Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-08 / 185. szám

KULTÚRA 1995. augusztus 8., kedd Bájkolunk Európába Minya Károly Nyíregyháza — Napjaink azon Európa-jelmondata, miszerint haladunk, felzár­kózunk e földrészhez, min­denkinek ismerős, mi több unos-untalan lehet. Ugyan­akkor nem túlzás azt állíta­ni, hogy e szükséges és fontos társadalmi-politikai haladás új fejezetet nyit a nyelvművelésben. Termé­szetesen nem újkeletű do­logról van szó, hanem mennyiségi változásról. Nevezetesen az idegen (an­gol) szavak még hatványo- zottabb beáramlásáról. Ta­lán már most kellene erre felkészülni, s nyelvtörvény­erejű rendeletet hozni ezek be nem fogadásáról, azon­nali magyarításáról. Néz­zünk mindjárt néhány pél­dát ennek bizonyítására az utóbbi hónap idegenszó- áramából! Idézet egyik napilapunkból: „„.egyálta­lán nem milliót érő járgá­nyokkal bájkoló szuperke­mény arcok voltak az alap­közönség.” Nem gondol­tuk, de íme igaz: az angol bicycle szó, ami kerékpárt jelent, fonetikus átírással és rövidítve helyet kér szó­készletünkben. Bár öniróni- kusra véve a dolgot mond­hatjuk, hogy gazdasági ha­ladásunk Európába csak „bájkoló iramú, de ha így folytatódik, szóiramunk az átlag fölötti lesz. Még né­hány bizonyíték erre: ma már nem üzletkötőkről hall­hatunk olvashatunk, hanem dealerekről (kiejtve díle- rekről), akik franchise (frencsájz) rendszerben dolgoznak. Ez utóbbi szó már bekerült a Bakos Fe­renc szerkesztette Idegen szavak és kifejezések kézi­szótárának legújabb, 1994- ben megjelent kiadásába. E szerint a szó jelentése: a vállalkozási tapasztalatok átadása, és új vállalkozás elindítása. S végül ne feledjük, Eu­rópába eurokomfortos esz­közökkel kell lépnünk NA- TO-kompatibilis csoma­gokkal. A kérdés csak az: ráfér-e mindez egy bicikli­re? Hírcsokor Holló László... ...Munkácsy- és Kossuth- díjas festőművész tárlatát tekinthetik meg az érdeklő­dők a Báthory István Múze­umban október 31-ig. A ki­állítás anyagát a Debreceni Déri Múzeum gyűjtemé­nyéből válogatták. (KM) ben, tartalmában eltér az eddig megjelent három La­rousse enciklopédiától. Húsz témakörben, egyebek mellett a világ népeiről és nyelveiről, a föld államai­ról, a stílusokról nyújt pon­tos ismereteket az olvasók­nak. (MTI) Pótfelvételit... ...hirdet a békéscsabai regi­onális Színházművészetért Alapítvány színészképző tagozatára. Várják a 18-24 év közötti fiatalok jelentke­zését, rövid életrajzzal: 5600 Békéscsaba Pf. 204 (KM) A magyar Larousse... ...enciklopédiák következő kötete várhatóan október­ben jelenik meg. A kötet felépítésében, szerkezeté­Utak-hidak... ...a művészetben című ván­dorkiállítás nyílik augusz­tus 15-én a Városi Galériá­ban. (KM) Borbás Tibor... ...festőművész ötvenkét éves korában autószeren­csétlenség áldozata lett. A Munkácsy-díjas alkotó te­metése augusztus 10-én csütörtökön, 10 órakor lesz a Kerepesi úti temetőben. (MTI) Tábor Balkányban Balkány (KM) — Lelkes pályakezdő pedagógusok szervezték azt a hagyo­mányőrző néprajzi tábort a Szabolcs vezér Általános Iskola és Diákotthonban, amelyen 66 gyerek vett részt. A tábornak nincs múltja, a szervezőgárda az iskola- vezetéssel közösen azon van, hogy ebből hagyo­mányt teremtsen. Cél: a népművészet, a hagyomá­nyok ápolása és a község megismertetése. A gazdag programban betekinthetnek a gyerekek Balkány és a környékbeli falvak mese- és mondavilágába. Az esti programokat népi játékok, néptáncok, népdalok meg­ismertetése, tanítása színe­sítette. Kerékpárral indul­tak túrázni a gyerekek a környező tanyavilágba. Szeretnék, ha az átadott is­meretek jó indíttatást adná­nak a jövő nemzedéknek, mert a népélet, a honisme­ret, a helytörténeti kutatás és ezek ismerete biztos alapja a tartalmas hazasze­retet elmélyítésének. A táborozok egy csoportja a honismereti szobá­ban Amatőr felvétel Az árvaház hosszú időre készül Idén ősszel avatják fel Mátészalkán a holland segítséggel épülő otthont Molnár Károly Mátészalka — A testvérvá­rosi kapcsolatok határtala­nok. Még talán a távolságok sem meghatározó tényezők. Az azonban sokak szemében hihetetlennek tűnt, hogy az 1991. évi zewenaari (Hollan­dia egyik kisvárosa) küldött­ség látogatásának termé­keny folytatása lesz. Egy évvel később dr. Szilágyi Dénes (Mátészalka város pol­gármestere) vezetésével egy 8 tagú küldöttség utazott Hol­landiába. A protokoll mellett szóba kerültek a mindenna­pok, az együttműködés konk­rét formái. Nyári gyakorlat Ennek egyik tapintható jele, hogy idén ősszel avatják a hol­land segítséggel épülő árvahá­zat. A munkát a helyi szak­munkásképző diákjai és sza­koktatói végzik. Igazgatójuk Nagy Gusztáv így elevenítette fel az indulást: — Hollandiában divat az, hogy egy-egy család vállalja árva gyerekek felnevelését. A zewenaariak azt mondták, ak­kor itt Mátészalkán építenek (először) egy olyan házat, ami alkalmas 5-6 állami gondozott gyerek családban való nevelé­sére. Azaz pénzzel támogat­ják, ha a város ingyen ad tel­ket, s a szakmunkásképző fia­taljai vállalják a felépítést. A nyári gyakorlat teljes körű megoldására nyílt így nagyon jó lehetőségük; kőműves, ács, villanyszerelési, illetve más szakipari munkáknál. Nem kellett sem diáknak, sem szak­oktatónak olyat végezni, melynek gyakorlatilag nem si­ker az eredménye. □ Mennyire lehet határidő­re munkát vállalni ipari tanu­lókkal? — Nem szoktunk kötött ha­táridőre vállalni. Itt azonban azon igyekszünk, hogy őszre készen álljon a ház. A tervek szerint legkésőbb október vé­Épül a szálkái árvaház gén beköltözhető lesz az épü­let. A család lassan „körvona­lazódik”. Ebben a hollandok illetve a városi önkormányzat dönt. Ez a ház nem lesz a csa­lád tulajdona, az önkormány­zaté (illetve az alapítványé marad). A „ZOOM Alapít­vány” az építtetést vállalta. A működtetés a család dolga. Hi­szen a gyerekek után az állam fizet, miként a többi hivatásos nevelőszülőnek is. A majdani nagyobb javítások, felújítások az önkormányzat „tiszte” ma­rad. Azt azonban bárki megta­pasztalhatja, hogy a szakmun­kástanulók olyan munkát vé­geznek, hogy ebben kifogást nem lehet találni. Ha kell többször is konzultálnak a kol­légák, hogy a legjobb mód­szert alkalmazva a kifogásta­lan megoldás szülessen. Ez az árvaház hosszú időre készül. Határidő A most kiválasztott nevelő­szülőknél lévő gyerekek még évekig ebben az épületben (6­9 évesek) élnek majd. A neve­lőszülő később bizonyosan újabb gyerekek gondozását is vállalja majd. Visszatérve az eredeti kér­désre: konkrét menetrendet készítettünk. Eddig e szerint haladtunk. A kőművesmunkát várhatóan augusztus 18-ra be­fejezzük. Ezt követően a fá­sok, majd üvegesek, csempé- zők (hidegburkolók) lépnek akcióba. Ez alatt az idő alatt összejön a fűtés-, a gáz-, a víz­vezetékszerelés. Az egyes szakemberek között koordiná­ció van. A szakmunkástanulók nyári gyakorlati idejét úgy osztották be, hogy amikor a munkafolyamatokra sor kerül, itt legyenek! (négy hét nyári gyakorlat van előírva). □ Miként alakul a házépítők munkaideje? — Reggel 7 óra 15-kor kez­dünk, s 15 óra 15 perckor fe­jezzük be a munkát. A közmű­vek az első perctől bent van­nak a területen. Az itt dolgo­zók itt fogyasztják el a tízórai­A szerző felvétele jukat, illetve az ebédet. Sze­rencsére az építés szempontjá­ból végig jó idő volt. Bár az öt szoba, a pince, a hall, s más já­rulékos helyiségek esős idő­ben is „otthont” adtak az épí­tőknek is. A szakma teljes bo­nyolultsági fokát érzékelhet­ték a gyerekek. Nagyon sok minden Hollandiából érkezik, a bútortól a gáztűzhelyen át az elszívóig. Koordinált munka — A munkaidőből futja arra, hogy ezek a mi tanműhelyese- ink alaposan megfontolják minden feladat végrehajtását. Jól vizsgáztak a templomépí­tésnél, szeretnénk itt is becsü­letes munkát végezni. Vár ugyanis jövőre egy katolikus templom építése is bennünket. Mindenki jól jár tehát ezekkel a munkákkal. Ezért is törek­szünk megragadni ezeket a le­hetőségeket. S nem utolsó sor­ban nem szeretnénk csalódást okozni holland testvérvárosi segítőinknek sem. Beszélgetés Szabó Istvánnal A kötetben a rendező mesél filmjeiről és azok üzenetéről Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — A ma­gyar filmművé­szet nemzetközi­leg is legismer­tebb alkotója Szabó István. Számos interjú készült vele Oscar-díj előtt és Oscar-díj után, melyekben a rendező be­szél az életéről, mestereiről (Máriássy Féix, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly, Radványi Géza) és legfonto­sabb filmjeinek forgatásáról: Apa, Álmodozások kora, Mephisto, Redl ezredes üzene­téről, azokról a színészekről, akikkel együtt dolgozott, vala­mint a filmművészet kimagas­ló alkotásairól, alkotóiról. A kötet ezekből a beszélge­tésekből ad szinte regényszerű folyamba szerkesztve átfogó válogatást. Az olvasó megis­merheti egy alkotó kulisszatit­kait, gondolkodásmódját, vé­leményét művészetről, er­kölcsről, s közben betekintést nyer az elmúlt negyven év ha­zai és határainkon túli filmmű­vészetébe. Szabó István 1961-ben for­gatta első filmjét, az eddigi utolsót 1991-ben. A legendás hatvanas években még nemze­dékek ízlését és gondolkodás- módját befolyásolták az euró­pai filmművészet mesterei, a kilencvenes években már csak magányos alkotás idézi a haj­dani nagy időket. Szabó István résztvevője volt ezeknek az évtizedeknek, alkotóként és megfigyelőként is, így a vele készült beszélge­tések krónikái lettek ennek a fontos filmtörténeti korszak­nak. Szakmája gondjait ele­mezve, mélyebb összefüggé­sek után kutatva olyan megál­lapításokat is megfogalmaz, amelyek a többi művészeti ág gondjait is tükrözik: napjaink általános kulturális válságában ugyanis már majdnem minden műfajnak szembe kell néznie a társadalmi szerep megváltozá­sával és a nagyközönség elpár­tolásával. Filmesztéták, kritikusok, ri­porterek mindig szívesen fag­gatták Szabó Istvánt, így a kö­tet szerkesztője Radnóti Zsu­zsa, nagyon gazdag anyagból válogatott. A könyv összeállí­tásakor gyakran részleteket használt fel riportból, de csak akkor és abban az esetben, ha az azonos kérdések óhatatla­nul azonos vagy hasonló vála­szokat eredményeztek. Még így is maradtak a szövegben ismétlések, de mint minden te­oretikus hajlamú alkotóknak, Szabó Istvánnak is vannak alaptézisei, amelyekhez újra és újra visszatér, más szavak­kal, más szövegkörnyezetben, más megközelítésben, s bár ugyanarról szólnak ezek a mondatok, mégis mindig tar­talmaznak új, kiegészítő ele­meket. Nincs Közép-Európában család, amelynek ne lennének emigránsai, halottai, túlélői, köpönyegforgatói és becsüle­tes emberei. A diktatúrák és demokráciák ebben a különös kavarodásban, a személyes sorsokban mi talán olyan dol­gokat is tudunk az emberről, amit más nem tudhat, mert nem élt meg, és fontos lenne, hogy legyen közülünk valaki, aki ezt igazán el tudja mesélni, mert nagy tanulsága az embe­riségnek — vallja a rendező. Talán egyedüli hiányossá­gaként róható fel a kötetének (mely nem a szerkesztő hibá­jából fakad, hanem az olvasó mohóságából), hogy egyes ré­szek, így az Apáról készített sincs apró részletességgel ki­dolgozva. A kiadványban helyet kap­tak Szabó István beszélgetései Máriássy Félixszel, Fábri Zol­tánnal, Radványi Gézával, s ezek a szövegek a magyar filmtörténet távolabbi múltját is felidézik. (Beszélgetések Szabó István fdmrendezővel. Bp. Ferenczy Könyvkiadó, 1995) — Dán iskola Zalaegerszeg (MTI) —- Dán típusú termelőiskola kezdi meg működését szep­temberben Zalaegerszegen. A speciális intézmény cél­ja, hogy elhelyezkedési le­hetőséget teremtsen a 16 és 25 év közötti munkanélküli fiataloknak. A 100 évvel ezelőtt Dáni­ában kialakított modell a „tanulni, termelni, értékesí­teni” filozófiára épül, a hallgatók nem a hagyomá­nyos keretekben, hanem az elméletet a gyakorlattal szorosan összekapcsolva tanulnak, miközben termé­keket állítanak elő és köz­reműködnek azok értékesí­tésében. A kőművesnek ta­nulók például segítenek fel­újítani azt a régi iskolaépü­letet, amelyet a zalaeger­szegi önkormányzat adott a termelőiskolát működtető alapítvány használatába. Az intézmény lehetővé te­szi az alapfokú végzettség megszerzését az általános iskolából kimaradottak szá­mára, egyszersmind megis­merteti őket néhány szak­ma alapjaival, hogy később helyesen tudjanak választa­ni. A nyolcosztályos vég­zettséggel rendelkezők szakmát szerezhetnek, a szaktudás készség szintre fejlesztéséhez munkalehe­tőséget kínál az iskola.

Next

/
Thumbnails
Contents