Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-01 / 153. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Bokorlakók Szánom őket, mégis, rettenetesen irritál a jelenlétük. S azt hiszem, bevall- va-bevallatlanul mindenki más is így van vele. Amikor a játszótér bokrai alatt holmi kartonpapírokon, paplanfoszlányokon lakó hajléktalan beszopja azt a napi másfél-két liter borát, s utána — csak úgy magának — nyomdafestéket nem tűrő szavakkal, hangerejét csöppet sem visszafogva szidja, átkozza életét, gyermekeim pedig nem értik, mit csinál ott az a bácsi, miért fekszik a földön, kinek kiabál, és egyáltalán, miért nem engedem őket épp ott hintázni, bizony, felmerül bennem a kérdés: óhatatlan, hogy a demokráciával járjon ez a jelenség? Tisztában vagyok vele, struccpolitika, amit folytatok, hogy elcibálom őket a játszótérről, elterelem figyelmüket a bácsiról, hogy lehetőleg ne kelljen választ adnom, hisz’ oly kicsik még, amíg nem feltétlen szükséges, nem szeretném őket az élet árnyékos oldalával terhelni. Minap a tornapályára kívánkoztak, hónapok óta nem jártunk ott, hát mentünk boldogan a beütemezetlen, de annál kellemesebbnek ígérkező hétköznapi családi kirándulásra, a tornapálya szélén azonban gyökeret vert a lábunk; az esőházikót ugyanis, melyben boltost szoktunk játszani, elfoglalta, s „lakásnak” rendezte be valaki. Polcot vert a falára, egy kiselejtezett díványt tolt be, s a „konyhában”, vagyis a fák között gyújtott tűzön épp valami szalonnafélét sütögetett. Első pillantásra visszatetszést váltott ki belőlem a torzonborz alak, arcáról ellenben jámborságot, szerencsétlenséget olvastam le, így aztán módosítani voltam kénytelen véleményemet, gondolván, még jó is, hogy itt van, ki tudja, talán biztonságosabbá válik jelenlététől az erdő ezen szakasza. Eljátszottam a gondolattal: mi lenne, ha valaki (legyen az önkormányzat, erdőgazdaság vagy rendőrség) park- vagy erdőőrként alkalmazná ezeket az embereket, hozzájárulva a fizetéssel létfenntartásukhoz, ugyanakkor legalizálva jelenlétüket? ...Persze ki tudja, kik ezek az emberek? Honnan jöttek, milyen a múltjuk, hogyan süllyedtek a hajléktalanság kilábalást lehetetlenné tevő mocsarába? Sejthető ugyan, hogy kisemberek ők, a legkisebbek, akik ebben az országban élnek, mégis, nem a legjobb lehetőség lenne a világ szeme elől közéjük bújni? Hajat, szakállt megnöveszteni, a testet alaktalanná torzító toprongyokba burkolózni, s lehet az illető bűnöző, csirkefogó, netán szexuálisan aberrált, mindjárt nem fog senkinek szemet szúrni. Hát ezért haragszom rájuk a játszótéren, s ezért nem bánom, ha végül megjelenik a rendőrautó, s legalább alaposan szemrevételezik az illetőt, netán elérik, hogy néhány hétre megváljon otthonná kinevezett bokraitól. Bartha Andrea Egyensúlyozó együttműködést A világszövetség azok érdekeiért is dolgozik, akik idegen országban élnek A KM hét végi melléfdete ’95. VII. AKTUÁLIS INTERJÚNK mány valamilyen fiókszervezete volt, tiltakoztunk az ukrán-magyar alapszerzó'dés megkötése ellen, mert nem láttunk kellő garanciát az ottani magyarság egyetemes és kollektív jogainak védelmére és arra, hogy esetleg itt a Kárpát alján kialakuljon egy korszerű, olyan vámszabad terület és olyan gazdasági övezet, amely ennek a térségnek a felemelkedését szolgálhatta volna. Sajnos az alapszerződés ezeket a reményeket szertefoszlana, mert úgy látszik, nem volt meg a kellő szándék az ukránokban. Csak ígérgettek, de az adott szavukat nem tartották be. Gyakorlatilag tehát a magyar kormány nem tudott kellő eredményt elérni ennek az alap- szerződésnek a megkötésével. Most — látván például az anyanyelvi törvénnyel kapcsolatos szlovákiai fejleményeket — sajnos azt kell mondani: megint beigazolódott a világ- szövetségnek az az aggálya és aggodalma, hogy ilyen feltételek mellett nem szabad alap- szerződést kötni, csak ha megvan a kellő garancia, ha megvan a kollektív jogok érvényesítésének lehetősége. Ennek a kollektív jognak nem csupán a nyelv használatát, hanem a gazdaság, a kultúra, a művelődés és a vállalkozás szabadságát is jelentenie kellene. Miután úgy látszik, hogy ez egyre nehezebb, egyre nagyobb akadályokba ütközik és azoknak az európai kormányoknak és országoknak a képviselői, akik ezt nagyon erőszakolják ránk, nem kívánnak a végrehajtás ellenőrzésében és kiegyensúlyozott érvényesítésében részt venni, úgy tűnik, magunkra maradunk. És ez mindenképpen azt involválja, hogy a világszövetség a továbbiakban is emelje fel szavát nemcsak Magyarországon belül, hanem különböző nemzetközi fórumokon is, hogy a magyarság kollektív jogvédelme, érdekérvényesítése minden tekintetben és minden területen megvalósuljon. O Ha a hivatalos politika sokrétű információt akar szerezni, akkor ki kell kérnie egy olyan érzelmi kapcsolatok kialakítására alkalmas szervezetnek a véleményét is, mint a Magyarok Világszövetsége. Kérnek ilyen információt Önöktől? — Azt hiszem, a kormánynak is megvan a maga feladata és világszövetségnek is. Megbeszéléseinken többször is próbáltuk deklarálni, hogy más a hivatása és más a feladata a világszövetségnek és a kormánynak. Nem szeretnénk egyetlen kormánynak sem a fiókszervezetévé válni, viszont szeretnénk tisztességes munkamegosztást kialakítani, mert úgy érezzük, hogy bizonyos tekintetben és bizonyos területeken többet tehetünk, mint bármelyik magyar kormány. És hallathatjuk a hangunkat, olyan hangokat is, amelyeket a magyar kormány nem tehet meg. Tabajdi Csabával termékeny és jó kapcsolatunk van — ez nem mondható el több minisztériumról —, gyakran találkozunk, ilyenkor szoktuk megbeszélni: ki mivel foglalkozik. Ezek az egyeztetések, ugyanakkor egymást erősítő fellépések nagyon hasznosak. Balogh József Csütörtökön megalakult Nyíregyházán a Magyarok Világszövetségének Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szervezete. Az alakuló ülésen részt vett a világszövetség Ung- várra és a vereckei hágóhoz tartó elnöksége is. A világszövetség tevékenységéről, a körülötte kialakult feszültségekről, azok okairól beszélgettünk Bakos István főtitkárral. □ Kérem, mutassa be olvasóinknak a Magyarok Világ- szövetségét! — A világszövetség olyan nemzetközi, nem kormányzati szervezet, amelyik tagszervezetei és tagjai révén a világ negyven országában fejti ki tevékenységét. Összességében mintegy egymillió tagja van, a tagság többsége szervezeteknek a tagja. Három régióra építkezik a világszövetség. A tagság fele az elszakított területeken élő magyarok szervezeteinek és egyéneiből, negyedrésze a nyugati, az úgynevezett szórvány magyarság képviselőiből áll, a harmadik negyede az anyaországi magyar. A világszövetség fő célja a magyar kultúra, a magyar nyelv ápolása, elsősorban ott, ahol erre a legnagyobb szükség van, ahol idegen környezetben és idegen országban él a magyarság. Ugyanakkor fontos a magyar-magyar kapcsolatok ápolására, tehát az anyaországi szervezetekre is szükség van, mert nem a világszövetség budapesti központja és budapesti tagjai éltetik ezt a nemzetépítő mozgalmat, hanem mindazok a magyarországi szervezetek, iskolák, egyének, akik a magyar nyelv és a kultúra megtartásában fontos közvetítő szerepet játszanak. □ Mi volt az oka, hogy — különösen egy-két évvel ezelőtt — egymást érték a Magyarok Világszövetsége ellen indított durva támadások? . — Bár a szövetség pártpolitikák fölött álló szervezet, ezzel együtt kénytelenek vagyunk bizonyos politikai kérdésekben hangunkat hallatni. Nem kívánunk mi sem a választásokba, se aktuális napi politikai ügyekbe beleszólni, de olyan nemzetpoliti^ Az igazi ok a magyarság egyetemes érdekeit sértő akciókra történő reagálás volt. yy kai kérdésekben, mint például volt az ukrán-magyar alapszerződés, vagy a szlovákmagyar alapszerződés, vagy a most készülőben lévő román-magyar alapszerződés, a világszövetség nem hallgathatja el a véleményét. Sokaknak ez nem nyerte el tetszését, s emiatt esztelen sajtótámadás indult ellenünk, amit sikerült egyfajta gazdasági köntösbe bújtatni. A világszövetség elég szegény szervezet ahhoz, hogy azt a kevés pénzt, amit részben a költségvetési támogatásból kap, részben a tagdíjakból szed össze, kénytelen kamatoztatni. Megpróbáltuk nagyobb kamattal kihelyezni egy olyan céghez, amelyikben nem látott elég biztonságot néhány világszövetségen belüli elnökségi tag. Megírták ezt magánlevélben a Csoóri Sándornak, ám a magánlevél a sajtó kezébe került, s úgy próbálták beállítani a dolgot, mintha a szőN vétség pénzét egyes vezetők elherdálták volna. Azóta a kihelyezett 60 millióból 20 milliót és annak 4,5 milliós kamatát visszakaptuk és minden remény megvan rá, hogy a másik 40 milliót is visszakapjuk idő előtt. Egy évre adtuk kölcsön, de a támadások hatására a felügyelő bizottság úgy döntött, hogy idő előtt visszakéri. Valójában tehát a Világszövetségnek a magyarság egyetemes érdekeit sértő szerződésekre illetve akciókra történt reagálás váltotta ki gyanúnk szerint a támadásokat. Ez nemcsak gyanú, sajnos meg is nyilvánult, hiszen a magyar sajtóra hivatkozva a román és a szlovák kormánylapok is támadták a világszövetséget, tehát mintegy eszmei alapot is szolgáltattak a magyarsággal nem feltétlenül rokonszenvező kormányoknak és sajtóknak arra, hogy támadjanak bennünket érdekvédelmi tevékenységünkért. O Az a kritika is gyakran elhangzik, hogy nem tud együttműködni a szórványmagyarság a tömbmagyarsággal a világszövetségben. Erről mi a véleménye? — Az együttműködés rendkívül nehéz egyensúlyozó feladatot igényel. Miután a világszövetség vezetésének az összetétele olyan, hogy hét tagot delegál a nyugati régió az elnökségbe, harminc tagot a választmányba, nyolcvan tagot a küldöttközgyűlésbe és ugyanígy a kárpát-medencei régió, és az anyaország is, ezért tulajdonképpen az elnökségi üléseken történik meg az a kiegyenlítődés és az a kompromisszum, ami lehetővé teszi az együttműködést a szórványmagyarság szervezeteivel mind a tömbmagyarság, vagy az anyaországi magyarság képviselőivel. Éppen az októberben Bécsben tartandó elnökségi ülésünk témája lesz a szórványmagyarság • « ..................... " Nem láttunk kellő garanciát az ottani magyarság kollektív jogainak védelmére, yy helyzete és megtartásának lehetősége, a világszövetség ezzel kapcsolatos feladatai. □ Milyen hatása lehet a megkötött vagy megkötésre váró szerződésekre a Magyarok Világszövetségének? —- Elég nehéz helyzetben vagyok, mert a Magyarok Világszövetsége minden eddig megkötött alapszerződést ellenzett. Az An- tall-kormány idején is. Hiába vádolják a világszövetséget azzal, hogy az Antall-korM Más a hivatása és más a feladata a világszövetségnek és a kormánynak, yy \ Harasztosi Pál felvétele Bakos István
