Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-02 / 180. szám
1995. augusztus 2., szerda KM-POSTA Forum olvasóink leveleiből Dankó Mihály felvétele Kelet-Magyarország 7 Szerkesztői üzenetek Megfontolandó Nagyon egyetértek a gépkocsik, erőgépek kiszorításával a városunk centrumából — bár egyre ritkábban fordulok meg ott. Nem sokáig kell várakozni sem a Koronánál, sem a Bíróság előtt, hogy rájöjjünk, egyre elviselhetetlenebb a bűz! Tehát, jó lenne tágítani a kitiltási körön. A polgártársaim többségével együtt — merem állítani — hasznos lenne az idegenforgalom miatt is, a Kossuth és a Sóstói útról elterelni a tehergépkocsikat és más hasonló járműveket. Biztosan az erdő fái és vadjai is szívesen üdvözölnék önkormányzatunk ezen intézkedését! Kisfástanya (KM - D. M.) — Talán egy éve, hogy lapunkban arról írtunk: bezárják a kisfástanyai óvodát. Szerencsére, akkor a kényszerszünet csak ideiglenesre sikerült, hisz a szülők ellenállása és az önkormányzat, élén a polgármesterrel, végül is mindent megtett a további működtetéshez. Most újra segélykiáltás érkezett hozzánk: ismét a bezárás gondolatával foglalkozik a testület... Aki átrobog ezen a Tiszalök- höz tartozó 600 lelkes kistelepülésen, keveset lát belőle. Pedig érdemes lenne megállni, milyen sokat és szépen fejlődött az utóbbi időben. Gazdaságtalan Bevezették a vizet, a gázt, elkészült néhány út, s bizony egyre többen építkeznek fiatalok is, mert szeretnének itt letelepedni. Persze, ehhez szükséges a szociális, kulturális intézményhálózat, mely elősegíti a falvakban is a meggyöke- resedést. Nos, a kisfási szülők most éppen ennek egyik intézményéért, az óvodáért harcolnak. Bár az udvaron jócskán megnőtt a gaz — szünet van — az épületben takarosán rendezett asztalok, kisszékek, játékok várják az apróságokat, hogy zsibongásukkal benépesítsék a termet. A rögtönzött szülői értekezletre sokan eljöttek. Először Nagy Jánosné, dajka foglalja össze a véleményeket: — Azt hallottuk, bezárják az óvodát. Tavaly óta mindig ijesztgetnek, pedig a 21 gyerekhez mindössze már csak Engedtessék meg, hogy beleszóljak a Korányi és a Pazo- nyi út, illetve a 4-es főút összekötésének várható kialakításába is. Egyértelmű, az ehhez kapott tízmillió forint csak kovász! Bár ebből is meg lehetne oldani, de nem a temető mögötti út és a Mester utca kiépítésével. Az ezektől lejjebb lévő néhány száz métert kitevő szilárd burkolatú utak kiegészítése a Pazonyi útig is tetemes költségbe kerülne. Az átmeneti és olcsóbb megoldást — s erre vonatkoztatom a tízmillió forintból való kitevést — a Papp-tanyáig kiépítendő 800 méternyi földút kiszélesítését és szilárd burkolattal történő ellátását javaslom. Igaz, ketten maradtunk. Azt mondják, gazdaságtalan. Nem hiszem, hogy a hat tiszalöki óvoda közül erre fizetnek rá a legjobban. Felajánlottuk, hogy helyezzék ide át az Újtelepi cigányóvodát, itt lenne hely. Az anyukák szinte meg sem várják, hogy befejezze mon- dókáját, egymás szavába vágva mondják sérelmeiket. — Állítólag az önkormányzat vállalná a beszállítást, az iskolásokkal együtt. De hogy ébresszen fel az ember olyan korán egy 4-5 éves gyereket — mérgelődik Csecs Istvánná. — Van az épületben egy helyiség, amit ki lehetne adni, de itt inkább minden megszűnik. Pedig egyre több fiatal költözik haza, szeretne lakást építeni... — Sajnos, gyakran betörnek az épületbe, legutóbb is mindent elvittek az utolsó kispárnától a tányérig — veszi át a szót Lovász Istvánná. — Azt mondták, a biztosító kifizeti, de még egy fillért sem láttunk. Átkelés a tímári kompon csak egy nyomsávú és az Ilo- natanyán keresztül kell áthaladni, — a 4-es főútra, de kisebb kiigazításokkal, ideiglenes jelleggel jelentősen megcsapolná a temetőnél kialakult reggeli és délutáni tumultust. Az is tény, hogy a 4-esről sem kellene bejönnie számos járműnek a temetőig. Egyre több ukrán, orosz és más külföldi is használja már a gazdaság ezen útját! Az idő sürget azért is, mert a gazdaságnál jelentős átalakulás várható még ez évben. Varga Gyula Nyíregyháza Elveszett Lehet, hogy nagyon sokan járnak hasonló cipőben, mint én. Annyira megszeretik, annyira hozzájuk nő a kedvenc kutyájuk, hogyha elvész, mindent megtennének érte, csak kerüljön elő. Sajnos, nekem már több mint két hónapja, hogy a rottweiler-kaukázusi keverék Nem mindegy, ha valami történik a gyerekkel, innen köny- nyen hazajut, de Lökről? Télen csúszós, rossz az út, nyáron nagyon meleg van, szerintem ezek a kicsik nem bírnák a strapát. A szülők hozzák Az óvodai sérelmek mellett a kisfásiak egyéb panasza is felszínre kerül. Hiába a fejlődés, ők elnyomva érzik magukat. Már eddig is mindent a szülők hoztak fel a papírzsebkendőtől a WC-papíron át a legegyszerűbbjátékig vagy ceruzáig. Az még külön bosszantja őket, hogy azt hallották: az épületet az egyik képviselőtestületi tag akarja megvásárolni. Bizony, az sem tetszik nekik, hogy a polgármesteri hivatalban némely ügyintéző csak félvállról kezeli őket, ha panaszkodni vagy kérni mennek. — Bemegyünk az önkormányzati ülésre és megmondjuk a magunkét — mondják búcsúzóul. kan kutyám eltűnt, s nagyon hiányzik. Szerintem valaki befogadta, ezért szeretném arra kérni, ha egy mód van rá, szolgáltassa vissza. Mudri Erzsébet Nyíregyháza, Alkotmány u. 15. Avartüzek Sok a felelőtlen ember. Különösen a tűzre nem tudnak vigyázni, ugyanis az avartüzek nem maguktól keletkeznek. Az eldobott cigarettavégtől a hanyag, nemtörődöm szalonnasütőkig sokan veszélyeztetik az élővilágot. Nem tudom, láttak-e már ezek az emberek menekülő állatokat, amint megpróbálnak a lángokból kijutni, nem hiszem. A gyerekeket is figyelmeztetni kell, de a jó példa mindenképpen fontos: a tűz nem játék. Már hiába sopánkodunk, ha ég a mező, vagy az erdő. N. József Nyíregyháza, Korányi F. u. Király Sándor polgármester kicsit meglepődik a hallottakon. 0 úgy tudja, hogy a vezető óvónő is felajánlotta a bezárást. A tényhez tartozik, készült egy átvilágítás, mely a város minden intézményét nagyító alá vette. A tények kerülnek az önkormányzat elé. Valóban hat helyen működik a településen óvoda, a legnagyobb gyereklétszám 69, a legkisebb 10. — Csak akkor javaslom a bezárást, ha a vezetők leülnek a szülőkkel és sikerül közös nevezőre jutni — emeli ki a polgármester. — Nehéz dolog a mai gazdasági viszonyokban a döntést meghozni. A mérleg egyik serpenyőjében a gazdaságosság található, mely szerint közel 1,3 milliót költ az önkormányzat erre az intézményre (ebből 1,2 a bér). Az egy gyerekre jutó állami támogatás 27,5 ezer forint, s ha kiszámoljuk, ezt még több mint 60 ezerrel kell a költségvetésből támogatni. Az épületet semmiképpen nem adjuk el. Ha a megszűnés mellett dönt a testület, szeretnénk benne egy közösségi házat kialakítani, mely egyaránt szolgálna kicsit és nagyot. Elnapolták Azon a bizonyos önkormányzati ülésen, ahol az intézményekről tárgyaltak, végül mégsem született azonnali döntés. A jelenlévő szülők elmodhat- ták érveiket, s a testület egy újabb, részletesebb tervezet kidolgozása mellett határozott, s ha ez meglesz, akkor térnek vissza a bezárás kérdésére. Úgy tűnik, szeptember közepéig tehát marad minden a régiben, és utána...? A jelenleg... ...hatályos jogszabály értelmében családi pótlék alanyi jogon a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. A 16. életév betöltése után csak abban az esetben igényelhető családi pótlék, ha a gyermek tanul — alsóvagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetve esti levelező tagozatán — de legfeljebb 20. életévének betöltéséig — tájékoztatjuk A. Sándornét Fehérgyarmaton. A belföldi... ...hivatalos kiküldetést teljesítők élelmezési költségének térítését a többször módosított 23/1989. (III. 12.) Mt. rendelet szabályozza. A rendelet legutóbbi módosítását — a Művelődési Közlöny 1993. évi Dr. Kovács Mihály Új szabályozást ad a törvény arra az esetre, ha a korábbi közös tulajdonból természetbeni megosztással kíván valaki új földrészletet leválasztani, azt a megosztás előtti földrészlet szélén kell kialakítani és a gazdasági év végén kell birtokba adni. Lényeges új rendelkezés az is, hogy a részarány- földtulajdonos részére — amennyiben a beviteli kötelezettsége alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja vissza — a földkijelölő határozatban e földrészletet a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK-érté- ke a bevitelkori AK-értéké- hez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány— földtulajdonos birtokába. Ennek a többletterületnek a biztosítására a földalapot bővíteni lehet a kárpótlási földalap el nem árverezett szövetkezeti részéből (legfeljebb a földalap AK-érté- ke két százalékáig), a tartalék állami tulajdoni területekből, illetve pénzbeli kártalanítással legfeljebb 2000 forint/AK-értéken. A törvény rendelkezik a földrészletek megközelítését biztosító közutak kialakításáról is, amikor kimondja, hogy az ehhez szükséges 30. számában is közzétett — 14/1993. (X. 13.) Korm. rendelet tartalmazza — válaszoljuk újfehértói levélírónknak. Az államigazgatási... ...eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kérte. Mégpedig illetékbélyeggel — kivéve ha a jogszabály más fizetési módot ír elő — vagy enged meg — tájékoztatjuk K. Z. nyíregyházi olvasónkat. Névtelenül... ...írt észrevételeivel javasoljuk, keresse meg a helyi polgármesteri hivatalt, vagy az illetékes Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálatot — üzenjük Gy. B.-nek. terület AK értékével a kiadásra kerülő részarány— földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell. A földkiadó bizottságok tevékenységével összefüggő új törvényi rendelkezésekről szóló cikkeimben szerettem volna felhívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy most már az ő kezükben van a döntési lehetőség. Saját maguk kezdeményezhetik a földkijelölő határozatok mielőbbi kiadását, illetve ha szükséges, választhatnak új bizottságot, vagy megszüntethetik azokat. Időközben megjelent a törvény végrehajtására vonatkozóan az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely feladatul határozta meg a megyei Földművelésügyi Hivatalok számára, hogy a törvényben említett szakértői névjegyzéket a megyében dolgozó szakemberekből állítsa össze. A szakértői névjegyzékbe a megyei földhivatalok, valamint a kárpótlási hivatalok szakembereit kell felvenni, akiknek a segítségét a földkiadó bizottságok írásban kérhetik a Földművelésügyi Hivataloktól. A miniszteri rendeletben arról is intézkedett a jogalkotó, hogy ezeket a szakembereket mentesíteni kell a hivatali munkájuk végzése alól, amennyiben a földkiadó bizottságok munkájához nyújtanak segítséget. Javasoljuk a földkiadó bizottságok vezetői részére, éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy mielőbb befejeződjön a részarány-tulajdoni földek tulajdonba adása. Lapunk ezen oldalán jelent meg nemrégiben egy kép, mely a Nyírfa Áruház melletti megállítótáblára hívta fel a figyelmet. íme, azóta a tábla megújult... M. Magyar László felvétele Dolgozni akarnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata fehér asztal melletti beszélgetésre hívta meg a városban és a megyében élő, tevékenykedő vállalkozók egy részét. Erre a napokban került sor Sóstón. Kezdeményezte a baráti találkozót a cigány önkormányzat azért is, mert közismert, hogy a regisztrált munkanélküliséget jegyző kimutatásban Nyíregyháza vezet a megyei jogú városok között több, mint tíz és fél ezerrel, s közöttük jelentős számú a cigányság. A találkozón a meghívott vállalkozókon kívül részt vett Farkas Flórián»az Országos Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke, Csabai Lászlóné, a város polgármester asszonya és dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke is. Érdekessége volt e találkozónak, hogy a vendégeket nemcsak szóban, hanem zenével is köszöntötték. Horváth Ernő prímás, a város cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke cigányzenével fogadta a meghívottakat. Majd a vendéglátók tájékoztatták a jelenlévőket, és kérték segítségüket a cigány munkanélküliség érdemi kezelésében, munkahelyek biztosításában. Farkas Kálmán Nyíregyháza A gyerekek várják a reggelt A kisfástanyai szülők harca az óvodáért • Kegyetlen számok • Mi lesz utána? A szülők és gyerekek egy csoportja A szerző felvétele A földkiadásról 3.
