Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-26 / 174. szám
1995. július 26., szerda CSUPA ÉRDEKES Az Ember Múzeuma Galíciában La Coruna (MTI Panoráma) — Galícia fővárosában, La Corunában nemrég megnyílt a Domus néven is ismert Az Ember Múzeuma. Elsősorban gyermekek és fiatalok számára mutatja be az emberi szervezet működését, méghozzá úgy, hogy kísérletek elvégzésére, közvetlen tapasztalatszerzésre ösztönzi a látogatókat, akik így játszva tanulnak. Az Ember Múzeumának jelszava: „Tilos nem hozzányúlni”. A múzeum emellett interaktív, tehát összefüggésbe hozza az egzakt tudományokat a humán területekkel és a művészeti alkotásokkal is. A japán Isozaki Arata által tervezett és épített múzeumot máris a XX. század legkiválóbb építészének legkitűnőbb műveként tartják számon. A múzeum különféle területekre osztja be az emberi szervezet működésével kapcsolatos információt: az emberi arc, az agy, a szív, az érzékszervek, a mozgásszervek, a táplálkozás. A tágas, világos, áttekinthető termekben már a szervek bemutatása is mestermű: a szív különböző kamráin például egy hatméteres modulon belül sétál végig a látogató. A mozgásszerveket bemutató terem egyik érdekessége a bicigliző csontváz, amely ugyanolyan ritmusban reprodukálja és mutatja be ugyanazokat a mozdulatokat, amelyeket a mellette, egy másik gépen pedálozó látogató végez. A különböző testrészeken található bőrfelületeket sokszorosan kinagyított fényképeken hasonlíthatjuk össze. Egy terhes anya kinagyított méhén belül közvetlenül tapasztalhatjuk a magzat mozgását. Különböző, nagyobb lombikokban koncentrált illatokat próbálhatunk meghatározni. Ha felállunk egy hatalmas mérlegre, annak másik részén megjelenik a testsúlyunk vízre, fehérjékre, zsírokra, cukorra és ásványi sókra lebontva. Ha belerúgunk egy labdába, a hozzá tartozó gép kiírja a rúgás erősségét és sebességét, mellé pedig a világ legnagyobbjainak eredményét. Az emberi arcot bemutató teremben szerepel Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményének 3x2 méteres másolata, amely 110 ország 10 062 polgárának képmásából áll össze. A reprodukált személyek neve és országa egy kom- púter segítségével egyenként azonosítható. Az Ember Múzeumának, más néven Domus-nak az építésze a japán Isozaki Arata, aki a jövő városának kialakításával foglalkozik. Épületei térképezésében két csoport különíthető el. Az egyik alapja a tiszta geometriai kocka, illetve a négyzet, a másikban a henger, a félhenger és a körív dominál. A Domus ez utóbbi csoportba sorolható. A múzeum egy sziklatömbre épült, közvetlenül az Atlanti-óceán partjára, ahonnan rózsaszín gránitból készült lépcső vezet fel a bejárathoz. A homlokzat is a tengerre néz, és alakja egy kifeszített vitorla képét idézi. A homlokzat 6600 szürke palalapból készült, melyet az eljárás bonyolultsága miatt mintegy 150 000 kézzel beszerelt csavar tart össze. A hátsó fal szabálytalanul megtört egyenesekből áll össze, körülbelül olyan, mintha egy spanyolfal lenne, amelynek szabálytalanságai az alapul szolgáló sziklatömb formájához illeszkednek, teljesen természetes benyomást keltve. Ahhoz, hogy az épület tökéletesen illeszkedjék a sziklatömbhöz, 31 500 tonna követ kellett elmozdítani. Az épülethez a palán és a grániton kívül 5 és fél ezer köbméter betont és 720 köbméter előregyártott elemet használtak fel. A belső falakat szintén szürke palakővel borították, a padozatot pedig rózsaszínű gránittal. Ez a két kőfajta nagyon jellemző egész Galíciára. Az építkezés másfél milliárd pezetába került. (A pezeta és a forint egy az egyben számítható át.) A hasznos felület 3300 négyzetméter, ebből maga a kiállítás 1500 négyzetmétert foglal el. Az épületben ezen kívül konferenciaterem, könyvtár, étterem, büfé és szuvenírbolt is található. Az Ember Múzeuma az egész világon egyedülálló. Többfelé vannak ugyan orvos- tudományi múzeumok — pl. a May Medical Museum Ro- chesterben (Minessota), illetve a washingtoni National Museum of American History orvostudományi része —, de ezek szinte kizárólag az emberi szervezetet megtámadó betegségekkel foglalkoznak. A párizsi Musée de THomme pedig tulajdonképpen néprajzi múzeum. A nemrég megnyílt, La Coruna-i Domus — modem felfogásával — forradalmasítja a klasszikus felfogást arról, hogy milyen is egy múzeum. Kétszáz éve írták a Marseillaise-t Strasbourg (MTI-Panoráma) — Július 14-e, a francia nemzeti ünnep az idén egyúttal a francia nemzeti himnusz, a Marseillaise születésének 200. évfordulója is volt. 1795. július 14-én nyilvánította a Konvent nemzeti himnusszá „a rajnai hadseregnek írt harci dalt”, a 32 éves tüzérkapitány, Claude-Joseph Rou- get de Lisle 1792-ben Strasbo- urgban komponált és először ott előadott dalát. A himnusszá előlépett dal születésének pillanatát örökíti meg Isidore Pilsnek (1813-1875) a strasbourgi városi múzeumban látható festménye: Frederic de Dietrich- nek, a város akkori polgármesterének szalonjában Rouget de Lisle teli torokkal énekli a lelkesítő harci dalt, miközben a polgármester felesége spinéten kíséri őt. A dalt nyomtatásban és kéziratban sokszorosították és az gyorsan népszerű lett a francia katonazenekaroknál. A délfranciaországi Marseille-be csak két hónappal később jutott el, kerülőúton, egy katonai egység révén. A nagy kikötővárosból egy önkéntesekből álló zászlóalj vitte magával Párizsba, ahol 1972. július 30- án énekelték először. Rouget de Lisle — akit a polgármester bízott meg a dal komponálásával — minden fáradozása ellenére sem volt képes több sikeres darabot írni. írt ugyan néhány színpadi művet, de azok gyorsan feledésbe merültek. Égyetlen remekművéért alig kapott köszönetét, kitüntetést, vagy pénzjutalmat egyáltalán nem. „Már csak egy revolvergolyó van hátra a számomra, de azt sem tudnám kifizetni” — mondotta állítólag elkeseredésében egy barátjának. Rouget de Lisle 76 éves korában, 1836-ban hunyt el Cho- isy-le-Roi-ban. Halálhírét mí- nuszos hírben közölték a lapok. Az ,Allons enfants de la patrie” azonban mindmáig él és lelkesíti a franciákat — akárcsak az idei július 14-én. A százhetvenedik Anna-bál Füreden Budapest (MTI-Press) — Ba- latonfüredről — különösebb agytoma nélkül is — számtalan nevezetesség jut az ember eszébe. Hiszen ki ne tudná, hogy a balatoni fürdőkultúra „őshazájában” költők, politikusok, írók, tudósok tucatjai töltöttek el évtizedeken keresztül hangulatos nyarakat, hogy Jókai villája ma újra látogatott emlékmúzeum, hogy az itt megfordult híres vendégek közül jó néhányan emlékfát ültettek a Szívkórház körüli parkba... Egy esemény azonban kilóg ebből a sorból, kikezdhetetlen, átértékelhetetlen hagyományként, a füredi Anna-bál, amit idén július végén immár 170. alkalommal rendeznek meg. Ez a látványos összejövetel kezdettől fogva túlmutatott egy helyi társasági rendezvényen, a Szentgyörgyi Horváth család házi mulatságán. A krónikás szerint az Anna bálokon gyakran megjelent Jókai, Vörösmarty, Vas Gereben, Klaphirdetés ________________ ka György tábornok, Blaha Lujza, s e században már egyre többen külföldről is látogatják az idegenforgalmi eseményként is számontartott bált. Az elsőt 1825. július 26-án tartották. A kor szokásainak megfelelően az eladósorba került, 22 éves Anna Krisztina tiszteletére. A feljegyzések arról sem feledkeznek meg, hogy rögzítsék; egy fiatal huszártiszt még a bál éjszakáján megkérte Szentgyörgyi Horváth uramtól leánya kezét. Nyilván nem ez volt az utolsó alkalom, amikor szerelmek szövődtek, házasságok köttettek a füredi Anna-bál nyomán, de a későbbiek során ez a „lánykínáló” szerep egy kissé háttérbe szorult. Mindenesetre az elsőség és a napjainkig megmaradt különleges hírnév akkor is megmaradt, amikor az ország több helyén elkezdtek Anna-bálokat rendezni; Budán, Párádon, Pöstyénben, vagy éppen Bécsben. A több mint másfél évszázad politikai változásai és a múló évek természetesen befolyásolták a közönség összetételét, jó néhány külsőséget azonban tovább éltetett a hagyomány. Garay János szerint „a csárdás lett az Anna-bálok tüntető magyar tánca...”, amit nyitótáncként felváltott a palotás, majd a Huszka Jenő komponálta Anna-báli keringőA hölgyeknél íratlan szabályként kötelező az estélyi ruha, a férfiaknál a frakk, vagy a szmoking. S ez még akkor is így dukált, ha valaki egész évben csak erre az egy éjszakára vette ki a szekrényből, vagy a kölcsönzőből az alkalmi ruhát. Hagyománnyá vált az ifjú hölgyek közötti versengés is. A mindenkori szervezők egyik legnagyobb gondja, hogy megakadályozzák, a rokonság vagy a gáláns „udvartartás” megvásárolhassa az Anna-bál szépe, vagyis a bálkirálynői címet. Amivel ugyan nem jár semmilyen modellszerződés, külföldi utazás, „csak” Eris aranyalmája, s az a tudat, hogy a bál másnapján az udvarhölgyek társaságában díszes hintón mutatkozhat be a győztes a füredi közönségnek. Az eddigi bálkirálynők döntő többsége itthoni lányaink közül került ki, de vitték már az aranyalmát az NSZK-ba, Svédországba, az USÁ-ba is. Az elmúlt 170 évben sokan és sokszor írtak a füredi Anna- bálról. A tudósítók egy része fanyalgott, mások a kulisszák mögött kerestek feltupírozható botrányokat, de a megjelent írások többsége kiállt a szép és hangulatos hagyomány továbbélése mellett. Olyan társasági eseményként fogva fel a füredi Anna-bált, ami soha nem akart világraszóló attrakcióvá válni, de mindig egy kicsit több volt két-háromszáz ember egy éjszakára szóló szórakozásánál. Kánikula!!! Hutchinson (USA, Kansas): A jószágnak is hűsöl- ni kell Pessac (Franciaország): Talán a nagy meleg tette ilyen engedékennyé a vízilovat is AP-felvételek Boston (USA, Massachusetts): Hűsítő szökőkút Houston (USA, Texas): Van, akinek egy ventilátor jelenti a légkondicionálást... ...a fele később. A WESTEL 900 nagysikerű akciója tovább folytatódik. Ha mobiltelefont vásárol WESTEL 900 GSM kártyával, vagy kártyát külön - akkor az árnak CSAK A FELÉT KELL KIFIZETNIE. És máris telefonálhat! A fennmaradó összeget később is kifizetheti, részletekben. Hogy a rendkívüli kedvezményt igénybe vehesse, kapcsolódjon be most, és B FIZESSE AZ ÁR FELÉT KÉSŐBBI WESTEL 900 GSM mintabolt: NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60. tel.: 42/314-432, 30/431-900 Információ: 265-9090, 30/30-30-30 • Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák) vi / ' i: a /<: c? / .
