Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-17 / 166. szám
1995. július 17., hétfő Kelel-Magyaiország 3 HÁTTÉR Könnyű lányok, kihasznált munkások Munkavállalási engedély nélkül ráfázhat a külföldi dolgozó Magyarországon Hagyjatok, pihenek... Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — K. D.) — Szépek és csúnyábbak, de nem túl vidámak voltak azok a leányok, (asszonyok?), akiket a napokban gyűjtöttek be a megyeszékhely egyik ismert szórakozóhelyéről. Kissé fáradtan és bosszúsan ültek a nyíregyházi kapitányság előterében, de hozzájuk hasonlóan balsorsúnak érezték magukat azok a (fekete)munkások is, akiket Tiszarádról „gyűjtöttek be” a rendőri akció következményeként. Megszokottak már az efféle razziák, hiszen a köz biztonsága is azt kívánja, hogy a bűnözők, vagy az illegálisan hazánkban tartózkodók ne folytathassanak áldatlan vagy törvénytelen tevékenységet, a törvények pedig a foglalkoztatást is szabályozzák. Igaz, sokan sértik meg a jogszabályokat. Nem közlékenyek A leányok az éjszakai élet „kellékeiként” szokták szórakoztatni a vendégeket Nyíregyháza egyik ismert intézményében, ezért a rendőrök és a munkaügyi központ munkatársai is éjjel indultak akcióra. Bő tucatnyian kerültek az ellenőrzők hálójába, majd a rendőrség épületébe. Közülük — az eddigi adatok szerint — kilencen nem rendelkeztek munkavállalási engedélllyel, így aztán — talán egyesek bánatára, — egyelőre nem láthatják viszont őket a szórakozóhelyen. Más kérdés persze, hogy a hazánkból kiutasítottak mennyi idő múlva, s milyen papírokkal jönnek vissza hazánkba, mert annyi bizonyos: nem sokáig maradnak otthon. Egyes hírforrások szerint az is elképzelhető, hogy más országok „nagyérdeműje” élvezheti majd bizonyos körökben kedvelt tevékenységüket. Nem véletlen, s bizonyára nemcsak a fáradtság volt az oka, hogy nem örültek a fotózásnak, az érdeklődésnek, egyikük „egyezményes jellel” adta tudtára fotósunknak véleményét. Fizetség nélkül Igaz, később beszélgetésre is sor került, de az érdemi kérdésekre nem kívántak válaszolni. Egyrészt talán nem akartak — így — túlzottan reflektorfénybe kerülni, másrészt bizonyára kiokosították őket: ha nem szól szájuk, kevésbé fáj majd fejük. A kőművesmunkát végző hét ukrán és két román férfit egy kemecsei vállalkozó dolgoztatta, ugyancsak foglalkoztatási engedély nélkül, egy kisvárdai építkezésen. Szállásuk Tiszarádon volt, egy nem túl jó állapotú házban, s bizony, szívták a fogukat, amikor az ellenőrzést végzők megjelentek náluk. Bosszúságukat csak növelte, hogy a fizetséget addig még nem kapták meg, alig pár forint volt többségüknél, hiszen a 300 forintos napi zsebpénz csupán élelemre, esetlen némi italra, s cigarettára volt elég. Egyikük elmondta: bár a múlt hét végére ígérték nekik a fizetséget, ez tolódott, most kapták volna meg talán, ha nincs ez az akció. Kell nekik a pénz, ezért jöttek munkát keresni, hiszen odaát is nehéz eltartani a családot. Ő úgy vélekedett: nem bűnözni jöttek, hanem dolgozni, s bizony, érzékenyen érinti őket a kiutasítás. (Információim szerint a vállalkozó ígéretett tett a munkabér kifizetésre, azt azonban nem tudni, megtörtént-e.) Két-három hete dolgoztak az építkezésen a külföldiek, a rendelkezésre álló adatok szerint az őket engedély nélkül munkáltató vállalkozót több mint 500 ezer forint bírsággal sújtják. Változások Az építkezések, mezőgazdasági munkák (betakarítások) időszakában mindig nő az engedély nélkül foglalkoztatottak — különösen a külföldiek — száma. Nekik jól jön a pénz, a munkaadók pedig őket tudják minden szempontból a legolcsóbban foglalkoztami. Várható, hogy gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, razziák a feketén dolgozók és dolgoztatok kiszűrésére. A korábbi időszakhoz képest mindenképpen változás — s talán nagyobb, ha nem is jelentős visszatartó erőt jelent majd — hogy mostantól, pontosabban július egytől minden foglalkoztatott után a minimálbér ötszörösére büntetik a munkaadót, ha nincs engedélye, illetve ha több bért fizetett ki, akkor annak ötszörösére. Korábban a kifizetett munkabér kétszerese volt a bírság (ugyan, ki vallott be nagyobb összeget?), így a jelenlegi szabályozás ha nem is elrettentő, de legalább valamivel szigorúbb. Érdeklődés tapasztalható az öntözés iránt Budapest (MTI) — Növekszik a gazdálkodók érdeklődése az öntözés iránt az elmúlt év végétől. Ez abból is kitűnik, hogy az öntözési beruházásokra adott 40 százalékos, állami vissza nem térítendő támogatás ebben az évben már teljesen elfogyott, azaz kimerült az e célra biztosított 1,6 milliárd forintos keret. Emellett az öntözéses gazdálkodás szélesebb körű elterjesztését hivatott segíteni a beruházási hitel kamattámogatása is, amely a mindenkori kamat 60 százalékát teszi ki. Ezt Kocsondi Csa- báné minisztériumi főtanácsos mondta az MTI érdeklődésére. A szakember kifejtette: az öntözés iránti érdeklődés növekedése elsősorban a mezőgazdasági tulajdonviszonyok rendeződésének tudható be. Az elmúlt években ugyanis a meglehetősen nagy aszály ellenére sem volt kellő érdeklődés az öntözéshez kapcsolódó beruházások iránt. Jelenleg azonban már több gazdálkodó úgy gondolja, hogy azokat a többletköltségeket, amelyet az öntözés jelent, az áru árában el lehet ismertetni. Jelenleg az országban mintegy 360 ezer hektár öntözhető terület van. A szakértők úgy becsülik, hogy ennek mintegy 60 százalékát öntözik ténylegesen. Elsősorban a zöldségféléket, a különböző szaporítóanyagokat, valamint azokat a növényeket öntözik, amelyeknél a vevő ezt megkívánja. Új posta Milota (KM) — Milota községben a posta újonnan épített postaépületben folytatja működését hétfőtől — kaptuk a tájékoztatást Makó Albert, postaforgalmi igazgatóhelyettestől. — A milotai posta ez ideig az életveszélyessé nyilvánított polgármesteri hivatali épületben üzemelt. A helyi ön- kormányzat szolgáltatóház és hivatali épület építését pályázta meg, melyben postahivatal is helyet kapott volna. Az ön- kormányzat a támogatást nem kapta meg, így a postahivatalt önálló telken kellett megépíteni, amelyet a milotai önkormányzat 50 000 forintos eszmei áron bocsátott a Posta rendelkezésére. Az épületet a Postaigazgatóság beruházási osztályának két dolgozója, Menyhárt Tibor és Ceglédi István tervezte, kivitelezője Borbás Bálint olcsvai vállalkozó volt. A kivitelezés november 4-én kezdődött, s a szerződés szerint július 1. helyett június 14-én fejeződött be 4,5 milliós költséggel. A kulturált kiszolgálást lehetővé tevő új postaépületben két munkahely, továbbá külön csomagfelvevő munkahely áll rendelkezésre. ■» ▼ éhány hónapja titok- l\J zatos összeesküvésre X V figyeltem fel kicsiny családunkban: anya meg apa gyakran súgdolózott egymással. Néha felém is néztek, valamit rólam is szóltak, de hogy mit, azt nem értettem igazán. Szívszorongató érzésem volt valami balsejtelemről. Mint néhány nappal később bebizonyosodott, félelmem nem volt alaptalan, ugyanis az egyik reggel apa különlegesen ünnepi pózt vett fel, s így szólt: —Kistesód lesz. Talán mondanom sem kell, mennyire megijedtem. Életem eddigi két és fél éve alatt volt már bárányhimlőm, torokgyulladásom, lég- csőhurut-gyulladásom, sőt már kullancsot is vettek ki belőlem, de ilyen betegségről, hogy „kistesó”, még nem hallottam. Aztán megtudtam, nem is találkozhattam vele, hiszen ez annyira különleges eseménye életünknek, hogy bár a későbbiekben rám lesz hatással, a tünetek mégis anyánál jelentkeznek. Legalábbis anyácskának A kistesó el kezdett nőni a hasa, s többször is kirohant a vécébe, s furcsán „köhögött” a kagylóba. Közben eltelt egy-két hónap, s én megértettem, az a bizonyos kistesó ott van édesanyám hasában. Hogy fitogtassam jólértesültsége- met, tájékozottságomat, miszerint nem a gólya hozza a kisbabákat, a múltkor anya köldökére mutatva meg is kérdeztem: Bebújt a kistesó? Nem tudom, mi történt a szüleimmel, de mostanában egyre gyakrabban kérdezgetik, mit hozzon nekem a kistesó. Először csak azt mondtam, hogy macskanyelvet, de aztán annyiszor tették fel a „még mit hozzon” kérdést, hogy a csokoládé mellé kértem még repülőt, autót, helikoptert, kisvonatot. Ha ma is felteszik a kérdést, még a biciklit is az ajándékok közé sorolom, hiszen a mostani sárga bringám mindkét kerekében nyolcas van. , Különben nagyon haragszom anyára és apára. Míg a múltkor a bölcsődében voltam, átrendezték a szobá- mat. Úgy megváltoztattak mindent, hogy alig ismertem rá a birodalmamra. Vettek nekem egy új fekvőhelyet, az eddigi kiságyamra meg — csak úgy ukmukfukk — ráfogták, hogy az a tesó- mé lesz. Hogy én csak úgy lemondjak a magántulajdonomról? Azonnal fogtam az összes plédemet és a selymi- kémet, s bevackoltam magam oda, két órán keresztül a legszebb csábítás ellenére sem hagytam el váramat, pontosabban mondva ágyamat.-m t em is szóltam még ar- J\l ról, hogy a felnőttek X V mennyi butaságot tudnakössze-vissza kérdezni. Rendszeresen arról faggatnak, mit szeretnék jobban: kisfiút vagy kislányt? Nem tudom, honnan vesznek ilyen butaságot, hiszen nekik már illene tudniuk, hogy nem ez a leglényegesebb kérdés az életben, ez teljesen mindegy. Csak egy a fontos: a kisbabának is legyen kukija! MézőDOiit tr Nyerjen, nyeljen Kovács Éva ■j» j agy úr a pénz, de ta- J\l Ián mégsem ennyire, X V gondolhatják azok, akik mostanában a televíziót nézik. A műsorok minősége egy dolog, nem róluk írok most műelemzést, értő kritikát. Megteszik ezt helyettem értő szakmabeliek, akiknek mondanivalója általában akár egyetlen szóban is ösz- szefoglalható, de én, mint kiábrándult néző, teszek hozzá még egyet: nézhetetlen, sőt, csapnivaló. igaz, ahelyett hogy kesergek, akár örülhetnék is, mert ha a tévét figyelem, úgy érezhetem, lassan tényleg eljutunk Európába, sőt, szerintem mi már egyenesen Amerikában vagyunk! Ennél sokkal több reklámot ott se igen néznek az emberek, ráadásul a legtöbb hirdetés nemzetközi. A Pepsi- érzés, a jéghideg Coca-Cola mindenütt ugyanaz, a Persillel mosott ruha Feke- te-Afrikában is hófehér, de talán a mindenféle szárnyasbetétekkel is egyforma magasan, egyforma boldogan szárnyalnak a nők, akik csak eleinte hitték azt, hogy „túl vékony lesz”, aztán a tapasztalatok birtokában rájöttek hogy mekkorát tévedtek, s rendre megnyugodtak... A képernyőn zajló pénzhajhászás mára elviselhetetlen mértékű lett. Mindegy, hétköznap vagy vasárnap, nincs olyan műsor és műsoridő, hogy valami bamba játékot ne láthatnánk, lehetőleg olyat, amelyiken több ezer forintot nyer az, aki felismeri saját anyja képét vagy mondjuk Budapestet. Persze nem csak a műsorok, a műsorvezetők is egyre rémisztőb- bek. Mostanában a legújabb találmány, a Nyerjen egymilliót! című játék bosz- szantja a nézőt, aki nyeli a mérget. A műsorvezető, valaha komoly, érdekes, izgalmas műsorok szerkesztője és vezetője úgy kóvályog a milliókkal megrakott diplomatatáskával, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, s idétlen kérdésekkel zaklatja a megszeppent embereket, miközben a reklámozott cég nevét percenként mondja ki. Én tudom, hogy szegények vagyunk. Attól azonban még lehetnénk igényesek... Kevesebb, de jobb Galambos Béla A „kalászosnevelőnek” hitt idei időjárás ellenére a vártnál valamivel kevesebb — 4,5 tonna körüli — termést adnak a szabolcsi búzák. Mintegy bizonyítván az ezen morfondírozó termelőknek, hogy az immár ötödik éve folytatott „kényszertakarékos” termesztéstechnológiát, azon belül is az egyoldalú nitrogén műtrágyázást, még egy optimálishoz közelítő idő sem képes kijavítania. A tavalyi átlagot csak ritkán elérő idei búzatermés viszont minőségét tekintve lényegesen jobb az előző évinél. A korai érésű búzák eddigi laboratóriumi vizsgálatai legalábbis ezt mutatják. A laboratóriumok az aratás első hetében bevitt mintákban 30 százalékot meghaladó sikérmennyiségeket mértek. A gabonás szakemberek szerint azonban óvatosan kell bánni a túlságosan optimista jóslatatokkal. Szatmárban, Beregben a még csak viaszérésnél tartó búzaszemek akár meg is szorulhatnak egy beköszöntő tartós kánikulában. Arról nem is beszélve, hogy az érésben lévő táblákon látszik csak igazán, milyen sok a gazos, s ilyenkor már minden kis esővel egyre gyomosabb állomány, mennyire kicsik a kalászok a tápanyaghiányban szenvedő, kisebb-nagyobb táblákon. A megyéből 725 ha búzát jelentettek be garantált áron történő felvásárlásra. Am ennek gyakorlati, pénzügyi lebonyolításával a számításba jöhető érdekelt cégek tudomása szerint senki nem lett megbízva a megyében. Az más kérdés, hogy jelenleg a FAK-országok felé — eddig általában 11 000 forint tonnánkénti áron — történő exportszállítási lehetőségek mellett a garantált 8500 forintért nincs olyan bolond termelő, aki odaadná a terményét. Annál is inkább, mivel földrajzi helyzetüknél fogva most a keleti megyék jó eséllyel adhatnak el exportra minden mázsa, minőségileg alkalmas búzát. Később talán még kecsegtetőbb lehetne az értékesítési helyzet, ha a termelők zsebében több pénz, tulajdonukban pedig több raktár volna ahhoz, hogy várjanak a búza eladásával.-k Török invázió a határainkon Ferter János rajza Kommentár
