Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-16 / 192. szám

1995. augusztus 16., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Civilizáció anno 1995. Szeretnék mint nyíregyházi la­kó, egy nagyon fontos és köz­érdekű témát felvetni. A Kö­zép utca 4. szám alatti lakás a város központjában lakatlan. Egy idős házaspár lakta, de már nagyon régen meghaltak. Azóta cigányok és csövesek bitorolják, ami azt jelenti, hogy a kerítést szétszedték, aj- tót-ablakot kiszedtek, mellék- épületet elbontottak, cserép­kályhát, padlót felszedtek. Ezért és még egyéb hasonló dolgok miatt az épület élet- veszélyessé vált, de a nyíregy­házi polgármesteri hivatal megvétózta annak lebontását. Mivel ezt nem fogadták el az ott lakók, a megyei önkor­mányzathoz került, de ott sem egyeztek bele a bontásba. Le­hetetlen állapotok uralkodnak ott, hiszen betörések, lopások és rongálások történnek az ott- lakóknál. Ezeket általában a bitorlók teszik. Körülbelül tíz­szer bejelentettük a rendőrsé­gen, hogy ezek a dolgok folya­matosan megtörténnek, de jegyzőkönyvet sem írtak, vala­mint ezután az érdeklődésem­re a polgármesteri hivatalnál azt a választ adták, papír ide hozzájuk nem került a szóban forgó ügyről. Mivel ez a lakás lakatlan, szemetet is raknak le folyamatosan, csak azt nem tudom, hogy hová lehetne for­dulni ezzel a panasszal. Volt olyan, hogy lomtalanítási ak­ció, de itt még ez sem történt meg. Kértem a polgármesteri hivatalt, hogy egy ideiglenes forgácslap kerítést tegyenek, de ezt sem voltak hajlandóak teljesíteni. Az épület tűzfala az utcára bármikor kidőlhet, élet- veszélyes. Ürge László úr pél­dául megtagadta azt a kérése­met is, hogy seprőgép dolgoz­hasson az utcában. Arra hivat­kozott, hogy az út állítólag Feje tetejére állított világ nem bírja el a terhelést. Ez bi­zony azt tükrözi, hogy a NYIRBAU Kft. az útból való­színűleg kispórolta a cemen­tet. Az utca közepe szinte ál­landóan járhatatlan, főleg nagy esők idején, hiszen a hor­dalékot a Forgó utcából állan­dóan odahordja a szél, vala­mint az eső, mivel ez az utca á Közép utcára lejt. Kértem azt is, az utca nevében, hogy egyengessék el a Forgó utcát, ne legyen ilyen problémánk, hiszen télen ez nagyon ve­szélyes egy felfagyott út eseté­ben. Én a magam nevében azért is kérném az út tisztítá­sát, mert a tüdőmmel kapcso­latban nagyon sokat vagyok kórházban, nem használ az a pormennyiség, amit az ott el- viharzó járművek okoznak. Valamint az sem, hogy az ab­lakom alatt egy reklámtábla teljesen eltakarja a kilátást az utcára. Nem a tábla ellen van kifogásom, csak ha lehetne, te­gyék kicsit arrébb, mindenki szeretne a lakása ablakán ki­látni, hiszen erre használjuk. Ez egy balesetnél is okozhat esetleg halált, mert nekivágó­dott már nem egy autó. Név és cím a szerkesztőségben Balázs Attila felvétele Pihenés?! A Mc-Donald’s egy kifogásta­lan, előzékeny, udvarias cég. A takarítás szempontjából, vi­szont nem gondolnak a pihen­ni vágyókra. Már éjjel 1 óra­kor kezdenek takarítani. Ez bent a boltban rendben is vol­na, de sajnos, kint az utcafron­ton is ebben az időben kezde­nek dolgozni. Ez idő alatt a szemben lévő bérház (Zrínyi Ilona u. 9.) lakói, főleg az idő­sek és betegek szenvednek a zajtól. Egy 81 éves lakó Járulék helyesen A Kelet-Magyarországban jú­lius 25-én — az illetékes kie­gészítése cikkünkhöz — meg­jelent a Bokros-csomag intéz­kedése nyomán a társadalom- biztosítási járulék változásáról szóló figyelemfelkeltő cikkük­ben téves információt közöl­tek. A cikkben a vállalkozóra vonatkozó társadalombiztosí­tási járulék változását vázol­ják. Helytelenül került közlés­re intézményünk neve, mely helyesen Egészségbiztosítási Pénztár. A Bokros-csomag a KIE­GÉSZÍTŐ tevékenységet foly­tató vállalkozók részére 1995. július 1-től havi 10 500 forint minimálbér alapulvételével 10%-os balesetbiztosítási járu­lékot ír elő, minimum 1050 forintot. Ezt az összeget mind a kez- dő; mind a már több éve KIE­GÉSZÍTŐ tevékenységet foly­tató vállalkozó köteles megfi­zetni! Azok a kiegészítő tevékeny­séget folytató vállalkozók, akik munkaviszony alapján főállásban a törvényes munka­időt ledolgozzák, vagy rok­kantsági, öregségi nyugellá­tásban részesülnek, illetve egyéb jogviszony mellett vál­lalkoznak és 1995. január 1-től vállalkozásuk veszteséges vol­ta miatt, illetve az egyhavi ala­csony jövedelme miatt nem kellett fizetni balesetbiztosítá­si járulékot, vagy igen ala­csony balesetbiztosítási díj fizetésére volt kötelezve, ezen kiegészítő tevékenységet foly­tató vállalkozók részére lett 1995. július 1-től kötelező­en előírva az 1050 forint bal­esetbiztosítási díj megfizeté­se! 1995. április 1-től a főállású vállalkozók társadalombizto­sítási járuléka változott! Korábban a minimálbér 60 százalékának az 54 százalékát kellett társadalombiztosítási járulék címén megfizetni, míg 1995. április 1-től a főállású vállalkozó a tárgyév első nap­ján érvényes minimálbér 54 százaléka után köteles társada­lombiztosítási járulékot fizet­ni. Főállású vállalkozó 1995. április 1-től legkevesebb 5670 forint társadalombiztosítási já­rulék fizetésére kötelezett. Opitz Károlyné osztályvezető Megyei Egészség- biztosítási Pénztár A személyiség polgári jogi védelme Az alapvető jogokat legáltalánosabb formában az Alkotmány tartalmazza Nyíregyháza (KM) — A sze­mélyek polgári jogi védelme —- amely magába foglalja az emberi jogok védelmét is — mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Hazai jogalko­tásunk a nemzetközi követel­ményekkel összhangban sza­bályozza a személyi jogok vé­delmét. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) idevonatkozó rendelke­zési ismertetésével kívánunk segítséget nyújtani a szemé­lyiségi jogok megsértéséből eredő igények érvényesítésé­hez. A sérelemtől függ A személyiség védelme nem korlátozódhat kizárólag a pol­gári jog területére, a védelem csak valamennyi jogterület al­kalmazásával lehet hatékony. Az alapvető jogokat legáltalá­nosabb formában az Alkot­mány tartalmazza. Az egyes jogterületek tételes rendelke­zései ezen alapulnak. A sze­mélyiségi jogok védelmére vonatkozó polgári és büntető­jogi szabályok mellett a köz- igazgatási, munkajogi, társa­dalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is tartalmaznak ilyen rendelkezéseket. A sére­lem jellegétől függ, hogy adott esetben melyik eljárás bizto­sítja a hatékonyabb jogvédel­met. Annak sincs akadálya, hogy a sérelmet szenvedett fél a kü­lönböző jogvédelmi eszközö­ket párhuzamosan igénybe ve­gye. Eire vonatkozóan a Leg­felsőbb Bíróság már több iránymutató döntést hozott. A sérelmet szenvedett fél ma­gánlaksértés esetén például in­díthat személyi jogvédelmi pert a Ptk. 84. paragrafusa alapján, kezdeményezhet köz- igazgatási eljárást birtokhábo­rítás megszüntetése iránt, és — az elkövetés módjától füg­gően — kezdeményezhet sza­bálysértési vagy büntetőeljá­rást is. A büntetőjog számos eset­ben a polgári jogban rendelke­zésre állónál sokkal súlyosabb következmények kilátásba he­lyezésével védi a személyt, például az élet, testi épség veszélyeztetése, a személyes szabadság megsértése esetén. A büntetőjog a védelmet bün­tetés kiszabásával biztosítja. Ezzel szemben a polgári eljá­rásban a bíróság a személyi jo­got sértő magatartás abbaha­gyására, további jogsértéstől való tartózkodásra, kártérítés­re stb. kötelezheti a jogsér-tőt. A polgári jogi védelem A személyhez fűződő jogokat a Ptk. széles körű védelemben részesíti. A Ptk. 75. paragrafu­sa (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény vé­delme alatt állnak. A személyiségi jog általános meghatározását sem az alkot­mány, sem a Ptk. nem tartal­mazza. Az Alkotmánybíróság néhány határozatában az al­kotmánynak az emberi méltó­sághoz való jogra vonatkozó tételét tekintette a személyisé­gi jog általános megfogalma­zásának. A Ptk. felsorolja ugyan a személyiségi jogok legtipikusabb eseteit, ez a fel­sorolás azonban nem teljes, és nem jelent fontossági sorren­det sem. A Ptk.-ban adott megfogal­mazás két vonatkozásban is ál­talános jellegűnek tekinthető. Egyrészt azt jelenti, hogy a személyiségi jogbk összessé­gét védi, nemcsak a Ptk.-ban konkrétan felsorolt eseteit. A 84. paragrafusban meghatáro­zott jogkövetkezmények tehát bármely személyhez fűződő jog megsértése esetén alkal­mazhatók. Általános jellegű másrészt abban a vonatkozás­ban, hogy mindenki köteles mások személyiségi jogait tiszteletben tartani, illetőleg mindenki igényelheti sze­mélyhez fűződő jogainak tisz­teletben tartását. Jogosultak köre A személyhez fűződő jogok alanya jogképes személy le­het. A jogalkotó a szabályo­zásnál a magánszemélyeket megillető jogokat vette alapul. Az ember jogképessége — az élve születésétől függően — a fogamzással kezdődik és a ha­lállal ér véget. A személyi jog személyhez kötött, védelmét azonban nem korlátozza az a körülmény, ha valakinek az életfunkciói — például baleset következtében — beszűkül­tek, és nem képes felfogni az őt ért sérelmet, illetve annak nagyságát. A Legfelsőbb bíróság egyik döntésében rámutatott arra, hogy a nem vagyoni kárpótlás iránti joga fennmarad annak a személynek is, akit belátási képességének állandó jellegű, teljes hiánya miatt cselekvő- képességet kizáró gondnokság alá helyeztek. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendel­kezéseket a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem — jellegénél fogva — csak a magánszemélyeket illeti meg. Jogi személyeknél nyilvánvalóan nem kerülhet szóba például a nem, a faj sze­rinti megkülönböztetés, a személyes szabadság korláto­zása, az élet, a testi épség vé­delme stb. Hozzájárulás A Ptk. rendelkezése szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájá­rult, feltéve, hogy a hozzájáru­lás megadására társadalmi ér­deket nem sért vagy veszé­lyeztet. A törvény tehát a jogosultra bízza annak megítélését, hogy egy adott magatartás miatt fel­léphet-e személyiségi jogai védelmében, vagy korlátozza saját jogát. A hozzájárulást a jogalkotó csak abban az eset­ben tiltja, ha a jogosult szemé­lyiségi jogát sértő magatartás­ban egyben közérdeket is sért. A személyiségi jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Szerkesztői üzenetek A költségtérítés... ...fogalmát a személyi jöve­delemadó törvény pontosan meghatározza. Ennek alap­ján költségtérítésnek az olyan bevétel tekinthető, amely kizárólag az adott bevételszerző tevékenység tényleges végzése során és az annak érdekében felme­rült költség fedezetére szol­gál. Nem minősül azonban költségtérítésnek magán- személy személyes, vagy családi szükségletét is célzó juttatás, így különösen az üdülési, lakáshasználati, a ruházati és étkezési hozzá­járulás — tájékoztatjuk ér­deklődő kisvárdai olvasóin­kat. A taxis... ...egyéni vállalkozó a taxi­ját nem kizárólag üzemi célra használja, továbbá az egyéni vállalkozó gépko­csifenntartási, javítási, felú­jítási költség címén három forint normaköltséget szá­molhat fel, útnyilvántartás alapján az üzeleti célú futás teljesítmény után. A ma­gántaxis egyéni vállalkozó a kizárólag üzemi célú sze­mélygépkocsi használatá­val összefüggésben szá­molhat el nyolc forint/kilo- méter normaköltséget — üzenjük H. József mátészal­kai olvasónknak. A megegyezésen... ...alapuló válás egyik elő­feltétele, hogy a házástár- sak az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszünte­tésének kivételével a házas­társi közös vagyon megosz­tásában is megegyezzenek, és egyezségüket e körben is jóváhagyja a bíróság — üzenjük K. Józsefné tisza- vasvári olvasónknak. A munkaviszony... ...megszűnésekor a végki­elégítés — a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén — min­den dolgozót megillet, aki­nek munkaviszonya a mun­káltató felmondás vagy jog­utód nélküli megszűnése következtében szűnt meg. A végkielégítés szabályait a Munka törvénykönyve, a köztisztviselői és közalkal­mazotti törvények tartal­mazzák — tájékoztatjuk csengeri olvasóinkat. J :: j A munkatörvény módosításáról II. Nagy Mihály Rendkívüli felmondás Az új szabály szerint a rendkívüli felmondás okát is a munkáltató írásban kö­teles világosan közölni. A felmondás indokának va­lósnak és okszerűnek kell lenni. Ezt a munkáltató egy peres eljárás keretében bi­zonyítani köteles. Nem elégséges például azt leírni, hogy a munkavállaló olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné te­szi. Konkrétan meg kell je­lölni, hogy mi volt az a ma­gatartás. A felmondásban felsorolt okokon, indoko­kon túl, a munkáltató nem terjeszkedhet. A peres eljá­rásban csak a leírt indoko­kat lehet vizsgálni. További változás, hogy a három naptári napot a tör­vény három munkanapra módosította. Ennek megfe­lelően a munkáltató a rend­kívüli felmondásra okot adó cselekmény tudomásá­ra jutásától számított három munkanapon belül élhet a rendkívüli felmondás jogá­val. Nem élhet ezzel a jogá­val, ha a cselekmény elkö­vetése óta már hat hónap, a kollektív szerződésben elő­írt esetekben egy év, bűn- cselekmény esetén az elé­vülési időn túl szerzett tu­domást. Más munkahelyen Nem kötelező beleegyezése nélkül — más helységben való munkára — foglalkoz­tatni a nőt terhességének megállapításától a gyermek három éves koráig. Á válto­zás kedvezőbb, mert koráb­ban ez a korlátozó rendel­kezés a terhesség negyedik hónapjától volt érvény­ben. Más munkáltatónál való munkavégzés esetén — el­térő megállapodás hiányá­ban — a munkaviszonyból származó jogokat és kötele­zettségeket az a munkáltató gyakorolja, amelyikhez a munkavállalót kirendelték. A változás szerint a munka- viszony megszüntetését vi­szont csak a kirendelő mun­káltató gyakorolhatja. Mentesülés A jogszabály kiegészült a terhességi orvosi vizsgálat és a véradás miatt távol töl­tött idővel. A munkahelyen kívüli véradás esetén azon­ban legalább négy órát le­het figyelembe venni. Erre az időre a korábbi átlagke­reset helyett úgynevezett távolléti díjat kell fizetni. Munkaidőkeret Változás az egyenlőtlen munkaidő-beosztás tekinte­tében van. Az éves egyen­lőtlen munkaidő-beosztás­tól eltekintve, az eddigi nyolc hét helyett két hónap­ra, kollektív szerződés ezt legfeljebb négy hónapra, több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés ezt leg­feljebb hat hónapra növel­heti. Ez alatt az idő alatt a teljes munkaidőnek (napi 8 óra) ki kell egyenlítődni, az ezen felül végzett munka, túlmunka. Túlmunka Változott az elrendelhető túlmunka mértéke. Az ed­digi két egymást követő na­pon négy óra helyett, négy egymást követő napon összesen nyolc túlóra ren­delhető el. Ettől érvényesen eltérni továbbra sem lehet. Naptári évenként tovább­ra sem lehet 144 óránál több túlmunkát elrendelni, a kollektív szerződés sem írhat elő évi kétszáznál töb­bet. A több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerző­dés azonban legfeljebb évi háromszáz órát írhat elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents