Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-25 / 173. szám

1995. július 25., kedd CSALÁD-OTTHON Porszívózzuk a talpalávalót! Az értékes szőnyeget inkább a falra akasszuk, mint a padlóra tegyük Nyíregyháza (KM) — Sző­nyegvásárláskor ifjú házasok­nak ajánlatos figyelni arra, hogy a különböző szőnyegfaj­ták a használat során nem egy­formán viselkednek. Ha a le­endő lakás stílusa, berendezé­se megengedi, legcélszerűbb színes, nem túl nagyméretű rongyszőnyegeket vásárolni; ezeket ugyanis könnyen ki le­het mosógépben mosni. Muta­tósak, de nehezen kezelhetőek a gyapjúszőnyegek. Ha folt esik rajtuk — különösen a nyers színűeken —, egyáltalán nem, esetleg nagy nehézségek árán lehet eltávolítani. A Pa­tyolatba beadott gyapjúsző­nyegek sosem lesznek olyan szépek, mint új állapotukban. Kézi csomózású, értékes sző­nyeget csak az vásároljon, aki meg tudja becsülni — ha vala­ki mégis nagyon vágyik rá, in­kább a falra tegye; falisző­nyegként ugyanis sokkal ki­sebb igénybevételnek lesz ki­téve. A gégecső eldugulhat Akármennyire vigyázunk is a szőnyegre, az utca pora, a fű­téskor keletkező gázok és az ételmorzsák előbb-utóbb be- piszkolják. A rendszeres sző­nyegápolás — az ellenkező hi­edelemmel szemben — meg­növeli a szőnyeg élettartamát. Az állandóan használt szobák­ban, valamint az előszobában gyakrabban, de legalábbis he­tente egyszer porszívózzuk ki a szőnyegeket, ne várjuk meg, míg meglátszik rajtuk a pi­szok. Ne tartsuk túlzásnak a gyakori porszívózást, így rit­kábban kell a szőnyegeket ki­mosni, tisztítóba adni, s laká­sunk mindig a tisztaság benyo­mását fogja kelteni. A porszívózás előtt kézzel szedjük fel az esetleg szőnyeg­re került tárgyakat, például gombokat, gombostűket, játé­kalkatrészeket, pénzdarabo­kat. Az apróbb tárgyaktól a porszívó gégecsöve eldugul­hat. A szívófejet lassan, egyenletes sávok szerint moz­gassuk a szőnyegen. Elvileg tíz-tizenkétszer kell végig­menni ugyanazon a felületen, gyakorlatilag azonban elég, ha mi magunk már tisztának lát­juk a szőnyeget. A lépcsősző­nyeg takarítását mindig a leg­alsó lépcsőfoknál kezdjük, hogy ne tapossuk bele a sző­nyegbe a piszkot. Ha a szőnye­get a lépcsőfokok tövében sár­garéz, vagy egyéb fémrúd fog­ja le, a rúd mögé — tisztítása előtt — csúsztassunk újság­papírt, hogy a fényezőszer ne ejtsen foltot a szőnyegen. A kiöntött folyadékot, ételmara­dékot, port, morzsát, a sző­nyegre tapadt apró szálakat és szöges bakancsokat a szőnye­gek szintén nem szeretik, lehe­tőleg kíméljük meg az ezekkel való találkozástól. A pénzérme A helyes szőnyegápoláshoz az is hozzátartozik, hogy évente egyszer átmossuk samponnal. A különösen igénybe vett ré­szeket természetesen gyakrab­ban is tisztíthatjuk ilyen mó­don, főleg, ha kisgyerek vagy kutya van a háznál. Ne várjunk a mosással addig, míg feltűnő­en piszkos lesz a szőnyeg! Ha szembeötlő sötét foltok mutat­koznak rajta, lehetséges, hogy már elkéstünk a tisztítással. A foltokat lehetőleg azonnal, a baleset után próbáljuk meg el­távolítani. Mindig a folt szélé­től a közepe felé haladva ke­zeljük. A tisztítószert gyengé­den nyomogassuk rá, de ne dörzsöljük és főleg ne súrol­juk! Vigyázzunk, hogy a sző­nyeg ne legyen a kelleténél vi­zesebb! A kiömlött folyadékra szórhatunk bőven sót, leg­alább egy óra hosszát hagyjuk rajta, utána porszívózzuk ki belőle. Szilárd szennyeződé­seket kés fokával szedjünk fel, de ügyeljünk, nehogy még jobban beledörzsöljük a sző­nyegbe! Hintöporos bőrápolás Ha a bútorlábak benyomódást hagytak a szőnyegen, próbál­juk meg samponozás előtt el­tüntetni ezeket a nyomokat. Talán segít, ha a benyomódott szálakat pénzérme élével dör­zsöljük meg, de ha ez nem elég, tegyünk a foltra egy dup­lán összehajtott nedves frottír ruhát, és közepesen forró va­salóval gőzöljük fel. Nagyméretű vagy padlósző­nyegekhez ajánlatos szőnyeg- tisztító gépet kölcsönözni. Ki­fizetődőbb, ha barátokkal, ro­konokkal fogunk össze, s a kölcsönzési idő alatt körbead­juk a gépet, majd a kölcsönzé­si díjat együtt álljuk. Mielőtt szőnyegtisztító gépet használ­nánk, alaposan porszívózzunk ki, de ne csak a szőnyeg szí­nét, hanem fonákát is. A mo­sószert próbáljuk ki egy olyan területen, ami kevésbé szem­betűnő — előfordulhat ugyan­is, hogy szőnyegünk nem szín­tartó. Ha szárazhab-tisztító- szert használunk, amely szára­dáskor kikristályosodik és „megeszi” a piszkot, nem kell megnedvesítenünk a szőnye­get, így nem fakul ki olyan könnyen a színe. Nedves sző­nyegre soha ne lépjünk rá, mert megmarad a nyoma! Ha mégis vissza kell pakolnunk a szőnyegre a bútorokat, mielőtt megszáradna, tegyünk minden bútorláb alá egy darabka fóli­át, úgy állítsuk vissza a helyé­re. A szőnyeg megszáradása után a fóliadarab eltávolítható. Száradás után porszívózzunk mégegyszer, hogy a hab és pi­szok minden maradéka csak­ugyan eltűnjön, s a szőnyeg szőre felegyenesedjen. A most divatos, béleletlen állatbőröket enyhe, langyos­mosóporos vízbe mártott ruhá­val töröljük át, lehetőleg úgy, hogy a bőrt ne áztassuk el. Alábélelt állatbőröket hintő­porral tisztíthatunk ki: a hintő­port néhány órán át hagyjuk rajta, majd sűrű szálú kefével távolítsuk el belőle. Három változat egy kendőre Budapest (MTI) — Egy ken­dő is elég ahhoz, hogy segítsé­gével többféle kánikula felső­részt alakítsunk ki, amit üdü­lés, strandolás során viselhe­tünk. Egy 135x140 cm nagy­ságú kelméből átlósan két 1,05 m hosszú és 40 cm széles fer­de csíkot szabunk ki (kész szé­lesség 20 cm). A ferde csíkokat összevarr­juk, hosszában félbehajtjuk — a színe legyen belül — és a széleket összegépeljük. Egy kb. 10 cm-es nyílást a kifordí­táshoz hagyjunk szabadon. A kendőt fordítsuk ki, végül a nyílást is varrjuk össze. Vise­lési módok: 1. A kendőt elöl középen csomóra kötjük, végeit hátul a nyakban megkötjük. 2. A kendőt a nyakba akasztjuk, elöl keresztezzük, majd a végeit hátul a derék tá­ján megkötjük. 3. A kendő vízszintesen ta­karja mellünket és hátunkat, oldalt a hónalj alatt kissé lej­jebb megkötjük csomóra, a vé­geit pedig felhozva a vállra, csomóra kötjük. Paprikalekvár sótlanul Mennyi­ségek Nyíregyháza (KM) — Ha vendégeket hívunk, sze­mélyenként negyed liter levessel, 15 dkg hússal, 5 dkg rizzsel ^nyersen), 15 dkg tésztával (nyersen) számoljunk. Egy üveg röviditalból 32, egy üveg borból vagy pezsgőből hat pohárnyi tölthető ki. Személyenként fél üveg bort számítsunk, 6 dl víz 6 kis csésze kávéhoz vagy teához elegendő. Nyíregyháza (KM) — A jól megmosott, megszárított és magházuktól megtisztított, hi­bátlan, húsos paradicsompap­rikákat húsdarálón átdaráljuk, és gyenge tűzön, gyakran ke- vergetve, sűrűre főzzük. Kis üvegekbe töltjük, leköt­jük és a víz forrásától számí­tott 15 percig gőzöljük. (Azért tegyük kis üvegekbe, mert fel­bontás után hamar romlik, de ha az üveget lekötve gőzöl­jük, tovább is eltartható.) A re­ceptet ételek ízesítésére, főleg sótlan diétában jól használhat­juk. Petrezselymet is tehetünk el sóban. A megmosott petre­zselymet apróra vágjuk, sóval elkeverjük, kis üvegekbe szo­rosan betömjük, a tetejére is sót hintünk, lekötjük és hűvös helyre rakjuk. Ehhez hasonló módon tartó­síthatunk zellerzöldet és kap­rot. A megbízható ehető kerti vagy erdei gombák bármelyi­kéből, esetleg többféléből ve­gyesen is készíthetünk gomba­port. A megtisztított, megmo­sott gombát vékony szeletekre vágjuk, a napon, vagy a sütő­ben csontkeményre szárítjuk (száríthatjuk cérnára fűzve is), mozsárban megtörjük és csa­varos fedelű üvegekbe tesz­szük. Ebből a gombaporból személyenként egy kávéska­nálnyit számítva mártást ké­szíthetünk, vagy levest, pecse­nyelét ízesíthetünk vele. Ételízesítőt készíthetünk magunk is: egyenlő mennyisé­gű sárgarépát, petrezselyem­gyökeret, zellert, karalábét és vöröshagymát jól megmosva, megtisztítva apróra vágunk, kevés vízben puhára párolunk, majd ledaráljuk, vagy össze- turmixoljuk. Minden kiló zöldségpéphez 10 dkg sót ke­verünk. A pépet néhány percig forraljuk, majd kisebb üvegek­be töltjük, szorosan lekötjük és 20-25 percig gőzöljük. Szép példa Vaján láttuk ezt a szép példát, mely arra illuszt­ráció, hogyan lehet harmonikusan ötvözni a ha­gyományt a modernséggel, és miként lehet ezt még zöldbe is „ágyazni" Szőke Judit felvétele Röviden , Vyt- -/ -X -vs, ■* V,y >/**■ A ^ $ Nem tömíti... ...el a mosogató lefolyóját a zsír, ha az ezzel szennyezett lábasokba, serpenyőkbe mosogatószert öntünk, állni hagyjuk, majd utána öblít­jük ki. (KM) Nem fertőzi meg... ...a zsizsik a lisztet, rizsét, hüvelyeseket, ha egy-egy babérlevelet teszünk a zacs­kójukba. (KM) Bőr varrásához... ...használjunk rövidárubolt­ban kapható, speciális bőr­varrótűt, amely nem ron­csolja az anyagot. (KM) Teli... ...bevásárlószatyrot soha ne akasszunk a babakocsi fo­gantyújára, mert a kocsi könnyen felborulhat! (KM) Párna-,... ...paplankészítésnél kenjük be az angin belső oldalát vi­asszal, vagy kemény szap­pannal, hogy az anyagot a toll ne szúrhassa át. (KM) Ha a cipzár... ...nehezen jár, dörzsöljük be grafittal, vagy szappan­darabbal. (KM) Ne tartsunk... ...a fürdőszobában fémből készült szemetesvödröt, mert hamar megrozsdáso­dik. (KM) Függönyrojtot,... ...gyöngy vagy egyéb ráté- tes hímzést sohase porszí­vózzunk, mert a szívófej könnyen beszippanthatja a díszítéseket. (KM) A pincében... ...játszószobát rendezhe­tünk be, ha nem nedves. Ez a helyiség ideális például villany vasút-terepasztal, le- góváros számára — ekkor nem kell minden este szét­szedni. (KM) Intim sarok A dadogásról Dr. Figula Erika Nyíregyháza (KM) — „Van egy kétéves kisfiam. Másfél éves kora óta már majdnem folyékonyan be­szélt. Kb. egy hónapja ne­hezebben mondja ki a sza­vakat, olyan mintha dadog­na. Nagyon félek, mert a nagybátyám egész életében dadogott. Lehet, hogy tőle örökölte? Mit tegyek? Ki­hez fordulhatok segítsé­gért?" A dadogásnak az esetek többségében pszichés (lel­ki) okai vannak. így nem játszik benne szerepet az öröklődés, ettől nem kell tartania. A gyerek érzelmi állapo­ta szorosan összefügg a da­dogással. Leggyakrabban a szorongó, állandó izgalom­ban levő gyerekeknél for­dul elő. Vannak, akik csak akkor dadognak, ha izgatottak, vagy bizonyos személyhez beszélnek. Pl. egy kisfiú akkor kezdett dadogni, amikor újszülött testvérét hazahozták a kórházból. A gyerek dadogása rosszab­bodik, ha a mama ideges, az otthoni légkör feszült, s ha amit mond türelmetlenül hallgatják. Azoknál a gye­rekeknél többször jelentke­zik, akiket egész nap „be­széltetnek”, állandóan arra ösztökélik, hogy énekelje­nek, verset mondjanak má­sok előtt. 2-3 éves kor körül ko­moly munka a beszéd elsa­játítása. Kétéves kor után már hosszabb mondatokat próbálnak szerkeszteni. Többször nekikezdenek, többször megállnak, mert nem találják a megfelelő szót. Az anya, ha megunja és nem figyel oda, a gyer­meket ekkor kétszeres ku­darc éri: nem tudja jól kife­jezni magát és még a ma­mát sem tudta lekötni. Ilyenkor még fokozottab­ban kell odafigyelni a kis­gyerekre. Türelmesen meg kell várni, míg befejezi a mondatot, nem kell sürget­ni, helyette kimondani a szavakat, csak akkor, ha ő kéri a segítséget. S fontos, hogy soha ne mondjuk azt, hogy „Ne dadogj!”, mert ezzel még jobban felhívjuk rá a figyelmet. Asszonyom, ebben a kor­ban, melyben a gyereke van, ez a fajta dadogás még nem igényel különösebb beavatkozást, csak az t)n megértő odafigyelését. Ha ez a jelenség még később is fennáll, akkor keresse fel a városában működő nevelési tanácsadót, ahol az ott dol­gozó pszichológustól és lo­gopédustól segítséget kap­hat.

Next

/
Thumbnails
Contents