Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-12 / 189. szám
1995. augusztus 12., szombat MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Szerb támadás során megsérült, amputált lábú beteg fekszik a boszniai Banja Luka kórházában. A horvát kormánycsapatok offenzívája következtében eddig több, mint 200 ezer szerb hagyta el horvátországi lakóhelyét. A menekültáradatnak, mint ahogy az az utóbbi napokban bebizonyosult, tartaniuk kell mind a horvát támadásoktól, mint az erre feleletként adott szerb fegyveres válaszoktól. A térségben a hírügynökségi jelentések szerint továbbra sem csökken a feszültség AP-felvétel Ukrajna várja Palivodát Kijev (MTI-tud.) — Az ukrán hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy Magyarország minél előbb kiadja az állami pénzek elsikkasztá- sával és valutaüzérkedéssel vádolt Viktor Palivodát, Leo- nyid Kravcsuk volt elnök személyi testőrségének parancsnokát. A kiadatásról szóló döntés gyors meghozatala és Palivoda átadásának időpontja már kizárólag a magyar félen múlik — mondta Petro Melnik tábornok, az Interpol ukrajnai irodájának vezetője a Kijevsz- kije Vedomosztyi című lap pénteki számában közölt interjúban. Petro Melnik reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok még a kiadatás utolsó lehetséges időpontja, szeptember 10-e előtt átadják Palivodát. Az Interpol irodájának vezetője egyben arról tájékoztatott, hogy Kijev további két ukrán állampolgár átadását várja Magyarországtól, akik közül az egyik már őrizetben van, a másikat pedig családjával együtt megfigyelés alatt tartják. Melnik szerint a magyar fél azért késlekedik a kiadatással, mert állítólag szabadságon van az a személy, akitől „sok minden függ a kérdés eldöntésében”. Az is pontosításra vár, hogy hol történik meg az átadás: magyar területen, vagy pedig a két ország határán. Van aki harmadik országbeli átadást javasol. Vladiszlav Dacjuk főügyész elmondta, hogy Palivoda ügyét nem feltétlenül kell összekapcsolni Ldonyid Kravcsuk előző elnök személyével. A testőrség egykori parancsnoka kizárólag a saját tetteiért felel, az ukrán hatóságok csak Palivoda ellen adtak ki elfogatóparancsot még májusban. Dacjuk hangsúlyozta, hogy Palivoda kiadatásáról kizárólag a magyar fél dönt. Emlékeztetett rá, hogy már közel egy éve svájci börtönben van három ukrán állampolgár (a Damian-bank botránya kapcsán körözött Szidorenko, Dvorjancsikov és Kramnoj), akiket a svájci hatóságok Kijev többszöri kérésére sem adtak ki. Ukrajna és Svájc között nincsen jogsegély-egyezmény. Ukrajna és Magyarország között viszont van ilyen, sőt Kijev és Budapest a bűnözés elleni harcban való együttműködésről több államközi egyezményt is aláírt. Ellentét Belgrád (MTI) — Szerb katonai jelentések szerint harcok törtek ki pénteken az északnyugat-boszniai Bihacba bevonuló horvát csapatok és a térségben állomásozó muzulmán kormánycsapatok között. A boszniai forrásokra hivatkozó Tanjug szerint a papíron szövetséges erők azért csaptak össze, mert a muzulmánok nagyobb területet vontak ellenőrzésük alá, mint amit a horvá- tok korábban jóvájagytak. Az állítólagos harcok Donji La- pac és Bihac között, a boszni- ai-horvát határ térségében törtek ki, s szerb jelentések szerint mindkét oldalon többen meghaltak, illetve megsebesültek. Más források nem számoltak be a horvátok és muzulmánok közötti fegyveres összetűzésekről. Hírmustra Az amerikai ■ ■■ ...igazságügyi szervek hivatalosan vádat emeltek Timothy McVeigh és Terry Nicols ellen a 168 halálos áldozatot követelő áprilisi oklahomai robbantásos merényletben való részvétel miatt — közölte Janet Reno igazságügyi miniszter. (AFP) Washingtonban... ...republikánus törvényhozók csütörtökön törvényjavaslatot nyújtottak be a szenátusban a boszniai muszlim kormányerők felfegyverzését szolgáló alap létesítésére a fegyverembargó feloldása után. A „Bosznia-Hercegovina önvédelmét szolgáló nemzetközi alap” létrehozását előirányzó törvénytervezetet Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának ultrakonzervatív republikánus elnöke terjesztette elő, s a javaslat élvezi Robert Dole republikánus többségi vezér támogatását is. (MTI) Megöltek... ...kilenc horvát katonát, többet pedig foglyul ejtettek a boszniai szerb erők, amikor csapást mértek csütörtökön egy —.a krajinai szerb menekülteket támadó — horvát kommandós egységre —jelentette pénteken a Tanjug, a boszniai szerb hadseregtől származó értesülés alapján. (MTI) Péntekre... ...virradóra ismét összecsapások zajlottak a csecsen fegyveresek és az orosz katonaság között Csecsen- földön. Feszültség a feszülettel Bonn (MTI) — A német sajtó részletesen taglalja a karlsru- hei Alkotmánybíróság csütörtöki döntését, amely szerint a feszületek elhelyezése a népiskolák tantermeinek falán alkotmánysértő. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság nem tiltotta meg a feszületek elhelyezését, csupán arra mutatott rá, hogy ennek rendeleti előírása, mint az Bajorországban eddig érvényes volt, alkotmányellenes. A feszületek tehát elvileg maradhatnak, de ha csak egyetlen szülő is tiltakozik ellenük, el kell távolítani őket. A General-Anzeiger rövid áttekintést ad arról, mi a helyzet a többi német tartományban. Hamburgban és Berlinben nincsenek feszületek az iskolákban, más tartományokban pedig nincsen semmilyen szabályozás, az iskolák és törvényszékek maguk döntik el, hogyan járjanak el. A Saar-vi- déken csupán olyan intézkedés van érvényben, hogy a meglévő kereszteket nem szabad eltávolítani. Baden-Würt- tembergben és Észak-Rajna- Vesztfáliában sincs törvényi szabályozás. Ha az iskolai vezetés, a szülők és a tanulók egyetértenek, és senki sem tiltakozik ellene, ki lehet tenni az osztálytermekben a feszületeket. A törvényszékeken a bíróság elnöke dönt a kérdésben. Egyedül Bajorországban írták rendeletileg elő a feszületek elhelyezését az iskolákban és a bíróságokon. Egyelőre nem tudni, mi lesz az iskolai keresztekkel, de a törvényszékeken továbbra is ott maradnak. A Der Tagesspiegel néhány ország gyakorlatát ismerteti. A túlnyomórészt katolikus Ausztriában, ugyanúgy mint Bajorországban, kötelező elhelyezni a feszületet azokban az iskolákban, amelyekben a tanulók többsége keresztény vallású. Clinton a dohányzásról Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök csütörtökön kijelentette: az amerikai kormányzatnak joga van a dohánykereskedelem szabályzására, míg az Élelmezési és Droghivatal (FDA) az árusítás betiltása helyett inkább az új dohányosok elrettentésére teszi hangsúlyt — jelentette a Reuter. Clinton elnök a Fehér Házban fiatalokkal találkozva kijelentette: — Minden lehetséges eszközzel ki kell vennünk a cigarattát a fiatalok kezéből. Az FDA nyilvánosságra hozta a tervezett intézkedés- csomag részleteit. Ezek között szerepel a cigarettaáruló automaták betiltása, a dohányáruk reklámozásának megszigorítása és a füstmentes dohányáruk gyártása. Az FDA 150 millió dolláros összeget kért a egészségnevelő és reklámkampány céljára, amelynek célja a fiatalok meggyőzése a dohánygyárok befolyásával szemben. A hivatal javasolja, hogy tiltsák be a dohánytermékek árusítását a tizennyolc év alattiak számára, az egész országra kiterjesztve a több államban már érvényes jogszabályt. A hivatal közölte: a dohány kábítószer, s így kereskedelme szabályozás alá esik, mindazonáltal nem tervezik a dohányáruk árusításának teljes körű beltiltását. Soros a dollárra spekulál London (MTI) — A Soros György neves amerikai pénzember állítólagos agresszív dollárfelvásárlásairól terjengő híresztelések is hozzájárultak ahhoz, hogy pénteken tovább emelkedett az amerikai valuta árfolyama — jelentette a Reuter. A tőzsdéket szerte a világban felbolygatta az a hír, hogy a Soros tulajdonában lévő, „agresszívan irányított” pénzalapok nagy mennyiségben vásárolnak fel dollárt határidős ügyletekben, az amerikai valuta erősödésére spekulálva — írta a brit hírügynökség londoni tőzsdei megfigyelőket idézve. Ha a híreszteléseknek nincs is alapjuk, Soros olyan nagy név, hogy puszta jelenléte befolyásol másokat — idézett a Reuter egy szakértőt. Egy becslés szerint Soros egyetlen nap alatt 1,2 milliárd dollárt vásárolt fel. A dollár csak ebben a hónapban 4 jennel erősödött, s árfolyama már 14-gyel haladja meg a 79,90 jenes április háború utáni mélypontot. Húszforintos magyarok Síké Lajos-j» -j emrég nyilvánosság- l\J rákerült—közölte a I Y sajtóis,—hogyaha- táron túli magyarok támogatására három és fél milliárd forintot költ az idén a magyar kormány. Sok ez vagy kevés? Akinek a pénzéből költik — nyilvánvalóan az adófizető magyarországiak pénzéből —, azoknak sok. Gondoljunk csak a kisnyugdíjasokra, azokra a kis- keresetűekre és nagycsaládosokra, ahol a reggeli vajas, netán zsíros kenyér is gond! De a gyakori áremelések sokkoló hatása alatt még az anyagilag jól álló polgár is ideges lesz, amikor az erdélyi vagy a vajdasági magyarok segélyezéséről hall, olvas. Nem is érdekli az összeg, hogy sok az vagy kevés az ország lehetőségeihez képest, mikor látja, hogy száz forint fölé ugrott a benzin ára, mond egy cifrát. Pláne, ha semmiféle rokoni, családi szál nem köti a határon túli magyarsághoz, nem látott tehénnel vontatott faekével szántó csíki vagy szilágysági magyar öregembert, nem tapasztalta mi kerül az Ungvár vagy Munkács vidéki magyar gyermekek asztalára ebédre, vacsorára. Engedtessék kimondani: talán az ilyeneknél is többen vannak azok, akik kellő történelmi ismeret és magyarságtudat hiányában teljesen érzéketlenek maradnak. Akiknél az anyagiak mindenek fölött, ez határozza meg az érzést és a hangulatot ilyen vagy olyan irányba, s még jó ha nem kapcsolják le a rádiót, ha azt hallják, hogy egy szlovákiai magyar iskola- igazgató tiltakozásul felakasztotta magát vagy Szatmárnémetiben megcsonkították Szilágyi Domokos szobrát. Három és fél milliárd kimondva lehet nagy összeg, de elosztva? Vajon tudja a magyarországi olvasó, hogy ennek az összegnek majdnem fele a Duna televízió fenntartására megy? Annak az adónak a fenntartására, melyet az anyaországban sokan nem szeretnek, de ugyanakkor egyre többen megszeretnek. (Mondják, hogy Budapesten is mind többen nézik műsorait. Bizony sokan kíváncsiak, aligha csak nosztalgiából, a kiváló régi magyar filmekre, az I-es és lies csatornáról hiányzó népi kultúrára, néphagyományokra, az összmagyarság kulturális értékeire, netán a határon túli magyarok napi gondjaira is.) A maradék elosztásából megtudhattuk, hogy az erdélyi magyarságra jutó pár száz millió összeadása évente inkább 20, mint 40 forintjába kerül minden magyar állampolgárnak. Némi cinizmussal úgy is lehetne fogalmazni, hogy mi, erdélyi magyarok—mind a kétmilliónyi, akiket még nem űztek el, de el akarnak — 20 forintos magyarok vagyunk. Ennyit érünk és kész. Mit is lehet ma, még ezen a napon 20 forintért venni?! Amit pedig most ide írok, azon igencsak sokan meglepődnek, netán felháborodnak, főleg azok, akik a három és fél milliárd révén azt hiszik, lám, milyen nagylelkű az anyaország. Hát erről szó sincs. A segélyt nem ingyen kapjuk, nagyon is megdolgoztunk érte, nagyon is megérdemeljük! Sőt, ahhoz viszonyítva, amit mi adtunk az anyaországnak, ennél jóval többet érdemelnénk (megkockáztatom, még ilyen nehéz helyzetben is). Csak Erdélyből 2500 orvos vándorolt ki az elmúlt negyedszázadban, többségük Magyarországon telepedett le. Átköltözött 5000 tanár és tanító, ugyanennyi mérnök és közgazdász. ha a papokat, jogászokat, építészeket, konzervatóriumot végzett zenészeket, az írókat, költőket, kiváló festőket, szobrászokat is ide számítjuk — mert ide kell számítani —, akkor legalább 12-15 ezer magas képzettségű értelmiségit adtunk az anyaországnak, ha nem éppen húszat! Tessék kiszámítani, mennyibe kerülne ennyi diplomás felkészítése, kitanítása! S mi értéket teremtettek az áttelepültek az évek során, mi vagyonnal—szellemivel és anyagival — gyarapították és gyarapítják az anyaországot. ■j-k edig arról a sok tízeid zer erdélyi munkásig ról, építészről, kőművesről, asztalosról, lakatosról, gépkocsivezetőről, szőlőmunkásról, napszámosról is szólhatnánk, akik részben legálisan, részben illegálisan dolgoznak, többségükaz anyaországiakénál jóval kevesebb bérért. Például azok magánvagyonát növelve, akik a nálánál magyarul szebben beszélő székelyt oly fölényesen leoláhozzák, akik kutyaeledelre ezerszer többet adnak ki évente, mint a határon túliak megsegítésére. Az anyaországban tanuló erdélyi diákok 80 százaléka nem tér vissza. Akkor maradnak ott, amikor ők kéne segítsék itthon maradt szüleiket, de ők már a jóval nagyobb anyát segítik. Más példákat is említhetnék.- Mindezt csak azért, hogy bonyolítsam, nem egyoldalú szerelemről, segítésről van itt szó. Elkülönítő falvak Pozsony (MTI) — Gyújto- gatási és rombolási kísérleteknek ellenálló házakból külön cigány falvakat kell létesíteni Szlovákiában — jelentette ki Ján Slota, a pozsonyi kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Slota érvelése szerint senkinek nem sikerült elérnie, hogy a cigányok beilleszkedjenek a szlovák társadalomba.