Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-17 / 166. szám

1995. július 17., hétfő

Ahogy most van, úgy nem maradhat

Vélemények a tervezett vízumkényszerről az érintettek széles köréből

Munkában a záhonyi határőrök és vámosok Balázs Attila felvétele

Izrael...

Azóta tart a vita, amióta Horn Gyula bejelentette: elképzelhető, hogy keleti, illetve déli határainkon ismét bevezetik a vízumkényszert. Az alábbiakban véleményeket adunk közre a legkülönbözőbb érintett területekről. Összeállításunk készítésében a Kelet-Magyarország, a Hajdú-Bihari Napló és az ISB munkatársai vettek részt.

Bánhegyi János alezredes, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság rendészeti igazgató helyettese:

— Én is csak most értesültem a vízumkényszer esetleges bevezetéséről, melyet kétélű fegyvernek tartok. Köztudott, hogy a rossz hatások ezekről, az általunk felügyelt keleti végekről jönnek, s az is, hogy határőr igazgatóságunk naponta szerez negatív élményeket az ukrán és román határszakaszon, ahol ráadásul a forgalom egyre nő. Július 9-ig összesen 9 millió 55 ezer utas és 3,4 millió gépjármű lépte át ezt a határt, a tavalyihoz képest tehát máris ötvenszázalékos emelkedésről beszélhetünk. Bizony a határátlépők között vannak olyanok, akikről első pillantásra látszik, hogy nem kívánatos személyek, de jelenleg nincs módunk visszaküldeni őket. Azt hiszem, nagyon nehéz egy olyan szűrőt találni, amely nem jelent vitát, nem lesz a politika tárgya. Egy biztos, ahogyan most van, úgy sokáig nem maradhat, tehát a magunk részéről támogatjuk a vízum- kényszer bevezetését.

Bajor Tibor országgyűlési képviselő, az Ukrán-Magyar Kormányközi Vegyesbizottság Regionális Munkacsoportjának vezetője, korábbi záhonyi polgármester:

— Kell a vízum, amennyiben rövid időn belül nem áll be Magyarország közbiztonságában pozitív változás, — s ugyan mitől is állna be? A rendőrség adatai egyértelműen bizonyítják, a Keletről jövő forgalmat igenis ellenőrizni, szűrni kell, s a vízum ezt a célt szolgálja, mégpedig többszörösen. A vízum kiadásakor először, a határátlépéskor másodszor, s a határ húsz kilométeres sávján belül a határvadászok által esetleg harmadszor is megtörténhet a szűrés. Nagyon fontosnak tartanám, hogy végre néhány rossz állapotú kocsit, s rossz állapotú embert is megnézhessenek az illetékesek, s tisztázzák, milyen szándékkal jön, mi van a zsebében. Nem hiszem, hogy a határon túli magyarok ezáltal hátrányba kerülnének, meggyőződésem, nekik sem mindegy, kik jönnek, kik maradnak. Ami pedig az ukránok által máris bejelentett viszontin- tézkedést illeti, azzal kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy Ukrajna felé valójában eddig is volt bizonyos vízum- kényszer, hiszen úgynevezett szolgálati rendelvény vagy meghívólevél nélkül tőlünk eddig se léphette át senki a határt.

Mónus Levente az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó Continvest Kft. képviselője:

— A vízumkényszer bevezetése minket és ukrán partnereinket mindenképpen hátrányosan érintene. Bár kevés ukrán partnerünk van, előfordul, hogy ők többször fordulnak a határon, ráadásul olykor kamion és vasút kombinált szállíJk

tásról is szó lehet. Megesik, hogy az ukrán partnerünk naponta háromszor kényszerül átlépni a határt, amit a vízum- kényszer csak nehezítene. Mi ritkábban utazunk, de tény, hogy a vízum az üzleti életben hátrányt jelent, megnehezíti azt. Főképpen, hogy gyakran megesik, este derül ki, másnap már utaznunk kell.

Hajnal László és Kiss Péter, a Volán Tefu kamionsofőrjei a magyar-román határon, útban Törökország felé (ahová most is kell vízum), így fogalmaztak:

Ha Magyarország rászánja magát erre a lépésre, biztos lehet benne, hogy a válasz sem marad el. Ez pedig hátrányosan érintené a magyar állampolgárokat is. Nekik ebben az esetben is a budapesti központi vállalatuk intézné az ügyeket, de mindenképpen számítaniuk kellene a határátkelők leterhelésének növekedése miatt a várakozási idő emelkedésére. Igaz az is, hogy a hátrányok ellenére szükség lehet a vízum bevezetésére, hiszen a szigorúbb beléptetés a bűnözés visszaszorításában hatékony eszköznek bizonyulhat.

Kőműves József alezredes, a határőrség helyettes szóvivője az MTI-nek nyilatkozott:

A határőrség technikailag felkészült a vízumkényszer tervezett bevezetésére Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával szemben, de ez jelentősen megnövelné a várakozást a hazánkba érkezők számára. Mint mondta, a testület jelenleg is ad ki vízumot a külföldiek az első fél évben közel 10 ezer alkalommal igényeltek beutazási engedélyt. Ha döntés születne a vízum- kényszer bevezetéséről, akkor a hozzánk érkezőknek lehetőleg saját hazájukban kellene megszerezniük a magyarországi beutazási engedélyt, mert a határőrség aligha győzné ezt a munkát.

Egyébként az első fél évben csaknem 160 ezer külföldi beléptetését tagadták meg, mert nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. Döntő többségük 80 százalékuk román és ukrán állampolgár volt. Amennyiben megszületik a döntés a vízumkényszer bevezetéséről, és a magyar ellenőrzési rendszert az Európai Unió tagországai is megfelelőnek tartanák, akkor felgyorsulhatna a magyar-osztrák határállomások forgalma, illetve elősegítené Magyarország csatlakozását a

schengeni egyezményhez. A vízumkényszer ugyanakkor feltehetően azzal a következménnyel is járna, hogy az ukrán, a román és a szerb határ- szakaszon jelentősen megnőne az illegális forgalom, a csempészek, a feketekereskedők a zöld határon próbálnának átjutni. Azaz meg kellene erősíteni a határszakaszok védelmét.

Az átkelőkön szolgálatot teljesítők azonban nem örülnének egy újabb feladatnak. Többen úgy vélik a keleti országrészben már most is rendkívül leterhelt az állomány, rossz a technikai ellátottság és alacsonyak a fizetések, a jelenlegi feltételek mellett szerintük elképzelhetetlen, hogy az átkelőkön állítsák ki az említett engedélyeket.

Teodor Dorobantu, budapesti román konzul a BBC román nyelvű rádióműsorának nyilatkozott:

Az egész nagykövetség mélységes csodálkozásának adott hangot, ugyanis a magyar illetékesek egyszer sem értesítették arról, hogy nagy gondot okozna számukra a magyar munkaerőpiacon található jelentős számú román állampolgár. A budapesti konzul azt is elmondta, hogy a hír hallatára a magyar külügyminisztérium illetékes ormán osztályán próbált részletek iránt érdeklődni, de csak a konzuli osztály tájékoztatási hivatalától tudott meg annyit: hivatalosan ők sem tudnak nyilatkozni a kormányfői kabinet döntéséről, ám tudomásuk van arról, hogy a román és ukrán illegális munkaerő nagy számban van jelen Magyarországon, s ez a vízumkötelezettségi szándék oka. Teodor Dorobantu szerint a bejelentésnek nincs nemzetközi jogi megalapozottsága, ugyanis a meglévő konzuláris egyezményt nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, csakis mindkét fél közös megegyezésével, ez pedig hosszadalmas egyeztetési folyamatot igényel.

Kuncze Gábor belügyminiszter:

— A kormány még nem döntött a vízumkényszer bevezetéséről. Egy ilyen lépést nagyon alaposan meg kell fontolni. A mérlegelés szempontjai lehetnek gazdaságiak és politikaiak is. Való igaz, hogy bizonyos irányokból megfigyelhető a feketemunka, a feketekereskedelem megnövekedése, aminek áldatlan hatásai vannak, és amelyeket jó

lenne kiszűrni. Ugyancsak jelentkezik bizonyos esetekben a közbiztonság veszélyeztetése is.

— A gazdasági szempontokat figyelembe véve azonban azt is mérlegelni kell, hogy ezekből az irányokból mintegy 12-15 millió ember utazik hazánkba évente, többségében turisztikai jelleggel vagy rokonlátogatás céljából, ami kifejezetten bevételt jelent az ország számára. Lehet, hogy helyesebb megoldás az ellenőrzés fokozása azokon a területeken amelyek veszélyeztetettek, így továbbra is lehetővé tennénk azok számára a megfelelő bejutást, akik tisztesé- ges szándékkal érkeznek Magyarországra.

— A politikai szempontokat illetően figyelembe kell venni, hogy egy ilyen lépés a szomszédos országokkal kapcsolatban egyoldalúan nem működik, mert ez a kapcsolatokat ronthatja. Kölcsönösségi alapon pedig a magyar állampolgárok számára is megnehezíti ezekbe az országokba a beutazást. Visszahat a gazdasági ügyekre is, hiszen azt eredményezi, hogy a magyar vállalkozók is nehezebben juthatnak be ezekbe az országokba, továbbá a gazdasági kapcsolatokat is bonyolíthatja a vízum- kényszer.

— Magyarország esetében nem hagyható figyelmen kívül a határainkon túl élő többmilliós magyarság sem, akik számára rendkívül fontos dolog, hogy könnyedén juthatnak be hazánkba, őket jelentősen korlátozná a vízumkényszer bevezetése. Ez egy különösen érzékeny pont, ezért nagyon alaposan figyelembe kell venni a vizsgálatok során.

— Ha a döntés mégis az, hogy bevezetik a vízumkényszert, megfelelő időre van szükség a felkészülésre is. Éppen a 12-15 millió ember beutazása miatt nagy adminisztrációt feltételező kérdéskör, amit alaposan kell előkészíteni.

A külügyminisztériumban megtudtuk;

Széleskörűen vizsgálják, hogyan lehet a gazdasági bűn- cselekményeket csökkenteni, így merült fel a vízumkényszer is, mint lehetséges lépés, de a kormány még nem döntött ebben a kérdésben. Ha mégis a bevezetése mellett döntenek, akkor is csak év vége felé valósulna meg. Egyelőre Ukrajnát, Romániát és Kis-Jugoszláviát érintené ez a lépés.

A francia...

...vezetés lemondott arról a korábbi kezdeményezéséről, hogy katonai erővel állítsák vissza a kelet-boszniai, srebrenicai „biztonsági övezetet,” — legalábbis ez tűnik ki abból az interjúból, amelyet Charles Miliőn francia védelmi miniszter adott a Le Journal du Di- manche című, vasárnapi francia lapnak. (MTI)

Három szudáni...

...diplomatát ért támadás vasárnap Kairóban. Az egyik sértett állítása szerint a külön-külön elkövetett erőszakos akciókat az egyiptomi biztonsági szolgálat hajtotta végre. Basir Mohamed Hasszán nagyköveti ranggal rendelkező diplomata elmondta, hogy otthonából éppen egy gyógyszertárba igyekezett, amikor legalább 15-en — a diplomata szerint az egyiptomi titkosszolgálat ügynökei — megtámadták, és vérző sebet ejtettek a lábán.

...és a PFSZ vasárnap az Izrael északi részén lévő Zis- ron Jaakov településen titokban megkezdte a tárgyalásokat az autonómia Cisz- jordániára történő kiterjesztéséről — állapította meg a helyszínen a francia hírügynökség. A megbeszélések Úri Szavir, az izraeli Külügyminisztérium főigazgatója és Ahmed Koréi palesztin gazdasági „miniszter” tárgyalásaival kezdődtek. (MTI)

Taraszov,...

...Viktor Csemomirgyin orosz miniszterelnök külpolitikai tanácsadója úgy véli, hogy a „gyakorlatilag már elkezdődött választási kampány,” semmilyen körülmények között nem gyakorol befolyást Oroszország külpolitikájára. — A kormány Borisz Jelcin elnök külpolitikai irányvonalát követi, és nem szándékozik belebonyolódni a választási csatározásokba.

Ötven éve történt...

Horváth Sándor

«wwwwwMwwwwTOwwígwwwwwoíMmwjKwwmftM«««

Nyíregyháza 1945. július 17.: Potsdam. A világháború lezárása, és a hidegháború kezdete

A baráti szavak és hangzatos köszöntők, amelyek az államférfiak szájából a Németország fölött aratott győzelem alkalmával elhangoztak, többé-kevésbé hű kifejezői voltak a népek gondolatainak, és békevágyának. Mégsem leplezhették a szép szavak, hogy a jaltai egyezményt követő hónapokban, a háború utolsó szakaszában megszaporodtak a konfliktusok és nézeteltérések a Szovjetunió és a nyugati szövetséges hatalmak között. A nézeteltérések a következő kérdésekben voltak a legélesebbek: a megszállási övezetek, valamint Lengyelország határainak meghúzásában, továbbá a lengyel kormány, a német jóvátétel és a németek kitelepítése Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról kérdésében.

A három győztes hatalom kormányfőinek 1945. július 17-én délután 5 órakor a potsdami Cecilienhof-kas- télyban kezdődő és 16 napig tartó tanácskozására igen népes amerikai, szovjet és angol delegációk érkeztek Truman, Sztálin és Churchill vezetésével. A Postsdami Konferenciának döntenie kellett Németország sorsáról, és meg kellett oldania a fentiekben vázolt vitás kérdéseket. A német- országot érintő megállapodások célja az volt, hogy Németország a jövőben demokratikus, békeszerető államként fejlődjön. A konferencia záróközleménye ezzel kapcsolatban leszögezte: „A német militarizmust és nácizmust gyökerestül kiirtják, és a szövetségesek egymással egyetértésben, most és a jövőben, más olyan intézkedéseket is foganatosítanak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé ne fenyegesse szomszédait vagy a világbékét.” Németország valamennyi fegyveres erejét, és valamennyi fasiszta szervezetét feloszlatták, a német hadiipart pedig felszámolták. Döntöttek a háborús bűnösök nemzetközi bíróság elé állításáról is. Több olyan kérdés volt azonban, amelyekben július végéig nem tudtak megegyezni a győztes hatalmak.

Churchill — mint az emlékirataiban is olvashatjuk — azzal az elhatározással utazott el Londonból a konferenciára, hogy ha javaslatait Sztálin nem fogadja el, akkor „nyílt szakításra” kerül sor Anglia és a Szovjetunió között. Az angol miniszterelnök nem értett egyet azzal, hogy Sziléziát és Pomerániát Lengyelországhoz csatolják, és hogy a német lakosságot kitelepítsék Lengyelországból, Magyarországról és Csehszlovákiából. A lengyel kormány összetételével sem értett egyet. Éppen így nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz sem, hogy Németország keleti felében az angol-amerikai csapatokat 200 kilométerrel visszavonják, és Lipcse, Weimar, Wittenberg, Magdeburg, Torgan és Chemnitcz városát átengedjék a szovjet megszállási övezet számára.

A sors azonban másképp akarta, mert végül is Sztálin javaslatai győztek. Július 26-án ugyanis Churchill hazautazott Londonba, mert ezen a napon hirdették ki az angliai választások végeredményét. Churchill konzervatív pártja megbukott, és így Churchill helyét a konferencián július 28-án az új miniszterelnök, a munkáspárti Attlee foglalta el. Az új angol miniszterelnök pedig engedett Sztálinnak.

A bizalmatlanság és a szunnyadó ellentétek ezen a konferencián vették kezdetüket. Egy világháborút lezártak a győztes nagyhatalmak és kezdetét vette egy évtizedeken át tartó új háború, mely hidegháború névvel került be a történelembe. A hidegháború első jele néhány nappal később a hiroshimai atombomba volt, és néhány év múlva Koreában nyílt háborúban öltött testet és csak Gorbacsov hatalomra jutásakor fejeződött be.

/

— MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TŰI .........jE2nFSSTC‘

111 - 4 s!' §