Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-06 / 157. szám
f2 Keiet-Magyarország KULTÚRA Könyvelést tanulnak Nyíregyháza (KM) — Több mint százötvenen szereztek az elmúlt napokban diplomát vagy középfokú bizonyítványt a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. nyíregyházi kirendeltsége által szervezett vizsgákon. Az oktatás nyáron sem szünetel, Nyíregyházán, Fehérgyarmaton és Vásá- rosnaményban három munkanélküli-csoport tanulja a könyvelés rejtelmeit, hogy augusztus közepén számot adjanak majd a tudásukról. Lehet már jelentkezni a szeptemberben, októberben kezdődő újabb kurzusokra. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőket okleveles könyvvizsgálói és adótanácsadó tanfolyamokra várják. A középfokú végzettségűeknek öt lehetőséget kínálnak, pénzügyi, számviteli szakon. Ezenkívül hat speciális céltanfolyam indul ősztől, akár szövegszerkesztést is lehet majd tanulni. Megtudtuk, hogy a munkanélküliek tanulmányaik közben támogatást kaphatnak; ez iránt pályázatot kell benyújtaniuk a munkaügyi központnak. Lemondás Bayreuthban Bayreuth (MTI) — Jó három héttel a 84. Richard Wagner Ünnepi Játékok megnyitása előtt közölte a rendezőség, hogy az egyik főszereplő lemondta a fellépést. Uta Priew kérte Walfang Wagnert, az Ünnepi Játékok vezetőjét, hogy egészségi okokból mentse őt fel a Parsifal Kundry szerepének eléneklésétől. Ezzel szemben Placido Domingo, aki egy ideje hangszalag-kimerültségre panaszkodott, jelezte, hogy fellép a Parsifalban. „Domingo itt van Bayreuthban a próbákon és énekelni fogja a szerepet” — közölték az ünnepi játékok színhelyén. Uta Priew helyett a Parsifalban Kundry szerepét Janis Martin énekli majd, aki a hetvenes évek elején már fellépett a Parsifalban Bayreuthban. Most viszont a Tristan és Izolda című Wagner-operában Brangäne szerepét átveszi tőle Uta Priew. Az idei Richard Wagner Ünnepi Játékok július 25- én kezdődnek a Tannhauser újbóli színpadra állításával, Wolfgang Wagner rendezésében. Az ünnepélyes nyitóelőadásra a díszvendégek soraiba várják Roman Herzog köztársasági elnököt és a bonni kormány több tagját. Nemzetközi... ...Ifjúsági Zenei Táborba várják Nyírbátorban a zenész fiatalokat. A táborban a jövő héten kezdik meg a munkát. (KM) Tábornyitás... ...lesz Harangodon július 12-én. A Kis Téka Táborban a kézműves mesterség alapjait, néptáncot, és népdalokat is tanulnak majd a gyerekek. (KM) Folkfesztivált... ...rendeznek Miskolcon a hétvégén. A három napig tartó programban több koncert és kétszáz közreműködő várja a közönséget. A nyitó hangversenyt július 7- én 19 órától a Bartók Béla Művelődési Házban tartják. Tárlat... ...nyílt a mátészalkai művelődési központban. Asztalos Zsolt festményei és rajzai július 15-ig tekinthetők meg. (KM) Rockfesztivált... ...rendeznek július 7-8-án Mezőtúron. A mind rangosabb amatőr rockversenyhez az ottani az Erzsébet liget nyújt ideális helyszínt, sátorozási lehetőséggel. A műsor pénteken délután négy órakor kezdődik; elsőként az amatőr zenekarok mutatják be produkciójukat. Ezt követően országos hírű együttesek — a Nyers, a Kispál és a Borz, a Pál Utcai Fiúk, valamint a Tankcsapda — szórakoztatják a közönséget. (MTI) Mindenkinek a magáét Mizser Lajos Ez a szállóige nagyjából azt jelenti, hogy mindenki az elkövetett bűn arányában nyerje el büntetését. Latin eredetiben így hangzik: su- um cuique. Ezt annak idején Cicero, az ügyvédek legnagyobbika írta le több művében. És ez a kijelentés a római jog egyik tételévé vált. A mai modem (büntető) jogalkotás is nagyjából ezt a tételt tükrözi. Elterjedése Ulpianusnak, de inkább Shakespearenek köszönhető. A Titus Andronicus című tragédiájában ezt olvashatjuk: „Suum cuique Róma jogszokása: / A harceg azt fogja, mi illeti.” Ezek után más is gondolt a szállóigére, mégpedig I. Frigyes porosz király, aki több érmére is rávésette e két szót. Sőt, amikor megalapította a Fekete Sas Rendet, ennek mottója is ez lett. Mi több: a francia utópista szocialisták is gyakran idézgették. Rövidesen Poroszország jelmondata lett, így németre is lefordították: .Jedem, das seine”. Ez a XX. századra már más értelmet vett fel, hiszen egészen más cél érdekében használták fel. Több, a nemzeti szocializmus alatt felépült koncentrációs tábor (pl. Bergen-Belsen) kapuján ez a felirat volt olvasható. Ekkor már a jognak is megfelelő szállóigét a rasszizmus, a fajgyűlölet céltáblájává tették. Aki eredetiben — s nem késői látogatóként — olvasta, az elátkozta mind Cicerót, mind a római jogot. Tanuljunk angolul — lonescoul Marionettfigurák briliáns babaszobajátéka a kolozsvári színház előadásában Jelenet a A kopasz énekesnőből Archív felvétel Minya Károly Kisvárda — Nem akármilyen kárpótlással szolgált a fesztiválon elmaradt előadásért a Kolozsvári Magyar Színház annak a kisvárdai publikumnak, amelyről az egyik vezető kritikus így írt: „Kisvárdán érződött, milyen az európai közönség: hajlékony, nyitott, befogadó. A kisvárdai közönség nézőkből állt, nem merev sznobokból.” Nos, ez az európai közönség Európa-hírű előadást láthatott, Ionesco Kopasz énekesnőjét. A műsorfüzettel együtt egy tekintélyes listát is kezünkbe nyomtak a szervezők, amelyen felsorolják azt a — mondd és írd — tizenhat díjat, amelyet ezért a produkciójukért kaptak. Joggal lehetnek büszkék rá. Az előadás nemzetköziségét találóan írta le Alfred Hick- ling, angol kritikus: „Ez egy emigráns román író darabjának magyar nyelvű előadása, az író egyébként franciául vetette papírra eszméjét az angolság lényegéről. Talán az egyik legismertebb születési legenda ezé a műé. Az író harminchat éves korában egy Assimil nevű angol társalgási zsebkönyv mondatait olvasgatva fedezte fel azokat a közhelykliséket, semmitmondó paneleket, amelyek a kispolgárok társalgását, kommunikációs kapcsolattalansá- gát jellemezték és jellemzik ma is. Az író abszurdan egyszerű szavaival: „Azért lettem drámaíró, mert nem sikenilt megtanulnom angolul.” így született meg 1950-ben az abszurd drámairodalom nyitódarabja, amely talán mondani sem kell, megbukott (a nézők hiányolták a kopasz énekesnőt), de aztán a sikeressé váló műfajnak sorra következtek további képviselői: Beckett, Genet és Adamov. De mi is ez a műfaj? Egyfel- vonásos antidráma, ellenszínmű, tragikus bohózat. A kolozsváriak színlapján előjel- zésszerűen, nemes egyszerűséggel: komédia. Ha már nem kezdődhet egy abszurd dráma szünettel, higygye azt a közönség legalább kétszer, hogy már vége van az előadásnak, s ráadásul az utolsó tíz perc legyen a darab frenetikus megismétlése, természetesen nonszensz módon: visszafelé, felgyorsítva, bur- leszk formában. Akár így is gondolkodhatott a darab rendezője, Tompa Gábor. A rendezés ehhez hasonló gégékben, ötletekben jócskán bővelkedett. így például Mr. és Mrs. Smith a vendégek méltó fogadásához szükséges átöltözést sajátosan értelmezik. Átveszik egymás ruháját. No, de sebaj, így legalább Mr. Smith szinkronban van a vendég, skótszoknyás Mr. Martinnal. Az említett nyelvleckesztori egyrészt az indításkor hallatszik ki, amikor Mrs. Smith, mint egy stílusgyakorlat-órán úgy mondja fel újságolvasó hites urának étkezésük apró részleteit, másrészt akkor, amikor megindul a közhely- csevej a két házaspár között. Mindeközött és után pedig zajlik a blődli arról, ahogy Mr. és Mrs. Martin rájön kölcsönös házastársi minőségére, a tűzoltóparancsnok fergeteges történeteiről, s végül (desszertként) kapunk egy összezagyvált közhelyszótár-kivonatot olyan jóféle bombasztikus odamon- dásokkal, mint például: Végy egy kört, mondd ki — körmondat lesz. Vagy: Várom, hogy a vízvezeték malmomra hajtsa a vizet. A darab lényege az, hogy mielőtt valamilyen logikus ok-okozati cselekményszálba kapaszkodhatnánk, ütközzünk azonnal abszurdba. Ezt nagyon jól felerősítette, és egységes stílusívbe fogta az előadásmód: marionettfigurák briliáns babaszobajátéka felhúzható zenére. Remek volt Spolarics Andrea (Mrs. Smith) elkarikíro- zott bábgesztusaival, Boér Ferenc (Mr. Smith) hol bárgyú, hol házúri határozottságú szerepformálásával, Panek Kati (Mrs. Martin) lakonikus, jópofa fapofaságával és Bács Miklós (Mr. Martin) bájgúnár ábrázatával és játékával. Az előadás láttán végezetül már csak azt kérdezhettük: valóban ilyen kommunikációképtelenek vagyunk? Tanuljunk angolul vagy magyarul? Netán lonescoul? Zsidó-palesztin kultúrkapcsolataink A különleges magyar-zsidó viszony 1945-től 1948-ig • Kultúrdiplomácia A Siratófal: a zsidóság legszentebb helye Archív felvétel N. Szabó József Nyíregyháza — A magyarság és a palesztinai zsidóság kulturális kapcsolata különleges, más népekkel vagy országokkal kevésbé összehasonlítható, a magyar kultúrdiplomácia számára rendkívüli fontosságú terület. Különleges azért volt, mert a magyar kultúrában és a tudományos életben a magyarországi zsidóságnak kimagaslóan nagy szerepe volt. Különlegesen fontossá vált azért is, mert a II. világháború után a különböző országokból Palesztinába érkezett bevándorlók között a magyar származásúak, a kiépülő zsidó állam kulturális és tudományos életében meghatározó szerepet játszottak. A magyar-zsidó kulturális kapcsolatok potenciális kiépítésének a magyar származású elit kedvezett, mert hidat képzett az új haza és az egykori kulturális gyökerek között. Különleges azért is volt ez a kapcsolat, mert az együttműködést akkor kezdeményezték Magyarországon, amikor az önálló zsidó állam még nem jött létre. A háború után a magyar-zsidó kulturális kapcsolatfelvétel ezért több volt, mint szellemi együttműködés. Magyarország részéről ez politikai állásfoglalás volt a zsidóság mellett, a függetlenségi törekvések indirekt elismerését jelentette. Történelmi és morális okok miatt a zsidósággal kialakítandó kapcsolatoktól a magyar politika az ország nemzetközi elszigeteltségének a megszüntetéséhez való hozzájárulást is remélte. Magyar- országon abban bíztak, hogy jó magyar-zsidó viszony nemzetközileg csökkentheti az ország elszigeteltségét. Erkölcsi tényezők és a politikai érdekek mellett Magyarországnak és az innen kivándorló zsidóságnak egyaránt fontos volt a magyar kultúrkörhöz tartozás ápolása. A kapcsolatokból nemcsak a országunk profitálhatott, hanem a palesztinai zsidóság is, mivel a függetlenség előtt, egy ellenséges angolarab politikai környezetben az együttműködés a zsidók érdeke is volt. A palesztinai zsidósággal való kapcsolat kiépítése a magyar demokrácia részéről gesztus volt a magyarországi zsidóság felé, a kapcsolatteremtés ki nem mondott megkövetése volt a zsidóságnak, egyfajta erkölcsi jóvátétel mindazért, amit a zsidó néppel szemben igazságtalanul elkövettek. Mivel a magyarságnak erkölcsi szempontból és politikai okokból egyaránt érdeke volt a zsidósággal a jó viszony kialakítása, ezért Magyarországon már a háború befejezése után kezdeményeztek a kulturális és tudományos kapcsolatok kiépítését Zsidó-Palesz- tinával. A magyar kulturális vezetés a tudományos élet 1945-ben megkezdett modernizációs törekvéseinél támaszkodni kívánt a külföldön élő magyar származású zsidóságra, számolt azzal, hogy a magyar származású zsidók részesei lesznek az ország kultúrdiplo- máciai törekvéseinek. A kultuszkormányzat úgy ítélte meg, hogy az igen magas színvonalú Jeruzsálemi Héber Egyetem segíthetné a magyar tudományos élet fellendülését. A magyar kultúrdiplomácia részéről már 1945-ben felvetődött a gondolat, hogy Jeruzsálemben egy kultúrintézet és könyvtár létesítésével olyan kapcsolatot lehetne teremteni Palesztina és Magyarország között, amely nagyon kívánatos emberi megértést hozna létre, másrészt pedig a kultúra jelentős gazdagodását biztosítaná. A. kultúrkapcsolatok kiépítése érdekében tett magyar kezdeményezéseket a palesztinai zsidó egyetemi körök és a zsidó társadalom széles rétegei támogatásban részesítették. 1947. június 9-én Jeruzsálemben is létrejött egy magyar intézet a Jeruzsálemi Egyetemi Magyar Intézet. Táncszínházak és happening Gyulán Gyula (MTI) — Táncszínházi sorozatot rendeznek a héten a Gyulai Várszínházban: július 7-én, pénteken a barcelonai Aléxia Mozgásszínház kezdi előadássorozatát a Körös-parti fürdővárosban. A katalánföldi mozgásszínház pénteken a Csizmás kandúr című darabjával kezdi gyulai vendégszereplését, s július 13-ig játszik. Műsorán szerepel még az Ólomkatona és a Spanyol táncok című mű. A négytagú barcelonai társulat nyolc alkalommal lép fel a gyulai középkori téglavár rondellájánál felállított Sörszínpadon. A héten több további érdekes kínálata van a gyulai várszínházi fesztiválnak. Július 8- án, szombaton este hétkor kezdődik a Simonyi Imre emlékest. A tavaly elhunyt jeles gyulai költő műveiből N. Szabó Sándor és Unger Pálma mutat be egy csokorra valót a Százéves (Reinhardt) Cukrászdában. Ugyancsak szombaton lesz a gyulai nemzetközi happening találkozó: a Tószínpadon kilenc hazai és külföldi — román, koreai, osztrák s litván — művész lép fel. A Tomkins Énekegyüttes vasárnap a gyulai görögkeleti templomban szerepel Rahmaninov: Aranyszájú Szent János liturgiája című művével. 1995. július 6., csütörtök
