Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-16 / 192. szám

KULTÚRA 1995. augusztus 16., szerda Egy elfelejtett szárnyvonal Antal Attila y onatfut az alkonyat­ba, gömbakácok ök­lei, beteg nyárfaka­rok terelik az illúziótlanság távol-ringó fényei felé. Gyomrában hallgatag nép; férfiakfélrebillent fejjel, ha­nyatt dőlve, agyonmorzsolt újságokjölé görnyedve. Tes­tüket kitölti a fáradtság, a bőrpárnákra kagylókként tapadnak, moccanatlan. A peronon kamaszok. Iskolá­ból? Csavargásból? Talpuk alatt napraforgóhéj ropog. Dzsekijükön márkajegy, jel­vény: kioltott nyelv, ameri­kai kosárlabda-csapat neve és persze öltések: anyák, nő­vérek kézjegyei. Meg-meg­villan zsíros arcuk az olcsó fényben, kobakjuk árnyéka árva süncsapatot rajzol a mosdó falára. Tönkrement üzemek őrfé­nyei villannak be a poros ablakokon, boltok SHOP- feliratai, sorompófények. Majd összeáll újra a ho­mály a szerelvény körül, és vonszolódik, rázkódik, ro­bog tovább a sikító kereke­ken az új szegénység—szé­lén az országnak és kívül az esély partvonalán, rohan a leomló estébe a testek sava­nyú párájával eggyé ölel­tem.. Arcok — nyúlt szempilla- árnyak mögött. Eletek a kényszerűség szárnyvona­lán. Ki várja haza őket? HAZA várja-e őket? Hírcsokor Nemzetközi... ...néptánctalálkozót rendez­nek a mátészalkai művelő­dési központ előtt felépített szabadtéri színpadon au­gusztus 20-án 10 órától. A műsorban munkácsi, nagy­károlyi és mátészalkai együttesek lépnek fel. A Bánk bán... ...című operát mutatja be a Kolozsvári Állami Opera a nyíregyházi szabadtéri színpadon augusztus 20-22. között. (KM) Évadnyitó... ...társulati ülést tart a Mó­ricz Zsigmond Színház au­gusztus 21-én 11 órakor. A nyíregyházi színházban az idei évad első előadása, az Érettségi című darab szep­tember 11-én látható. (KM) Komámasszony... ...hol a stukker? című vígjá­tékot viszik színre a Góor Mária Színitanoda 1995- ben végzett növendékei a mátészalkai művelődési központban augusztus 20- án 21 órától. (KM) A pápai címert... ..Juhász Mihály fafaragó munkáját helyezik el a má- riapocsi emlékhelyen au­gusztus 18-án, a II. János Pál pápa zarándoklatának 4. évfordulóján. (KM) Az egri név Mizser Lajos Eger várának 1552-es meg­védése egész Európa csodá­latát vívta ki. Ezek után ke­letkezett a szólás, melyet — tudomásunk szerint — elő­ször Medgyesi Pál protes­táns egyházi író jegyzett fel 1640-ben Gyulafehérváron kiadott könyvében: „Felü­tötte az egri nevet, azt szok­ták felőle mondani, ki vala­mi vitézséget cselekedett”. O. Nagy Gábor szólásgyűj­teménye így hozza: „Elnye­ri (kivívja) az egri nevet”, azaz jeles dolgot cselek­szik, becsületet szerez ma­gának. E szólásnak szatmá­ri vonatkozása is van. Bá­thory György Erdőd várá­nak őrségéből 30 katonát küldött Egerbe. Ezek egyi­ke volt a kántorjánosi Jáno­si Miklós. Mándy Péter 1864-ben ezt jegyezte fel Szatmár vármegye levéltá­rában talált iratról: „Egri Várban vitézkedő Jánosi Miklóst kicsapásakor a tö­rökök elfogván, igen kínos halállal végezték ki”. Mint Gárdonyi Géza is írja mind­máig legnépszerűbb regé­nyében, hogy a Szent Mi- hály-napi ostromot követő­en Paksy Jób 200 emberrel kirontott az ostromlókra. Kevés sikerrel. A sebesülteket a törökök elfogták, majd vérpadot ácsolva a török hóhér vala­mennyit kerékbe törte. Ezek között volt Jánosi Miklós is. Gárdonyi név szerint ugyan nem említi, de Mándy adatát hitelesnek kell elfogadnunk, s adjuk meg Jánosi Miklósnak is az egri nevet. Tévések közt a legnagyobb író Eddig tizennyolc könyve jelent meg a kedvelt show-műsor vezeőjének Budapest (MTI) — Vámos Miklós neve az irodalmat is- merők-kedvelők körében ko­rábban sem volt ismeretlen. Eleddig 18 könyve jelent meg, s művei nem porosodnak so­káig a könyvesboltok polcain. A nagyobb ismeretséget és népszerűséget — szélesebb körben — mégis televíziós show-műsora a Lehetetlen?! hozta meg számára. Kétheten­te vasárnap esténként megjele­nik a televízió képernyőjén, s udvarias, ráérős beszélgetésbe kezd egy színésszel. Legutóbb Kulka János színészt hívta meg. O Miért dönt úgy egy alap­vetően olvasgató, szemlélgető típusú íróember, hogy show- műsort csinál? Simon Emil felvétele — lert felkérik rá. Ennél­fogva ztán az írók közt a leg- nagyoi) tévés, a tévések közt pedig legnagyobb író lesz belőle. — A ehetetlen?! című mű­sornak rgyon örülök, de min­denekéig az eredeti hivatá­somban éretnék boldogulni. n Hogjn választja ki a be- szélgetőpctnereit? — Talá furcsán fog hang­zani: a tekitetük alapján. Ki­olvasom aszemükből, hogy lehetnek éjekes, a szemé­lyükhöz tapdó történeteik. CJKik leszek az elkövetkező adások venagei? — A követezőkben Jordán Tamás, Almci Éva és Vitray Tamás osztja meg történetei­ket a televízióézőkkel. Eredmény fáradságos munkával Olaszországban a Riva del Garda vendégei is hallhatták Tamás előadáát Fehérgyarmat (M. K.) — Lassan egy évtizede lesz an­nak, hogy a fehérgyarmati Ke­lemen Tamás az akkori általá­nos iskolás diák hagyta magát rábeszélni az akkor hatalmas­nak tűnő hangszerre, a tubára. Általános iskolásként a fehér- gyarmati zeneiskolából bene­veztek több megyei és orszá­gos versenyre, amit rendre si­ker kisért. így nem jelentett gondot a továbbtanulás. Több zenei szakközépiskola közül Miskolc tűnt előnyösnek. Az eredmények alapján mégis Budapesten folytatódott a tu- bázás. Itt figyelt fel rá Rooger Bo- bo, nemzetközileg ismert szakember. Segítségével nem­zetközi kurzusra is kijuthatott. Idén Olaszországban a Riva del Garda érdeklődői is hall­gathatták Tamást, illetve Ya­maha tubáját. A magát ma is fehérgyarma­tinak valló fiatalember au­gusztus 6-án részt vett az I. Magyar Tuba Találkozón. A félszáznyi tubás között Pécstől Nyíregyházáig, Mátészalkától Budapestig szinte minden na­gyobb zeneiskolából voltak tubások. Tamás meghívásra érkezett a Hajdúságba, ugyan­is idén májusban a Brumma- dze Tubakvartett tagjaként már koncerteztek a Hajdúság­ban. A találkozó nemcsak bemu­tatkozási lehetőséget jelentett, de munkát, felkészülést is. A 4 ezer forintos részvételi díj tar­talmazta a teljes ellátási költ­séget, s a képzés anyagi kiadá­sait. A Hajdúsígból elbúcsúz­va olyan kottainyagot is kap­tak a résztvevők, amit további munkájukban hasznosítani tudnak. Tamás mepanulta, hogy eredmény esik fáradságos munkával, miidennapi gya­korlással szülehet. így volt ez a Weiner Létről elnevezett szakközépiskoliban is. A csa­lád komoly állozatot hozott azért, hogy beéjen az ígéret. Ennek egyik jelt, ott is eleget tett feladatainak, így a Buda­pesti Liszt FerencZeneakadé- mia tuba tanszaknak növen­déke lett, s egy évt már sike­resen be is fejezett. Tanára Szabó Lázló okkal látott fantáziát a fehéjyarmati fiatalemberben. Ez *,t ered­ményezte, hogy aprólj pénz­kereseti lehetőségk is adód­nak. Jól jön ez a öbbletbevé- tel, hiszen ezzel is nyhítheti a szülőkre nehezedő terheket. Szükséges ez azét is, mert testvéröccse is zené szakkö­zepes (pozánon), s akiadások így megkétszereződek. Ta­más ezért is vállalt nunkát a Dunakanyarban. Zebegényben egykéit jó le­hetősége lesz az Olaszország­ban, illetve a Hajdúságban szerzett tapasztalatok haszno­sítására. Itt viszont már nem tanítványként, hanem az okta­tói kar tagjaként a zenei tábor tubásai gyakorlatának egyik irányítójaként. Bízik abban is, hogy máso­dikosként már budapesti zené- szi munkára is lesz lehetősége az új tanévtől. Korai magyar nyelvemlékek A kutatók töredékes adatokból próbálják rekonstruálni avalóságot A kisvárdai vár, ahogy a művész látja Soltész Albert rajza A. Molnár Ferenc Anyanyelvűnk múltját első­sorban a régi korokban leírt szövegekből ismerhetjük meg. Közülük a legkorábbiak rövi- debbek, igen kevés van belő­lük, latin nyelvű kéziratos könyvekbe írták be őket — mintegy vendégként. A XII. század végéről való a legelső ismert magyar szöveg, az úgy­nevezett Halotti beszéd, 1300 körüli az Ómagyar Mária sira­lom, s a tudomány számára még az 1400-as évek ilyen vendégszövegei is figyelemre méltóak. Arra, hogy milyen lehetett a régi magyar írásbeliség foka, a szövegek mennyisége, csak közvetve tudunk következtet­ni. A használat során s a törté­nelmi viszontagságok között szövegeink, kódexeink na­gyobb része megsemmisült, és a megmaradtak közül is több hiányos. Ám például tudjuk, hogy ezekben általában máso­latok, tehát eredeti példányok­nak is kellett lenniük. S a má­solatokból is gyakran többnek, nemcsak a fennmaradtaknak. 1984-ben Holl Béla egy ér­tékes tanulmányban arról szá­molt be, hogy a horvátországi Sibenik város ferences kolos­torában egy magyarországi eredetű latin nyelvű, főleg egyházi szövegeket tartalmazó kódexet, iskoláskönyvet talált. A szövegek legszorgalmasabb másolója Laskai vagy Laskói Demeter, aki meg is nevezi magát („per manus Demetri de Lasko”). Laskai a kódexbe 1433-ban egy ötsoros magyar szöveget is beírt, amely kö­nyörgés a kenyér színe alatt je­len lévő Krisztushoz. Olyan ima tehát, amelyet az áldozás­kor mondtak a hívek, vallván, hogy a kenyér (ostya) ilyenkor átváltozik a megváltó Krisztus testévé. Ennek szövege rokona XVII. századi katolikus egy­házi énekeknek is. Az ima verses latin szöveg fordítása. Ennek az eredetije ugyan ismeretlen, de az egyes sorok megfelelőit Holl ki tudta mutatni középkori latin kézi­ratokban. A magyar fordítás sikerült, noha a verses formát csak részben tudta visszaadni. Az imát a magyar nyelvtudo­mányban Laskai-soroknak ne­vezték el, s szövege a mai nyelvállapothoz igazított át­írással és némi — helyenként még a szaktudományban is hi­ányzó — magyarázattal a kö­vetkező: Oh, Istennek teste, ídesség (édesség), ez világnak oltal­ma, ó, tiszteletes test, ma tégedet méltatlan imádlak, hogy engemet méltass ha­lálomnak idein éltetned. Oh, életnek kenyere, adj én­nekem örök örömet! Téged kérlek és unszollak, lelkemet testemmel (együtt) tisztohad. A tiszteletes szó „tisztelen- dőt”, a ma „most-at,” a tiszto­had „tisztítsad”-ot jelent. A méltatlan az imádkozóra vo­natkozik, az éltetned pedig táplálnod értelmű. Az örök öröm az örök élet öröme. Az 1531-ben másolt magyar nyelvű Thewrewk (Török) K- dex most megjelent Balázs J. dit és Uhl Gabriella által köz zétett új kiadását átnézve fe­deztem fel, hogy annak egyik imája a Laskai Sorok párhuza­mos szövege. Ez prózai fordí­tás, de — a Laskai-sorokhoz hasonlóan — énekelhették is. Címe: „Szent áldozat koron etc”, s némileg modernizált, népszerűsített átírással így hangzik: „Oh, Krisztus Jézus szent teste, ez világnak idves- sége és oltalmazója! Oh, tisz­telendő szent test, én téged mostan méltatlan imádlak, hogy engemet halálomnak idején méltóltassál éltetned. Oh, élő mennyi szerint kenyér, add énnekem örök életnek örö­mét! Kérlek téged, unszollak téged, hogy én szívemet és tes­temet örökké megtisztítsad. Amen.” A két szöveg rokonságát ed­dig nem tartották számon, ami nem csoda, hiszen a Laskai- sorokról nem régóta tudunk. Rokonságuk azonban egyér­telmű. Van azonban köztük egy-két olyan eltérés, amely arra mutat, hogy külön-külön készült fordítások (életnek ke­nyere, ill. élő mennyei szent kenyér stb.). Mégis mi magya­rázhatja akkor a közel száz év különbséggel készült két szö­veg nagyfokú egyezését, a ki­következtetett, itt nem közölt latin eredetitől való közös elté­réseket? (Egy-két latin szónak, szerkezetnek a magyarban nincs megfelelője, s a magyar szövegeknek is vannak önálló nyelvi megoldásai). Nyilván­valóan az, hogy az imát, leg­alábbis a XV. és XVI. század­ban sokszor elmondták, s bi­zonyára olykor le is írták. A folyamatos szóbeli, valamint az írásbeli használatban aztán az ima szövege lassan kicsi- zolódott, egyes részei, kifeje- ísei állandósultak. A Thew- ■vk-kódex szövege legtöbb- s*r a kódexek stílusára jel­lemző bővítésekkel, így egyes gywi jelzők betoldásával (szú, mennyei) tér el a Las­káitoktól és a latin eredeti­től. /Thewrewk-kódex és a latin szegek üdvösség jelen­tésű sas SZava alapján azt is látni, hty a Laskai-sorok kö­zül az er,ben elírás vagy má­solási hit lehet. Az idesség (édesség) zó bizonyára té­vesztés iüjsség (üdvösség) helyett, az -pába is ez illik jobban. Va^ ezzel a tévesz­téssel netán ty új variáns ala­kult? Két rövid naszövegünk, azoknak egymhoz való vi­szonya tehát U;ancsak éke­sen bizonyítja, Így a közép­korban jóval töbnyeivemié- künk volt, mint atnnyi meg_ maradt. A nyelv ténetének kutatásakor is részből, töre­dékes adatokból dobáljuk meg rekonstruálni hajdani valóságot. így lehetőbbek közt következtetni a gj ma­gyar írásbeliség és r&ben a művelődés valós szintje js $ ez az a fő tanulság és éiekes- ség, amely a tudomány* fel­dolgozás és publikálás ríllett indokolttá teszi, hogy iyen kérdésekkel olyktr a sále- sebb olvasóközönsg is j^g. ismerkedhessen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents