Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-06 / 157. szám
1995. július 6., csütörtök ZÖLDÖVEZET Kelet-Magyarország 7 Környezetvédelmi program készül Alapos helyzetelemzés tárta fel a legsúlyosabb problémákat, teendőket Az orosi hulladéklerakóra bizony ráférne a bővítés Cselényi György felvétele fasorok találhatók. Az új tulajdonosok a fákat kitermelik, telepítésükről viszont nem gondoskodnak. Felmerült továbbá, hogy nincs megoldva több, a város szempontjából is lényeges terület, például a Sóstó és környéke, a Bujtos, az Igrice-mocsár védelme, fejlesztése, illetve hasznosítása. További gondok forrása, hogy a város talajvize erősen kifogásolható, a vállalkozások gyakran nem fordítanak gondot környezetük kellő védelmére. Mivel az önkormányzatoknak egyre meghatározóbb a szerepük a környezet védelmében, a tanácsadó testület javasolta egy olyan környezetvédelmi csoport felállítását, mely megfelelő jogkörrel rendelkezik. Ez a csoport lenne hivatott arra, hogy összefogja a környezet védelmével kapcsolatos valamenyi tevékenységet, folyamatos kapcsolatot tartana a civil szervezetekkel, valamint fogadná a lakossági panaszokat és észrevételeket. A rendőrök is Több helyi rendeletet is módosítani kell ahhoz, hogy a csoport hatékonyan láthassa el feladatait, illetve újakat kell megalkotni. Ám még ennél is fontosabb a rendeletek betartatása. Ennek érdekében meg kell erősíteni a közterület-felügyelők hatáskörét, vissza kell állítani a parkőrséget, illetve megfelelő hatósági jogkört kell adni a szerződött park- fenntartó vállalkozóknak. Felvetődött az is, hogy a rendőrséget fokozottabb mértékben vonják be a környezetvédelem feladataiba. Források Ez több mint időszerű, hiszen a helyi védettségű Igrice-mocsár kezelését például a Felső- Tisza Alapítvány végzi, mely jelenleg nem rendelkezik hatósági jogkörrel. Mint ahogy a Bujtos védelmével megbízott egyetlen őr sem rendelkezik ezzel. Természetesen a környezetvédelmi feladatok megvalósításához is pénz kell, mégpedig nem is kevés. A költségek egy részét a város fedezi, a többit esetleg költségvetési támogatásokból lehet megszerezni. Az utóbbi időben több nyíregyházi pályázat is sikeresnek bizonyult. A bujtosi tó rekultivációjának tervezését például teljes egészében támogatásból finanszírozzák, de kisebb-na- gyobb mértékben pályázati pénzeket használnak fel a bujtosi, valamint a sóstófürdői szennyvízcsatornázás megvalósításához, valamint a Korá- nyi-Pazonyi összekötő út megépítéséhez is. Vannak olyan pályázatok is, melyek elbírálása még nem történt meg. Ezek közé tartozik például az orosi hulladék- lerakó bővítése és a Damjanich laktanya környékének csatornázása. Az előzetes becslések szerint az összes környezetvédelmi beruházás költségeinek mintegy 42 százaléka biztosítható a pályázatok útján. A főváros szennyezettsége Orémus Kálmán Nyíregyháza (KM) — Mint a legtöbb városban, Nyíregyházán is egyre nagyobb gondot jelent a környezet- szennyezés. Igaz, hogy nálunk nem alakult ki az elmúlt évek során jelentős nehéz-, illetve vegyipar, de a járműállomány, valamint az átmenő forgalom rohamos növekedése, az infrastruktúra hiányosságai már önmagukban is veszélyforrást jelentenek. A város vezetése ezért határozott intézkedésekre szánta el magát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a problémákat csak konkrét, átgondolt környezetvédelmi program keretében lehet megoldani. Ennek kidolgozására májusban hozták létre a Környezetvédelmi Tanácsadó Testületet, mely vállalta Nyíregyháza rövidtávú környezetvédelmi intézkedési tervének elkészítését. Helyzetelemzés Elsőként a város környezetvédelmi helyzetképét állították össze a szakemberek, feltárva a legsúlyosabb problémákat. Kiderült például, hogy egyedül a Köztisztasági Kft. által üzemeltetett Oros, Nagyszállási úton lévő hulladéklerakó telepen engedélyezett a hulladék elhelyezése. Talán ezzel is magyarázható, ha mentségként nem is fogadható el, hogy a város területén számos illegális hulladéklerakó található. Nagy gondot jelent, természetesen főleg a külterületeken az illegális fakivágás. A kárpótlás során visszakapott területek jelentős része ugyanis erdő művelési ágú, valamint a szántó területeken is szélfogó Madárkutatók Tiszatelek (KM) — Idén tizedik alkalommal ütötték fel sátraikat a Tisza partján az Akció Riparia Nemzetközi Kutatótábor résztvevői, akik Tiszatelek térségében július 10-ig mérik fel, illetve veszik tudományos vizsgálat alá az Euró- pa-szerte egyedülálló par- tifecske-állományt. A Dániából, Egyesült Államokból és Ukrajnából érkezett kutatók, s természetesen magyar kollégáik munkájának köszönhetően a nemzetközi tábort a világ legismertebb ornitológusai is figyelemmel kísérik. A természetvédelmi területen hagyományosan rendezik ezt a tábort, nyilatkozta Bagdi Miklós, Tiszatelek polgármestere, ezért is ügyel arra az ön- kormányzat, hogy igényes környezetet alakítson ki és a tiszateleki Tisza-part legalább olyan ismert legyen a megyében, mint az ibrá- nyi, a gergelyiugomyai vagy a dombrádi. A töltés és a Tisza-part között üdülőtelkeket jelöltek ki, valamint a Tölgyes-panzió mellett kempinget és lakókocsik fogadására alkalmas területet alakítottak ki. Az ornitológus tábor mellett júliusban természet- gyógyász találkozót is rendeznek, amelynek központja a panzió lesz. Budapest (MTI) — Amikor Demszky Gábor főpolgármester két éve meghirdette, hogy minden mérget füstölő Wartburg és Trabant leadása után ingyen közlekedési bérletet adnak, csupán háromezren éltek az ajánlattal — emlékeztet a Reuter tudósítója a nagyszabású környezetvédelmi akcióra. Budapesti környezetvédelmi, azaz környezetszennyezési jelentésében Elizabeth Smith utal arra, hogy még mindig 150 ezer keletnémet autóipari őslény szennyezi a levegőt kétütemű motorjával Budapesten, amely valaha reneszánsz központ volt, s a századfordulón vezető európai fővárosnak számított. A Reuter kitér arra is, hogy a kommunizmus összeomlása után Budapesten javult a leveSzeged (KM) — Nemrég adták át Szegeden a felsővárosi geotermikus művet, mely 180 millió forintos PHARE-támo- gatással épült, s célja a geotermikus energia környezetkímélő felhasználásának elősegítése. A létesítmény francia tervek alapján készült, a kivitelezésre és kísérleti termeltetésre kiírt pályázatot viszont két magyar vállalkozás nyerte el. A geotermikus energia hasznosításának hazánkban számos példája van, legelterjedtebben a gyógyfürdőkben, valamint a mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére használják. Távhőszolgáltatás, épületgő minősége, mivel bezártak az ósdi gyárak, de egyben fokozódott is a légszennyezés, mert rengeteg autó jár-kel a szűk mellékutcákon. A brit hírügynökség idézi Polay Istvánt, a környezetvédelmi osztály vezetőhelyettesét, aki szerint a pestiek az újonnan megtalált szabadság szimbólumának tartják az autót, s talányos, miként lehetne lebeszélni őket az autózásról. Városi statisztikák szerint a motorokból kiáramló nitro- gén-dioxid 1989 és 1994 között 33 százalékkal nőtt, s a légzőrendszerre szintén ártalmas nitrogén-monoxid meny- nyisége megduplázódott, s szintén veszélyes szintet ért el, a szénmonoxid pedig 21 százalékkal nőtt. Budapesten hiányzanak az fűtés számára az üzemelő ter- málkutak kevesebb mint öt százaléka szolgáltat energiát, ami messze alulmúlja a lehetőségeket. Bár ez az energiafajta nem olcsó, mert hasznosítása magas beruházási és üzemeltetési költségekkel jár, ám a hagyományos energiahordozók egyre magasabb ára miatt mégis megtakarítást jelenthet és környezetkímélő. Mint Szőcs Mihálytól, a beruházás projektmenedzserétől megtudtuk, a szegedi mű két termálkút felhasználásával létesült. Az egyik úgynevezett termelő kútból kitermelt terátfogó statisztikák az ipari levegőszennyezésből adódó és a savas esőkben lecsapódó kéndioxid mennyiségéről, de Polay becslése szerint ennek szintje 1989 óta jelentősen csökkent. Más magyar városokban, mint például Pécsett és Miskolcon „mérgesebb” a helyzet, mint Pesten, de a hatóságok főként mégis a főváros miatt aggódnak, hiszen itt a legnagyobb a népsűrűség. A hírügynökség idézi Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport vezetőjét, aki sürgeti, hogy a városközpontban vezessenek be autóbehajtási korlátozást, s szigorú parkolási rendszert, mivel a napközbeni forgalom 30-40 százaléka parkolóhelyre vadászó autósokból tevődik össze. málvíz gondos szűrés után hőcserélőkön keresztül adja le energiáját a fűtési, illetve használati meleg víznek. Ezután a lehűlt termálvizet a másik kútba visszasajtolják. így az elfolyó, környezet számára káros termálvíz elhelyezése megoldódik, másrészt a vízadó réteg úgynevezett rétegenergiája hosszabb távon fenntartható. A kitermelt termálvíz energiája csaknem 3400 lakás és 29 közintézmény fűtéséhez és melegvíz-ellátásához járul hozzá. A megtakarítás, a földgáz árának alapján számolva, meghaladja az évi harminc- millió forintot. Geotermikus mű Szegeden Tábori turnusok Tiborszállás (KM - O. K.) — A mátészalkai TRIDEÁ Természetvédelmi Egyesület és Oktatóközpont az idén is várja a jelentkezőket tiborszállási természetvédelmi táborába. Mint Balogh István táborszervezőtől megtudtuk, ebben az évben a tervezettnél valamivel kevesebb turnust fogadnak. Elsőként a madárgyűrűző táborra kerül sor július 17től 23-ig, augusztus 3-án indul a kisemlőskutató tábor, ezt pedig egy kézműves-képzőművész tábor követi. Az egyesület korhatár nélkül várja a jelentkezőket, akiknek a hagyományos programokon kívül kirándulásokat szerveznek a megye legszebb vidékeire, illetve gyalogtúrát az Ecse- di-lápra és Bátorliget környékére. Zöldikék Magyar-osztrák... ...környezet- és természet- védelmi együttműködési megállapodást írtak alá Budapesten. A megállapodás három évre szóló, konkrét feladatokat tartalmazó munkatervet is tartalmaz. Az országban... ...ma még egyedülálló, maximális környezetvédelmet biztosító közműhálózatot adtak át a Veszprém melletti Nemesvámoson. A hagyományos megoldásokkal ellentétben a műanyag csövekből és aknákból álló rendszerben egyetlen betonépítmény sincs, hiszen az kisebb mértékben szivároghat. (MTI) Évente... ...több mint 50 ezer tonna cementet szállítanak szeptember elsejétől környezetkímélő módon, vasúton. Erről állapodott meg a MÁV Rt., a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt., valamint az ÉPFU-Pultrans Kft.. Több mint 3000... ...hektárnyi erdőséget pusztítottak el a lángok a középspanyolországi Zaragozától északra fekvő Zuerában. Pusztul... ...Ausztráliában a dingó kutyák távoltartására emelt 5334 kilométeres kerítés — a világ leghosszabb kerítése, így napjainkban már egyre kevésbé képes megvédeni a juhnyájakat és a marhacsordákat a vadkutyáktól. A dingók óriási károkat képesek okozni, amikor nem találnak maguknak elég élelmet. (MTI) A Hortobágyi... ...Nemzeti Park nyugati fogadójában kedden megnyílt az Európai Környezetvédelmi Tábor. A résztvevők elsősorban azt vizsgálják, hogyan működhet harmonikusan egymás mellett a védett terület és a szomszédságában lévő mezőgazdasági üzem. (MTI) A német... ...Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal felszólította az autógyárakat, hogy valós adatokat közöljenek az új személyautók üzemanyagfogyasztásáról. Kiderült, hogy a gyárak által fogyasztásként megadott adatok jelenleg egyáltalán nem reálisak, lényegesen kisebbek a ténylegesnél. (MTI) Elektroautók Párizs (MTI) — Franciaországban beköszöntött az elektromos autók korszaka: a nagy francia autógyárak prospektusaiban mostantól nem pusztán a dízel- és benzines autók tucatjaiból lehet válogatni, de mindhárom nagy márka kínál egy- egy elektromos változatot is, méghozzá megfizethető, 79 000-92 000 frank közötti árakon. A különböző típusok teljesítményei nem térnek el lényegesen egymástól: mindegyik nagyjából 80 kilométert tud megtenni egy- egy feltöltéssel, maximális sebessége 90 kilométer/óra, telepeik néhány óra alatt utántölthetőek, s (az akkumulátorbérléstől eltekintve) igen olcsó az üzemeltetésük, hiszen kilométerenként csak 0,07-0,08 franknak megfelelő áramot fogyasztanak: ez nagyjából olyan, mintha száz kilométert másfél liter benzinnel tennének meg, méghozzá városi forgalomban. Gólyahím pótmamák Osnabrück (MTI) — Két fészkét megosztó hímgólya sikerrel melengetett egy pingvintojást — közölték a szenzációs hírt a németországi Osnabrück állatkertjében. A rendhagyó módon ki- költött háromhetes pingvinfiókát cumisüvegből táplálják immár gondozói segítséggel halból készült folyékony táppal és vitaminokkal. A tojást a pingvinszülők kitaszították a fészkükül szolgáló üregből. A állatkert egyik őre, jól tudva a szabályt, hogy semmiképpen sem szabad ilyen esetben visszatenni a fészekbe, gondolt egyet és a kitaszított tojáskát az állatkert két hímgólyájának gondjaira bízta. A személyzet meglepetéssel tapasztalta, hogy a két gólya ha nem is anyai, de apai ösztönére hallgatva gondjaiba vette a tojást. Egy szabályszerű, tojóból és hímből álló gólyapár mintájára, a fogadott szülők 14 napon át felváltva melengették a tojást, amikor is a gondozók észrevették az első repedéseket a tojás falán. Akkor, biztos ami biztos, átszállították az állatkert keltetőjébe, ahol is a kis pingvin végül is a különleges indulás ellenére meglátta a napvilágot.
