Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-09 / 186. szám

1995. augusztus 9., szerda HAZAI HOL-IMI ■itil'JBHIffiüEB»! A harmadik márkaboltját Nyíregyhá­zán, a Kelet-Coop Rt. Síp utcai üzleté­ben kedden nyitotta a Gyulai Bútor­gyártó és Értékesítő Kft. A nyitóna­pon a sajtó képviselőinek Füredi Sán­dor, a részvénytársaság elnök-igazga­tója a gyulaiakkal évek óta kialakított korrekt üzleti kapcsolatot emelte ki. Doma Gábor, a gyulai kft. ügyvezető igazgatója cégét bemutatva elmond­ta, a 230 főt foglalkoztató bútorgyá­rat áprilisban privatizálták. Elsősorban a középosztály felső részének készíte­nek bútorokat, amelyeket főleg a vá- sárosnaményi Interspan lapjaiból állí­tanak elő. Jelentős a keleti exportjuk, Ukrajnába, valamint Moszkvába szállí­tanak. A bútormárkaboltban lakástex­til, bútorszövet részleget is kialakítot­tak, amelynek beszállítója a nyíregy­házi Ototex Bt. Képünkön: elemes bútorokból könnyen kialakítható a szekrénysor Harasztosi Pál felvétele A Kahler-bizottság jelentései Óriási a különbség a történelemkutatás, és a bűnügyi nyomozás között Horváth Magdolna Budapest (ISB) — Az 1956- os sortüzek hátterében álló döntéshozói mechanizmus történészi feltárására, a kor­szak jobb megismerésére 1993-ban, még az Antall- kormánv létrehozott egy le­véltárosokból, jogászokból, történészekből álló bizottsá­got. A Tényfeltáró Bizottság munkájára az új kormány már nem tartott igényt, így három vaskos kötetbe foglalt jelentése után a bizottság fel­oszlott. A testület elnökének kineve­zett egykori igazságügyi mi­nisztériumi főosztályvezetőt sem a minisztérium épületé­ben találtuk. Kahler Frigyes, az 1994-es választásokat kö­vetően bírói hivatásához tért vissza, akit a Veszprém Me­gyei Bíróság egy tetőtéri, saját ízlése szerint díszített dolgo­zószobájában kérdeztük a már-már elfeledett történész­bizottság munkájáról, és a Veszprém megyei büntetőbíró mindennapjairól. CJ Milyen céllal állították fel a Tényfeltáró Bizottságot? An­nak idején olyan hangok is hal- latsszottak, hogy a bizottság megalakulásával körülbelül egy időben megkezdődő, sortü- zekkel kapcsolatos rendőrségi, ügyészségi vizsgálódások tám­pontjaként használnák ennek a testületnek a jelentéseit. — A kormány azzal a céllal hívta életre a bizottságot, hogy az 1945-89 közötti időben el­követett bűnös cselekménye­ket dolgozzuk fel, azokat tör­ténészi eszközökkel tárjuk fel. Tehát nem nyomozást folytat­tunk, ilyen hatáskörünk nem is volt, nem is lehetett. Arról én is tudok, hogy munkánkat igyekeztek összemosni a ké­sőbb meginduló nyomozati cselekményekkel. A bizott­sággal valóban akartak politi­zálni pro, és kontra is. De most is csak azt mondhatom: tőlünk senki nem kérte, hogy ilyen, vagy olyan eredményre jus­sunk. Voltak nehézségeink, sok irathoz — titkosságuk okán — nem férhettünk hozzá, a mi megállapításaink, a fel­használt szakirodalommal együtt azonban bárki számára elérhető, kutatható. A Tényfeltáró Bizottság ál­tal készített jelentések nem nyomozati anyagok, legfeljebb történeti keretet, hátteret adnak azoknak a cselekményeknek, amelyeknek vizsgálatára már a nyomozásra felhatalmazott szervezetek jogosultak. Doku­mentációinkban egyetlen olyan név sem szerepel, akik­kel kapcsolatban később az ügyészség büntető eljárást folytatott, és vádat emelt. Ki­véve talán Dudás Imrét. O Hogyan lehet ugyanazt a történelmi időszakot, ugyan­azokat a cselekményeket, — amelyeket a természet rendje szerint ugyanazok az emberek követtek el — annyira más ol­dalról szemlélni, hogy a két vizsgálódás még csak érintőle­gesen sem találkozik? — Óriási a különbség a tör­ténelemkutatás, és a bűnügyi nyomozás között. Minket, tör­ténetkutatókat a hatalom mű­ködési folyamata érdekelt, mi a legfelsőbb szintű államhata­lom döntéseit kutattuk. Ami­kor a sortüzekkel foglalkoz­tunk, azt figyeltük, hogy mi­lyen testületek, illetve kik ad­hattak ki sortűzparancsot. Szá­munkra érdektelen volt, hogy ki volt az a karhatalmista, aki végül meghúzta a ravaszt. Történészi módszerekkel vizsgáltuk a korabeli hatalmi szerkezetet. Kiderült szá­munkra, hogy 56-ban, a szov­jet beavatkozás után kialakult kettős hatalom egymás elleni fellépése során a Kádár-kor­mány eljutott arra a következ­tetésre, hogy békés úton, tár­gyalásokkal nem tudja meg­törni a munkástanácsokat. így az összehívott katonai tanács rövid idő alatt úgy határozott, hogy alkalomadtán lőni fog­nak az ellenük fellépő erőkre. És kiadták a parancsot a me­gyei, azok pedig a századpa­rancsnokoknak. O Mikor, és hol dördült el az első sortúz? — 1956. október 23-án Debrecenben. Ennek a sortűz­nek halálos és sebesült áldoza­tai is voltak. A debreceni sor­tűz kiemelkedő jelentősége éppen az, hogy világossá teszi: a központi hatalom mellett mőködött a helyi hatalom, amelynek első számú gyakor­lója a megyei párttitkár (első titkár) volt, akinek önálló in­tézkedésként a fegyveres erők igénybevétele, s így tűzpa- rancs kiadásának lehetősége is jogában állt. Korabeli iratok­ból derül ki, hogy amikor a debreceni tömeg a vörös csil­lag levétele céljából az ÁVH Kossuth utcai épülettömbje fe­lé vonult, a megyei párttitkár, Komócsin Zoltán utasítására dördültek el a fegyverek. O A Tényfeltáró Bizott­ság hány sortűzre derített fényt? — 1956. október 23. és de­cember 29. között több mint ötven sortűzről tudunk. Egyéb körülmények mellett vizsgál­tuk például azt is, hogy a pa­rancsot továbbítók, és a végre­hajtók a szolgálati szabályza­tot betartották-e. Mindenkép­pen bonyolult dilemma eldön­teni azt, hogy mi várható el egy katonától. Az nyilvánvaló: egy katona a politikai hatalmat a maga elhatározásával nem helyettesítheti. Vizsgálódá­sunk során megismerkedtünk egy olyan katonai egység tör­ténetével, amely tűzharcban megvédte a rábízott objektu­mot a rá fegyveresen támadók­kal szemben. Ugyanakkor vi­szont megtagadta, hogy fegy­vertelenekre tüzeljen. Ez egy jó példa a tisztességes, korrekt magatartásra. Ez az vélemé­nyem szerint, ami egy katoná­tól elvárható. O Még tavasszal, két külön­böző székhelyű bíróság két sortűz kapcsán merőben ellen­tétes ítéletet hozott. Az egyik sortűzben résztvevőket elítélte, míg a másik esetben a vádlot­takat felmentette a bíróság. Ezt ön mivel tudja megmagya­rázni? — Nem ismerem a bizonyí­tás anyagát, így csak azt tu­dom mondani, hogy az eltérő ítéletnek vagy az az oka, hogy a két, egymástól független esetet eltérő módon sikerült, vagy éppen nem sikerült bizo­nyítania a hatóságoknak, vagy pedig a jogot értelmezik más­más módon a bíróságok. Miu­tán ehhez hasonló ügy még nem járta meg a legfelsőbb szintet, egységes iránymutatás sem születhetett. O Tudomása szerint a pa­rancsot kiadók közül él még valaki? — Nem bukkantunk nyomá­ra, jobbára csak a feltételezett végrehajtók élnek még, de azt, hogy ők voltak, nagyon nehéz bizonyítani. Hogy mást ne mondjak: a tanúk is egyre ke­vesebben lesznek, és mint öreg emberek, emlékezetük is megkopott már. O Ón nem „csak” jogász, történész is. A minisztérium­ban töltött évek alatt, de az­előtt is rendszeresen publikált, történészi munkával is foglal­kozott. Most mivel tölti napja­it? — A Tényfeltáró Bizottság úgy döntött, hogy bár hivata­losan feloszlattak minket, azért mi együtt maradunk, és mintegy a magunk kedvtelésé­ből tovább folytatjuk a kuta­tást. Én személy szerint az 1945^63 közötti perekkel fog­lalkozom, most éppen a Mind- szenty-pemél tartok. Talán legelőbb kellett volna említe­nem: mint a Veszprém Megyei Bíróság beosztott bírája, ép­pen egy 98 vádlottas esettel bí­belődöm. — Ez egy autómaffiás, már a szervezett bűnözés kategóri­ájába tartozó ügy. „Dolgozik” benne egy csoport, amelyik lopja, egy másik amelyik tisz­tára mossa, (átüti az alvázt, ha­mis vámpapírokat nyom, ha­mis vizsgáztatást végez) egy harmadik pedig értékesíti a lo­pott gépkocsikat. így mondjuk egy 3 milliós kocsihoz keve­sebb, mint fele áron hozzá lehet jutni. Persze nem érde­mes. Kevés a vér, de még elegendő Budapest (MTI) — Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén au­gusztusban is jelentősen meg­csappantak a vérkészletek a kórházakban. Jelenleg ugyan még minden programozott műtétre jut elegendő vér, ám ha a tartalékok tovább csök­kennek, nem kizárt, hogy a jö­vő héten csak az életmentő be­avatkozásokat tudják elvégez­ni, mert a halasztható műtétek­hez nem tudnak megfelelő mennyiségű vért biztosítani a vérellátó-állomások — vála­szolta az MTI érdeklődésére kedden Szabó János, az Orszá­gos Heamatológiai és Vért- ranszfúziós Intézet főigazga­tó-helyettese. A vérellátók jelenleg szinte csak a rendszeres készenléti véradókra számíthatnak, hi­szen a szabadságok miatt a munkahelyeken a nyáron alig- alig tudnak véradásokat szer­vezni. Az akut helyzetben sokat se­gíthet egy-egy akció is, mint amilyen például az immár ha­gyományos, augusztus 20-i családi véradónap. Ezen a na­pon szokás szerint a Budai Várban és a Városligetben is várják a véradókat az intézet munkatársai. Más forrásból származó in­formáció szerint a vérhiány oka ugyanakkor nem csupán a véradók számának csökkené­se. Évek óta szó van a vérellá­tó-hálózat átalakításának szükségességéről is, sőt ennek megszervezésére a 90-es évek elején külön miniszteri biztosi posztot is létrehoztak. Azóta azonban keveset hallani az átalakításról. Csökkenő kamat Budapest (MTI) — A Ma­gyar Nemzeti Bank keddtől az egyhetes passzív repoka- matot 1 százalékponttal, évi 30 százalékról 29 százalék­ra csökkenti. Erről a jegy­bank kedden tájékoztatta az MTI-t. A közlemény sze­rint az aktív repo kamata és limitrendszere nem válto­zik. Az intézkedést az MNB a pénzpiaci folyama­tokkal összhangban hozta meg. A Magyar Nemzeti Bank legutóbb július közepén csökkentette a repokamato- kat. Akkor az aktív repoka- matok 33,5 százalékról 32,5 százalékra mérsékel­ték, míg a passzív repoka- mat szintje 0,5 százalék- ponttal lett alacsonyabb. A jegybank akkori indoklása szerint az MNB továbbra is lényegesnek tartja, hogy a belföldi kamatszint vonzó maradjon a forintban lévő megtakarítások számára. Ezért volt a jegybanki ka­matmérséklés kisebb mér­tékű betétoldalon, mint hi­teloldalon. A mostani intéz­kedés csak a betéti oldalt érinti. Megerősíti a jegy­banki kamatcsökkentési jelzést a pénzintézetek szá­mára. Az MNB az év második felében az infláció mérsék­lődésére, a pénzügyi folya­matok és a költségvetés helyzetének javulására szá­mít. A költségvetés júniusi hiánya már csupán 3 milli­árd forint volt, ami messze elmarad az előző hónapok deficitjétől. A folyó fizetési mérleg egyenlegénél is a ja­vulás jelei mutatkoznak — júliusra a hiány becsült ér­téke már csak 130 millió dollár, ami töredéke az év eleji átlagosan havi 400 millió dolláros deficitnek. Városról városra A Johannita... ...Segítőszolgálat holland munkatársia jártak nemré­giben Csengerben. Dr. Ar- day András főorvos, a Nép­jóléti Intézmény igazgatója elmondta: a hollandok a szervezet támogatását ígér­ték a szatmári városnak, mivel sajnálatosan emelke­dik a tbc-s betegek száma. Várhatóan 1996-ban indít­hatják ismét az 1983-ig mű­ködött tüdőszűrőt, ahol szű­rési és konzílium! lehetőség szolgálja majd a gyógyító- megelőző tevékenységet. Fogadónapot... ...tart a kisvárdai polgár- mesteri hivatalban augusz­tus 10-én, csütörtökön 8-tól 10 óráig a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőség megyei szervezetének képviselője, akihez többek között keres­kedelemmel, vendéglátás­sal kapcsolatos kérdésekkel lehet fordulni. (KM) Polgári védelmi... ...vetélkedőt tartottak nem­régiben Tiszavasváriban. A három fiú- és három lány­csapat térkép segítségével vágott neki a négy kilomé­teres, akadályokkal tűzdelt távnak. Légpuskalövészet, sérült elszállítása, kézigrá­nátdobás és a patak fölött kifeszített kötélen átmászás szerepelt a versenyfelada­tok között. A versenyt Sió­fok csapata nyerte Kótaj és Beregszász előtt. A verseny idején Ambris József ezre­des, a Polgári Védelmi Fő- igazgatóság főosztályveze­tője a környék polgármeste­reivel kötetlen beszélgetést folytatott a szervezet jele­néről és jövőjéről. Működésképtelen... ...semmilyen körülmények közt nem maradhat a tűzol­tóság Záhonyban — fogal­mazott Kovács Miklós őr­nagy, városi parancsnok. Az önkormányzattól teljes önállóságot kaptak a nem­régiben történt szervezeti változás során. Jelenleg 14 millió forint áll rendelkezé­sükre a második fél év fel­adatainak végrehajtásához. Ám a legszerényebb számí­tások szerint is legalább 15,7 millió forintra kellene kiegészíteni ezt az össze­get. Egyebek közt ez lesz a fő témája az augusztus má­sodik felében sorra kerülő testületi ülésnek a vasutas­városban. Szorongás-... ...ambulanciát hoztak létre a megyei kórház Sóstói úti pszichiátriai osztályán, ahol azok a betegek jelentkez­nek beutaló nélkül, akik életük átmeneti válságos helyzetében nem találják a kiutat. Mint azt dr. Szabó Erzsébet osztályvezető fő­orvos elmondta: egyre na­gyobb az igény az ambu­lancia munkája iránt, mert a társadalomban keletkező feszültségek jó részét az emberek képtelenek ön­magukban feldolgozni, s ez különböző betegségek formájában jelentkezik. (KM) A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság szakemberei a Ti- szavasvári úti felüljáró korlátfelújítási munkáit végzik Szűcs Róbert felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents