Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-25 / 173. szám

1995. július 25., kedd fO Keiet-Magyarorszag GAZDASÁG, HIRDETÉSEK VELUX tetőtéri ablakok most a legnagyobb árengedménnyel rendelhetők augusztus 31-ig. BRAMAC tetőcserepek akciós áron 5% engedménnyel. Díjtalan házhoz szállítás az ország területén. 5. Tel.: 06-88-457-065 | 06-60-396-049. 1 I Párna, nyáritakaró I akciós árakon. I (mosható műszál töltésű, ■ allergiásoknak is ajánlott) I ■ ÁGYNEMŰ-GARNITÚRA I nyári akciós áron. I Mintás és egyszínű 4 m széles I padlószőnyeg már 1800 Ft/m-től. I Vásárosnamény, Főtér l Lakástextil bolt | Nyírbátor, Szabadság tér 12. ^ I j Lakástextil bolt | Kisvárda, Szent L. u. 11 volt Anyák boltja, A Prodima Országos Direktmarketing Kft. vezérképviselőt keres működő rendszere mellett induló cégképviselői hálózat kiépítésére és vezetésére Szabolcs-Szatmár megyében. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — felsőfokú végzettség, — kiváló emberismeret —jó kapcsolatteremtő képesség. *9 Telefon: Kayser Péterné § (06-1)270-1245. 1 Tőkebefektetők és -igénylők jelent­kezését várjuk! Teljes körű ügyinté­zés rövid határidővel, pontosan, szakszerűen, jogi segédlettel. 2 Teljes diszkréció! j, „Biztos Profit” BT. § Tel.: 06-30/450-873,06-20/351-190. 5 KÚTFÚRÁS! 40,50, 63 mm-es PVC csőát­mérővel. Kis helyigénnyel, tiszán, gyorsan, pontos határidővel. Érd.: Gyuris László Nyíregyháza, Sósóti út 45/A. Tel.: 42/402-014. *151505/1H-25.10* poligrupo Vásároljon részletre évi átlag 4%-os többletköltséggel lakást, telket, irodát, gépjárművet, építkezhet, felújíthat stb. 36, 60 és 108 hónapos futamidő. 484 000 Ft—10 412 Ft/hó 847 000 Ft—10 532 Ft/hó 1 570 000 Ft—19 561 Ft/hó Biztosítások ás banki garancia védi Önt! Cégek és magánszemélyek egyaránt vásárolhatnak. Keresse irodánkat! Nyíregyháza, Iskola u. 6. Tel.: 42/310-518 Augusztus 1-től Úl CÍMÜNK: g Nyíregyháza, Szarvas u. 1—3. ;9 (volt pártház) VI/604. Tel.: 42/420-633/162 mell. | KOMéTA w&smwm ajánlata: — Műanyag csatornák (fehér— szürke színekben) — Műanyag hullámlemezek — PVC csövek nagy választékban. §, Nyíregyháza, I Debreceni út 116. | R.tel.: 06-60-355-926 5 A megyei rendőr­főkapitányság felvételre keres diplomás, katonaviselteket 30 éves korig. Előny a közgazdasági vagy pénzügyi végzettség. Jelentkezni lehet a 2 rendőr-főkapitányság 2 személyzeti osztályán | (Nyíregyháza, Bujtos u. 2.) 5 BETÖLTETLEN ÁLLÁSOK Kanadai cég 18—40 év közötti munkatársakat keres! 100%-os betanítás az alaptól a felsővezetésig, biztos munka, biztos jövő, mert a kereseti lehetőség tanulás alatt: 190 embert keresünk . HM i Tel.: 42/342-644.| ST1EBEL ELTRON Az emberközeli technika Egy klímaberendezés a jó közérzetért 0 különálló helyiségek egyedi, ill max. négy helyiség klimatizálása, 0 különösen csendes, 0 gyors hőmérséklet-szabályozás, 0 nagyon megbízható, 0 kedvező ár. ©im©frg® co-op KFT. 4400 Nyíregyháza, Tompa Mihály u. 12. Tel.: (42) 421-101, Fax: (42) 421-102. /•K Az exportnövelés: illúzió! Drasztikusan korlátozni kell(ene) az itthon is előállítható fogyasztási cikkek importját A mátészalkai MOM Vízméréstechnikai RT. vízórákat exportál Ukrajnába és Romániába Nábrádi Lajos felvétele dr. Kopátsy Sándor Budapest (MTI-Press) — A jelenlegi gazdaságpolitika hívei állandóan az exportnö­velés fontosságát hangsú­lyozzák. El akarják hitetni az országgal, hogy van erre lehetőség. Ezzel szemben a tények éppen azt támasztják alá, hogy az exportunk a jelenlegi gazdaságpolitika mellett nem növelhető. En­nek részben műszaki, rész­ben pénzügyi okai vannak. A magyar gazdaság műszaki tekintetben a rendszerváltás óta rohamosan leépül. Aligha kell valakinek is bizonygatni, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a műszaki feltételek sokkal rosszabbak ma, mint a rendszerváltás előtt voltak. A nagymértékű és egyre gyorsuló műszaki leépülés oka kettős. Először: a pénzügyi politika vezénylői évek óta egyre csökkentik az amortizá­ció, vagyis a műszaki színvo­naltartás költségeit. Ma nálunk az amortizáció tört része an­nak, amivel a világpiaci ver­senytársaink a műszaki szín­vonalukat tartják. Nem csak abszolút értelemben zsugoro­dik nálunk, hanem relatíve is. Addig, amíg a nyugati vállala­tok az ipar és mezőgazdaság átlagában az eszközeik pótlási költségének 8-10 százalékát számolhatják el a költségeik között, és képződik ezzel pénzügyi forrásuk arra, hogy lépést tartsanak a technikai fejlődéssel, nálunk ez ma már alig 1,5 százalék. Fejlesztés nélkül Nemrégen számoltuk ki egy nagy, exportját illetően az élenjárók közé tartozó válla­latnál a mérlegben szereplő és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő amortizáció közötti különbséget. Az amortizáció alapjának a nyugati értékbecs­lő cég által drága pénzért el­végzett értékelést használtuk, csak azt minden nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bruttósítottuk és a cikkcsopor­toknak megfelelő termelői árindexekkel valorizáltuk. Ki­derült, hogy az adózási előírá­sok alapján a mérlegben sze­replő amortizációnak ötszörö­se lenne a reális, vagyis az, amit a nyugati versenytársak számolnak. Hogyan képzelhe­tő, hogy egy annak idején kor­szerű vállalat ilyen pénzügyi feltételek mellett a világpia­con versenyképes tud marad­ni? Nincs olyan ország, ame­lyikben a nálunk alkalmazott amortizációs forrásképzési rendszer ne tenné tönkre né­hány éven belül az exportot! Ez jó arra, hogy a mindenkori pénzügyminiszter helyzetét pillanatnyilag javítsa, de egyúttal a gazdaság nemzetkö­zi versenyképességét tovább és egyre gyorsuló ütemben rontja. Semmi alapja nincs tehát annak, hogy a műszaki állapo­tok alakulását tekintve az ex­port növekedésében bízhas­sunk! Külön érdemes a mező- gazdaságról is szólni, hiszen ez az egyik fő exportágaza­tunk. A mezőgazdasági ex­portnak nemcsak az Európai Unió kvótákon alapuló admi­nisztratív korlátozásaival kell megbirkóznia, hanem azoknak a mienkénél sokszorta na­gyobb agrártámogatásával is. Amíg a magyar mezőgazdaság műszaki állapota egyre re­ménytelenebbé válik, Nyuga­ton nemcsak tartani képes a műszaki szintjét, hanem gyor­san fejleszteni is tudják. Van miből. És még egy, idevágó gondolat: minél hosszabb táv­ra nézünk, annál nagyobb veszteség és lemaradás szár­mazik abból is, hogy kutatásra és fejlesztésre egyre kevesebb jut. Tört része annak, ami a versenytársaknak. A mi kuta­tóink vagy külföldre menekül­nek, vagy állás nélkül marad­nak és kénytelenek ambícióik­kal szögesen ellenkező vállal­kozásokkal próbálkozni. A tőke nem ide jön Másodszor: az exportlemara­dás alapvető oka az is, hogy a tőke nem ide jön, hanem innen menekül. A kormányzat ebben a tekintetben is az ellenkezőjét próbálja bizonyítani annak, ami a valóságban történik. Ar­ról beszél, hogy mennyi tőke jött az országba, a rendszer- váltás óta. Ez tény, de három megjegyzés nélkül félrevezet: a) A tőke többsége nem azért jött ide, mert itt a műkö­dése hatékonyabb, mint ott, ahonnan jött, hanem azért, mert igen olcsón piacokat tu­dott venni. Ezáltal olyan mo­nopolpozíciókhoz juthatott, amire a nyugati demokráciák­ban nem lehet reménye és azért, mert abban bízott, hogy innen tovább léphet kelet felé. Aki ismeri a magyar gazdaság jelen viszonyait és a nálunk működő tőkét, az tisztán látja, hogy milyen szándékkal és miért jött be akkora nyugati tőke. Csak azt kell megnézni: a bejött tőke miért vásárolt meg kereskedelmi láncokat és szinte teljes iparágakat és mi­ért akar részt venni a szolgál­tatások privatizációjában? Ezt a veszélyt szinte min­den ország jobban felismerte, mint mi. Elég arra hivatkozni, hogy Dél-Koreában mindmáig törvény tiltja azt, hogy bár­mely vállalatnál a külföldi tő­ke részesedése meghaladja a 15 százalékot! b) A hozzánk jött tőkével szemben áll a tőlünk elvándo­rolt tőke. Hazánkból az elmúlt hat év során legalább 7 milli­árd dollár tőke vándorolt ki. Azért használom a „vándorolt ki” kifejezést, mert nem kül­földi tőkekihelyezésekről van szó, hanem tőkekimenekítés­ről. Nem azért ment ki, hogy külföldön működjön, hanem azért, mert ott érezte magát na­gyobb biztonságban. Ehhez még azt is hozzá lehet tenni, hogy a bejött tőke jövedelmé­nek jelentős hányada is kiván­dorolt. A tőkekivándorlás je­lentős része esetén az export­őrök és importőrök azt az utat választották, hogy az exportot alul-, az importot felülárazták és az árkülönbözetet külföldön vették fel. A tőkekiáramlás ilyen formája ellen pedig nem lehet védekezni. Ebből fakad az is, hogy a fizetési mérlegek­nek a realitása szinte minde­nütt az egész világon meg­szűnt. Különösen ellenőrizhe­tetlen a vegyes vállalatok ilyen manipulációja. — Pár éve egy kongresszusi bizottság állapította meg, hogy az Egyesült Államokban évi közel 150 milliárd dollárt visz­nek külföldre a nemzetközi vállalatok! — A latin-amerikai orszá­gok mindegyikében igen je­lentős volt a külföldi eladóso­dással szemben a kimenekülő tőke nagysága. Sok évben az utóbbi volt a nagyobb. Mit szabad importálni? — Különböző szaklapokban sok tízmilliárd dollárra becsü­lik a szovjet utódállamokból kimenekülő tőkét. Inkább ék­szerekre költik, luxus ingatla­nokba fektetik a tőkét, mint­sem otthon befektessék. Nem ismerek olyan orszá­got, amelyikben az eladóso- dássl párhuzamosan nem lett volna nagyon jelentős tőkeki­menekülés. A tapasztalatok szerint, ahol az IMF és a Vi­lágbank támogatja a külföldi hitelek felvételét, onnan me­nekül a tőke. Mi lennénk a ki­vétel? A jelek nem azt mutat­ják. c) Az országból sok milli­árd dollár ment ki egyrészt a hazai szellemi tőke kivándor­lása formájában, másrészt a külföldi szellemi tőke megfi­zetése címén. Eközben gyor­sul a legjobb tudósok és szak­emberek külföldi tartózkodá­sa, végleges kitelepülése. — Már minden bizonnyal egymilliárd dollárnál jóval többet fizettünk ki külföldi cé­geknek auditálásra, szakértés­re, vagyonbecslésre. (A meg­bízható számokat azért nem lehet tudni, mert az illetékesek ezen a téren kényesen titoktar­tók!) Valutában fizettünk olyan munkákért, amit döntően nem is a legjobb magyar szakembe­rekkel végeztettek el és ami­nek a szakmai értékét éppen a bennfentesek tartják alacsony­nak! Összegezve: Minden reálpo­litikának tehát arra kell épül­nie, hogy a jelenlegi gazdaság- politikai úton haladva az ex­port nem növelhető. Ezért a gyors fizetési mérlegjavítás csak úgy képzelhető el, ha drasztikus mértékben korlá­tozzuk az itthon is előállítható fogyasztási cikkek importját, mindenek előtt a luxuscikke­két. Az importliberalizálás je­lenlegi mértéke alapján szük­ségszerűen egyre , nagyobb lesz a hiány. eiiMáiü* Vaja Nagyközség Önkormány­zatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet megüresedett körzeti fogorvosi álláshely betöltésére. Pályázati feltételek: — pályázni magyar orvosi diplo­mával, vagy azzal egyenértékű honosítási diplomával rendelke­zőknek vagy pályakezdőknek le­het, — betölthető 1995. szeptember 1. napjától, — a pályázat benyújtási határ­ideje: 1995. augusztus 20. — bérezés megegyezés szerint, — a pályázathoz mellékelni kell az iskolai végzettséget igazoló okiratmásolatát és 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyít­ványt. A pályázatokat Vaja Nagyközség 2 polgármesterénél (Vaja, Damjanich 7 u. 71. sz.) kell benyújtani. j A. OPEL TIGRA MI IS VERSENYBEN VAGYUNK! De európai színvonalú szolgáltatásaink révén az élmezőnyben küzdünk az autóvásárlók bizalmáért. Ajánlataink: új és használt Opelek, teljes körű szerviz és alkatrészellátás, csúcsminőségű autókozmetika. __________________________________________OPEL-®­AZ IFJÚSÁGI ATLÉTIKA! EB HIVATALOS SZÁLLÍTÓJA CSŐSZ AUTÓCENTRUM Márkakereskedés, szerviz, autóshop, autókölcsönző 4625 Záhony, 4-es út mellett a 341. km-nöl Tel./Fax: 45/360-375,360-384 O uo

Next

/
Thumbnails
Contents