenként a szállás, annak ellenére, hogy 800-1100 Ft arrafelé egy szoba. Ezt köszönhetjük Bodnár János szatmári ba­rátunknak, aki a két napon vezetőnk is volt. Szovátáról reggel indultunk Korondra, amely talán Európa egyik legszebb települése, ahol minden háznál háziipari népművészeti dolgokat kí­náltak. A község egyik vé­gétől a másikig haladva minden porta előtt a kerítés megrakva kézi szőttes, ab- roszterítők a színek és min­ták minden változatával. A bevásárlás után mentünk Parajára, ahol a sóbányát látogattuk meg. Ez is nagy élmény volt, mert a bánya busza több mint 3 kilomé­tert vitt a bánya mélyében, ahol felejthetetlen látniva­lókban volt részünk. Füröd­tünk a Medve-tóban és ha­zafelé jövet még Nagybá­nyán is szétnéztünk. A költségek nagyobb ré­szét az önkormányzat bizto­sította, hisz közel ezer kilo­métert utaztunk és ez a ta­goknak, illetve a résztve­vőknek a szállásköltséggel együtt a két napra 630 Ft- ba került. Velünk jött a pol­gármester és az igazgató tanítónő is, akik anyagilag és erkölcsileg támogatják klubunkat. Annyira élvezték a kirándulást az idős tagja­ink, hogy ők biztattak, ezt írjuk meg az újságnak is. Tisztelettel: A jánkmajtisi nyugdí­jasklub tagsága és Szabó Zsigmond klubvezető Nem unatkozik mostanában Pólyák János nagyecsedi cipészmester. Mint mondja, mióta így megdrágultak a cipők (is), azóta bizony nagyobb lett a becsületük Szűcs Róbert felvétele | | Harminc... ...százalékos az éves ár­emelkedés hazánkban — derül ki a statisztikai ada­tokból. Némi vigasz le­het, hogy az utóbbi hóna­pokban kissé lassabban nőt­tek a fogyasztói árak. (Nép­szava) A népjóléti... ...minisztermég nem írta alá azt a listát, amelyen az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott kórhá­zak szerepelnek. Döntés később várható. (MTI) II. János Pál... ...pápa négy évvel ezelőtti látogatására emlékeznek augusztus 18-án Máriapó- cson. Az esemény reggel kilenc órakor a bazilikában megtartott szentmisével kezdődik. (KM) K

Next

/
Thumbnails
Contents