Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-13 / 163. szám

1995. július 13., csütörtök CSUPA ÉRDEKES, HIRDETÉSEK Gabonatermelők! A Szabolcs Gabona Rt. kedvező feltételekkel vásárol 1995. évi termésű búzát, triticalét és zabot Fizetés: Készpénzzel, az átvétel és minősítés után, azonnal! Átvételi helyek: Nyíregyháza — Malomüzem — Simái út 6. Telefon: (42) 310-270 (42)314-711 Nyírbátor — Keverőüzem — Derzsi út 1. Telefon: (42) 381-503 Mátészalka — Silótelep — Vágóháza, Telefon: (44) 312-538 Tiszátok — Silótelep — Kossuth u. 102. Telefon: (42) 378-142 Kótaj — Raktárüzem — Katona u. 5. I Telefon: Kótaj 6 Zajta — Takarmánykeverő üzem Telefon: Zajta 5 Ongaújfalu — Takarmánykeverő üzem Telefon: (60) 355-070 Átvétel ideje: az aratás ideje alatt naponta, reggel 6 órától este 6 óráig, illetve előzetes egyeztetés szerint. A vételárral és az átvétellel kapcsolatban részletes tájékoztatást az átvételre kijelölt telephelyek vezetői adnak. Gázautó! Jól jár, ha gázzal jár... Egész évben 18 OOO Ft állami támogatással alakítjuk át autóját gázüzemre. LADA és NIVA gépkocsikat azonnal, helyben vizsgáztatjuk! Teljes körű garanciális és alkatrészellátás Cím: Nyíregyháza Lujza u. 1. sz. 4400 Telefon: 06-42-460-011/152 Gyöngyi András * 150020/2H-13.10* HASZNÁLT AUTÓ — Készpénzes felvásárlás — Bizományosi értékesí­tés I Nyíregyháza, 1 László u. 6. 1 Tel: 30/430-298. I Csempe és fürdőszoba-berende- , * zési területen, kereskedelemben * I jártas munkaerőt felveszünk. J Érdeklődni: Trans-Vidia Kft.,2 j Nyíregyháza-Oros, 5 J Nyíregyházi út 19. |* ^ Napközben reggel 7 órától 17 óráig. ^ , n , mn ......BBf Hirdessen J 1 lapunkban! 1 Mart Mozgáskorlátozottaknak kiadott utalványok beváltása. Minden típusú szgk. beszerzése. Automata kuplung beszerelése. Személygépkocsik átalakítása. Nyíregyháza, Pompás u. 1. sz. Autókereskedés. Tel.: 42/411-409/2003 mellék. (Orosi út, Tejporgyár után). * 150247/1H-13.10* 1------------------­-------------------------------------“JiT“----------------------------1 űzi B «=1 d O I I 1 darab AVIA A 31, 3 tonnás ponyvás I tehergépkocsi TIR vizsgával. Évjárat: 1993. június. Futott km: 62 OOO A gépkocsi szervizeit (újszerű állapotban van) " Érdeklődni: Az ÁFÉSZ ELNÖKÉNÉL Tel: 60/301-331,45/371-457 Cím: Tiszaszöv Afész Tiszaszalka Váci Mihály u. 2. * 150287/1H-13.10* | Fügefalevél helyett A kamaszlány az első rande­vúra készül. Az aggódó ma­ma tanácsokkal látja el, s mielőtt elindulna, még hoz­záteszi: — Remélem, nem ide ho­zod a fiút a szobádba? Tu­dod, hogy mennyire aggó­dom miattad. — Ugyan, mama. Az ő la­kásukra megyünk. Aggódjon inkább az ő anyukája. Tévhit vagy valóság Medárd csapadéka Adatok Északkelet-Magyarország idei tavaszának és júniusának időjárásáról Dr. Lakatos László Nyíregyháza — Az időjárás alakulása a legtöbbet szidott, olykor dicsért, azaz talán az egyik leggyakoribb beszéd­téma nemcsak nálunk, ha­nem szerte a világban. Atyá­ról fiúra szállva adódnak át a megfigyelések, melyhez minden generáció hozzátesz egy kicsit. Az emlékezet ku­sza és gyakran módosított fonalán átadott ismeretek sok esetben félrevezetik az avatatlan személyeket. A tu­domány feladata, hogy le­rántsa a dolgok mikéntjéről a leplet és megadja rájuk a feleletet. A meteorológia tudomány sa­játos helyzetben van. Számos vizsgált jelenségét mindenki érzékeli, azonban annak el­döntését, hogy a tapasztalt je­lenség mennyire általános vagy szokatlan, csak a hosszú adatsorral rendelkező szakem­ber teheti meg. Az éghajlatku­tatás az ország keleti régiójá­ban igen hosszú múltra tekint vissza. Debrecenben 1854-ben kezdődtek a rendszeres meteo­rológiai mérések. Az Országos Meteorológiai Szolgálat üze­meltetésében az ország me­gyeszékhelyeire, ezenkívül egy-két más településre vonat­kozóan 1871-től áll folyama­tosan rendelkezésre meteoro­lógiai adat. Ennek birtokában jellemezhető az 1995-ös év ta­vaszának csapadék és hőmér­sékleti viszonya Debrecen, Nyíregyháza valamint Mis­kolc által közrezárt területre. Az idei tavasz csapadéka az ÉK-i országrészben kissé a sokéves (100 év) átlag alatti­nak tekinthető. A három vizsgált állomás esetében Miskolcon mértek a legtöbbet (129 mm), Nyíregy­házán a legkevesebbet (114 mm), Debrecen 119 mm-es csapadékával a térség átlagát reprezentálja. A 100 éves ta­vaszi csapadékátlagok a tér­ségre vonatkozóan 131-137 mm közöttiek. Csapadékos ta­vaszról meteorológiai értelem­ben akkor beszélhetünk, ha a térségben hullott csapadék mennyisége meghaladja a 180-185 mm-t, száraz tavasz­ról pedig akkor, ha a csapa­dékösszeg kevesebb mint 80-95 mm. Az ÉK-i országrészben az elmúlt 100 év legkisebb csapa- dékú tavasza 1934-ben volt, akkor csupán 43 mm csapadék hullott. Az utóbbi 30 év leg­szárazabb tavasza, melyre bi­zonyára többen emlékeznek 1968-ban volt, ekkor 68 mm csapadékot mértek. Az évszá­zad legcsapadékosabb tavasza 1912-ben volt, ekkor Debre­cenben 263 mm csapadékot je­gyeztek fel. Az utóbbi 30 év 243 mm-es maximális tavaszi csapadéka nem sokkal marad el ettől az összegtől, amely 1985-ben volt. Érdekes kérdés annak megítélése, vajon mi­lyen gyakran fordult elő az el­múlt 100 év során, csapadé­kos, illetve száraz tavasz. Deb­recenben 15 alkalommal for­dult elő, hogy a tavaszi csapa­dékösszeg meghaladta a 185 mm-t, Miskolcon 14 alkalom­mal mértek 180 mm-nél na­gyobb csapadékot, míg Nyír­egyházán 12-szer fordult elő 180 mm fölötti csapadék. Ha még azt is vizsgáljuk, hogy az elmúlt száz év folya­mán milyen időközönként for­dultak elő a csapadékos tava­szok, akkor azt mondhatjuk, hogy 1895-1944 között Deb­recen és Miskolc esetében két­szer annyi, Nyíregyháza eseté­ben pedig háromszor annyi nedves tavasz fordult elő mint 1945-1994 között. Ha a száraz tavaszokat elemezzük Debre­cen esetében 12 alkalommal fordult elő 85 mm alatti, Mis­kolc esetében 15 alkalommal 95 mm alatti, Nyíregyháza esetében 11 alkalommal 80 mm alatti csapadékú tavasz. Az utóbbi 30 év nedves tava­szai 1965, 1970, 1985, 1987- ben voltak. A száraz tava­szok előfordulási gyakorisága 1895-1944 között csupán eggyel magasabb mint 1945 -1994 közötti időszak alatt. Tehát a száraz tavaszok elő­fordulása csupán kismérték­ben nőtt. Az utóbbi 30 év szá­raz tavaszai 1968,1969,1992- ben voltak. A tavasz meteorológiai jel­lemzése esetén feltétlenül ki kell térni a hőmérséklet vizs­gálatára is. Az idei tavasz átlag hőmérséklete 10,4 fok volt, ez éppen az 100 éves átlagnak megfelelő érték, ami 10,3­10,5 fok az ÉK-i országrész­ben. Ebben az átlagban azon­ban nem jut kifejezésre az igen enyhe március eleje, a rendkí­vül hideg április közepe, majd ismét már-már nyarat sejtető április végi hőmérséklet. Az évszázad leghidegebb ta­vasza 8 fokos átlaghőmérsék­lettel Debrecenben 1902-ben volt, ettől csak 0,3 fokkal ma­rad el az 1987-es tavasz. Az évszázad legmelegebb tavasza 1934-ben volt. Ekkor a tavaszi átlaghőmérséklet elérte a 14,1 fokot. Az utóbbi 30 év legme­legebb tavasza 1983-ban volt. Az átlaghőmérséklet ekkor el­érte a 12,1 fokot. A térségben meleg tavaszról beszélhetünk, ha a tavaszi átlaghőmérséklet meghaladja a 11,8 fokot. Az utóbbi 100 évben Debrecen­ben és Miskolcon 11, míg Nyíregyháza esetében 13 alka­lommal fordult elő meleg ta­vasz. A meleg tavasz előfor­dulása 1895-1944 között kö­zel fele az 1945-1994 közötti- nek. Az utóbbi 30 év meleg ta­vaszai a következők voltak: 1975, 1983, 1989. Hűvös ta­vaszról beszélhetünk a térség­ben, ha az átlaghőmérséklet kisebb mint 9,1 fok. A vizsgált 100 évben 12 alkalommal for­dult elő ennél alacsonyabb hő­mérsékletű tavasz, 1895-1944 között 8 alkalommal, 1945 -1994 között csupán 4 alka­lommal fordult elő hűvös ta­vasz. Az utóbbi 30 év hűvös tavaszai 1980 és 1987-ben voltak. A tavaszok csapadéká­nak és hőmérsékletének jel­lemzése után vizsgáljuk meg a júniusi csapadékot, azaz a Me­dárd körüli népi megfigyelés valóság alapját. Az európai kontinens az év legnagyobb részében az Izland fölött kiala­kult alacsony nyomású légköri képződmény befolyása alatt áll. Ennek következtében az uralkodó Ny-i áramlással cik­lonok sodródnak a kontinens belseje felé. Ezekhez a mérsé­kelt égövi ciklonokhoz min­den esetben tartozik egy csa­padékzóna, amelyből több ke­vesebb csapadék hullik az ál­tala érintett területen. A nyu­gati vagy északnyugati irány­ból érkező ciklonok általában országos csapadékot okoznak, melyek mennyisége az ország nyugati részén jelentősebb. A keleti országrész igen nagy mennyiségű csapadékai a me­diterrán térségben keletkező, innen a neve is mediterrán cik­lonoknak köszönhetők. Sok esetben az is elég ha egy medi­terrán ciklon csak a Kárpát medence környezetében tar­tózkodik. A magasban kiala­kuló hideg beáramlás elegen­dő ahhoz, hogy az ország terü­letén heves záporok, zivata­rok, felhőszakadások, jégesők alakuljanak ki. Sokan tévesen európai monszunként beszél­nek a júniusi csapadékról. A monszun szó eredeti arab je­lentése változó szél (mauzim). Azokon a területeken ahol az évszakos szél és csapadék­változás igen erős és szabályos mint az Indiai-óceán térsége valamint a Guineni-öböl térsé­ge (nyugat-afrikai monszun) beszélhetünk valóságos mon- szunális tevékenységről. Ez a jelenség az európai kontinen­sen nem jelentkezik hiszen az uralkodó áramlási irányzat az év egészében nyugati. A nyári félévben az intenzívebb fel­szálló mozgások hatásának köszönhetően hazánkban júni­usi, tőlünk keletre júliusi, nyu­gatra pedig a májusi csapadék maximum alakult ki. Magyar- ország északkeleti térségében az átlagos júniusi csapadék 100 éves átlaga 73-83 közötti. Az idei június sokak szerint igen csapadékos volt, noha té­nyek nem igazolták teljes mér­tékben ezt az állítást. Jóllehet az idei júniusban több alkalommal fordult elő, hogy egymástól kis távolságra lévő helyeken igen nagy csapadékkülönbséget mértek. Csak egyetlen példa június 2- án Hortobágy-Halastónál 58 mm csapadékot mértek, míg a tőle 25-30 km-re lévő Polgá­ron nem észleltek csapadék­hullást. Ebből következően a csapadékmérőhellyel nem ren­delkező területeken a bemuta­tott 3 megyeszékhelyi adatok­nál sokkal magasabb vagy ép­pen alacsonyabb értékek, sőt a mérőhelytől néhány km távol­ságban akár 10-15 mm-es kü­lönbségek is előfordulhattak. Semmiképpen sem tekinthe­tők a zivatartevékenységből származó csapadékok még az adott város egészére sem rep­rezentatívnak. Az idei júniusi csapadék tehát a három me­gyeszékhelyi mérőállomásra vonatkozóan a sokéves átlag fölöttinek tekinthető. A 159 mm-es havi összeg alapján a hónap Miskolcon csapadékos­nak tekinthető, Debrecen ese­tében a lehullott 112 mm, 8 mm-rel alatta marad a csapa­dékos hónap kategóriához szükséges 120mm-nek. A nyíregyházi állomás júni­usi csapadéka 96 mm volt, ez 14 mm-rel kevesebb mint csa­padékosságot jelentő 110 mm- es küszöbérték. Az említett csapadékossági küszöbszám fölötti csapadékmennyiséget az elmúlt száz évben Debre­cenben 18, Nyíregyházán 11, Miskolcon 14 alkalommal mérték. Az évszázad legcsapadéko­sabb júniusa Miskolc esetében az 1958-as év volt, 213 mm- rel, Nyíregyháza mérési sorá­ban az 1953-as év, 204 mm- rel, míg Debrecen esetében 1974-ben volt a legtöbb a júni­usi csapadék, 175 mm-t mér­tek akkor. A rendelkezésre álló adatso­ron ezek után megvizsgáltuk, hogy miként alakult a nyári csapadékösszeg azokban az években, amikor Medárd nap­ján, illetve kissé lazítva ezen a szigorú feltételezésen plusz, mínusz 1 napos eltéréssel csa­padékhullás volt. Csapadékos Medárd esetén a nyár hátralé­vő részének átlagos csapadéka 170 mm, csapadékmentes. Medárd estén pedig 137 mm átlagos nyári csapadékösszeg adódott. A jelentkező 33 mm- es csapadékkülönbség azon­ban nyári csapadékösszeg in­gadozásán belül marad, vagyis a kapott különbség véletlen- szerűnek tekinthető. Ez oly annyira igaz, hogy pl. 1992- ben Medárd napján 2 mm csa­padék hullott Debrecenben és a nyár teljes csapadéka 37 mm volt, 1966-ban viszont nem esett sem ezen a napon sem pedig az azt megelőző vagy követő napon mégis a nyár tel­jes csapadéka 246 mm lett. A június eleji pontosabban júni­us 8. körüli csapadékhullás kétszer olyan gyakori, mint a csapadéknélküliség ezen vagy ezeken a napokon, a csapadék- hullás ténye és a nyár további részének csapadékos jellege között azonban nem mutatható ki bizonyítható kapcsolat. (írásunk szerzője egyetemi adjunktus, a DATE matema­tika-fizika és agrometeoroló­giai tanszék munkatársa) A tavaszi és júniusi csapadék alakulása EK-Magyarországon 1995-ben A tavaszi és júniusi hőmérséklet alakulása EK-Magyarországon 1995-ben A napkori meteorológiai állomás, ahol naponta több­ször észlelik és mérik az adatokat Archív felvétel [nll| ^ ••••••••••••••••••••••• »-----.--Ti föl MAX FACTOR / T- ^1 J ÉS smiaikfaráoé ! J A PARIS PARFÜMÉRIÁBAN \ • 1995. július 14-én 10 órától egész napos, színes programmal, * • ingyenes kozmetikai szaktanácsadással várunk minden kedves • • érdeklődőt! Ha Ön üzletünkben ezen a napon • • MAX FACTOR terméket vásárol értékes ajándékot nyerhet! • » Próbálja ki mi történik, ka i MÁK FACTORTkasznál?! « h MAX FACTOR PAR IS PARFÜMÉRIA „ *!49851/1H-I3.10* UNIVERZUM ÜZLETHÁZ 4Í Hl' ~ ,, •••••••••••••••••••••• 'ilHl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents