Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-18 / 167. szám

Kis Téka Tábor Kállai János Nagykálló (KM) — A ki­lencedik alkalommal egy­behívott Kis Téka Tábor a nagykállói Harangodon éli pihenéses, kikapcsolódá- sos és munkás hétköznapja­it. Amint a nomád sátoro- zók a meghirdetett prog­ramból jó előre tudhatták: az együttlét idején számta­lan lehetőség nyílik a kéz­műves mesterségekkel való ismerkedésre, a néptánc- és daltanulásra (ezt segítendő frappáns kis dalosfüzetet adtak ki a gondos házigaz­dák), a hagyományőrző metódusok elsajátítására. A Téka Népzenei Együt­tes tagjai (Lányi György, Havasréti Pál, Porteleki Zoltán. Vizeli Balázs, Tár­noki Beatrix) mindent meg­tesznek a foglalkozások tar­talmassá, színvonalassá té­teléért, csakúgy mint az ar­ra egyébként hivatott szak­mai irányítók, vezetők. Ok pediglen a következők: Bély Agnes, az agyagos, Tótit Péter, a bőrös, Tordai János, a fafaragó, Stock Ju­lianna, a gyöngyfűző, Ka­rácsony István, a hangszer- készítő, Blanár Katalin, a nemezelő, Karácsonyáé Molnár Erika, a nyári szo­kások ismertetője, Bakonyi Erika és Csatai László mint tánctanítók jeleskednek; a kenyérsütés mesterfogásai­ba pedig Gogh Zsolt vezeti be a kovászolni, dagasztani, kemencézni kívánókat. A nyitott, mindenki szá­mára fogadókész tábor na­pirendje tervezett, pontos időbeosztású, hozzátéve: mindenki szabadon választ­hat a kínálatból, és a távol­maradókat sem büntetik meg. A mai napon pl. — hasonlóan a többi program­sorhoz — délelőtt ének- és tánctanítás, agyagozás, fa­faragás, gyöngyfűzés, pün­kösdi királynéjárás; délután kereplőzés, kenyérsütés, nemezelés; este pedig ének­lés, táncház szerepel az „ét­lapon”. A tábor szervezői és mű­ködtetői gondoskodtak az egyéb szolgáltatásokról is. Az egyedül érkezett, általá­nos iskolás korú gyerekek felügyeletét megoldották, működik az állandó orvosi ügyelet; lehet vízibicilkiz- ni, csónakázni a tavon (úsz­ni, fürödni nem), lovagolni, pónifogatozni, stb. A Kis Téka Tábor július 20-i zárását követően kez­dődnek el a Nagy Téka ese­ményei. Sátorozók a harangod! fák alatt Balázs Attila felvétele Jubileumi... ...kiállítás nyílt Kétegyhá- zán, az Almássy-kastély Márványtermében a nem­zetközi érdeklődésre is szá­mot tartó képzőművészeti alkotótábor anyagából. A tárlaton azok mutatkoznak be egy-egy művükkel, akik a 15 éves kétegyházi, mű­vésztelepen legalább há­romszor megfordultak. (MTI) Magyar orvosok... ...érmei címmel nyílt kiállí­tás a hét végén a nyírbátori múzeumban. A „Medicina in nummis” 120 darabja hatvannégy művész alkotá­sa. A kilencvenhat érem­portré felöleli az egész ma­gyar orvostársadalmat a ko­rai legnevesebbektől a még ma is élő kiválóságokig. (KM) Hegedű-zongora... ...szonátaestre várják az ér­deklődőket július 19-én 19.30-tól a nyírbátori Mi- norita.templomban. Kovács Dénes és Szenthelyi Judit koncertjén közreműködik Kincses Veronika (ének) és Kovács László (zongora). A kecsua... ...nyelv perui Királyi Aka­démiája publikálta a ke­csua, a még mindig nyolc­millió perui által beszélt in­dián nyelv első modem szótárát. (MTI) A Hot Jazz... ...Band megnyerte a fran­ciaországi St. Raphaelben rendezett New Orleans Jazz dixieland fesztivált. A zsűri a magyar együttesnek ítélte a Sidney Bechet-ről elneve­zett Sidney D'Or díjat. Veszélyes pornómozi Mexikóváros (MTI) — Az erotikus szomszédasszony című film nézőinek igen kellemetlen meglepetésben volt részük Mexikóváros­ban: éppen a legizgalma­sabb jeleneteknél a fejükre omlott a mozi mennyezete. Hét embert sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Az est második részére ter­vezett Marco Polo nagy or­giái című alkotás vetítését lemondták, mert a hatósá­gok az 50 esztendős Teresa pomómozit bezáratták. Tíz éve németül, franciául Jeles ünnep a nyíregyházi tanárképző főiskolán • Diploma és disszertáció Karádi Zsolt Nyíregyháza — Bensőséges ünnepségre gyűltünk össze a közelmúltban a tanárképző főiskola nagyelőadójában: most ünnepelte fennállásá­nak tizedik évfordulóját az intézmény francia és német tanszéke. Egy évtized a történelemben nem nagy idő: egy szűkebb közösség életében viszont ugyancsak jelentős korszak­nak mondható. Dr. Mihalovics Árpád, a francia tanszék ve­zetője, főigazgató-helyettes megnyitójában elmondta: 1985-ben két oktatóval és ti­zennégy hallgatóval indult meg a képzés. Négyezer vizsga Tíz esztendő alatt ellenben ki­lenc oktató, egy-egy anyanyel­vi lektor összesen százhatvan­hat hallgatót tanított Moliére nyelvének szeretetére. Az em­lített időszakban a tanszék hozzávetőlegesen 19 600 órát tartott, a diákok pedig csak­nem 4800 vizsgát tettek. A tanszék munkatársai az oktatás mellett nagy gondot fordítottak mindig is a tudo­mányos tevékenységre: a Ma­gyarországon szerzett kandi­dátusi és egyetemi doktori fo­kozatokon túl több oktató ké­szíti a párizsi Sorbonne-on, il­letve a Nanterre-i egyetemen doktori dolgozatát. Az elmúlt időszakban gyü­mölcsözően alakultak a tan­szék külkapcsolatai: mind a nagykövetséggel, mind a Francia Intézettel eredményes együttműködésről lehet be­szélni. Kapcsolatok A hallgatók tanulmányaik so­rán általában egy alkalommal eljutnak a versailles-i, a nan- cy-i, a strassburgi, a grenoble- i, a nanterre-i vagy a tours-i társintézménybe. A jövőről Mihalovics Árpád elmondta: a tanszék munkatár­sai hozzáfogtak egy francia­magyar kontrasztív nyelvtan egyes fejezeteinek kidolgozá­sához. Elképzeléseik között szerepel egy kelet-magyaror­szági Regionális Tanártovább­képző Központ kialakítása: távoktatás keretében a párizsi Sorbonne Nouvelle-lal együft- működve szeretnének FLE maitrise diplomát kiadni. Az esemény hivatalos részét követően vacsorával egybekö­tött bensőséges találkozó kere­tében csaknem százötven volt (és jelenlegi) francia és német szakos hallgató adott egymás­nak randevút. A francia ízléssel elkészített vacsora után Gérard Malbosc úr, a Francia Köztársaság Ma­gyarországi Nagykövetsége Kulturális osztályának nyelvi és oktatási együttműködési at­taséja arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a nyíregyházi francia oktatásról, azt vála­szolta: Magas színvonal — Rendkívüli mértékben elé­gedett vagyok azzal, hogy Ma­gyarország keleti részében magas színvonalú oktatás fo­lyik. Magyarország és Fran­ciaország előtt fejlődőképes jövő áll: szeretnénk jobban megismertetni a franciákkal a magyar kultúrát. Ebben segít­het sokat a nyíregyházi tan­szék. Tanszéki csendélet — ezúttal a németesek könyvtárában Balázs Attila illusztrációja Hat nyelven, hetven szerepben A hetvenéves Nicolai Gedda népszerűsége töretlen • Kiemelkedő alakítások Bécs (MTI) — Betöltötte 70. életévét az operaszínpadok legnépszerűbb tenoristáinak egyike, Nicolai Gedda, de még távolról sem gondol ar­ra, hogy nyugalomba vonul­jon. Júniusban Feldkirchben ven­dégszerepeit a Schubertiádén, agusztusban a Karintiai Nyár rendezvényein lép fel Ossi- achban, jövőre pedig jubileu­mi hangversenyt rendeznek a tiszteletére a londoni Covent Garden operában. Nicolai Gedda 1925-ben született Stockholmban. Mű­vésznevét svéd édesanyjá­tól kölcsönözte, apja orosz basszista volt. Ötéves korában lépett fel először mint szóló­énekes Lipcsében, ahol apja az orosz ortodox közösség kánto­ra volt. Később Stockholmban vé­gezte énektanulmányait és 1952-ben debütált a stockhol­mi operában Adolphe Adam A longjumeau-i postakocsis cí­mű operájában. Nemzetközi karrierje egy évre rá kezdődött — a milánói Scalában Mozart Don Giovannijának Don Otta­vio szerepét énekelte. 1954- ben a londoni Covent Garden- ban és a párizsi operaházban debütált, és 1957-ben lépett fel először a New York-i Metro- politanban és a Salzburgi Ün­nepi Játékokon. Nicolai Geddát Karajan szerződtette a bécsi Állami Operaházhoz, ahol 1962. má­jus 30-án mutatkozott be a Theater an der Wien újrameg- nyitása alkalmából Mozart Varázsfuvolájának Tamino szerepében. 1988-ban az osztrák államfő kamaraénekesi címmel tüntet­te ki Geddát. A fáradhatatlan énekes nemcsak sokoldalúsá­gáról ismert, amelynek kö­szönhetően a nemzetközi ope­raszínpadok és koncerttermek egyik legkeresettebb művésze, hanem arról is, hogy stúdiófel­vételeken hat nyelven örökí­tették meg hangját mintegy 70 opera- és operettszerepben, to­vábbá húsz oratóriumban és háromszáz dalban. Egészen kiemelkedő alakí­tásokat nyújtott Mozart operá­iban csakúgy, mint kevésbé is­mert XIX. századi francia és orosz operákban. Fanatikus Ankara (MIT) — Elhunyt Aziz Nesih török író, aki két éve iszlám fundamentalis­ták támadásának célpon íjá­vá vált. A nyolcvanéves író szívrohamban halt meg Cestne égei-lengerí fürdő­helyen, ahova könyveinek dedikálására hívták meg. Nesin mindenekelőtt azzal vonta magára a muzulmán fundamentalista körök ha­ragját, hogy részleteket je­lentetett meg Salman Rush­die Sátáni Versek című, Törökországban betiltott regényéből, Felpaprikázott iszlám fanatikusok 1993 jú­liusában Sivas városban felgyújtották a Madimak szállodát, ahol Nesin tar­tózkodott egy kulturális fesztivál más résztvevőivel együtt; egy tűzlépesőn si­került elmenekülnie, Nesin katonai pályáját akasztotta a szögre az írás kedvéért, A helyi témákra épülő, de egyetemes mondanivalót tartalmazó társadalmi szatí­ráival elismerést vívott ki. ......._.................................... Díszes keszkenő a dűlőért Legendás földrajzi nevek Nyírmihálydi névanyagában Balogh László Rohod — A magyar falvak dűlőnevei gyakran őriznek érdekes hagyományokat vagy éppen elfelejtett törté­nelmi emlékeket az elmúlt korok messzeségéből. Nyírmihálydi gazdag név­anyagából most néhány ilyen hagyományőrző földrajzi ne­vet emelek ki bizonyságul fen­ti állításomra. > A község határában találha­tó Lesálló nevű dűlőről való­színűleg a név köznévi jelenté­se alapján azt tartja a mai la­kosság, hogy régen erdős terü­let volt, és idejártak vadászles­re az urak. Ennek a magyará­zatnak azonban ellentmond Pesty Frigyes 1864-es gyűjte­ményének nyírmihálydi anya­ga, minthogy szó szerint eze­ket írja a dűlőről: „Domb és vőlgyes szántóföld. A szájról szájra átjött monda szerint Rákóczi emberei táboroztak itt s őrhely volt.” A terület fekvé­se es környezete táborozásra kiváló lehetőséget nyújt való­ban, a magas domb megfigye­lőhelynek is alkalmas, kuru­cok pedig igazolhatóan jártak ezen a tájon. Mindez valószí­nűsíti Pesty Frigyes adatát. Hasonlóképpen, de már az 1848-as időkkel kapcsolatos történelmi hagyomány fűző­dik a Földvár nevű dűlőhöz is. Azt nem tartotta fenn sem írás, sem az emlékezet, hogy vala­ha is földvárszerű erődítmény lett volna ezen a helyen, de azt igen, hogy az 1848-as népfel­kelőknek szekértábora volt itt. A félkör alakú kiemelkedés fe­désében valóban biztonságos tábor lehetett, a 150 méter ma­gasságot is elérő domb pedig kitűnő őrhelyként szolgálha­tott. E domb katonai fontossá­gát később is felismerték. A Pap-lyukas nevű, tölcsér alakú homokdomb a közel­múltban majálisok színteréül szolgált, a régi időkben vi­szont a falu lakosságának mentsvára volt. Mikor a bécsi udvar kérésére a cári hadsereg elindult a magyar szabadsag- harc leverésére, Nyírmihálydi lakossága ennek a homok­dombnak a rejtekében keresett védelmet. A domb kráterszerű mélyedése erre jó lehetőséget is nyújtott. A Keszkenős nevű dűlőhöz szerelmi, illetve birtoklástör­téneti esemény fűződik. Egyes helybéliek úgy tartják, hogy a terület közelmúltban volt Si­pos Albert nevű birtokosa esős időben felesége nagykendőjét térítette magára; ez az ese­mény juttatta volna nevéhez a földdarabot. Az írások azonban úgy mu­tatják, hogy már a régi idők­ben is így nevezték. Hitele­sebbnek látszik az a történet, amit Pesty 1864-es gyűjtemé­nye tartott fenn. Eszerint az egyik Eötvös báró helybéli bir­tokos úr egy díszes kendőt adott a dűlőért, a területet öröklő Károlyi kisasszonynak. Ténylegesen tehát afféle há­zasság útján szerzett birtokról őrzi a hagyományt ez a dűlő­név. IQJLTIJIl/V 1995. július 18., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents