Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-26 / 174. szám

KULTÚRA 1995. július 26., szerda 12 Kelet-Magyarország Isaac Stern 7S éves Budapest (MTI) — Nem minden irónia nélkül szo­kott beszélni arról, hogy időnként közvetlen kapcso­latot létesít régen elhunyt zeneszerzőkkel. Ma reggel Mendelssohnnal beszéltem, s ő azt mondta nekem, hogy kompozícióinak ütemei nem mindig világosak és következetesek — jelentet­te ki a New York-i Carne­gie Hallban tartott idei mes­terkurzusán, hogy ily mó­don késztesse növendékeit az önálló döntéshozatalra. A július 21-én, pénteken 75. életévét betöltő világhí­rű hegedűművészről, Stem ma is fáradhatatlan mind a tanári pulpituson, mind pe­dig a koncerttermekben. Nem tudom, hány órából áll Isaac Stem egy napja, csak azt tudjuk, hogy 24-nél töb­ből kell állnia — mondta barátjáról a világhírű kar­mester, Zubin Mehta. Amerikában Isaac Stem éppenúgy népszerű hős, mint Izraelben. Németor­szágban nem lép fel — mint zsidó ember, nem tudná el­viselni, hogy a holocaust hazájában tapsvihar kö­szöntse őt. Izrael háborúi alatt — nagy összegű kötbérfizetést is vállalva — egy sor hang­versenyt lemondott, hogy izraeli katonák előtt játsz­hasson. fíí í Ft «5 O f1C © f* A vállaji... ...római katolikus templom­ban július 29-én a Nemzet­közi Ifjúsági Zenei Tábor Fesztiválzenekara Verdi: Nabucco nyitányát, Beet- howen: D-dúr hegedűver­senyét és Dvorak: „Új vi­lág” -szinfóniáját mutatja be. (KM) A Nemzetközi... ...Bibliológiai Egyesület szervezésében kezdődött kutatói konferencia július 24-én, hétfőn Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. Az írásos kommunikációs rendszer változásai 1985 után a kö­zép-európai országokban címet viselő — francia nyelvű — tanácskozáson bolgár, cseh, francia, len­gyel, szlovák, valamint magyar könyvtudományi szakemberek vesznek részt. Kettöszázhúsz... ...évvel ezelőtt született Brunszvik Teréz gyermek­pedagógus, a magyarorszá­gi óvodaügy úttörője. Tevé­kenységének eredménye­képpen 1836-ban már ti­zennégy kisdedóvó intézet működött az országban. (KM) Katona Bálint, debreceni képzőművész Memento cí­mű munkája is megtekinthető a most megnyílt Blon- del Galériában (Hősök tere 7.). A tárlat augusztus 1-ig látogatható Amatőr felvétel Magyarosan Háztáji helyesírás Minya Károly A rádió nyelvművelő mű­sorai között van egy, ame­lyik észrevétlenül bújik meg a programban, s nyel­vészberkekben sem igen tartatik számon. Tegyük hozzá egy kis malíciával rögtön: nem csoda. A nyel­vészérvek című ötperces adás szerdánként a Bartók rádióban jelentkezik há­romnegyed hétkor. Né­hányszor már előfordult, hogy elhangzott egy-két képtelennek tűnő kijelen­tés, de ami az egyik alka­lommal a helyesírásról szólt, egyenesen döbbene­tét válthatott ki mindenki­ből. A műsor szerkesztője s egyben írásának felolvasója ugyanis nem keveset állí­tott, mint azt, hogy sok a helyesírás-tanítás az isko­lákban. íme az első ex cha- tedra kijelentés egy olyan valakitől, aki aligha állt va­laha katedra mögött, ellen­kező esetben nem mondana ilyet. No de haladjunk to­vább! A következő bombaszti­kus felfedezés úgy hang­zott, hogy nem kellene min­dig vesszőt tenni a hogy kö­tőszó elé, mert nem mindig tartunk ott szünetet. Most már csak úgy súgva említ­sük meg e kapcsán, hogy a helyesírás és a hangzó be­széd olyannyira két külön dolog, hogy egy szöveg fel­olvasásakor azt is mondhat­juk például egy Kazinczy- versenyre készülő diáknak, hogy akár a mondat végén, a pont után sem szükséges megállni, ha a gondolati ív így követeli a hangoztatást. S végül következzék a min­dent megkoronázó bölcses­ség: ha magunknak írunk, jegyzetelünk, nem fontos a magyar helyesírás szabá­lyai szerint eljárnunk, ha­nem eltérhetünk attól, sőt térjünk is el, és például a svájci népet írjuk magunk­nak nagy kezdőbetűvel a könnyebb értelmezés érde­kében. Világos kiálthatunk fel — legyen kétféle helye­sírásunk: egy akadémiai és egy háztáji. Véndiák-nap Szatmárnémetiben Képesek leszünk-e megváltoztatni környezetünket, irányítani sorsunkat? Elek György Szatmárnémeti — Immár negyedszer rendezte meg jú­lius közepén a szatmárnéme­ti Véndiák Szövetség a vén- diák-napot. A 438 éves Köl­csey Ferenc Líceum udvarán találkozhattak azok a véndi­ákok, akik a megye valame­lyik egykori szatmárnémeti magyar nyelvű középiskolá­jában végeztek. Talán sosem volt olyan fontos ez a találkozó, mint épp most, amikor a román törvényhozás elfogadta a tanügyi törvényt, amelynek egyik legfőbb célja a magyar és a kisebbségi nyel­vi iskolák megsemmisítése, gyors elsorvasztása. Ünnep és félelem Egy nap ünnep, egy nap vi­dámság és egy nap kétségbe­esés, félelem volt jelen a részt­vevők között. Ünnep és öröm volt újra találkozni az egykori iskolatársakkal, tanárokkal, akik közül sokat szétszórt az élet, de szomorú volt hallani, hogy csupán a tavalyi találko­zó óta hányán távoztak az élők sorából, hányán hagyták el új­ra szülőföldjüket. Es szomorú volt az elmúlt napokban újra és újra hallani, hogy a nemrég elfogadott tanügyi törvény mi­lyen súlyos veszélyt jelent nemzetünkre, oktatásunkra, is­koláinkra, nyelvünkre, kultú­A részt vevők egy csoportja Szatmárnémetiben ránkra és hagyományainkra. Nehéz lenne összeszámolni, hogy a 438 éves Kölcsey Fe­renc Líceumból hány diák bal­lagott el és lett hasznos tagjává a társadalomnak, lett hű szol­gája nemzeti kultúránknak, lelkes őrizője hagyománya­inknak és továbbvivője annak a fényes zászlónak, amit elő­deink tűztek ki elénk. Nyilatkozat Miután felvonultak az 50, a 40 és 20 éves találkozóra épp ak­kor összegyűlt osztályok, egy perc néma felállással adóztak a jelenlévők a közelmúltban elhunyt véndiákok emléke előtt. Református és római ka­tolikus egyházi szertartás sze­rint áldották meg a véndiákok és a cserkészcsapat zászlaját. Varga Attila parlamenti képviselő felolvasta tiltakozó nyilatkozatát a tanügyi tör­vény ellen, majd hangsúlyoz­ta: „A világ megmozdult éret­tünk, mi is meg kell mozdul­junk világunkért.” A politika behatolt az iskolák falai közé, az iskola hangja ki kell törjön a falak közül. Ligeti L. Zoltán nyugalma­zott tanár újra felhívta a diá­kok, a véndiákok és a magyar­ság figyelmét: hogy ha nem adják vissza iskoláinkat, nem Szabó Sándor felvétele törődhetünk bele sorsunkba: építkeznünk kell. Könnyes szemekkel Dr. Székely József, a Kölcsey Ferenc Líceum igazgatója könnyes szemekkel hozta nyilvánosságra, hogy figye­lembe véve a mai politikai helyzetet szigorúbbá válik ar­cunk: vajon jövőre találkozha­tunk-e? Képesek leszünk-e megváltoztatni környezetün­ket, irányítani sorsunkat? A későbbiekben szót kaptak a véndiákok, ünnepi műsort ad­tak a líceum jelenlegi diákjai és az Északi Színház művé­szei. A honfoglaló magyarok kincsei A Herman Ottó Múzeumban látható kiállítás méltó az 1100 éves múlt bemutatására Miskolc (MTI) — Egy hete a nagyközönség számára is megtekinthető Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum köz­ponti épületének három szintjén a honfoglaló magya­rok kincseit felvonultató reprezentatív kiállítás. E tárlat megnyitásával meg­kezdődött a milllecentenáriu- mi ünnepségek országos soro­zata. A kiállításon eddig még soha nem látott gazdagságban és értékben sorakoznak az 1100 évvel ezelőtt hazát fogla­ló és alapító magyarság Kár­pát-medencében fellelt tárgyi emlékei. „A magyar honfoglalás 895-1995” Alapítvány, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium Millecentenáris Emlékbizottsága, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj­Moszkva (MTI) — Fényes külsőségek közepette, az orosz politikai és társadalmi elit, valamint a filmvilág szá­mos híres személyisége je­lenlétében néhány napja kezdetét vette a XIX. Moszk­vai Filmfesztivál. Az első íz­ben elnöki rendelet alapján megszervezett seregszemlén 21 ország 22 filmjét mutat­ják be. A versenyen Katerina Evan- gelakon görög filmrendező Ja­guár című alkotásának és Ka- zimierz Kutz lengyel filmren­dező Az átváltoztatott című filmjének bemutatásával kez­dődött meg. A fesztivál szín­vonalát mutatja a tíztagú nem­zetközi zsűri össztétele is. Az elnök, a világhírű amerikai színész, Richard Gere mellett olyan neves sztárok ülnek töb­dú-Bihar, Heves, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye önkor­mányzatai és múzeumi szerve­zetei fogtak össze — a hon­foglalás korát kutató legneve­sebb régészek, múzeológusok irányításával —, hogy egy olyan reprezentatív kiállítást szervezzenek és rendezzenek, amely méltó 1100 éves múl­tunk bemutatására itthon és a nagyvilágban. A kiállítás ugyanis Miskolcon 1996. ja­nuár 31-éig tart nyitva, márci­us 15-étől Budapesten, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum kiállí­tó termeiben vendégeskedik, majd országos és nemzetközi vándorútra indul. A példátla­nul gazdag anyagot a hazai és külföldi múzeumok féltett kin­cseiből válogatták össze és ilyen összetételben még soha, sehol nem voltak láthatóak. A közvéleményben ma is élő ela­vult nézetek kiigazításával bek között, mint Tonino Gue- ra olasz forgatókönyvíró, Ma­ximilian Schell, Michele Pla­cido és Klaus Maria Brandau- er színészek, valamint Jirí Menzel cseh és Otar Joszeliani grúz filmrendezők, Ligyija Fe- doszejeva-Suskina, a Francia- országban élő neves orosz szí­nésznő és Aurelio de Laurenti- is olasz producer. A seregszemle megnyitóján, a Kreml közelében lévő Rosz- szija hangversenyteremben Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő üdvözölte a ver­seny résztvevőit és a többszáz meghívottat. A miniszterelnök nagyon fontos eseménynek minősítette a fesztivált Orosz­ország presztízse szempontjá­ból. Értékelése egybeesik a szer­vezők szándékával is, akik a Dosztojevszkijtől származó A szeretnék a kiállítás rendezői meggyőzni a látogatókat: a 895-ben, a Kárpát-medencébe érkező magyarság nem volt el­maradottabb, barbárabb Euró­pa más népeinél, hanem más kultúrkörből, más értékeket hozott magával. Lényeges a kiállítás időpontja is, hiszen a múlt század végi kutatások óta tudható, hogy a honfoglalás döntő mozzanata — az Árpád vezette fősereg bevonulása — 895-ben zajlott le. A múlt században csupán a millenniumi ünnepségek elő­készületeinek elhúzódása mi­att rendezték meg 1896-ban a megemlékezéseket. A kiállítás áttekintést ad a honfoglalás korának történetéről, elsősor­ban a régészeti emlékanyag segítségével, azt az időszakot mutatja be, amelyben őseink még őrizték keleti kultúráju­kat, hitvilágukat, vallási néze­szépség megmenti a világot, mondatot választották mottó­ul. A Csernomirgyin vezette szervező bizottság tagjai, köz­tük a legismertebb orosz film­rendezők, Nyikita Mihalkov, Gleb Panfilov és Szergej Szo- lovjov, úgy tervezik, hogy ezentúl évente tartanak film­fesztivált Moszkvában. Ko­moly és szakmailag kiváló fesztivált akarunk rendezni, amely a profikat gyűjti egybe — hangsúlyozta Szolovjov. A több 13 millió dollár álla­mi támogatással megrendezett XIX. filmfesztivál szervezői arra törekedtek, hogy vissza­hozzák a több évtizeddel ez­előtt, a sztálinista korszak el­múltával beköszöntött arany­időket, amikor is a világ min­den tájáról Moszkvába gyűlt a filmvilág színe-java egy-egy seregszemle kedvéért. teiket és művészetüket. A ré­gészek által feltárt sírok ezrei­ből, temetők százaiból és tele­pülések kiásott maradványai­ból napvilágra került gazdag leletanyag — arannyal, ezüst­tel kivert tárgyak, fegyverek, ékítmények és az ősök kétkezi munkájával készült ötletes eszközök — tanúskodnak a korabeli magyarság hitéről, harcairól, ünnepeiről, minden­napjairól. Itt láthatják először az ér­deklődők a honfoglaló ma­gyarság településeinek képét, mindennapi életének, élet­módjának ábrázolását. Ilyen, több mint háromezer kiállítási tárgyat felvonultató honfogla­láskori kiállítás eddig még nem volt Magyarországon és külföldön sem. A kiállítás te­rületi egységekre osztva tárja a látogató elé a színpompás anyagot. “ ~ ■ | m m mm Újságíró­I%dr S># mm Szolnok (MTI) — Újság­íróképzést indít diplomá­soknak ősztől Szolnokon a Kodolányi János Főiskola és a MTESZ Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szer­vezete. A négy féléves kép­zés résztvevői lehetnek le­endő reklámszakemberek, és vállalati intézményi szó­vivők is. A kultuszminisz­térium által jóváhagyott tanterv szerint a hallgatók többek között, társadalom- tudományi alapismereté­két, sajtoismereteket, sajtó- történetet, médiaetikát, mé­diajogot, retorikát, proto­koll- és illemtant tanulnak. Nagy hangsúlyt kap az ok­tatás során a magyar nyelv szabályainak és használatá­nak pontos elsajátítása. XIX. Moszkvai Filmfesztivál Huszonegy ország huszonkét filmjét mutatják be

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents