Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-15 / 165. szám
1995‘ JULIUS IS., SZOMBAT Életművek párhuzamosan A költő gyakran illusztrálta írásait saját rajzaival • Grafikus akart lenni Kádár Márta Nagy László verseit, prózáját, műfordításait, naplóját ismeri, szereti a közönség. Lélegzetelállító versei ma is gyakran megszólalnak a pódiumon. Egész sor előadó- művész tartja repertoáron. Az is tudnivaló, gyakran illusztrálta írásait saját rajzaival. Ám, hogy grafikáiból, festményeiből egy egész kiállítás is kitelik, az csak most derült ki, midőn a Petőfi Irodalmi Múzeum Nagy László születésének hetvenedik évfordulójára megemlékezés sorozatában emlékülést szervezett, kiállítást rendezett. A november közepéig megtekinthető kiállítás címe Seb a cédruson, azonos a Nagy László összegyűjtött verseinek köteteimével. Nagy László kora gyermekkorában kezdett rajzolni. Tehetségét minden bizonnyal rajzolgató, min- tázgató édesanyjától örökölte. „Anyám kis- csikó csengő mellett félköröket ír egy vászon csíkra, rajzol erre kést, villát keresztbe, s reszelőt, mozsarat, és kivarrja dísznek az edények alá. Lánykorában varrni és szabni tanult Pápán, ruháinkat is ő var- rogatta. Karácsonyfára a szarvasokat ő mintázta tésztából, szemük helyére borsot nyomott. ír nekem lovakat is egy örökölt palatáblára. Apám hólapátot farag nyírből, nyárból a nagy tél idején, 29-ben.” Rajzból, szép- és helyesírásból tűnt ki kisiskolás korában a költő. S amikor 1941- ben Pápán a református kollégium kereskedelmi iskolájába beiratkozott, festő akart lenni. Járt is külön rajzra A. Tóth Sándor festőművészhez, s látogatta a Képző Társulatot. És gyakran az iskolai órák helyett is festeni járt a város szélére. A vászon- képfestést, az alapozást egyik erdélyi unokatestvérétől tanulta, aki huszártisztként szökött meg a román királyi gárdából. Szaporodtak a képek. Az istállóban festette a fiatal nagy László a hóban menekülő katonákat. Grafikus akart lenni, s beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára. Nem sokkal később átment a Képzőművészeti Főiskola festő szakára Kmetty János tanítványának. Aki igencsak nagyra becsülte a fiatal kollégát; amikor es Új heraldikát és az 1969-es A nagy virágvágó gépet. Rajzaival jelent meg Dylan Thomas verseskötete, Miguel Hernandez válogatott versei és Sebő Ferenc Énekelt versek című gyűjteménye. Saját köteteit is illusztrálta, így jelent meg a Kísérlet a bánat ellen című verseskötete. Illusztrációi, rajzai, akvarelljei, festményei kezdetben realista szemléletet tükröztek. Ahogy költészete változott, úgy lett a természetelvűből absztrakt festővé. E párhuzam jól végigkövethető a Petőfi Irodalmi Múzeumbeli kiállításon is. A kiállítás anyagát válogató Nagy András (a költő fia) szerint a tárlat címe — Seb a cédruson — nemcsak Nagy Lászlóra, hanem a művészet helyzetére, az emberi kultúra sebeire is utal. Két grafikája, a Balkán utca és a Gitárölő különösen jellemző korunkra. Nagy László rajza Miguel Hernandez könyvéhez Nagy László elmaradt a stúdiumokról, mert nem tudta kifizetni a tandíjat, Kmetty kifizette helyette. „Meghatódtam, és illendőségből hónapokig jártam a keze alá.” ^.m ekkor már elhódította a vers, a költészet. „Tépe- lődtem sokáig, s döntöttem, inkább verset írok elszántan, a festészethez majd visszatérek.” Vissza is tért. Gyakran rajzolt, festett, saját örömére. Illusztrálta felesége, Szécsi Margit köteteit, az 1965-ben megjelent A trombitákat ösz- szesöprik címűt, az 1967NAGY LÁSZLÓ KÍSÉRLET A BÁNAT ELLEN A Kísérlet a bánat ellen című kötetét a szerző illusztrálta szólt semmit. A nő lehúzta a cipőjét és végigfeküdt a hűvös paplanon. Csend volt, csak a két ember lélegzetvétele hallatszott. — Akar egy almát? — kérdezte a nő. — Milyen almát? — Jonatánt. — A jonatánt szeretem — mondta a férfi. — Köszönöm. Nagy Tamás illusztrációi A nő kitapogatta az éjjeliszekrényre tett almát, egy pillanatig gondolkozott, hogy előhúzza-e a pongyoláját, aztán úgy döntött, hogy most már teljesen felesleges. Lassan végigment a szobán, s az almát elhelyezte az ablakpárkányon. Aztán visszament, s újra végignyúlt a hűvös paplanon. Nemsokára hallani lehetett, ahogy a férfi rágcsálja az almát.-Jó? — Nagyon jó — mondta a férfi. — Tudja, hogy a jonatánalmának honnan ered a neve? — Nem. — Jonathan Hasbrouck amerikai jogász keresztnevéből. — Tényleg? — Tényleg. Egy ideig hallgattak. — Tudja mit? — mondta a nő. — Mász- szon be. — Nem szoktam — szabadkozott a férfi. — Pedig most már bemászhat — mondta a nő. A férfi átlendítette egyik lábát az ablak- párkányon, aztán vigyázva beemelte a fehér botot az ablakon, s csak ezután húzta maga után a másik lábát is. — Bejött? — Itt vagyok — mondta a férfi. — Akkor mire vár? — suttogta a nő, s ahogy kitárt karokkal várakozott, huncut kis mosoly vibrált szája szögletében. A férfi nehezen tájékozódott az ismeretlen helyiségben, aztán előretartott botjával elindult egyenesen előre. Néhány bizonytalan lépés után elérkezett a küszöb nélküli ajtóig, átlépett az ajtónyíláson, s még vagy három-négy apró lépést tett az alacsony korlátig. Valami akadályt érzett ugyan, de ügyesen átlépett rajta, majd fejjel előre bezuhant a pinceajtóhoz vezető lépcsőkre. MÚZSA Törő István: Lehetőségek Gubbasztok, mint hajnali árnyak, barack húsában az ízek, tündérhangok kedvesi szájba, alvó utca, hol lépted tipeg, hangszerben kürt hangjaként várok, mosolyok mögött meghúzódtam, s ha gyűlölnek is, még bent vagyok áldásként a szülői szóban, kényszerű napomon feltörök, mint gejzír a fagyos északon, melengető lényed kérdezem, szétfagyott testemet otthagyom, lehetőség vagyok és véges, akiben benneszorul a dal, s akit hömpölygő vízesések szivárvány permete betakar. Szőke Kálmán: Akvarell A megértés törékeny vázái között ügyetlenül mozdul a kéz. A bekerített lélek lövészárkait vadkender-önzés szövi át. Tengerszem-mély a gyermeksírás szakadéka. De a kismama ottfelejtett mosolyát őrizgetik a villamoson, titkát az akácvirág méhekre bízza, s ha elnyugszanak a rovarok békéden nemzetei, ásít az estike, a fák lombozódó lélegzete, s a csend mélyülő álma leng.
