Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-01 / 179. szám
12 Kelet'Magyarország KULTÚRA 1995. augusztus 1kedd Tisza-parti Picasso Budapest (MTI) — A másfél évtizeddel ezelőtt elhunyt Vinkler László festőművész műveiből nyílt gyűjteményes kiállítás a budapesti Nagyházi Galéria és Aukciós Házban. A tárlaton a „Tisza-parti Picasso” gazdag életművét reprezentálják többi között grafikai lapjai, olaj vásznai, vegyes technikával készült munkái, akvarelljei, folyatott, illetőleg fújt tusképei. A különleges bemutató anyagát az alkotó családtagjai, illetőleg néhány lelkes magángyűjtő bocsátotta a galéria rendelkezésére. Vinkler László művei augusztus 20-áig tekinthetők meg az V. kerületi Balaton utca 8. szám alatti kiállítóhelyiségben, naponta 13—18 óra között. Vinkler László 1912-ben született Szegeden. Az egykori Glatz Oszkár, növendék Rómában, majd Párizsban folytatott tanulmányokat. Freskói díszítik például szülővárosa Somogyi-telepi katolikus templomát, a püspöki palota kápolnáját. A ma Szent-Györgyi Albert nevét viselő Orvostudományi Egyetem Dóm téri dísztermének 1988. évi felújítási munkálatai alatt bukkantak rá arra a durván levakolt falfelületre, amely alatt rejtőzött Vinkler László festőművész 1938-ban készült munkája. Az egykori Szent Imre Kollégium kápolnáját díszítő falfestményen Imre herceg életének egyes mozzanatait örökítette meg a művész. A freskót restaurálták, teljes pompájában ékíti az universitas új dísztermét. ^1 m mwf& Sm'Vr ■ Holló László... ...Munkácsy- és Kossuth díjas festőművész tárlatát nyitják meg augusztus 3-án 16 órakor a nyírbátori Bát- hori István Múzeumban. A kiállítás anyagát a debreceni Déri Múzeum gyűjteményéből válogatták. (KM) A Kapj el!... ...című musical bemutatója augusztus 10-én lesz a Madách Kamara Színházban. A zenés játék főszerepeit Xantus Barbara és Csonka András játssza-énekli-tán- colja. Neil Simon nagysikerű játékához Marvin Ham- lisch komponálta a muzsikát. (MTI) Megnyitották... ...Tarr János festőművész kiállítását Jármiban. A Művelődési Központban bemutatott alkotások augusztus 20-ig tekinthetők meg. (KM) Rózsa Miklós... ...háromszoros Oscar-díjas magyar származású amerikai zeneszerző nyolcvannyolc éves korában plhunyt. O szerezte — sok egyéb mellett — az 1959- ben bemutatott Ben Húr és az 1942-ben készült Dzsungel könyve zenéjét. (MTI) Gary Moore... ...lemondta minden, augusztusra tervezett német- országi fellépését. A világhírű bluesgitáros minden bizonnyal hiányozni fog a Stones augusztus 8-i budapesti koncertjéről is, amelyen a tervek szerint ő lett volna az „előzenekar”. (MTI) Nyári táncmozdulat a kabalási zöldben... Bemutatja a Ritmo párosa Elek Emil felvétele Erdélyből származik Mizser Lajos „Elindultam szép hazámból”. Általában akkor szoktuk idézni ezt a versmondatot, amikor visszaemlékezünk pályakezdésünkre. Hogy ki a szerzője, azt nehéz lenne megmondani. Mi Bartók Béla gyűjtéséből ismerjük. Eddig rendben is lenne a dolog, csakhogy a népdal folytatódik is. A második sor helyesírásával, illetőleg értelmezésével már akadhatnak gondjaink: “Híres kis (Kis) Magyarországból”. A jelző azt sugallja, hogy Magyarország kisebb Európa néhány országánál. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy volt egy másik Hungária — és ezt a tatárok megindulásáig Magna Hungáriának nevezték. Erről Julianus barát is beszámolt. Ennek megfelelően az volt a nagy, a Kárpátmedencei pedig a kicsi. Kronológiai okok miatt sem lehet a Kis (kis) Magyarország azonos a trianoni Magyarországgal. Egyrészt Bartók gyűjtése még a Ferenc József-i időkre esett, amikor még szó sem volt az ország megcsonkításáról, másrészt a két világháború között Csonka (és nem Kis) Magyarországról beszéltek. Az ún. kettős királyság intézményét még az őshazából hoztuk magunkkal. Ezt erősíti meg a népdalunk is, hiszen a Magyar Királyság két részből állt: Magyarországból és Erdélyből. Az előbbi volt a nagyobb, ebből következik, hogy a népdal szerzője Erdélyből indult el, mivel ez volt a Kis-Magyarország. Préridélibáb a várkertben Forgószínpad helyett forgó nézők • Tehetséges szerző történelmi színműve A New Buda című darab kisvárdai bemutatójának egyik jelenete Balázs Attila felvétele Minya Károly Nyíregyháza — Békés Pál New Buda színművének, préridélibábjának bemutatása a kisvárdai Várszínházi esték záróelőadásaként egy csapásra behozta azt az elmaradást, amit a fesztivál programsorozatában erősen hiányolhattunk. Nevezetesen azt, hogy magyar szerző darabját láthattuk. Ez manapság, úgy tűnik, egyre inkább kuriózumszámba megy, s az még külön örömünkre szolgált, hogy a látott előadás szerzője kortárs magyar, s néhány szállal már kapcsolódik ehhez a színházi hagyományt teremtő városhoz. Békés Pál járt már itt a fesztivál meghívott vendégeként és spontán nézőként is. A tehetséges szerző New Budája igen jól megírt, szórakoztató, történelmi színmű, amelyet tavaly tavasszal bemutatott az egri Gárdonyi Géza Színház, s ugyanakkor jelent meg nyomtatásban a Színház folyóirat mellékleteként. (Sajnálatos aktualitásként jegyezhetjük meg, hogy napjaink megszorító csomagjainak következtében e melléklet is megszűnik.) Nem igaz, hogy „Ábrándozás az élet megrontója, mely a kanosaiul festett egekbe néz.” Szükségünk van az álmokra, még akkor is, ha azok időnként illúziókergetők, délibábosak, egyszóval lázálmok. Egy gyönyörű lázálomban hihettünk másfél óra erejéig Új- házy László, volt komáromi kormánybiztos irányításával, aki a 48-as szabadságharc bukása után több társával Amerikába vándorolt, Iowa államba. O ugyanis reménykedett egy új Magyarország, New Buda megalapításában, az otthontól távol, emigráns hazában, egy új honfoglalásban. Ennek ellenzője Madarász László, volt belügyminiszter azonban idealista légvárépítésnek, romantikus képzelgésnek, utópiának, délibábnak, szalmalángApajpuszta (MTI) — Apaj- pusztán ezúttal nemcsak filmet forgattak, hanem Hímet vetítettek is. Amúgy pőrén, este a szabadban, ahogy a „vándormozisok” bemutatták. Akik természetesen színészek voltak Marco Ferre- ri Magyarországon készülő Szegények temploma című filmjében. A vetítés közönségének nem kellett sokat átöltözni a mozizáshoz, a környékbeliek — még dinnyét is majszolhattak — a maguk ancugjában jöhettek statisztálni a századeleji „pusztán” játszódó jelenethez. Mert a történet szerint ez az egyetlen magyarországi epizód, miközben nem kevesebb, mint kilenc budapesti mozi adja a nagyvilágban játszódó események hátterét. A Szegények temploma ugyanis — Ferreri szerint — nem más, mint A MOZI. □ Talán a 100 éves mozi jubileuma adta az ihletet a rendezőnek? — kérdezem André Szötstől, a francia — olasz — magyar mű producerétől. — Nem egészen. Lehet, hogy ez is motiválhatta a rendezőt, de azt hiszem, alapjaiban másról van szó. Ferreri 67 éves, ma talán másképpen látnak tartja ezt. A mű másik szála a törökországi rabságból szabadult és New Yorkba pénzgyűjtő körútra érkezett Kossuthot mutatja be. Az itt gyűjtött támogatásokból ő odahaza szeretné újra lángra lobbantam a forradalmat. Azonban mindkét próbálkozás kudarccal zárul. Kossuth adósságokkal küzd; ennek kapcsán — mindenféle aktualitáskeresés nélkül — eszünkbe juthat napjaink bizodalma a nyugathoz. Újházy pedig egyedül marad: felesége meghal, társai mind jövedelmezőbb állást keresnek. Talán Kerényi Frigyes költő meghasonlása a legfájdalmasabb: az aranyásásra induló ifjú, aki frissen megjelent verseskötetét nemrég boldogan lobogtatta, még ezt sem viszi magával. Nem szükséges. íme, így nem születhetett meg és nevelődhetett fel a 48- as eszméket és szellemiséget magában hordozó generáció Iowában, az, amelyik visszatérve az óhazába magán hordozhatta volna a megrontat- lanság és tiszta szabadság védjegyét: Made in New Hungary. Horváth Z. Gergely rendező ja az életet, mint korábban. Többet foglalkozik filozófiai kérdésekkel is, ezért akar szerelemmel beszélni a moziról, mint a szegények templomáról a huszadik században, hiszen a film története 1910 és a jelen között játszódik. □ Ez akkor dokumentumfilm lesz? — Nem. Azt hiszem inkább mozivíziónak lehetne nevezni majd. □ S hogy került sor arra, hogy ezt a moziódát éppen Magyarországon forgassák? Talán az ön személyes kötődése hozta a produkciót? — A személyes kötődésnek is köze van természetesen, de én már itt forgattam a Cyranót Depardieu-\e 1 és tudom, hogy mit érnek a magyar szakemberek. Lehetne máshol olcsóbban is forgatni, de jobb minőség nincs, talán csak Prágában van ehhez hasonló. Aztán amikor elhoztam Ferrerit — először járt Magyarországon — és megnéztük a mozikat, akkor csak annyit mondott: ez az. Nem kell máshová elmenni. Ami érthető is, hiszen a magyar mozis és filmes szakembeek a század elején — különböző okokból — innen rajzottak Európába, majd Amerikába. Voltak, akik hazaa tavalyi vízár játéktérhez hasonlóan ismét izgalmas, újszerű, roppant ötletes helyszínt teremtett: a vár tövében a fákkal, bokrokkal körbevett sportpályán vert sátrat — hűen a szerző utasításához. Itt játszódtak a prérijelenetek. Vele szemben pedig a kiemelt színpadon a Kossuthtal történő események elevenedtek meg. A nézők a játéktér közepén — mint egy kis szigeten — foglaltak helyet. így a forgószínpad helyett a nézők forogtak. A hitelesség megteremtésének érdekében — ezzel még látványosabbá téve az előadást — a szereplők lovashintón vagy - fogaton érkeztek; volt fáklyás, a teret körbelovagoló üdvmenet, s a tér sarkában vadromantikus kísérteties jelenet is helyet kapott: Újházyné exhumálása. Néha már-már tévéjátékot láthattunk magunk körül. Ezen az előadáson a nézőnek a szó szoros értelmében körül kellett néznie, ha látni akart. A rendezés a mű tragédiába hajló rétegét ragadta meg, s az ironikus, együttérzően humoros részeket, ellenpontozásokat csaknem teljességgel le- hántotta, lecsupaszította. Enjöttek, és amit itt csináltak azonos azzal, ami e téren a világon található. így ez a film egy kicsit tisztelgés is lesz a magyar filmes szakma előtt. Most is kitűnőek a díszlet- tervezők és kivitelezők, a sminkesek, fodrászok, világosítók, a technikai stáb általában és ráadásul szervezni is tudnak. Ezért itt Európa legjobb színvonala található, hellyel-közzel, talán még egy kicsit jobb is. □ Egy, a francia politikai tudományok diplomájával, majd egy amerikai menedzserdiplomával rendelkező, magyar származású francia állampolgárból hogyan lesz filmrendező és producer? — A bankszakmával foglalkoztam, aztán reklámfilmeket kezdtem készíteni, ma már 170 — természetesen különböző műfajú — produkció áll mögöttem. A kérdésére azonban válaszolhatok egy francia viccel is. A prostituálthoz felmegy egy kuncsaft és meglepetten tapasztalja, hogy a falakon a hölgy több diplomája van kiakasztva. Megkérdezi tőle: mégis, hogyan választotta ezt a foglalkozást? — Szerencsém volt — hangzik a lakonikus válasz. nek hiánya főleg az első részben volt érezhető, s ezt még az erőteljes meghúzás is fokozta. A határon túli színházakból válogatott színésztársulat szemmel láthatóan örömmel játszott a rendhagyó előadáson. Nagy Dezső (Kolozsvár) a mindig bizakodó és újrakezdő Újházy, Hunyadi László (Marosvásárhely) markáns, az álmokkal erőteljesen, harsányan szembeszegülő rezonőr Madarász szerepét formázta meg. A Kossuth Lajost alakító Medgyesfalvy Sándor (Nagyvárad) a műhöz képest határozottabb, kevésbé báb, belefáradt, beleunt Kossuthot alakított. Czintos Józsefnek (Szatmárnémeti) mindegy, mit osztanak rá, mindig remekel. Ezúttal a rezzenéstelen arcú, angolosan teázó, művelt indián törzsfőt. A kisebb szerepeket is kitűnően és pontosan játszották a színészek. A jól megkomponált zenei háttér a Madarász és Keokuk között dúló kártyacsata alatt még a humor szerepét is átvette. Ezzel az előadással, amelyet a későbbiekben a televízió is bemutat majd, ismét lezárult egy színházi évad Kisvárdán. Felvételi Budapest (MTI) — A pótfelvételizők, illetve az átje- lentkezők július végéig adhatták be felvételi kérelmüket a felsőoktatási intézmények még mintegy kétezer üres helyére. Ezekről augusztus első felében döntenek az intézmények. Várhatóan több mint 34 ezer hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az egyetemeken és a főiskolákon, azaz 3—4 százalékkal többen, mint az elmúlt évben. Idén is az államigazgatási, a jogi, a bölcsész és a közgazdasági területek iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Tangókirály Buenos Aires (MTI) — Meghalt Osvaldo Pugliese, a tangó nagymestere. A 89 éves zeneszerző és zongoraművész egy Buenos Ai- res-i klinikán hunyt el. A huszas években kezdte pályafutását Julio de Caro zenekarában. Mintegy 150 számot komponált, köztük olyan ismerteket, mint a La Yumba, a Corazoneando és a La Negresca. Szerelemmel beszélni a moziról A Szegények temploma nem más, mint maga a mozimágia
