Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-15 / 191. szám
1995. augusztus 15., kedd CSALÁD-OTTHON Keiei-Magyarország fi Receptötletek csirkére A lakosság ismereteinek bővülése tette igen népszerűvé a szárnyasokat Budapest (MTI-Press-KM) — A magyar konyha megbecsült alapanyaga a csirke, annak ellenére, hogy szinte kizárólag a sertéshús számított valódi húsfélének igen hosszú időn keresztül. Az egészséges táplálkozást sürgető kampány elterjedése, a lakosság ismereteinek bővülése tette igen népszerűvé a szárnyasokat. A csirke felhasználására és elkészítésére adunk néhány ötletet. Sajtos csirke Hozzávalók (négy személynek): 4 csirkecomb, 4 szárny, 5 dekagramm reszelt sajt, 5 dekagramm vaj, fél citrom leve, 1 evőkanál szójaszósz, 1 kávéskanál kakukkfű, kevés só. A húsokat a vajon mindkét felén ropogósra sütjük, úgy, hogy félidőben meglocsoljuk a citrom, illetve a szójalével, s amikor már pirosra sült, meghintjük a kakukkfűvel és a reszelt sajttal. Tálalás előtt 2-3 percre a forró sütőbe tesszük, hogy a sajt ráolvadjon a húsokra. Mogyorós csirke Hozzávalók: levesben főtt csirke vagy főtt tyúk maradéka, (ha frissen készítjük, akkor 2-3 csirkemellet megfőzünk enyhén sós vízben), kell még hozzá 10—15 dekagramm durvára őrölt pirított sósmogyoró, 1 nyers tojás, só, bors és egy tejbe áztatott zsemle, valamint némi zsiradék (margarin, olaj), kevés liszt és prézli a panírozáshoz. A ledarált húst összekeverjük a tojással, mogyoróval, sóval, borssal és a jól kinyomkodott zsemlével. Összegyúrjuk, és kis rudacskákat formázva hagyományos módon bepanírozzuk és a forró zsiradékban kisütjük. Kitűnő feltét gyenge főzelékhez, krumplipüréhez. Borozgatásnál remek rágcsálnivaló. Fokhagymás metélt Hozzávalók: 2 csirkemell, 10 dekagramm vaj, 4-6 gerezd fokhagyma, pici só. A vékony csíkokra vágott csirkehúst a vajon lassú tűzön pároljuk, majd amikor már puha, belekeverjük a zúzott fokhagymát. Mindkét csirkehúshoz kitűnő köret a krumplipüré, vagy bármilyen párolt főzelék. (Zöldborsó, zöldbab, sárgarépa, brokkoli, vagy akár a spenót vagy sóskamártás.) Kapros csirkesaláta Hozzávalók: 2 csirkemell, 1 deciliter tejszín, 1 deciliter tejföl, 1 csomag piros retek, 1 csomag újhagyma, néhány salátalevél, 1 csokor friss kapor (ha nincs, egy evőkanál szárított is megfelel), 1 evőkanál citromlé, 1 mokkáskanál só, 1 mokkáskanál fehér bors. A csirkemellet megfőzzük, lecsontozzuk, lebőrözzük, és csíkokra vágjuk. A piros retket héjastul (megmosva!) felkari- kázzuk, az újhagymát szintén úgy, hogy egy kevés zöldjét is beledarabolunk. A tejszínt, tejfölt, citromlét, sót, borsot, kaprot jól összekeverjük. A tálra rakott salátalevelekre egy sor csirke, egy sor retek, illetve hagyma kerül. Az egészet leöntjük kapros mártással és legalább egy órát hűtőben érleljük fogyasztás előtt. Díszíthetjük vékony citromkarikával, illetve a piros retek maradékával. Szívpárnácskák Budapest (MTI-Press) — A romantikus, kis nyári párnák a szív, a szerelem, a szeretet jegyében készülnek. Mi van a ládafiában, vagy a rongyoszsákban, milyen pamutanyag maradék, esetleg régi nyáriruha található a ház körül? Nagyon jól mutatnak a különböző színű kis kockás anyagok, de lehet akármilyen mintás maradékot is felhasznlni. A párnák formája különböző, de szív mindegyiken található. Vidám, mosható. Aki a díszesebbet szereti, a szélére fodrot is tehet. A „patchwork”, a foltdarabokból kreált párna is mutatós. A nosztalgiapámácska hímzett, öregnek tűnő, múltat idéző len vagy más anyagot használnak e célra. Itt is a szívmotívum érvényesül. Öreg háziszőttest, régi törülközőt, abroszt lehet a „bolhapiacon” beszerezni, ha nincs saját anyagunk. Ajándékba adva monogram is hímezhető a szívpámára. Röviden Takarjuk le... ...a készételeket, mielőtt a hűtőbe tesszük, különben átveszi a többi a szagát. Ép gyümölcsöket... ...használjunk fel a befőzéshez. Akármilyen hibát, pettyet, bámulást észlelünk rajta, tegyük félre azokat, mert a legcsekélyebb hiba miatt is elromolhat a nagy gonddal készített befőtt. Dunsztolni... ...nem érdemes a befőttet, hiszen több napot vesz igénybe és hidegen is tökéletes elrakható. Ilyen például az uborka, de van olyan háziasszony, aki a meggyet is hidegen teszi el télre. Celofánpapír... ...helyett használjunk csavaros tetejű üveget. Lényegesen nagyobb a légmentesítése, nem lyukadhat ki, ezzel tökéletesen védi a befőttet. (KM) Szépítkezés hőségben Budapest (MTI-Press) — A bőrünkben lévő körülbelül kétmilliónyi kis verejtékmirigynek hőszabályozó szerepe van. Ezek testünk belső hőmérsékletének gondos őrei. A verejtékmirigyek biztosítják azt, hogy a legforróbb nyárban se legyen testünk hőmérséklete több az optimálisnál. A verejtékmirigyeknek tehát fontos egészségügyi feladatuk van. Éppen ezért nyári hőségben nem a verejtékezés természetes folyamatát kell meggátolnunk. A friss verejték szaga alig érezhető. A kellemetlen szag egy bizonyos idő után jelentkezik, amikor a kiválasztott, de el nem párolgott verejték erjedni kezd. A bomlást a bőr felületén lévő vagy a környezetből odakerülő baktériumok okozzák. A bomlási folyamat nyári melegben gyorsabb, ezért még nagyobb gondot kell fordítani a tisztálkodásra, de- sodorálásra. A desodoráló szerek feladata, hogy megakadályozzák a verejték bomlását. A készítményekben olyan hatóanyagok vannak, amelyek életképNapfürdő Harasztosi Pál felvétele telenné teszik a baktériumokat, és a bőrt kellemesen, tartósan illatosítják. Bár szagelfedő hatásuk intenzív, a deso- dort ne tisztálkodás helyett, hanem tisztálkodás után használjuk. Ha az izzadás a combhajlatok tájékán okoz gondot, használjunk intim desodort. Ezek a készítmények nem tartalmaznak alkoholt, hanem zsírszerű anyagot és glicerint. A kellemes illatú intim desodorok puhítják, nyugtatják az érzékeny bőrt. Előfordulhat, hogy a hónaljüregben lévő szőrzeten — az erős izzadás következményeként — meg- vastagodás- nak látszó felrakodások vannak. Ezek gombák. A kedvező mikroklímában a szokásosnál is gyorsabban válik az izzadság kel- lemetlen szagúvá. Orvosilag gombaölő szerekkel gyorsan megszüntethető. Nyáron a verejtéktúltengés és az ebből eredő különböző bőrpanaszok megelőzésére célszerű a hónaljszőrzetet két-három hetenként eltávolítani. Szőr- telenítés után két napig ne használjunk desodort. Tartó- sabb szagtalanító hatást érhetünk el. Vannak, akik hűvös időben, minden megerőltető testmozgás nélkül is erősen verejtékeznek. Ennek kezelése bélés ideggyógyászati feladat. Az alapbaj gyógyítása után megszűnik vagy csökken a kóros izzadás. Az Adáshiba puncstortája Budapest (MTI-Press) — Ételekről, ízekről, szokásokról beszélgettünk Szakonyi Károllyal. Arról is, vajon van-e olyan étel, amiben profi. Mármint a készítésében. — Talán a húsos káposzta. De amióta baj van az epémmel, csínján kell bánnom a fűszerekkel. Emlékszem, amikor az Ördöghegyet írtam, annyira kívántam egy jó kis füstölt szalonnát, hogy végül a főhős „szájába adtam”. Részletesen beszéltettem, milyen az íze a bőrkének, milyen a füstölt íz, milyen a színe, úgy mondta fel minden kis porcikáját a jó szelet füstölt szalonnának, hogy az ember szájában összefutott a nyál... Az sem véletlen, hogy az Adáshiba című színdarabomban szóba kerül a puncstorta. Gyerekkori nosztalgia... Csupa illat, csupa finomság. Na, de térjünk vissza a húsos káposztára! Nem mosom ki a savanyú káposztát, csak úgy hagyom, a bő levében, és lerakom. Egy sor káposzta, egy sor hús — az a jó, szaftos csülökhús felkockázva —, megint káposzta, közéje persze egy kevéske fűszer, tárkony, apróra vágott vöröshagyma, fokhagyma, kis kakukkfű, majoránna, bazsalikom, de semmi piros- paprika! Ezek jól összefőnek, szelíd ízek jönnek ki belőle. Laktató, és jól lehet rá inni. Száraz vörösbort! De a fehér sem rossz, ha kellemesen be- hűtik... O Mindig bort iszik? — Nem. Az ünnepeken jobban megadjuk a módját. Nagyon finom bólét szoktam keverni. Egy nagy üvegedény aljára lerakom a gyümölcsöt, különböző befőtteket, hámozott, felszeletelt almát, rá a bort, pezsgőt, és jól behűtjük. Felséges! O Azt mondta, nem nagy szakács, de hogy ínyenc, az biztos! — Inkább a hajdan megélt ízeket próbálom megidézni. Tudja, mi vendéglősök voltunk, és sohasem hiányzott az étlapról a marhapörkölt, a vese velővel, a reszteltmáj. Ott állt a hűtőben sok adag, csak ki kellett szedni egy merőkanállal, felmelegíteni, és reszelni hozzá egy kis meleg, héjában főtt krumplit. Azt hiszem, mindenkinek van olyan gyerekkori ízélménye, amit néha szeretne visszahozni. Gyerekkoromban Nagycen- ken egy uradalomban, rokonoknál nyaraltam, ahol tehenészet is volt. Minden reggel jött a nagy adag friss tej, jó szelet kenyérrel. De nem ám puha, hanem csak úgy nyikorgóit a kenyér, ahol belemélyedt a kés! A mai napig csak ezt a fajta, szikkadt kenyeret szeretem. Akkoriban egy hét- revaló kenyeret sütöttek. Ott egyébként minden napnak megvolt az állandó menüje. Na és a szombat! Akkor mindig sterc volt. Egy nagy korsó tejjel vagy bagolytüdővel. Tudja-e mi az a sterc? A lisztet nyers vagy félig főtt állapotban megpirítják, karamellás színűre, majd forrázzák, és többnyire zsírral eszik. Addig keverik, amíg csak morzsalékká nem válik. Ebbe forgatják bele a reszelt főtt krumplit vagy a puhára főzött fehér babot. Ez sós étel. Néha aludttejet is adtak melléje. O Ez hát a sterc... De mi az a bagoly tüdő? — Hát az aszalt alma, aszalt szilva... Divat falun Budapest — „Country- look” — mondják a bennfentesek, de mi maradjunk csak a „falusias” jelzőnél. Ez a falusiasság egy kicsit régies, kicsit operettes hangulatú. Kislányok ruhatárában akkor is helye lehet, ha a felnőttek divatja éppen mást diktál. Most azonban divatja visszatérőben van a felnőttek körében is. 1. A melles kötény még praktikus is, annál is inkább, mert háta az elejével azonos szabású. Ügyes megoldással tehát nemcsak, hogy védi az alatta viselt ruhát, de arra is alkalmas, hogy takarjon. Kockás vagy virágos anyagból ajánlható. 2. A legegyszerűbb ruhát is kiegészíti, melegebbé (és divatosabbá!) teszi a steppelt mellény Készülhei a ruha anyagából, vagy a ruha mintájának egyik színével megegyező anyagból. Sőt, fregoli módon is készíthető, hogy mindkét oldalán lehessen viselni. 3. A legkisebbeknek: bővülő vonalú ruhát díszítő, a vállon és a szoknya alján elhelyezett dús fodor. Intim sarak Beszél a gyerek Dr. Gernerné Kiss Ibolya klinikai szakpszichológus Nyíregyháza — P. Gy.-né kérdezi Fehérgyarmatról: „Négyéves kisfiam nagyon sokára tanult meg beszélni. Nem foglalkoztam a beszéd tanításával, de mostanában hallottam a rádióban, hogy a szülőn is múlik, hogy a gyerek mikor kezd el beszélni. Én most várom a második gyermekemet, szeretném tudni, hogyan tudom elősegíteni, hogy minél jobban fejlődjön majd a beszéde.” A csecsemő körülbelül 3 hónapos, amikor a hangadásnak új formája jelenik meg, gőgicsélni kezd. Ez kezdetben semmilyen információt nem tartalmaz. Két-három hónap múlva ez formailag egyre jobban hasonlít a beszédhez. Ennek fejlődését elősegíthetjük úgy, hogy mi is hasonló szótagokat ismételgetünk, mint a kicsi. A beszéd megértése, a passzív beszéd, általában néhány hónappal megelőzi az aktív beszéd megjelenését. A nyolchónapos csecsemő, ha sokat foglalkoznak vele, már megérti az egyszerű, néhány szóból álló felszólításokat. Pl. Hol a baba? Ebben a korban még nem bontja szavakra a kérdést, nem tudja, hogy ha a hol kérdőszót hallja, akkor valaminek a helye után érdeklődnek. Ilyenkor egyszerűen megtanul reagálni a kérdésre. A csecsemő ilyenkor nem a hangsor, a szavak értelmére figyel, hanem a hangsúlyra, hanglejtésre, a szülői mimikára, gesztusokra, amelyek az elhangzott kérdést kísérik. A gyerek egyéves kora körül beszélni kezd. Fontos azonban minden szülőnek tudnia, hogy egyáltalán nem törvényszerű ez, hogy a beszéd megindulása az első életév végén következzék be. Ha a gyerek jól hall, szülei beszédét megérti, a hozzá intézett kérdésekre, felszólításokra megfelelően reagál, az aktív beszéd késlekedése miatt egészen hároméves korig semmi aggodalomra nincsen ok. Az a gyerek, aki két-két és fél éves korában kezd el beszélni, semmi hátrányban nincs a többiekkel szemben, mert lemaradását rendkívül gyorsan behozza. Vannak persze ismert tényezők, amelyek késleltetik a beszéd fejlődését. Ilyen például az a tény, ha a gyerek ügyesen ki tudja fejezni kívánságait gesztusokkal, gagyogó hangokkal és arcjátékkal. A szülő jól megérti a gyerek jelzéseit, és ezzel csökkenti a beszédben való kifejezés vágyát, hiszen minek beszéljen, ha anélkül is kitűnően megérteti magát. A beszédfejlődés szempontjából tehát hasznos, ha a szülő időnként nem érti meg, pontosabban úgy tesz, mintha nem értené meg gyermeke valamennyi jelzését. így a gyerek átéli, saját bőrén tapasztalja a szavakkal történő közlés kényszerűségét. Villányi Zsuzsa rajzai
