Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-18 / 167. szám
1995. július 18., kedd A Feszty Honfoglalás emlékmű A Feszty múzeum bejárata A Feszty-körkép Ópusztaszeren 711 tonna festék, 120x14,5 méteres képfelület, négy év restaurálási munka Dombrovszky Ádám Ópusztaszer (ISB) — Mint szombati lapunkban már bemutattuk: Ópusztaszeren a Nemzeti Történelmi Emlékparkban ünnepélyes keretek között került sor a Feszty- körkép restaurálás utáni szakmai átadására. A múlt században oly divatos „panorámaképekből” ma Európában alig tucatnyi van lá- togathatható állapotban. Mostmár négyéves restaurálás után ezek közé tarozik a Csongrád megye északi csücskében lévő Opusztasze- ren felállított Feszty-körkép is. Kuncze Gábor belügyminiszter ünnepi beszédében utalt arra, hogy a Feszty-körkép históriája valamikor a XIX. század elején is elkezdődhetett, amikor a német származású Feszty család a Csallóközben telepedett le. De kezdődhetne 1891-ben, amikor a 35 esztendős Feszty Árpád elmegy Párizsba, és megnéz egy olyan körképet, amelyik Napóleon egyik csatáját örökíti meg. Innen veszi az ötletet, hogy ő is alkosson valami hasonlót. De a történet ott is elkezdhető, amikor Feszty apósa, Jókai Mór leül vejével beszélgetni, s azt mondja neki: ne a Vízözön bibliai látomását fesse meg, hanem a magyarok bejövetelét, mert a közelgő milléneumi megemlékezések megszülik a maguk mecénásait. Azután a főváros elhatározása is lehet a kiindulás, mely telket ad a képet befogadó épületnek, s elindul az alig több mint két év alatt befejeződő munka. A legkézenfekvőbb kezdet azonban a körkép megnyitásának időpontja: 1894. május 13. A mai Szépművészeti Múzeum helyén állott épületet azonban hamarosan lebontották. Később a Városligetben láthatták az érdeklődők a képet egészen 1944-ig, amikoris bombatalálat érte az épületet. Kiindulhatnánk a közelmúltból is, abból, hogy évtizedes erőfeszítés után kitűnő lengyel restaurátorok keze nyomán újból életre kelt a Feszty-körkép, s a hetvenes években történt elhatározás nyomán azt a Nemzeti Történelmi Emlékparkban állították fel. Az említettek arról is szólhatnak, hogy valaki békés és szerves módon is lehetett a magyar kultúra részese, szólhat arról, hogy a nemzetközi nyitottság megtermékenyítő- leg hatott ennek az országnak a kultúrájára, miként arról is, hogy a kultúra támogatása nélkül nem lenne most mire emlékeznünk. A körkép figyelmeztethet a hiúság és az önhittség veszélyeire, a legendák, a mítoszok és a valóság ütközésének sokszor illúzóromboló realitására is. Múltunkat azonban olyannak kell elfogadni, amilyen, s a tisztelet is kijár az elődöknek. Tudnunk kell azonban, hogy van, amit nem lehet, s nem is érdemes folytatni. így egyaránt megmaradhat nekünk a legendák világa és a realitás-keresés folytonos igénye. E kettő összezavarása történelmünk egyik legnagyobb buktatójának bizonyult. Ezt a tradíciót egészen biztosan nem kellene folytatni — mondta a belügyminiszter. — Mivel csak az első 1100 év telt el, egyáltalán nem mindegy, hogy belefeledkezünk-e a nemzeti nagyság és dicsőség képzelt és öntömjénező világába, vagy megpróbálunk egy másfajta világot teremteni úgy, ahogy a Feszty-körképet is visszahoztuk a pusztulásból és az enyészetből. A nemzetközi zsűri által is elfogadott restaurált mű hossza 120 méter (tehát egy 120 méter kerületű kört kell elképzelni), magassága 14,5 méter, s a teremben télen-nyá- ron egyforma klímát kell biztosítani: 18 fokot és 40 százalék páratartalmat. Ezért is szükséges először egy próbaüzemelést tartani, mert nem tudják, hogy nagy látogatottság esetén hogyan alakulnak a klímaviszonyok. Várhatóan augusztusban azonban már a nagyközönség is megtekintheti a Feszty-körképet. Á monumentális kép leírására vállalkozni nem könnyű feladat. A festők elképzelése szerint honfoglaló eleink a Ve- reckei hágó lejtőin ereszkedtek lefelé, s keresték a táborverésre alkalmas helyeket. Feszty Árpád nem egyedül dolgozott, több más magyar festő működött közre e hatalmas munka elkészítésében. A felvázolt események a Honfoglalást jellemezték, de nyilván, ami a képen látszik, nem mind egyszerre történt. Fesztyék a legjellemzőbb eseményeket ragadták ki. Ahogy a látogató feljön a sötét alagútból, Árpáddal és vezértársaival találja magát szemben. Ha szemben állunk a képpel, akkor Árpá- déktól jobbra van a fejedelemasszony és kísérete. Tovább jobbra látható a híres asszony- rablási jelenet. Az eredeti kép ezen része teljes egészében elveszett. Ami most elkészült, azt a lengyel restaurátorok festették. Szerencsére egy budapesti fotográfus 1928-ban 10xl0-es üveglapokra feketefehér diasorozatot készített az eredeti képről és azt a Feszty családnak adományozta. A hiányzó kompozíciós jelenetek felvázolásánál ezen diáknak pótolhatatlan jelentősége volt. Ugyancsak pótolni kellett a vászon fölső részén az égbolt kétharmadát, mert 1944 telén egy gyújtóbomba megrongálta, a kép fölülről lefelé kezdett el égni. Most a vászon a feszítés következtében egy negatív hordó formát vesz fel. A távlatos hatás érdekében tehát nem függőlegesen áll. A lengyel restaurátorok Japánból hozatott üvegszálas anyagot vasaltak a vászonra, s ez hordozza a súlyt all tonna festékkel. Szemben állva az Árpádtól balra eső hatalmas mező a Vágó Pál által festett híres lovasrohamot ábrázolja. Patak felett ugratnak át a lovasok. Az elkészült restaurált mű különös értéke, hogy ez a patak valódi patakként is csörgedezik a kép és a középen lévő nézőtér között. Tovább balra haladva látszik a híres áldozási jelenet. A sámán kiterjesztett karral áll a füstölgő oltár előtt, tőle balra a háta mögött vezetik a fehér lovat, amelyet le fognak majd döfni. A füstölgő oltár körül fiatal lányok táncolnak — a festők nyilván úgy képzelték, hogy a törzsek képviselői részt vesznek ezen az áldozási jelenetén. Tovább balra jó darabon — szinte az egész mű egyharma- dán egy táborverési jelenet látszik. Ápró csoportokban érkeznek a törzsek, maguk előtt terelve az állatjaikat keresik a táborozásra alkalmas helyet. A tájnak őszies hangulata van. A restaurátorok egy októberi napon csak ezért elutaztak Ukrajnába ezt a völgyet megtekinteni. Filmeket, fényképeket készítettek, s az ezeken tapasztaltakat próbálták visszatükrözni a restaurálás során. A kép különböző jeleneteinél hangeffektusok hallatszanak, amelyet a Magyar Televízió hangmérnök szakemberei készítettek. A képen ábrázolt eseménynek megfelelő hangokat, zörejeket, sípszót, dobot, lónyerítést lehet hallani, így egy kicsit meg is elevenedik számunkra a látvány. Az „ottlét” illúzióját tovább fokozza az a mesteri megoldás, ahogy a falikép és a középen elhelyezkedő nézőtér közti tíz-ti- zenkét méteres teret a rendezők kitöltötték. Itt ugyanis a festmény a térben „folytatódik”. Esetenként még a vászon és a tér közti elválási pontokat sem könnyű szemmel észrevenni. E térben csörgedezik a már említett a festményről induló patak, itt vannak pajzsok, korabeli ruhadarabok eldobálva, itt „virít” a hajdan volt növényzet, s az elégetett faszekerek „illata” még a szaglóérzé- künket is bevonja az ottlét illúziójába. A Feszty-park Feszty, a festő k A Feszty-körkép egy részlete Nagy Gábor felvételei ll'llilimikjá'aSESlI, _____ CSUPA ÉRDEKES —
