Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-19 / 168. szám

KULTÚRA 1995. július 19., szerda Várostörténeti kincsek Budapest (MTI) — Az utóbbi tíz év gyűjtemény- gyarapításáról ad számot a Budapesti Történeti Múze­um fővárosi képtárában megnyílt kiállítás. Az új szerzeményeket három helyszínen — a Kiscelli Múzeum első emeletén ál­landó kiállításként, a Templomtérben és az Ora­tóriumban pedig időszaki kiállításként — mutatják be. Az Oratóriumban város­történeti vonatkozású mű­tárgyak és a grafikai gyűjte­mény néhány új lapja látha­tó. Különösen gazdag a szá­zadforduló, illetve a XX. század első évtizedeit idéző grafikai anyag Mihály Re­zső, Tichy Gyula, Jaschik Almos műveivel. Tizenhat művész rajzát őrzi a nagybányai Berger cukrászda asztallapja. A templomtérben az 1960 után készült műveket mu­tatják be. Az idősebb avant­gárd művészek közül Gyar- mathy Tihamér és Ve- szelszky Béla képei szere­pelnek. Az Iparterv nemze­dék mozgalmára emlékez­tet Konkoly Gyula, Lakner László és Tót Endre egy- egy műve. A 80-as évek stí­lustörekvéseit képviselik Bak Imre, Birkás Ákos, Me- locco Miklós, Barabás Márton és Filep Sándor munkái. A kiállításhoz készült ka­talógus — amelynek meg­jelenését a Nemzeti Kultu­rális Alap és a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Alapja is támogatta — is­merteti a gyűjtemény törté­netét, a gyűjtési koncepciót és az utóbbi tíz évben be­szerzett tárgyak teljes listá­ját. Ezekből természetesen csak válogatás látható a ki­állításon. A tárlat szeptem­ber 3-áig tekinthető meg. Több mint tíz éve nyílt meg Csengerben a Helytörté­neti Múzeum. A gyűjtemény az eltelt időben gazdag régészeti anyaggal gyarapodott. Felújított előteré­ben hazai és külföldi képzőművészek kapnak bemu­tatkozási lehetőséget. A belső termek egyikében a te­lepülés történetével ismerkedhetnek meg az érdeklő­dők, egy másikban néprajzi jellegű tárgyak, egy be­rendezett parasztszoba rekvizítumai idézik a csengeri polgárok őseinek dolgos hétköznapjait Elek Emil felvétele Cigány-magyar... ...képzési társaság alakult Salgótarjánban a TIT Nóg- rád Megyei Egyesületének égisze alatt. Az új képzési formáció elsősorban az is­kolázatlan cigányok számá­ra kínál majd többlépcsős oktatási lehetőséget. (MTI) A Kis Téka... ...Tábor a nagykállói Ha­rangodon július 20-án be­zárja kapuit, hogy azután átadhassa a helyét a startoló „nagy tékásoknak”. (KM) Kamarazenekari... ...hangversenyt rendeznek július 20-án 19.30-tól a má- riapócsi görög katolikus ba­zilikában. Közreműködik a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor kamarazenekara. Hangversenymester: Kos- tyál Kálmán. (KM) A nyelv csodabogarai Mizser Lajos A különös teljesítmények csúcstartóit a Guiness-féle Rekordok könyve tartja számon. Maga a nyelv is az ember sajátja, és csaknem minden nyelv képes kuriózumokra. Most ezek­ből lássunk kettőt! A szlovák nyelv nemigen kedveli a magánhangzókat, s így van olyan mondat, amelyben csak mással­hangzók vannak. Próbáljuk kimondani: Strc prst skrz krk! A jelentése: ujjat dugj a torokba. A finn nyelv még ezen is túltesz. Igaz, hogy a világ legdallamosabb nyelve, így nem spórol sem a magán- sem a mássalhangzókkal. Eddig azt hittük, hogy a walesi községnevek a leghosszabbak a világon, általában két-három táblán fémek el az állomásokon, íme a finn mondat, amely­hez képest az említett helynevek csecsemők: maaritelmallistyttaynty- ileskentelehtijatta- laimystyleksivahköista- misyydellisyydettömyy- demmyyksistansakaankö- pahan? Ezt még egy ősfinn sem tudná egyszuszra ki­mondani. Persze, a mai finn is . inkább mondatokban beszél. A fenti mondat je­lentése: A nőszemélyeknek azokról a sajátságairól van- e szó, hogy nem roppant könnyen enged-e kialakí­tani magáról egy véle­ményt? Az igaz, hogy eleink a túlzó nyelvújítók kigúnyolására — és nem finn hatásra — alkottak szószömyetegeket: pl. álomzavarászati-távugronc (a bolha helyett). Frisskóma edzőtábor Pócson Lovaglás, íjászat, táncház, sportolás egészítette ki a szakmai foglalkozásokat Laczkó Vladimír pantomimpróbát tart Balázs Attila felvétele Kállai János Máriapócs (KM) — A nyír­bátori művelődési központ szervezésében az idén is — július elején — egybehívták a színjátszás mesterségével ismerkedni vágyó diákok tá­borát Máriapócson. A helyszín, csakúgy mint a korábbi években, a pócsi álta­lános iskola volt; a résztvevők pedig — közel hatvanan — a középiskolások és a főiskolai hallgatók köréből verbuválód­tak. Az országos vonzáskörű rendezvény szakmai program­jai — szoros napirend szerint — az utcaszínházi tematika körében zajlottak. Buzogány Béla színművész, a bátori művelődési ház igaz­gatóhelyettese elmondta: a nemrég befejeződött tábor ak­tuális témaválasztásához hoz­zájárult, hogy befejező szaka­sza egybeesett a Nyírbátorban megrendezett nemzetközi ut- caszínáház eseményeivel. Bemutatkozhattak A pócsi felkészítés eredmé­nyességét maguk a diákok le­mérhették a Szárnyas Sárkány fesztiválon, hiszen a gyerekek Frisskóma, oktatóik pedig Ad Hökk társulati néven nyolc produkcióval mutatkoztak be. A tábor egyik fő szervezője, irányítója, „háziasszonya”, Vona Éva színművész, a mári- apócsi művelődési ház vezető­je tájékoztatta lapunkat az idei foglalkozások tartalmáról, módszereiről, céljáról. El­mondta: örvendetes, hogy a drámatagozatokat működtető középiskolák (mint pl. a nagy­kállói Korányi Frigyes Gim­názium, vagy az egyik debre- * ceni intézmény) leendő elsősei is jelentkeztek az egyhetes tanfolyamra. A délelőttökön a teátrumi palántákat színházi szakemberek vezették be — többek között — a maszkké­szítés és a smink tudományá­ba; voltak beszédórák, panto­mim- és mozgástréningek, tánctanulás, helyzetgyakorla­tok. A délutánok a próbák je­gyében szerveződtek — ter­mészetesen utcaszínházi stí­lusban. Olyan jelenetekre ké­szültek fel a gyerekek, melye­ket a már említett bátori sár­kánynapokon eljátszottak. O Most már, tudva az utca­színház fesztiválon learatott babérokról, szólhatunk a fel­készítők, a tábori tanárok szín­vonalas munkájáról. Kik fog­lalkoztak a gyerekekkel? — Kellemes, hozzáértő és gyerekszerető szakembereket sikerült toboroznunk. Szakmai színvonal A névsorolvasás helyett most csak néhányat említek meg közülük: Megyeri Zoltán, Za­lányi Gyula színművészek, vagy a kiváló Laczkó Vladimir pantomimművész, Nagy Ibo­lya maszkmester a debreceni Csokonai Színházból Emilio, a zongoratanár. Segítőként Jöt­tek főiskolai hallgatók. Úgy­hogy: ütőképes volt a csapat. O A speciális tematika — faggatom tovább Évát — nyil­vánvalóan speciális módszere­ket igényelt. Milyen etűdök, színpadi jelenetek tették konk­réttá az elméletben hallotta­kat? — A vándorkomédiások ideje a középkor volt; az utca­színházé (a farce műfajé) szintúgy. A stílusra, a korhan­gulatra, a korabeli szerzők jel­legzetes nyevezetére kellett ráállnunk. — Azok, akik szeptember­től drámatagozaton fognak ta­nulni, etűdökben tették próbá­ra a képességeiket. Lüszisztra- te, Faust és más drámarészle­teket próbálgattak, Shakespea- re-jeleneteket ízlelgettek. Igény van rá A Frisskóma társulatunk a be­fejező próbákat Nyírbátorban tartotta. A felkészítő tanárok a Szegény Jani című darabot (is­meretlen szerző műve) szintén nagy sikerrel játszották. O Eddig a pócsi tábor mun­kás hétköznapjairól beszélget­tünk. Milyen programokat kí­náltak még a résztvevőknek? — Lovaglás, íjászat, tánc­ház, sportolás... A máriapócsi Csöpp Színház szintén szóra­koztatta a táborozókat. Lehe­tett gitározni, zongorázni, fu­rulyázni, nagyokat beszélget­ni, ismerkedni, kapcsolatokat teremteni. így aztán gyorsan szállt az idő. Visszatekintve: úgy gondoljuk, megérte élet­ben tartani ezt a közösségi for­mációt. Szeretnénk jövőre is meghirdetni, mert igény bizto­san lesz majd rá. Az örökzöld Carmina Burana Carl Orff német zeneszerző szcenikus kantátának nevezte a művet Budapest (MTI-Press) — Carl Orff német zeneszerző száz esztendeje, 1895-ben született. Bár termékeny, hosszú, sike­rekben gazdag élet után, 1982- ben halt meg, mégis, ha neve szóba kerül — a szakembere­ken kívül — mindenkinek egyetlen műve, a Carmina Bu­rana jut eszébe. A komolyzenét különöseb­ben nem kedvelők lemeztárá­ból sem hiányzik ez az igazá­ból meghatározhatatlan műfa­Budapest (MTI) — Bob Gel- dof nem bánja, hogy meg­szervezte az 1985-ös Live Aid szuperkoncertet, noha ráment a házassága és tulaj­donképpen karrierje is. Az ír rockzenész ugyanakkor a napokban tartott sajtóértekez­letén kijelentette: igazából nem érdekli a nosztalgia. Az évek során megkeseredett Geldof így beszél: Életem egy szappanopera, nem tudom, ho­gyan alakul majd a jövőm... Ami a karrierje fölötti saj­nálkozást illeti, Geldofnak nincs igaza, hiszen együttese, az 1975-ben alakult Boom- town Rats nem hagyott igazán mély nyomot a pop és a rock világában. O maga 1994-ben fizetés­jú szerzemény, a Triomfi (Di­adalmenetek) című triptichon első része. A szerző maga „szcenikus kantátának” nevezi a művet, melyet elképzelése szerint pantomimikus színpadi játék egészíti ki, ennek megfelelően 1937-ben a Frankfurti Opera­házban mutatták be. A szövegkönyvet a XII­XIII. századból származó ván­dorprédikátorok és -diákok la­tin, középfelnémet és ófrancia nyelven írt Carmina Burana kódexe adta. Ez a versgyűjte­képtelen lett, bár a csődről a hírt többen kétkedéssel fogad­ták... Az viszont biztos, hogy a 10 évvel ezelőtt tartott interkonti­nentális koncert méltó folyta­tása volt a nagy hagyomá­nyoknak, a 1967-es Monterey - nek, az 1969-es Woodstock- nak. Geldofot a szervezésre a BBC-ben sugárzott film sar­kallta, amely drámai képeket mutatott be az éhező Etiópiá­ról. Ezeknél többet is nyújtott azzal, hogy éhező afrikai mil­liókon próbált segíteni. Me­gint másik kérdés, hogy a No- bel-békedíjra 1986-ban felter­jesztett Bob Geldofnak milyen érzés lehetett a második hellyel beérnie... Kilenc műholdon, több mint mény szinte kincsesbányája a középkori úgynevezett vagans költészet alkotásainak. A mű­vek nyelvezetükben és stílu­sukban messze elmaradnak a klasszikus latin színvonalától, de fiatalos lendületük és élet- szeretetük ereje egy igazi ko­molyzenei örökzöld megkom- ponálására ihlették a zseniális szerzőt. Amilyen egyszerű és kifeje­ző a szöveg, annyira kifejező a reá szabott zene is. Orff ki­használva a kibővített nagyze­nekart, különösen a nagy lét­100 országban 1 milliárdnál is több ember láthatta a tíz esz­tendővel ezelőtt Londonban és Philadelphiában egy időben tartott nagy bulit. A koncertekből 100 millió dollár folyt be, s az összeget a Band Aid alapítvány számára utalták át. A közreműködők hosszú listája helyett eléged­jünk meg azzal, hogy minden­ki fellépett, aki számított. Né- hányan a nagyágyúk közül: Ti­na Turner, Mick Jagger, Ken­ny Rogers, a Led Zeppelin, Prince, Bruce Springsteen, Huey Lewis és a News, a Poin­ter Sisters, Bryan Adams, Sting, U2 együttes. Volt egy dal, amelyet megtanult és éne­kelt az egész világ: az We Are The World (Mi vagyunk a vi­lág). számú ütőapparátus kínálta le­hetőségeket, igazi „összművé- szeti” alkotást hozott létre. Sa­ját szavaival: „amikor például régi szövegekre komponálok, úgy érzem, minden szempont­ból valósággal képviselnem kell azokat, és úgy interpretál­nom mindenfajta kifejezés- móddal, ami a színház saját­ja” Es valóban; zenéje hallatán magunk előtt látjuk a Bacchust éltető kocsmai társaságot, vagy a szerelemért epekedő if­jút. A részleg Budapest (MTI) — Got- hár Péter A részleg című filmje két versenyen kívüli díjat nyert Karlovy Vary- ban a nemzetközi filmfesz­tiválon. Az alkotás a Nemzetközi Filmklub Szövetség Don Quijote díját és az Ökume­nikus zsűri elismerő okle­velét kapta. A részleg a 26. Magyar Filmszemle fődí­jas munkája, amely a leg­jobb film rendezőjének já­ró elismerést és a külföldi kritikusok díját is elnyerte. Pacskovszky József Esti Koméi csodálatos utazása című filmje vesz részt a jú­lius 17-én kezdődött Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál versenyprog­ramjában. Bob Geldof nem nosztalgiázik A We Are The World című dalt megtanulta a világ

Next

/
Thumbnails
Contents