Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-22 / 171. szám
1995• JÚLIUS 22., SZOMBAT f¥ A bokortanyák festője A képzeletbeli Szabolcsi Galériában ott a helye Hanuszik Lászlónak Koroknál Gyula A városban viszonylag kevesen tudják merre van a Ferenctanya. Magam se tudtam, míg el nem mentem egy sírt megkeresni. Királytelken keresztül Cserkesz felé a vasúti síneket elhagyva talán száz méter után jobbra egy tábla jelzi. Úgy másfél kilométer után az út bal oldalán a kis temető alig tűnik fel, nem sok halott lakja. A jobb szélen az utolsó előtti sorban a drótkerítés mögött — itt ez így szokás — elvadult japán birs, aranyeső és gyalogfenyő szövevénye előtt a betonkereszten lévő kis márványtábla csak any- nyit közöl: Hanuszik László, élt 88 évet. A táblán még a következőt olvashatjuk: „Tudom, hogy az én Megváltóm él, utoljára az én porom felett megáll.” A sírkő előtt lentebb az eredeti szerény kis fakereszt, rajta egy álló formátumú fatábla. Erről az írást az idő már letörölte. Hanuszik Lászlót, ezt a különös embert tulajdonképpen Páll Géza fedezte fel, az akkori Néplap hasábjain már 1956. szeptember 16-án írt róla. író, költő, festő, saját .szavaival definiálva magát, mint egy be nap kapcsolt rádió. Ekkor Sulyánbokorban élt, festett és írogatott. A különböző lexikonok szerint 1888. január 7-én született a Nógrád megyei Miksin — ma Mi- kusovce —, a pár kilométerrel Losonctól délre fekvő kis faluban. Apja kántortanító volt, a gyerek Miskolcon járta a középiskolát. Grafikai tanulmányokat végzett, s két évig Nagybányán is tartózkodott. Réti István Hegedűs László néven említi, Tersánszky J. Jenő pedig Hegedűs Hanuszik névvel. Illusztrátorként működött az Athenaeum és Franklin kiadóknál, 1905 és 1910 között a budapesti színházaknak csaknem kizárólagos díszlettervezője volt. Az Országos Levéltár heraldikai festője- ként 1944-ig dolgozott. A Kiss féle Nagy anatómiai atlasz illusztrátoraként orvosok nemzedékeit tanította anatómiai ismeretekre. A Műcsarnokban és külföldön gyakran állított ki, amellett keresett táj- és portréfestőként is említik. Mint irodalmár, a Pesti Hírlapnak és az Egyetértésnek dolgozott. Önálló kötetei Tardy Bálint c. regény, s Nem mindenkinek c. verseskötet. Nyíregyházi tartózkodását csak egy helyen említi, de csak 1952- re korlátozva. Miután budapesti lakásukat szétbombázták, hihetőleg 1944-ben költözött Sulyán- bokorba, ahol elvált tanítónő lánya, Dórika — ahogy a helybeliek kedveskedve nevezték — a négyosztályos osztatlan iskolában álláshoz jutott, s ezzel egyúttal szolgálati lakást is kapott. A helybeliek mindkettőjüket szerették. „Jó ember volt. Rendes ember volt. Aranyos volt, szakálla volt” — a helyiek csak így tudták a festőművészt jellemezni. Ha lakodalomba hívták, egy képet vitt ajándékba. De szerették a Dórika tanító nénit is, ki buzgó evangélikus volt, mint az ottaniak. Vallásos előadásokat, színdarabokat szervezett, míg az apja szentképeket, Házi áldásokat festett. Ez is lehetett a baj, mert 1957-ben Dórikát áthelyezték a kisebb és katolikus Ferenctanyára. Páll Géza említett riportjából tudjuk, hogy Sulyán- bokorban még éltek irodalmi ambíciói, hogy ezek megmaradtak az új helyen is, nem lehet tudni. Festeni viszont tovább is festett, arról egy megfeszített Krisztus képe tanúskodik. Az is megtörtént, hogy Su- lyánbokorból jöttek utána, fessen egy Házi áldást. Ferenctanyán arra is emlékeznek, hogy pesti kiállításokra vitt fel képeket. Közel tucatnyi festmény maradt a két helyen utána. A sulyánbokori kápolna oltárképén kívül három festménye méltó a kiemelésre. Sz. Jánosék Házi áldásán a szöveg alatti kis vízfestményen a faház és fasora légies könnyedséggel, leheletfinoman van megoldva. Sz. M.-nénál található ugyancsak a Sulyánbokorban itteni ténykedésének talán a csúcsa: Taksás ház a Nádasbokorban. Egy széles földút két fasora — a baloldali öreg fűzek törzsei különösen szépen vannak megoldva —, közrefog egy félig árnyékban borított egyszerű kis skanzenba való házikót. A lombok uralkodó zöldjét mesterien ellensúlyozza egy kis rózsás felhő. Kimondottan impresszionista kép. Ferencbokorban ráma nélkül egy szép megfeszített Krisztus inkább akadémikus jellegű, de a műfajában őszinte, át- érzett festmény. A képzeletbeli Szabolcsi Galériában mindegyike a három közül méltán helyet foglalhat, és művészük nevét ismeretlensége ellenére méltó arra, hogy ne felejtsük. 32 évet töltött rejtetten közöttünk, sírja is a nyíri homokban domborul. Nyíregyházán a Széna téri evangélikus kápolna is őrzi egy oltárképét, egy keresztre feszített Krisztust a következőképp szignálva: Meghalt Angela után m. Hanuszik László 1953. okt. Benkőbokor kápolnájának Krisztusa ugyancsak az ő munkája. Véglegesen köztünk maradt. A Nádasbokor (olaj) A szerző felvétele Balázs Attila illusztrációja keztem volna a hegyek közé a székesfővárosból; Márton napján illemtudó ember módjára felvettem a bundát, hogy ne mondhassák rám Ungvárott, ágrólszakadt vagyok; Katalinkor piros lett az orrom a fagytól és soha se mulasztottam el kezemet összedörzsölni, és némely jóízű megjegyzést tenni az időre, amelynek már foga kezd lenni; András napján, mielőtt üzleti ténykedésembe kezdtem volna, felvetettem azt a kérdést, vajon hol, mit mutatott az öntött ólom; Mikuláskor célzást tettem, hogyha így marad az idő, kezdetét veheti a disznótor, a finom, jó orjalevessel; Luca napján azzal kedveskedtem a nőtleneknek, hogy valamely Luca székről látni fogja őt egy leány a karácsonyi misén; disznóölő Tamáskor hivatkoztam őseink szokásaira, akik az esztendő nagy ünnepeire ilyenkor előkészülnek, megemlékeztem Kis Dánielről, aki véleményem szerint a mi vidékünkön legjobban tudta vágni a kolbászba való húst, amikor a húsőrlő gépeket még nem ismerték, hanem két bárddal, fadeszkán verte ki a capistrángot Kis Dániel, legpontosabban tudta, mikor van elegendő fűszer és fokhagyma a nyers húsban, legjobban értette az oldalasok sózását, a sajtokba való húsok minőségét és a sódarok füstölését. S így Kis Dánielnek többet köszönhettem üzletem megkötésénél, mint akár az Új Honfoglalás hazafias hi- vatottságának, a Nemzeti Szarkofág című könyvkiadó vállalat kuláns havi részletfizetésének, a főhercegnő védnökségének, az életbiztosítás nagyszerű perspektíváinak, a jégkár borzalmainak... Soha nem dolgoztam ünnepnapon, sem vasárnapon, mert ilyenkor pihenni illik. Soha sem tévesztettem borkóstolásnál a homoki ízt a hegyi ízzel, nagy figyelemmel voltam a borok mésztartalmára, továbbá a borok harapásánál, nyelvvel való öblögetésénél, szájban való megforgatásánál a paraszti, uradalmi vagy papi eredetre. Némi fantáziával meg tudtam mondani, hogy az asztalra adott bor a hegynek napos, széltől mentes oldalán termett-e, vagy pedig az északkeleti részben, ahol nagy kárt okoznak a korai fagyok. Tudtam jeles hazai eledelek receptjeit, a töltött káposzta vagy a halászlé mesterét, találta bennem; pontosan megállapítottam a kakasnak életkorát, amelynek levesben főtt fejét szopogatva megjegyeztem, hogy mennyi haszontalan- sággal tetszelgő kukorékolással, nőstényeknek való illegető udvarlással, féltékeny verekedéssel töltötte volt idejét e szóban forgó állat, ahelyett gondolt volna elmúlásra, s így élete biztosítására. Pontosan tudtam históriai vitatkozások alkalmával, mikor volt a mohácsi vész, Eger ostroma, Rákóczi felkelése; hány esztendő telt el a vízözön vége óta, a zsidók egyiptomi kivonulása óta, a bizánci korszámítás szerint, a jeruzsálemi háromtemplom elpusztítása óta és a puskapor feltalálása óta, mikor uralkodott Aba Sámuel és miért nem uralkodott IV. Ferdinánd. Nem jöttem zavarba, ha a bolygók járásáról, a hold fényváltozásairól, a tél kezdetéről, a százesztendős jövendőmondó jóslatairól, az öreg gazda próféciáiról, a halászati tilalomról, a vadászok kezdetéről, a császármadár és fácán élvezhetőségéről, a pulykák hizlalásáról, a csíkleves divatjáról, a rák korszakáról, a marhahús mineműségéről és a toll- fosztás kezdetéről, a bor derüléséről és a zsidók kalendáriumáról, a bélyeg- és jogilletékekről és a gazdasági teendőkről került megbeszélés. Tudtam, mikor kell kinyitni a kamrák ablakait szellőztetés végett és mikor kell a réteken gondosan egyengetni a vakondtúrásokat; mikor nem szabad a szarvasmarhát többé kiereszteni az istállóból és mikor kell nyírni a juhokat. Ki a képviselője Berettyóújfalunak és hány kilométer egy német mérföld. Mikor van vásár Bácsalmáson és mikor kell pörköltet enni a füzesabonyi restaurációban. S így eléldegéltem csendeskén és jókedvvel, akármilyen szél fújt Magyarországon. 1921. Balázs Attila felvételei MÚZSA Kiss Benedek: Nyár Ülök a földön, s a Föld fölött is, a Föld alatt is úr. Szemem mint meggyfa, kikerekül, telik virággal, vérágas vággyal. Repülőgép szállt1 Meggymag repül. Jaj, magunk vagyunk üres világban, földiek, végtelenül! S vetélő nyár van. Sdrándi József: Ősök A szeretetet nem Krisztus találta ki. Ót is kitalálta valaki. Mindannyian egy Ismeretlen Isten ügyefogyott balekjai vagyunk. Jelenés jössz feszültség-fokozónak hadd cukrosodjék a hétlelkű fekete macska vére mire a fehér egér... no nem a történetnek nincs vége csak köztünk abbamarad
