Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-22 / 171. szám

1995• július 22., szombat Napkelet • A KM hét végi melléklete Családi döntés: munka A kanyarfúrót már ismerte, de a bekent telefonkagylón nem nevetett A munkahelyi tréfát mindenki szereti, főleg akkor, ha van munkahelye Balázs Attila felvétele Szerencsésnek vallhatja magát, aki ma ál­láshoz jut, különösen, még ha fiatal is az illető. Ok azok, akik életükben először lé­pik át az Életbe vezető munkahely kapu­ját. Az első benyomás, az első nap és hó­nap talán az egész jövőre meghatározó le­het. Zsófi a közgazdaságiban végzett. Mivel a továbbtanulásról lekésett, a család úgy döntött, dolgoznia kell. A szülei révén si­került is egy nagyobb kft.-nél adminisztrá­ciós beosztásba kerülni, munkaköréhez tartozott a könyveléstől a titkárnősködé- sig minden. — Borzasztóan izgultam, napokig nem tudtam aludni, elképzeltem, hogy mi lesz, ha én munkába állok. Anyukám segített, igyekezett tanácsokkal ellátni. Külön hang­súlyt helyezett az öltözködésre, a frizurá­ra, a sminkre. Csak mosolyogtam, ami­kor ilyeneket mondott: „Igyekezz termé­szetes lenni, nem visszahúzódó, de ne is hi­valkodó. A főnököd mindig tiszteld, de ne legyél alázatos, persze kihívó send” Is­merkedjek meg a kollégákkal, szerezzek magamnak barátnőket. Felhívta a figyel­memet a céghez érkező vendégek fogadá­sára, mivel tudta, hogy ez is a feladatom­hoz tartozik majd. Kioktatott, hogyan be­széljek velük, ültessem le, kínáljam meg őket kávéval. A reggeli induláskor kide­rült, anya idegesebb, mint én. Apám csak mosolygott és korholta: minek tömi ennyi hülyeséggel a fejemet, majd úgyis mindent elmondanak ott nekem. — Aztán, ahogy lenni szokott. A főnök egyik beosztottja körbehordozott, bemu­tatott mindenkinek. Bevallom, azt sem tud­tam, én ki vagyok, nemhogy annyi nevet megjegyezzek. Végre a párnázott ajtó is ki­nyílt, a főnök röviden elmondta, mi lesz a dolgom. Leültem a helyemre. Vártam. Be­kapcsoltam az asztali lámpát, kipróbáltam a telefont, a számítógépet. Bár itt volt né­mi kalamajka a gombokkal... Aztán minden kezdett kialakulni, a kö­vetkező napokon megismerte Zsófi a fel­adatait, fogadta a vendégeket, beiktatta a leveleket. Megtanult kávét főzni, igaz, egy­szer úgy teletömte a csodamasinát, hogy az elkezdett prüszkölni, köhögni, levetet­te magát az asztalról. Összeszaladt az egész iroda, s végül egyik férfi kollégájának si­került megzabolázni a megvadult gépet. Nagy kalandja mégis a WC-ajtóval esett meg. A folyosói illemhely zárja pont ak­kor mondta fel a szolgálatot, amikor ő volt bent. Először várt, később kénytelen volt dörömbölni, s nagyon szégyellte magát, mi­kor a karbantartó kiszabadította. Végül is egy hónap után elmondhatja: minden na­gyon tetszik, jól is érzi magát, csak egy­valamit képtelen fejben tartani: mikor, ki­nek van itt a főnöki Sándor már kevésbé ilyen szerencsés. Ő autószerelőnek tanult. Volt ugyan ígérete a mesterétől, de mégis utcára került a szak­munkásvizsga után. Nagyon bántotta az eset, a haverok szórták a pénzt, neki pe­dig alig jutott a diszkós beugróra, s néhány kólára. Hosszas keresgélés nyomán egy hir­detésre jelentkezett. Gépeket fognak össze­szerelni, száz forint órabért kap — fogad­ták. Elhatározta, megpróbálja. — Nem ment könnyen a beilleszkedés, szörnyű volt reggel korán kelni. Hétfőn rá­döbbenni, még milyen messze van a pén­tek. Szenvedtem, de nem csak a kötöttsé­gek miatt. Nem nagyon tetszett a munka sem, az izgalmas és változatos autószere­lés helyett egy gépies és szalagszerű mun­kafázist kellett elvégezni. Még álmomban is csavarokat húztam. Persze átestem a műhelyben divatos kito­lásokon is. Először bosszankodtam, később már nevettem egyes idétlenkedéseken. Hogy mik voltak ezek? Reszelőzsírokkal vagy kanyarfúrókkal már jöhettek, fel vol­tam készülve, de megfogtam a befestett ki­lincset, zsíros lett a fülem a bekent telefon- kagylótól. Különösen egyes idős szakik él­vezték nagyon a tréfájukat. A művezető ugyan szigorú arcot vágott a kitolások mi­att, de éreztem, ő sem elrontója a huncut­ságoknak... Goldinka, azaz aranyos Ha július, akkor Gyarmat, ha augusztus, akkor Belgium Ha munkáról van szó, mindenki a karnagyra szegezi a tekintetét A szerző felvétele Molnár Károly A nyíregyházi Arany János Gimnázium te­vékenységi körében jelentős szerepet kap az énekoktatás. Rinyuné Varga Judit ta­nárnő irányításával színvonalas énekkari munkát végeznek a nyolcosztályos, illetve az általános gimnázium lányai, fiai. Az éneklést, a zenetanulást sokan kifejezet­ten lányos foglalatosságnak tartják, holott ez nagy tévedés. Érdekes tendencia, hogy egyre több azon fiúknak a száma, akik úgy vélik, sok örömet jelenthet az énekkari munka, a szereplések. Ugyanis a megye- székhelyen is egyre többször hívják az „Arany”-osokat (így lehetne lefordítani a goldinka szót) egy-egy rendezvényen való közreműködésre. Az eseményeknek szám­talanszor színes, oldott színfoltja a felcsen­dülő énekhang. S bár eddig is szépen sorjáznak az ered­mények, soha sem lehetnek teljesen elége­dettek. A még látványosabb szereplés ér­dekében komoly áldozatot vállaltak a fia­talok és karnagyuk. Júliusban a fehérgyar­mati Bárdos Lajos ének-zene tagozatos ál­talános iskola adott otthont a nyíregyházi dalosoknak. Ha velük beszélget az ember, szavaik, stílusuk által válik még teljeseb­bé a róluk alkotott kép. — Az az igazság, hogy a legtöbben azért választottuk az Arany János Gimnáziumot, mert felsőfokú intézményekben kívánjuk a tanulást folytatni. A legfontosabb tehát, hogy jó bizonyítványunk legyen, s olyan tudás álljon mögötte, mely alkalmassá tesz például arra, hogy az ember bekerüljön a jogi egyetemre, vagy más magasabb közok­tatási intézménybe. Ezen túl, illetve ezzel együtt fontos az éneklés itt, s talán majd k máshol is. Most ez nekünk szórakozás, fel­üdülés, s kielégíti szereplési vágyunkat is. S mivel mód van arra is, hogy az éneke­lendő művek kiválasztásába is beleszól­junk, igazán magunkénak, sajátunkénak érezhetjük produkcióinkat. — Fehérgyarmatra azért jöttünk, hogy eddigi számainkat alaposan gyakoroljuk, s újakat is tanuljunk. Itt adott a csoportmun­kára a lehetőség, hiszen mindenhol van pi­anínó. Kiváló akusztikájú az aula, s van énekkari dobogó. Itt igazán úgy elhelyez­kedhettünk gyakorlásra is, hogy tisztán ér­vényesülhettek a szólisták, illetve egyes szó­lamok. Nagyon sokat próbáltunk, de ju­tott idő szórakozásra, játékra is. Minden­hol volt tévé, és kihasználhattuk a sporto­lási lehetőségeket is, így igazán nem unat­koztunk. Ezt tanúsíthatja a szülői munka­közösség velünk lé­vő tagja is. — Nagy sikere volt lányainknak a fehérgyarmati fiúk között is, vagy he­lyesebben az ő kö­rükben is. Ami igaz, az igaz, néha a rajongást kicsit túlzásba is vitték... Ez korántsem za­varta a munkát. Több musicalrész­letet begyakorol­tunk. Három szó­listánk közül egyi­kük már korábban érettségizett, de visszatért énekelni. Az életkort tekint­ve van különbség köztünk, de céljaink közösek, szükség van mindegyikünkre, s egymásra. Különösen most, amikor Belgiumba készülünk. A tanárnő a továbbiakban is elismerés­sel szólt a fiatalok teljesítményéről, hang­súlyozva: nincs abban semmi kivetnivaló, hogy könnyűzenei számokat is énekel a Goldinka. Semmi esetre sem zárják ki egy­mást a repertoár különböző stílusú elemei. A komolyzenei darabok és az egyházi ih­letésű kórusművek jól megférnek egymás­sal, gyakorta szerepelünk templomi kon­certen. A diákok nagy kedvvel énekelnek, különösebb sztárallűrök nélkül. A kis cé­lokért éppúgy lelkesíthetők a kórustagok, mint akár egy külföldi út előtt. A nyári fel­készülést követően Brugge közelében mu­tatkoznak majd be a belgiumi közönség előtt az Arany János iskola diákjai. 15 RITMUS Sikerlista Az eladott nagylemezek, kazetták, CD-k alapján állította össze az aláb­bi listát a Magyar Hanglemezgyártók Szövetsége: 1. Hungária: Ébredj fel Rockandrollia 2. Rednex: Sex Sc Violins 3. Horváth Charlie: Mindenki valakié 4. Michael Jackson: HiStory 5. Zorán: Majd egyszer 6. Horváth Charlie: Charlie 7. Take That: Nobody Else 8. Green Day: Dookie 9. L’art Pour Laár: Vastyúk is talál szeget 10. Republic: Disco 11. Alvajárók: De 12. Vanessa Mae: Violin Player 13. Filmzene (Magyarul): Oroszlánkirály 14. Carpe Diem: Lépj tovább 15. Faith No More: King For A Day, Feel For A Lifetime Egyre népszerűbb a Take That új le­meze KONCERT Rocktábor Az idén ismét megrendezik Tokaj vá­rosában amatőr együttesek számára a Rock gyermekei elnevezésű tábort. A mostani táborba 20 fiatal együttes kapott meghívást, hogy Szigeti Ferenc vezetésével, Takáts Tamás és Gidó- falvy Attila szaktanácsaival minél job­ban csiszolhassák technikai és ének­tudásukat. A tábor megnyitója július 23-án, vasárnap lesz, ám a nagykö­zönség számára csak július 28-án és 29-én lesz koncert a tokaji gimnázi­um udvarán 15 órától a hajnali órá­kig. Július 28-án a tábori résztvevői közül tíz együttes lép majd a színpad­ra, őket követi a Moby Dick, az Irigy Hónaljmirigy és a Sing-Sing. GONDOLKODÓ A múlt heti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Szemők Hajnal­ka (Nyíregyháza) és Losonczki Ro­land (Rakamaz). A Tapsi magazin mai feladványa: Válasszátok ki a középen tréfálkozó bohóc árnyékát! A megoldást levelezőlapon küldjé­tek be a szerkesztőségbe!

Next

/
Thumbnails
Contents