Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-24 / 172. szám
1995. július 24., hétfő HAZAI HOL-MI Segítséget várnak a rozstermelők Nyíregyháza (KM) — A megye egyik sajátos és az utóbbi években ellehetetlenült növénytermesztési kultúrája a rozs. Termesztési gondjainak megoldása érdekében a Földművelésügyi Miniszterhez fordult pénteki levelében a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Agrárkamara elnöke Lakatos András, országgyűlési képviselő. Tisztelt Miniszter úr! Mint Ön előtt is ismert — hiszen ezt már több ízben jeleztük —- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szántóterületéből mintegy 30 000 hektár az úgynevezett feltétlen rozstermő terület. Ennek hasznosítására, kultúrálla- potának megőrzése a múltban és jelenleg is csak két alternatíva lehetséges, az ugarolás vagy a rozs termesztéssel történő kényszerhasznosítás, műHIRDETÉS velésben tartás. A mezőgazda- sági termelők évek óta nem realizálnak jövedelmet a rozstermesztésben, e termék előállítása csak a termőterület megőrzését szolgálja jelentős termelői veszteségek árán. A termőterület az értékesítési problémák és a tetemes veszteségek miatt az 1986-90 években közel 30 000 hektáros átlagáról 1991-94 években átlagosan 25 000 hektárra csökkent, így a 10 000 hektár termőterület parlagon maradt. A lecsökkent termésmennyiség rendkívül erőfeszítések árán, önköltség alatti értékesítési árakon 1991-93-ban még értékesíthető volt. 1994. évben azonban mintegy 5000 tonna termés a termelők nyakán maradt. Az idei értékesítési kilátások minden eddiginél ka- tasztrófálisabbak. A jelenlegi feltételek alapján a termés mintegy 50 százalékának hasznosítására nyílik lehetőség saját felhasználás és értékesítés révén. A forgalmazók a megvásárolt áruért 5000-5500 Ft/tonna + áfa árat hajlandók fizetni. A külpiaci elhelyezés esélyét csökkenti, hogy a rozs export- támogatásban nem részesül. Várhatóan e vonatkozásban nen jelent érdemi változást a pótköltségvetés elfogadása után rendelkezésre álló többlet exporttámogatási forrás sem, a hozzájutás bizonytalansága és időszerűsége miatt. A jelenlegi feltételek szerint közel 30 000 tonna áru piaci elhelyezése kilátástalan. Ez a helyzet nagyszámú termelőt sodor a gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülésbe a nyírségi térségben, ahol a termelés csaknem egésze koncentrálódik. Gyors és hatékony intézkedést elkerülhetetlennek tartunk, mert ennek hiányában a gazdasági gondokon túl jelentős társadalmi feszültségre, demonstrációra is számítani lehet. Kérem Miniszter Urat, hogy a kialakult helyzetre tekintettel az 1993. évi VI. trv. 22. paragrafus a. pontja illetve a 23. paragrafus alapján soron kívül kezdeményezzen intervenciós beavatkozást a rozs értékesítése érdekében. Javaslatom szerint a kívánatos eredményt az hozná meg, ha a jelzett termékfelesleg állami felvásárlására kerülne sor úgy, hogy az alkalmazott fel- vásárlási ár a termelés önköltsége 6800 forint/tonna körül alakuljon. A fentiek alapján kérem gyors, hatékony intézkedését. Ráadásul hétig jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1996/VII. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír mos* tantól két héten keresztül kapható. Hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? Es* Mert az egyéves futamidejű értékpapír megemelt évi 29,5%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. Es* Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. ß" Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. Es* Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) Es* Mert - mint az alábbi listából kiderül sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1996/VII.) 1995. július 17-28-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1995. július 17-21. között 99%, 1995. július 24-28. között 99,5%. A kamatozás kezdő időpontja: 1995. augusztus 2. Évi kamata 29,5%. További aktuális információk: 266-6044 A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt 1051 Bp.. Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt 4401 Nyíregyháza, Rákóczi u. 1., Fehérgyarmat Kisvárda. Mátészalka, Nyírbátor, Vásárosnamény, Tiszavasvári, • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • Inter-Európa Bank Rt. 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Lk Inni ad a Vár-Víz Kisvárda (V. P.) — Hosszú hónapok bizonytalanságára tettek pontot Kisvárdán és a környező községekben az önkormányzatok, amikor összefogással megalakították a volt Sza- vicsav s az azt követő Keletvíz Rt. utódját, a Vár-Víz Kft.-t. Ez a kft. látja el azokat a szolgáltatásokat, amiket az előző szervezetek működtettek. A Vár-Víz Kft. ügyvezető igazgatója a Keletvíz Rt. volt üzemmérnökség vezetője, Ignéczi Zoltán lett. — Azzal, hogy ez a kft. megalakult, úgy érzem, munkatársaim s az egész volt üzemmérnökség munkáját ismerték el az alapító önkormányzatok — tájékoztat Ignéczi Zoltán. — Ez jóleső érzés, de ugyanakkor egy nagyobb felelősséget, elkötelezettséget s jobb munkát követel tőlünk, hogy ennek az elismerésnek még jobban meg tudjunk felelni. — Hogy mit várunk az önkormányzatoktól? A tulajdonosi szemlélet állandósulását, a felelősség átér- zését s még nagyobb érdeklődést tevékenységünk iránt. Kritikusabb, segítőkészebb észrevételt, jó együttműködést és eredményesebb gazdálkodást. O Mi változott július 1- jétől? — A fogyasztók szempontjából remélem semmi, mert a víznek folyamatosan és zavartalanul tovább kell folyni, s a keletkezett szennyvizet is ugyanúgy el kell vezetni. A fogyasztóink ugyanazokkal a kollégákkal fognak találkozni, mint eddig. Lényegében egy cégtáblacsere zajlott le, de szellemében azt hiszem, hogy mégis egy olyan változás fog bekövetkezni, amikor a tulajdonos önkormányzatok számon tudják és számon is akarják kérni a feladatellátást, a jobb és minőségibb munkát. Változatlanul 18 település és Kisvárda lakóit, mintegy 55 ezer ember ellátását biztosítjuk. A távolabbi jövőben talán még bővülhet is ellátási területünk. O Milyen árakkal fog dolgozni a Vár-Víz Kft.? — Az árkérdés hosszú idő óta sarkalatos kérdése szolgáltatásunknak. A törvény az önkormányzatokat ruházta fel az ármegállapítási joggal, de tudomásul kell venni, hogy az ármegállapítás az szigorú közgazdaságtan, matematika. A szolgáltatás költségeit a díjnak illik fedezni. A volt Keletvíz Rt.-nél alkalmazott 47 forintos vízár erre már fedezetet nem biztosított. A 26,60-as szennyvízár sem fedezte a költségeket. Ezeket az árakat még 1993-ban állapították meg, akkor, amikor még az állam 5 forint dotációt adott. Pedig már ekkor is 52 forint volt az önköltségi ára a vízszolgáltatásnak. — Ezek az árak köbméterenként értendők. A július 1-jétől alkalmazott áraink, a vízszolgáltatás esetén ÁFA nélkül 53,60 forint, mely az ÁFÁ-val együtt 60 forint. A szennyvízkibocsátóknak a díja ÁFÁ-val együtt 40 forint. A tényleges együttes használat esetén a díj 89,30 forint, ez ÁFA nélkül értendő. Együtt ez az összeg 100 forint köbméterenként. O Várható-e ez évben még áremelés? — Szándékaink szerint nem. De ez csak a mi szándékunk. Egy esetleges energiaáremelés esetén sajnos követnünk kell az árakat, amit át kell hárítanunk a fogyasztókra. Égett a szemét Fehérgyarmat (M. K.) — Július forró napjai bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy ismét kigyulladt a szeméttelep Fehérgyarmaton. Előfordult kisebb-na- gyobb tűz korábban is, s akkor sem úszta meg a település lakossága a szennyeződést, a füstöt. A szélcsendes nyári éjszakán órákra elárasztotta az égő szemét bűze a város nagyobb részét. A szeméttelepet az önkormányzat megbízásából a helyi FIKSZ Kft. kezeli. A lakosság által fizetett díj a szállítási költséget fedezi. A szeméttelepen a kezelés költségét már a kft. biztosítja. Evek óta törekvések vannak arra, hogy a mai követelményeknek megfelelően gyűjtsék össze, illetve semmisítsék meg a szemetet. Korszerű szemétfeldolgozó akkor lenne kifizetődő, ha legalább 60 ezer lakó szemétjével számolnának, így tehát a szatmári térség vagy több város is összefoghatna. A pénztelenség ennek is határt szab. Marad tehát, hogy helyileg találják meg a leghasznosabbnak tűnő megoldást. Fehérgyarmat jelenlegi szeméttelepe a város és a tunyogmatolcsi Szamos-szakasz közötti határrészben van. Ide szállítja a FIKSZ Kft. a szemetet. Ezt rétegesen terítik, egy tolólapos lánctalpas földréteggel fedi le a szemetet. Ezt nagy gyakorisággal a költségek miatt nem tudják elvégezni. Marad a szeméttelep rendeltetésszerű használata. Eszerint nem mehetne be csak a szállító személyzet. Erre kutyás őr felügyel. Sajnos nagyon sokszor nem lehet megakadályozni, hogy a létminimum alatt tengődök ne guberáljanak a szemétben. Bizonyára így fordulhatott elő a júliusi tűzeset is. Közel egynapi erőfeszítés nyomán sikerült eloltani a tüzet. Egy újbóli földréteg elhelyezéséhez nagy segítséget adott a helyi téglagyár és a MOL-kút építésénél közreműködő debreceni cég. Ugyanis a munkálatok során nagyon sok földet kitermelnek, s most nem lesz gond azzal, hol helyezzék el az itt kitermelt földet. A végleges megoldás érdekében nyugati cégekkel is történt egyeztetés. Kínálkozna egy olyan megoldás, mely fóliázná a szemetet egy négyhektáros területen. Mint dr. Nemes István Fehérgyarmat polgármestere elmondta, a nyugati vállalkozókkal helyszíni megbeszélést tartanak a közeljövőben, s ajánlatot kémek a lehetőségek ismeretében. y £ I I
