Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-09 / 186. szám

1995. augusztus 9., szerda 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA TermészetBúvár Nyíregyháza (KM) — A magyar táj káprázatos tol­lazatú, repülő ékszere, a jégmadár csalogatja a TermészetBúvár napokban megjelent nyári számának olvasóit... Az áthatolhatat­lan erdő „királyait”, a hegyi gorillákat a múlt század ter­mészetkutatói még vér­szomjas, agresszív, vissza­taszító élőlényként emle­gették. Szerintük a primiti- vitás, az erőszak és a bestia- litás jelképe volt... Az igaz­ság azonban egészen más! A TermészetBúvár olvas­mányos cikke tudományos alapossággal bizonyítja, mi is a valóság. A pillanat vará­zsa sorozat a hazai termé­szetfotózás elismert képvi­selőjének, Forrásy Csabá­nak remekbeszabott fotóit villantja fel. Az Országgyűlés ugyan nyári szünetet tart, a képvi­selők bizonyára hűsölnek egy-egy fa jótékony lomb­koronája alatt, mégis idő­szerű visszatekinteni a kö­zelmúltban elfogadott kör­nyezetvédelmi törvényre, amely — mint a cikk címé­ből is kiderül — csak a kez­det! A nyári kánikula for­ró poklában felértékelődik nemzeti kincsünk, a ma­gyar tenger ügye. Összefo­gást követel a Balaton! A TermészetBúvár kerékasz­talának nagy tekintélyű szakemberei mondják el véleményüket Közép-Ke- let-Európa legnagyobb ta­váról. A sáskák, a szöcskék és a tücskök világába vezet el a Hatlábú hegedűsök cí­mű írás. A „Zöld pokol” sziklaka­puját tárja ki, az esőerdők borította tájat, a guayanai- magasföldet hozza köze­lebb az olvasóhoz a Világ­járó rovatban különös ké­pekkel illusztrált cikk. A le­írt terület a világ legszépsé- gesebbjei közül való. S ott terül el az a Canaima Nem­zeti Park, amelyet nemrég az UNESCO felvett a Vi­lágörökség-listára. A SOROS Alapítvány pályázatainak eredménye is a TermészetBúvár maga­zinban jelent meg. A tábor­szervezők és az erdei iskola mozgalom résztvevői szá­mára hasznos listát közöl a lap. Főiskolai oktatás Nyíregyháza (KM) — Ha­marosan végett ér a nyár, és sok olyan érettségizett fia­tal, aki valamilyen oknál fogva nem tudja folytatni tanulmányait gondban van. Számukra ajánlunk néhány továbbtanulási lehetőséget. Felvételi nélkül lehet je­lentkezni a budapesti Gábor Dénes Műszaki Informati­kai Főiskola kihelyezett ta­gozatára a SZÜV-nél. Az iskola 3,5 éves és főiskolai oklevelet ad. A tanítás táv­oktatás formájában törté­nik. Ugyancsak a SZÜV Rt. NYÍR-BIT Oktatási Stúdi­ója kétéves mérlegképes könyvelői és egyéves pénz­ügyi ügyintézői tanfolya­mot indít. Ugyancsak itt több számítógépkezelői, számítástechnikai kurzus is indul, érdemes a stúdió kí­nálatát böngészni. Mintegy tucatnyi szakképesítés adó tanfolyamot szervez a Kül- kerinfó Kft. is. így például külkereskedelmi lebonyolí­tói, külkereskedelmi ügyin­téző és üzletkötő vámkeze­lői, menedzser asszisztensi kurzusok kezdődnek szep­tember elején a Báthory u. 15. szám alatti központ szervezésben. Általános is­kolát végzettek is megis­merkedhetnek a számító­gépkezeléssel egy kurzu­son. Akik pedig nyelvet szeretnének tanulni, azokat angol- és németnyelv-tan- folyam várja. Hírcsokor A keszthelyi... ...nyáresteket a Nemzeti Filharmónia koncertjei szí­nesítik. A jubileumi hang­versenysorozat programja szerint augusztus 7-én volt az ünnepi előadás. A követ­kező koncert augusztus 14- én lesz, akkor Bach, Paga­nini, Beethoven, Liszt és Sarasete művei hangzanak el. (MTI) Kaposváron... ...immár ötödik alkalommal szervez tábort a kaposvári Berzsenyi Irodalmi és Mű­vészeti Társaság hazai és határainkon túli magyar fia­talok számára. Az idén Er­dély művelődéstörténeté­vel, táncaival, dalaival, népszokásaival ismerked­nek a gyerekek. (MTI) Nagykanizsán... ...a Nemzetközi Nyári Fesztivál ’95 című prog­ramsorozata pénteken kez­dődött, amelyet immár ha­todik alkalommal rendez meg a Zala Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ. (MTI) Komár László... ...Áll a bál a körhintán című lemezének bemutatóját tartja augusztus 9-én, szer­dán a nyíregyházi Szabad­téri Színpadon este 20.30- tól. (KM) Fotóalbum Pécsről Pécs (MTI) — Négy nyel­ven jelent meg a Dunántúl legnagyobb városát színes fotókon bemutató új könyv Pécsről. Az Alexandra Ki­adó magyarul, angolul, né­metül és olaszul kibocsátott „Pécs” című kötetében — amely útikalauzként és ké­pes emlékkönyvként is hasznáható — háromszáz­huszonöt fénykép szemlél­teti a mecsekaljai város legértékesebb műemlékeit és más kulturális nevezetes­ségeit a római kortól napja­inkig. A megszokott megoldá­soktól eltérően a könyv nem tartalmaz összefüggő várostörténeti ismertetést, így az olvasó a képek kísé­rőszövegeiből maga állít­hatja össze a kétezer éves város múltjának és jelené­nek mozaikjait. Szakképzés ma és holnap Beszélgetés Benedek András munkaügyi minisztériumi helyettes államtitkárral Gyakorlati óra a szakmunkásképzőben Archív felvétel Budapest (MTI) — A szak­képzés igen bonyolult össze­függéseket hordoz: ráépül az oktatási rendszerre; közvetíti a társadalmi munkamegosztást, foglalkoztatást; ugyanakkor enyhítheti a munkanélküliség okozta feszültségeket, mind­emellett rendkívül dinamikus, hiszen minden változásra ér­zékenyen reagál. Gondoljunk csak a piacgazdaság kiépülé­sével összefüggő nagy és mélyreható változásokra, vagy korunk hallatlan technológiai fejlődésére, beleértve a tele­kommunikációt és mindazt, ami hirtelen új helyzetet te­remtett a világban, s magas szakmai követelményeket tá­maszt. O Mindezeket figyelembe véve, hogyan jellemezhető a hazai szakképzés? — kérdez­tük a Munkaügyi Minisztéri­umban Benedek András he­lyettes államtitkárt. Megfelel az igényeknek — A magyar szakképzést sommásan úgy jellemezhet­jük: a mai gazdasági helyzet­hez képest relatíve jó, ám egy dinamikus konjuktúrában kié­leződnének a minőségi hiá­nyosságok. A magyar munka­erő ugyanis nem eléggé kép­zett a piacgazdaság feltételei által diktált termelési, szolgál­tatási tevékenységre. Tény azonban, hogy a magyar szak- oktatási rendszer azt az igényt, amit ma a jelentős vegyes vál­lalatok — Generál Electric, Susuki, General Motors, Audi, Ford stb. — támasztanak mi­nőségben és mennyiségben ki tudja elégíteni. Á külföldi szakértők meglepően jó véle­ménnyel vannak a magyar szakemberekről, szakmunká­sokról, technikusokról. Bár kétségtelen, ők a legmagasab­ban képzett, legjobb minőségű munkaerővel találkoznak. Ám a tény elgondolkoztató: mi­közben a magyar szakképzés Mizser Lajos Arvi Járventausról azt szok­ták mondani a finnek, hogy jobban ismerik Magyaror­szágon, mint Finnországban. Ebben—a nyolc finn irodal­mi díj ellenére is — van némi igazság. Barátai között tud­hatta Móricz Zsigmondot és Kodolányi Jánost. Munkáin mindenesetre érződik a két nagy magyar író hatása. A Botteni-öböl kikötővárosá­ban, Ouluban született 1883- ban egy kovács gyermekeként. Szülei taníttatták tehetséges fi­ukat, aki az evangélikus teoló­gia elvégzése után a Lappföl­dön lelkészkedett négy éven át. Két lapp témájú regényét magyarra is lefordították: Kis falu a világ végén, illetve Ke­reszt és varázsdob. Sajnovics János a XVIII. század végén éppen a lappokkal bizonyította a nyelvrokonságot. Nálunk te­hát vagy idealizálták őket (végre nekünk is van roko­nunk! jelszóval), vagy éppen a büszke szittya gőggel mélysé­gesen lenézték őket. Maga Järventaus így nyilatkozik a lappokról: „Lappföldön a nép olyan, mint a világon minde­nütt. Csak a természet nagy­szerű náluk. És talán a termé­szet hatalma rendelte Lappföl­dön mégis valahogyan mások­nak az embereket: nagyon jók­ilyen teljesítményekre képes, ugyanakkor ez nem áll fönn a hazai munkaerő átlagánál. Kö­vetkezésképpen, ha az igény megnő a minőségi irányában, akkor a magyar szakképzési teljesítményeket javítani kell. O Milyen szakképzési telje­sítményre vagyunk képe­sek? — A hazai intézményrend­szer bár rendkívül tagolt, de méreteinél fogva nagy kibo­csátásra rendezkedett be: a fia­talok száma 400 ezer és évente mintegy 100 ezer felnőtt lép be a szakképzésbe. Tehát a né­pesség egészéhez képest meg­lehetősen nagy az átbocsátás és ez megfelel annak a törek­vésnek, amit Nyugat-Európá- ban is szeretnének elérni. A nyíregyházi Közművelődési Intézmények és Intézményve­zetők Kulturális Kamarájának tagjai a múltkorában néhány napos tapasztalatcsere-látoga­táson vettek részt a lengyelor­szági Rzeszówban. A szakmai mobilitást nagy­mértékben segíti, ha minél képzettebb a lakosság, köny- nyebb a továbbképzése, átkép­zése a szakképzetteknek, s a munkanélküliség szempontjá­ból is a leghátrányosabb hely­zetűek a szakképzetlenek. nak és nagyon rosszaknak”. Mintha csak Jókait olvasnánk! Järventaus rövidesen Dél- finnországba kerül és a kera- vai gyülekezet lelkipásztora lesz, majd experes is. Magyar- országon az 1928. évi finn­ugor kongresszus alkalmával járt először. A kedves fogadta­tás, a rokonság tudata, vala­mint ennek gyakorlati meg­nyilvánulása arra késztette, hogy hazafelé menet Bécsből verset küldött Budapestre Üd­vözlet a magyar néphez cím­mel. Ez lett a kiinduló pontja későbbi magyar tárgyú regé­nyeinek. Honfoglalás címmel jelent meg az első 1931-ben. Ennek két szereplője a magyar Szemény és a Bizáncból ide­került finn Tárkály. Nagyon érdekes ötlete az írónak, hogy a magyar honfoglalásba így belekapcsolja a finn népet is. Nem sokkal ezután megírta A füstölgő ország című regényét, amelynek fő témája Mohács. Azt boncolgatja, hogy az or­szág miként jutott el a Dózsa- féle parasztháborútól a buká­sig. Ébben a művében is híve a vallási türelemnek és rámutat arra, hogy a válságos pillana­tokban összefogásra van szük­ség, nem széthúzásra. A kriti­ka nagyra értékelte, s az író finn irodalmi díjat kapott érte. Következett a Szénégetők cí­mű regénye, amely II. Rákóczi Ferenc korát varázsolja elénk. Történelmi regény ugyan, de O Hogyan lehetne a rend­szer korszerűsítését, szelekti­vitását elősegíteni? — A Munkaügyi Miniszté­riumnak ez éppen egyik fő gondja. A tanulói létszámhoz kötött állami és önkormányza­ti normatív támogatás ugyanis nem juttat többet a jóknak és kevesebbet azoknak, akik kon­zervatív, elavult technikákat oktatnak. A legnagyobb di­lemma, hogyan lehetne a fej­lesztést jobban támogatni, a változást a gazdaságban zajló folyamatokhoz kapcsolni. En­nek egyik eszköze a szakkép­zési hozzájárulás és alap intéz­ménye, ebben a gazdálkodók azokat az iskolákat támogat­ják, amelyek képzésére igényt tartanak. Ez a támogatás ke­vésbé veszi figyelembe a nor­matív ellátást, mert az érdekek mentén kerül az oktatási intéz­ményekhez. Általános műveltség O A szakképzés két fő ága: a szakközépiskolák és a szak­munkásképzés milyen jellegze­tességeket hordoznak? — A szakközépiskolák di­namikusan fejlődnek és az ott végzettek iránt nő a gazdaság igénye. A magyarázat: az itt végzettek általános műveltsé­Järventaus ebben a regényé­ben mond legtöbbet a két vi­lágháború közötti magyarság­ról. Élete végén fejezte be A szomorúfüzek országa című munkáját, melyben magyaror­szági élményeit, benyomásait írja le igen szemléletes elő­adásban. A világháború kitö­rését már nem érte meg, 1939 nyarán meghalt. Tuusulai te­metésén nagysága előtt fejet hajtottak a finnugor testvémé- pek képviselői is. Az igaz, hogy Järventaus egyetlen magyar tárgyú művét sem fordították le magyarra, de a későbbi írónemzedékben követői is akadtak. Mika Wal- tari a XVI. században játszódó Mikael Hakim című regényé­nek egy részlete Magyarorszá­gon játszódik, bár itt a rokon­ságra nincs célzás. Bethlen Gábort és korát mutatja be Martti Santavuori A fejedelem útja című regényében, ahol a finn hős mellett még egy észt is szerepel. Kiváló a jellemrajza Bethlen Gáborról, aki nemcsak fejede­lem, győztes hadvezér, a békés egymás mellett élés és a val­lásszabadság híve, hanem megértő társ után kutató, sze­relmes férj is. Mind Waltari, mind Santavuori regénye ma­gyarul is megjelent. Talán csak remélni lehet, hogy Järventaus valamelyik műve is napvilágot láthat nyelvünkre átültetve. ge megfelel azoknak a köve­telményeknek, amit a kis és középvállalkozások támaszta­nak; általában több munkasze­repre lehet őket alkalmazni, rugalmasabban képesek válta­ni; alkalmasak arra, hogy a szolgáltatások keretében kul­turáltan kommunikáljanak az ügyfelekkel. Másként alakult a szakmunkásképzés helyzete, hosszú éveken át ez volt a kö­zépfokú képzés domináns is­kolatípusa, a népesség fele azonban az iskolákban tanult. A nagyüzemek leépülése és szétaprózódása ennek az isko­latípusnak a megrendülését je­lentette. Noha a tradicionális szakmákban, a kézműiparban változatlanul jelentős az igény, ám a nagyvállalati típu­sú, szűkén specializált szak­munka iránt megcsappant az igény. Kézművesség — Ezt a változást tükrözi, hogy az utóbbi években 10 százalékkal csökkent a szak­munkásképző iskolákban a je­lentkezők száma. A váltás jó­részt a szakközépiskolák illet­ve, a gimnáziumok iránti na­gyobb érdeklődésben jut kife­jezésre. Mindez nem jelenti azt, hogy szakmunkásképzés megszűnnék Magyarországon, sőt a kézműves szakmák rene­szánszukat élik. Tehát a piac- gazdaság körülményeihez iga­zodó átrendeződés jellemzi ma hazánkban a szakképzést. Jellegzetes az is, hogy nő a szakképzettek aránya, mind kevesebb fiatal hagyja el szak­képzetlenül az iskolát. — Erősödik a felismerés, hogy a munkaerőpiacon a szakképzett emberek esélyei jóval kedvezőbbek, mint azo- ké, akik képzetlenek. Képlete­sen szólva a szakképzettség az a vonatjegy, amit ha nem vál­tanak meg, csak bliccelni le­het, de tartósan utazni már nem. Láthatóbb Piéta Vatikánváros (MTI) —! Mostantól jobban és tisz­tábban látszik a vatikáni Szent Péter bazilika talán legféltettebb kincse: Mi­chelangelo „Pietája”. A vi­lághírű szobrot áj, a szak­értők által rendkívül átlát-; I hatónak minősített üveg ; választja el a turistáktól. ; Michelangelo gyönyörű szobrát, a keresztről levett, halott Krisztust kezében tartó Máriát, 1972 májusá­ban rongálta meg kala- | páccsal egy zavarodott el­méjű magyar. Ä márványszobrot hét hónapi aprólékos munká­val állították helyre, s mi­kor visszakerült régi helyé­re, a bazilika jobboldali e 1- ső oldalkápoinájába, négy és fél méter magas üvegfa­lat emeltek eléje. 1977-ben a kápolnát tel­jesen elzárták üveggel a külvilágtól. A Pietá biztonsága így jórészt megoldódott, de tény, hogy sokkal nehe­zebben láthatóvá vált- A szobornál mindig hatalmas tömeg gyűlik össze, s aki­nek nem sikerült egészen közel jutnia, az a vissza­tükröző üveg mögött csak a két alak körvonalait tudta felfedezni, a részleteket il­letően az útikalauzra kel­lett hagyatkoznia. A magyarbarát finn író Barátai között tudhatta Móricz Zsigmondot és Kodolányit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents