Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-06 / 157. szám

f2 Keiet-Magyarország KULTÚRA Könyvelést tanulnak Nyíregyháza (KM) — Több mint százötvenen sze­reztek az elmúlt napokban diplomát vagy középfokú bizonyítványt a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Ki­adó Rt. nyíregyházi kiren­deltsége által szervezett vizsgákon. Az oktatás nyáron sem szünetel, Nyíregyházán, Fehérgyarmaton és Vásá- rosnaményban három mun­kanélküli-csoport tanulja a könyvelés rejtelmeit, hogy augusztus közepén számot adjanak majd a tudásukról. Lehet már jelentkezni a szeptemberben, októberben kezdődő újabb kurzusokra. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőket okleveles könyvvizsgálói és adóta­nácsadó tanfolyamokra várják. A középfokú végzettsé­gűeknek öt lehetőséget kí­nálnak, pénzügyi, számvi­teli szakon. Ezenkívül hat speciális céltanfolyam in­dul ősztől, akár szövegszer­kesztést is lehet majd tanul­ni. Megtudtuk, hogy a mun­kanélküliek tanulmányaik közben támogatást kaphat­nak; ez iránt pályázatot kell benyújtaniuk a munkaügyi központnak. Lemondás Bayreuthban Bayreuth (MTI) — Jó há­rom héttel a 84. Richard Wagner Ünnepi Játékok megnyitása előtt közölte a rendezőség, hogy az egyik főszereplő lemondta a fellé­pést. Uta Priew kérte Wal­fang Wagnert, az Ünnepi Játékok vezetőjét, hogy egészségi okokból mentse őt fel a Parsifal Kundry sze­repének eléneklésétől. Ez­zel szemben Placido Do­mingo, aki egy ideje hang­szalag-kimerültségre pa­naszkodott, jelezte, hogy fellép a Parsifalban. „Domingo itt van Bay­reuthban a próbákon és énekelni fogja a szerepet” — közölték az ünnepi játé­kok színhelyén. Uta Priew helyett a Parsifalban Kund­ry szerepét Janis Martin énekli majd, aki a hetvenes évek elején már fellépett a Parsifalban Bayreuthban. Most viszont a Tristan és Izolda című Wagner-operá­ban Brangäne szerepét át­veszi tőle Uta Priew. Az idei Richard Wagner Ünnepi Játékok július 25- én kezdődnek a Tannhauser újbóli színpadra állításával, Wolfgang Wagner rendezé­sében. Az ünnepélyes nyi­tóelőadásra a díszvendégek soraiba várják Roman Her­zog köztársasági elnököt és a bonni kormány több tag­ját. Nemzetközi... ...Ifjúsági Zenei Táborba várják Nyírbátorban a ze­nész fiatalokat. A táborban a jövő héten kezdik meg a munkát. (KM) Tábornyitás... ...lesz Harangodon július 12-én. A Kis Téka Tábor­ban a kézműves mesterség alapjait, néptáncot, és nép­dalokat is tanulnak majd a gyerekek. (KM) Folkfesztivált... ...rendeznek Miskolcon a hétvégén. A három napig tartó programban több kon­cert és kétszáz közreműkö­dő várja a közönséget. A nyitó hangversenyt július 7- én 19 órától a Bartók Béla Művelődési Házban tartják. Tárlat... ...nyílt a mátészalkai műve­lődési központban. Aszta­los Zsolt festményei és raj­zai július 15-ig tekinthetők meg. (KM) Rockfesztivált... ...rendeznek július 7-8-án Mezőtúron. A mind rango­sabb amatőr rockverseny­hez az ottani az Erzsébet li­get nyújt ideális helyszínt, sátorozási lehetőséggel. A műsor pénteken délután négy órakor kezdődik; első­ként az amatőr zenekarok mutatják be produkcióju­kat. Ezt követően országos hírű együttesek — a Nyers, a Kispál és a Borz, a Pál Ut­cai Fiúk, valamint a Tank­csapda — szórakoztatják a közönséget. (MTI) Mindenkinek a magáét Mizser Lajos Ez a szállóige nagyjából azt jelenti, hogy mindenki az elkövetett bűn arányában nyerje el büntetését. Latin eredetiben így hangzik: su- um cuique. Ezt annak ide­jén Cicero, az ügyvédek legnagyobbika írta le több művében. És ez a kijelentés a római jog egyik tételévé vált. A mai modem (büntető) jogalkotás is nagyjából ezt a tételt tükrözi. Elterjedése Ulpianusnak, de inkább Shakespearenek köszönhe­tő. A Titus Andronicus cí­mű tragédiájában ezt olvas­hatjuk: „Suum cuique Ró­ma jogszokása: / A harceg azt fogja, mi illeti.” Ezek után más is gondolt a szál­lóigére, mégpedig I. Fri­gyes porosz király, aki több érmére is rávésette e két szót. Sőt, amikor megalapí­totta a Fekete Sas Rendet, ennek mottója is ez lett. Mi több: a francia utópista szo­cialisták is gyakran idézget­ték. Rövidesen Poroszor­szág jelmondata lett, így németre is lefordították: .Jedem, das seine”. Ez a XX. századra már más értelmet vett fel, hiszen egészen más cél érdekében használták fel. Több, a nemzeti szocializmus alatt felépült koncentrációs tá­bor (pl. Bergen-Belsen) ka­puján ez a felirat volt olvas­ható. Ekkor már a jognak is megfelelő szállóigét a rasszizmus, a fajgyűlölet céltáblájává tették. Aki ere­detiben — s nem késői láto­gatóként — olvasta, az elát­kozta mind Cicerót, mind a római jogot. Tanuljunk angolul — lonescoul Marionettfigurák briliáns babaszobajátéka a kolozsvári színház előadásában Jelenet a A kopasz énekesnőből Archív felvétel Minya Károly Kisvárda — Nem akármi­lyen kárpótlással szolgált a fesztiválon elmaradt előadá­sért a Kolozsvári Magyar Színház annak a kisvárdai publikumnak, amelyről az egyik vezető kritikus így írt: „Kisvárdán érződött, milyen az európai közönség: hajlé­kony, nyitott, befogadó. A kisvárdai közönség nézőkből állt, nem merev sznobok­ból.” Nos, ez az európai közönség Európa-hírű előadást láthatott, Ionesco Kopasz énekesnőjét. A műsorfüzettel együtt egy te­kintélyes listát is kezünkbe nyomtak a szervezők, amelyen felsorolják azt a — mondd és írd — tizenhat díjat, amelyet ezért a produkciójukért kap­tak. Joggal lehetnek büszkék rá. Az előadás nemzetköziségét találóan írta le Alfred Hick- ling, angol kritikus: „Ez egy emigráns román író darabjá­nak magyar nyelvű előadása, az író egyébként franciául ve­tette papírra eszméjét az an­golság lényegéről. Talán az egyik legismertebb születési legenda ezé a műé. Az író harminchat éves korá­ban egy Assimil nevű angol társalgási zsebkönyv monda­tait olvasgatva fedezte fel azo­kat a közhelykliséket, semmit­mondó paneleket, amelyek a kispolgárok társalgását, kom­munikációs kapcsolattalansá- gát jellemezték és jellemzik ma is. Az író abszurdan egy­szerű szavaival: „Azért lettem drámaíró, mert nem sikenilt megtanulnom angolul.” így született meg 1950-ben az ab­szurd drámairodalom nyitóda­rabja, amely talán mondani sem kell, megbukott (a nézők hiányolták a kopasz énekes­nőt), de aztán a sikeressé váló műfajnak sorra következtek további képviselői: Beckett, Genet és Adamov. De mi is ez a műfaj? Egyfel- vonásos antidráma, ellenszín­mű, tragikus bohózat. A ko­lozsváriak színlapján előjel- zésszerűen, nemes egyszerű­séggel: komédia. Ha már nem kezdődhet egy abszurd dráma szünettel, higy­gye azt a közönség legalább kétszer, hogy már vége van az előadásnak, s ráadásul az utol­só tíz perc legyen a darab fre­netikus megismétlése, termé­szetesen nonszensz módon: visszafelé, felgyorsítva, bur- leszk formában. Akár így is gondolkodhatott a darab ren­dezője, Tompa Gábor. A ren­dezés ehhez hasonló gégék­ben, ötletekben jócskán bővel­kedett. így például Mr. és Mrs. Smith a vendégek méltó foga­dásához szükséges átöltözést sajátosan értelmezik. Átveszik egymás ruháját. No, de sebaj, így legalább Mr. Smith szink­ronban van a vendég, skót­szoknyás Mr. Martinnal. Az említett nyelvleckesztori egyrészt az indításkor hallat­szik ki, amikor Mrs. Smith, mint egy stílusgyakorlat-órán úgy mondja fel újságolvasó hi­tes urának étkezésük apró részleteit, másrészt akkor, amikor megindul a közhely- csevej a két házaspár között. Mindeközött és után pedig zaj­lik a blődli arról, ahogy Mr. és Mrs. Martin rájön kölcsönös házastársi minőségére, a tűzol­tóparancsnok fergeteges törté­neteiről, s végül (desszertként) kapunk egy összezagyvált közhelyszótár-kivonatot olyan jóféle bombasztikus odamon- dásokkal, mint például: Végy egy kört, mondd ki — kör­mondat lesz. Vagy: Várom, hogy a vízvezeték malmomra hajtsa a vizet. A darab lényege az, hogy mielőtt valamilyen logikus ok-okozati cselek­ményszálba kapaszkodhat­nánk, ütközzünk azonnal ab­szurdba. Ezt nagyon jól felerő­sítette, és egységes stílusívbe fogta az előadásmód: mario­nettfigurák briliáns babaszo­bajátéka felhúzható zenére. Remek volt Spolarics And­rea (Mrs. Smith) elkarikíro- zott bábgesztusaival, Boér Fe­renc (Mr. Smith) hol bárgyú, hol házúri határozottságú sze­repformálásával, Panek Kati (Mrs. Martin) lakonikus, jópo­fa fapofaságával és Bács Mik­lós (Mr. Martin) bájgúnár áb­rázatával és játékával. Az előadás láttán végezetül már csak azt kérdezhettük: va­lóban ilyen kommunikáció­képtelenek vagyunk? Tanul­junk angolul vagy magyarul? Netán lonescoul? Zsidó-palesztin kultúrkapcsolataink A különleges magyar-zsidó viszony 1945-től 1948-ig • Kultúrdiplomácia A Siratófal: a zsidóság legszentebb helye Archív felvétel N. Szabó József Nyíregyháza — A magyar­ság és a palesztinai zsidóság kulturális kapcsolata külön­leges, más népekkel vagy or­szágokkal kevésbé összeha­sonlítható, a magyar kultúr­diplomácia számára rendkí­vüli fontosságú terület. Különleges azért volt, mert a magyar kultúrában és a tudo­mányos életben a magyaror­szági zsidóságnak kimagasló­an nagy szerepe volt. Különle­gesen fontossá vált azért is, mert a II. világháború után a különböző országokból Pa­lesztinába érkezett bevándor­lók között a magyar származá­súak, a kiépülő zsidó állam kulturális és tudományos éle­tében meghatározó szerepet játszottak. A magyar-zsidó kulturális kapcsolatok poten­ciális kiépítésének a magyar származású elit kedvezett, mert hidat képzett az új haza és az egykori kulturális gyöke­rek között. Különleges azért is volt ez a kapcsolat, mert az együttmű­ködést akkor kezdeményezték Magyarországon, amikor az önálló zsidó állam még nem jött létre. A háború után a ma­gyar-zsidó kulturális kapcso­latfelvétel ezért több volt, mint szellemi együttműködés. Ma­gyarország részéről ez politi­kai állásfoglalás volt a zsidó­ság mellett, a függetlenségi tö­rekvések indirekt elismerését jelentette. Történelmi és morá­lis okok miatt a zsidósággal kialakítandó kapcsolatoktól a magyar politika az ország nemzetközi elszigeteltségének a megszüntetéséhez való hoz­zájárulást is remélte. Magyar- országon abban bíztak, hogy jó magyar-zsidó viszony nem­zetközileg csökkentheti az or­szág elszigeteltségét. Erkölcsi tényezők és a politikai érdekek mellett Magyarországnak és az innen kivándorló zsidóság­nak egyaránt fontos volt a ma­gyar kultúrkörhöz tartozás ápolása. A kapcsolatokból nemcsak a országunk profitál­hatott, hanem a palesztinai zsi­dóság is, mivel a függetlenség előtt, egy ellenséges angol­arab politikai környezetben az együttműködés a zsidók érde­ke is volt. A palesztinai zsidósággal való kapcsolat kiépítése a ma­gyar demokrácia részéről gesztus volt a magyarországi zsidóság felé, a kapcsolatte­remtés ki nem mondott meg­követése volt a zsidóságnak, egyfajta erkölcsi jóvátétel mindazért, amit a zsidó néppel szemben igazságtalanul elkö­vettek. Mivel a magyarságnak erkölcsi szempontból és politi­kai okokból egyaránt érdeke volt a zsidósággal a jó viszony kialakítása, ezért Magyaror­szágon már a háború befejezé­se után kezdeményeztek a kul­turális és tudományos kapcso­latok kiépítését Zsidó-Palesz- tinával. A magyar kulturális vezetés a tudományos élet 1945-ben megkezdett modernizációs tö­rekvéseinél támaszkodni kí­vánt a külföldön élő magyar származású zsidóságra, szá­molt azzal, hogy a magyar származású zsidók részesei lesznek az ország kultúrdiplo- máciai törekvéseinek. A kul­tuszkormányzat úgy ítélte meg, hogy az igen magas szín­vonalú Jeruzsálemi Héber Egyetem segíthetné a magyar tudományos élet fellendülését. A magyar kultúrdiplomácia részéről már 1945-ben felve­tődött a gondolat, hogy Jeru­zsálemben egy kultúrintézet és könyvtár létesítésével olyan kapcsolatot lehetne teremteni Palesztina és Magyarország között, amely nagyon kívána­tos emberi megértést hozna létre, másrészt pedig a kultúra jelentős gazdagodását biztosí­taná. A. kultúrkapcsolatok kiépí­tése érdekében tett magyar kezdeményezéseket a paleszti­nai zsidó egyetemi körök és a zsidó társadalom széles réte­gei támogatásban részesítet­ték. 1947. június 9-én Jeruzsá­lemben is létrejött egy magyar intézet a Jeruzsálemi Egyete­mi Magyar Intézet. Táncszínházak és happening Gyulán Gyula (MTI) — Táncszínházi sorozatot rendeznek a héten a Gyulai Várszínházban: július 7-én, pénteken a barcelonai Aléxia Mozgásszínház kezdi előadássorozatát a Körös-parti fürdővárosban. A katalánföldi mozgásszínház pénteken a Csizmás kandúr című darabjá­val kezdi gyulai vendégsze­replését, s július 13-ig játszik. Műsorán szerepel még az Ólomkatona és a Spanyol tán­cok című mű. A négytagú bar­celonai társulat nyolc alka­lommal lép fel a gyulai közép­kori téglavár rondellájánál fel­állított Sörszínpadon. A héten több további érde­kes kínálata van a gyulai vár­színházi fesztiválnak. Július 8- án, szombaton este hétkor kez­dődik a Simonyi Imre emlé­kest. A tavaly elhunyt jeles gyulai költő műveiből N. Sza­bó Sándor és Unger Pálma mutat be egy csokorra valót a Százéves (Reinhardt) Cuk­rászdában. Ugyancsak szombaton lesz a gyulai nemzetközi happe­ning találkozó: a Tószínpadon kilenc hazai és külföldi — ro­mán, koreai, osztrák s litván — művész lép fel. A Tomkins Énekegyüttes vasárnap a gyu­lai görögkeleti templomban szerepel Rahmaninov: Arany­szájú Szent János liturgiája cí­mű művével. 1995. július 6., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents