Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-10 / 187. szám

1995 augusztus 10., csütörtök MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 11 Muzulmán asszony gyászolja a háborúban elhunyt hozzátartozóját Bihac egyik temetőjében. A horvát hadsereg offenzí- vájának köszönhetően a nyugat-boszniai enklávé, Bihac három éve tartó ostroma megtört, így a lakosok kimerészked­hetnek eddigi menedéke­ikből. Kedden, Zágrábban tartott beszédében Franjo Tudjman horvát elnök cáfolta, hogy megállapodást kötöttek volna a szerbekkel Bosznia felosztásáról, és egyben elismerését fejezte ki a horvát és bosnyák hadsereg közös, szerbek elleni hadműveletével kapcsolatban AP-felvétel London (MTI) — Óvatosság­ra intenek a brit parlament honatyái az Észak-atlanti Szö­vetség terezett bővítésével kapcsolatban. Az alsóház védelmi bizott­sága, amely jelentést állított össze a NATO várható jövő­beli helyzetéről és feladatairól, megállapította: a Varsói Szer­ződés egykori tagállamainak felvétele a szövetségbe „jelen­tős körültekintést” igényel. A közép- és kelet-európai orszá­gok elsődleges feladata most az, hogy minél nagyobb mér­tékben betagozódjanak az Eu­rópai Unió társadalmi és gaz­dasági rendszerébe, Észak-at­lanti Szövetségbe felvételük gondolatával csak ezután ér­demes foglalkozni — áll a bi­zottsági jelentésben. A brit törvényhozás befo­lyásos testületé szerint „cáfol­hatatlan politikai indokok” szólnak amellett, hogy az Észak-atlanti Szövetség bővít­se tagállamainak létszámát. A NATO kiszélesítését azonban a jelen helyzetben „semmi nem sürgeti” — áll a jelentés­ben, amelynek szerzői megál­lapítják: a jelentkezők egyiké­nek biztonságát sem fenyegeti semmilyen komoly, körülha­tárolható veszély. „Abban a valószínűtlen esetben”, ha ilyen veszély mégis előállna, a NATO „bizonyosan többet is fel tudna ajánlani a szóbeli tá­mogatásnál” — írja a brit alsó­ház védelmi bizottságának je­lentése. A honatyák szerint „teljes­séggel érthető” az a vonako­dás, amellyel az Észak-atlanti Szövetség berkeiben viseltet­nek a bővítés pontos menet­rendjének kialakítása iránt. Látva azonban egyes kelet-eu­rópai országok kételyeit a szö­vetség elszántsága iránt, érde­mes lenne legalább „tájékoz-­tató jellegű” határidőt megje­lölni, amely a bizottság szerint „a következő tíz évben” szab­ná meg a felvétel lehetséges leghosszabb folyamatát. A visegrádi csoportról a je­lentés megállapítja: ezek az országok komoly haladást mu­tattak fel az utóbbi öt évben, s ezt a békepartnerségi együtt­működés csak gyorsíthatja. Mindazonáltal sok még a ten­nivaló addig, amíg a visegrá­diak „kedvező hatást gyako­rolhatnak az észak-atlanti biz­tonsági rendszer munkájára” — áll a szerdán kiadott doku­mentumban. Román tanügyi törvény KohKIelcin egyeztetés Moszkva (MTI) — Hel­mut Kohl német kancellár­nak meggyőződése, hogy bizonyos idő elteltével megérik a helyzet Borisz Jelcin orosz elnök javasla­tának megvalósítására, és a nemzetközi összekötő cso­port részvételével megtart­ják a volt Jugoszláviában dúló válságok rendezésére hivatott konferenciát. Kohl ezt szerdán jelentette ki a Borisz Jelcinnel folytatott telefonbeszélgetésben. Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint Hel­mut Kohl és Borisz Jelcin megvitatta a volt Jugoszlá­via területén kialakult helyzetet. Jelcin hangsú­lyozta, hogy Oroszország­nak szilárdan szándékában áll mindent megtenni a válságok megoldásáért. A német kancellár a Franjo Tudjman horvát államfő­vel folytatott megbeszélé­seiről tájékoztatta Borisz Jelcint. Bukarest (MTI) — A románi­ai sajtót továbbra is visszatérő témaként foglalkoztatja a par­lament által nemrég elfoga­dott, az RMDSZ által kifogá­solt, az alkotmánybíróság és az államelnök által jóváha­gyott tanügyi törvény, illetve a vele kapcsolatos viták. A Vocea Romaniei című kormánylap szerdai száma in­terjút közöl Dabu Romulus képviselővel, a román parla­ment tanügyi és ifjúságügyi bizottságának elnökével, aki a napokban tért vissza Görögor­szágból, ahol a görög oktatá­sügyi minisztérium neheztelve szólt a román tanügyi törvény kisebbségügyi fejezetéről, ki­fogásolva annak túlságosan toleráns voltát. Görög véleke­Peking (MTI) — Húszán éle­tüket vesztették és huszonné­gyen megsérültek, amikor egy turistabusz egy kétszáz méter mélyen fekvő völgybe zuhant, majd kigyulladt hétfőn a kínai Szecsuan tartományban. dés szerint ez kedvezőtlen pre­cedenst teremt és rossz példát ad más európai országoknak az engedékeny kisebbségpoli­tikából. Az interjúból az is kiderül, hogy a román alsóház szakbi­zottsága a tanügyi törvény kie­gészítő szabályzóin dolgozik: az alkalmazás módszertanán, illetve a tanárok statútumán. Mindenek előtt azonban az is­kolai diákság statútumára lesz szükség—a képviselő véleke­dése szerint —, annál is in­kább, mivel félő, hogy szep­tember elején az RMDSZ tilta­kozó akciói hatására a tanulók is belesodródnak a politikai akciókba. A képviselő szerint a tan­ügyben elég zavaros viszo­Az áldozatok között van két francia turista is, súlyosan megsérült két másik francia és egy olasz állampolgár. A sebesültek közül többen súlyos égési sérüléseket szen­vedtek—jelentette szerdán az nyok uralkodnak, mert a tan- felügyelők nem végzik a dol­gukat, a tanárok azt csinálnak, amit akarnak. Ha nem fogadnak szót, ha szembe szállnak, ha polgári engedetlenségre adják a fejü­ket, felbontják a munkaszerző­désüket és olyanokat hoznak helyettük, akik tiszteletben tartják és elfogadják a tör­vényt. A képviselő kifogásolja azt a gyakorlatot, hogy a kisebb­ségi tanulók anyanyelvükön felvételizhessenek, mivel ez­zel a román tanuló kerül hát­rányba. A magyar tanuló ma­gyar dolgozatát például a ma­gyar tanár könnyen felülosztá­lyozhatja, mert „nincs aki el­lenőrizze”. AP hírügynökség. A baleset Csengtu tartományi főváros közelében történt. A turisták állítólag egy pan­damedvéknek fenntartott nem­zeti parkba szerettek volna eljutni. Buszszerencsétlenség Kínában Ukránok a vízumkényszerről Kijev (MTI) — Új berlini fal épül Magyarországon? — teszi fel a kérdést a Region cí­mű ukrán hetilap munkatársa azzal kapcsolatban, hogy a magyar sajtó ismét felvetette a lehetőséget: Magyarország ví­zumkényszert vezet be három szomszédos országgal, Ukraj­nával, Romániával és Jugo­szláviával szemben. A lap emlékeztet arra: Horn Gyula a nemzeti érdekek vé­delmével, az árnyékgazdaság és a bűnözés elleni harc foko­zásának szükségességével in­dokolta a vízumszabályok megváltoztatását. A Region kedden megjelent száma szerint való igaz, hogy Magyarország határait nap mint nap turistakereskedők ez­rei ostromolják. De a határon túlra látogatók nem jókedvük­ben tesznek így. A határral szomszédos ukrajnai Kárpát­alján több száz gyár és üzem nem működik, a térségben a termelés visszaesése sokkal nagyobb mértékű, mint Ukraj­na egészében. A határon átlép­ni, Magyarországon benzin­nel, vodkával és cigarettával kereskedni sokak számára a túlélés egyetlen útját jelenti. Jellemző és talán törvény- szerű, hogy Budapest a szegé­nyebb szomszédokkal szem­ben kívánja bevezetni a ví­zumkényszert. Hiszen hasonló lépés meghozataláról szó sin­csen Csehország Szlovákia vagy éppen Ausztria viszony­latában. A jugoszláv és a ro­mán sajtó már megszellőztet­te, hogy Belgrád és Bukarest válaszképpen hasonló ellenin­tézkedést tervez. Az ukrán fél azonban mindmáig hallgat, pedig Hóm Gyula már májusi kijevi látogatásakor felvetette a vízumkényszer bevezetésé­nek lehetőségét — írja az új­ság. A lap úgy véli, hogy a ví­zumkényszerláncreakciót vál­tana ki. A Region megjegyzi, hogy a magyar kormány szándékával nemcsak a Jugoszláviában, Romániában és Kárpátalján élő magyar kisebbség nem ért egyet. Hajó­karambol Tokió (MTI) — Egy dél-kore­ai és egy görög teherhajó ütkö­zött össze kedd este Japán nyugati partjainak közelében. Egy dél-koreai tengerész éle­tét vesztette —jelentette szer­dán az AP hírügynökség. Az 1997 tonnás dél-koreai és a 13 428 tonnás görög hajó balesete Himedzsitől 30 kilo­méterre délre, a Harima-öböl- ben történt. Az ütközéskor egy tengerész a dél-koreai hajón a fedélzet padlójára zuhant, és koponyatörést szenvedett. A japán partmenti őrség hajója Himedzsi egyik kórházába szállította, ahol a tengerész be­lehalt sérülésébe. Menekülthelyzet Boszniában Belgrad (MTI) — Rendkí­vül feszült helyzet alakult ki a keleti ENSZ-szektor- ban (Kelet-Szlavóniában és Baranyában) mivel a szerb és horvát erők fokozatosan növelik a térségben állomá­sozó erőiket—jelentette ki szerdán belgrádi sajtókon­ferenciáján Christopher Gunnes ENSZ-szóvivő, hozzátéve, hogy a térség­ben megjelentek a harcko­csik és az ágyúk is. „Felszólítjuk mindkét fe­let, hogy tartózkodjon az újabb fegyveres összecsa­pásoktól, mivel a kelet­szlavóniai harcok kitörése indokot szolgáltathat Jugo­szláviának a beavatkozásra, ami a harcok gyors kiszéle­sedéséhez vezetne” — mondta Gunnes. Gunnes szerint Boszniá­ban és a krajinai területeken is kritikus a helyzet: a kraji­nai Petrinjában 10 ezer, Dvorban 15 ezer, Topuskó- ban pedig mintegy 30 ezer szerb menekült tartózkodik, s a krajinai utakon is mint­egy 50 ezer menekült halad Bosznia felé. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint eddig mintegy 240 ezer ember menekült el lakóhelyéről, s közülük több mint 20 ezren érkeztek jugoszláv terület­re. „Banja Lukában hamaro­san 120 ezerre nő a mene­kültek száma, s ez azt jelen­ti, hogy a mostani mene­külthullám a legnépesebb a délszláv válság kitörése óta” — mondta a szóvivő, majd hozzátette: a boszniai katonai helyzet is meglehe­tősen bizonytalan és senki sem tudja, milyen követ­kezményei lesznek a kraji­nai horvát támadásnak. Gunnes elmondta, hogy a krajinai frontokon még folynak a csatározások a horvát erők és kisebb szerb csoportosulások között, azonban a horvát erők kon­szolidálták állásaikat a kra­jinai térségben. m m ** jm HiyniifTM Eszak-Korea... ...lemondta a dél-koreai rizssegélyről csütörtökön Pekingben tervezett harma­dik tárgyalási fordulót, mi­után kémkedéssel vádolta meg egy dél-koreai teher­hajó húszfőnyi legénységét — jelentette több hírügy­nökség szerdán. A Venus nevű hajó a múlt hét elején rakott ki ötezer tonna rizst az észak-koreai Cshong- dzsin kikötőjében. Dél-Ko- rea leállítja a rizsszállítást, amíg csak az északiak haza nem engedik a hajót. (MTI) Lehetséges... ..., hogy tömegsírra utaló bizonyítékokat talált egy amerikai repülőgép a bosz­niai Srebrenicában — kö­zölték kedd este, az ABC amerikai tévéállomás sze­rint, washingtoni védelmi minisztériumi források. Az U-2-es típusú felderítő gép nagy kiterjedésű, frissen felásott földterületről készí­tett fényképet a korábban ENSZ-oltalom alatt állt, ám a boszniai szerbek által a közelmúltban elfoglalt Srebrenica fölött —f annak a futballstadionnak a köze­lében, ahol a muzulmán enklávé bevétele után a szerbek mintegy ezer musz­lint férfit gyűjtöttek össze. (MTI) Közös... ...amerikai-orosz tengeri hadgyakorlatot tartanak au­gusztus 27. és 31. között a hawaii partoknál, az Egye­sült Államok Csendes-óce­áni Parancsnokságának irá­nyítása alatt—jelentette be kedden a Pentagon. Az AFP jelentése szerint a „Tengeri Együttműködés 1995” nevű hadgyakorla­ton, amely az első olyan kö­zös amerikai-orosz akció, amelyet amerikai vizeken tartanak. (MTI) A Nagaszakira ledobott atombomba tragédiájának 50. évfordulójáról emlékeztek meg szerdán a város Béke parkjában AP-felvétel NATO-bővítés — brit óvatosság

Next

/
Thumbnails
Contents