Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

1995. július 1 ]., kedd KISKERT, Az „kék", ami tovább kék. A gyakorlat bizonyította, hogy teljesíthetőek a tejipar minőségi elvárásai Érdekli a székelyieket, milyen a tejük minősége Galambos Béla felvétele Nyíregyháza, Székely (KM ­G. B.) — Át sem vehetné a jelenleg felvásárolt, közel 80 millió liter tejmennyiség fe­lét a Szabolcstej Rt., ha most vezetnék be nálunk (ami ké­sik nem múlik!) az Európai Unióban érvényesülő élelmi­szer-minőségi előírásokat. Ezek között ugyanis a tejipari alapanyagra vonatkozóan egyelőre az szerepel kötelező érvénnyel, hogy tejtermékeket csakis 400 ezer csíraszám alat­ti tejből szabad előállítani. Márpedig a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében megter­melt tej közel fele — elsősor­ban a kistermelők által kifejt mennyiség — jelenleg meg sem közelíti ezt a közérthetőb­ben gyakorlatilag I. osztályú­nak nevezhető minőséget. Nézzük először, mit is kell csíraszámon érteni. Kaisler Zoltánné a Szabolcstej Rt. fel- vásárlási osztályvezetője ezzel kapcsolatban a következőket mondja: Hemzsegő barik — Az összcsíraszám a fejés, a tejkezelés tisztaságának leg­fontosabb mutatója, a tej egy köbcentiméterében lévő bak­tériumok számát jelenti. A tej ugyanis kiváló táptalaja a sza­bad szemmel nem látható bak­tériumoknak, amelyek a külső környezetből kerülnek a tejbe. Hogy mégis honnan? Hát a tőgy felületéről, a tejbe bele­került szennyeződésekről és a tejjel érintkező eszközök, edényzetek felületéről. Csíra­szegény tejet úgy lehet előállí­tani, hogy ha ezeket a fertőző forrásokat megszüntetjük. O Ez valami különleges el­járást igényel a kistermelők részéről? — Egyáltalán nem. Minden­kit megnyugtathatok, csupán a tisztaságon, a mosogatáson múlik. A tejtermelőnek tulaj­donképpen ugyanazt kell csi­nálnia, mint amit egy gondos háziasszony befőzésnél: tiszta gyümölcsöt tesz tiszta üvegek­be. Fontos tehát a tőgy mosása és szárazra törlése. A fejés megkezdésekor a bimbócsa- tomában lévő, igen sok bakté­riumot tartalmazó első tejsu­garak külön edénybe történő kifejése, amit aztán nem ön­tünk hozzá a tejcsamokba vitt tejhez. A tej szűrésével csak látszatra oldottuk meg a tiszta­ság problémáját, mivel csak a szabad szemmel látható szennyeződéseknek tudjuk így útját állni, a róluk tejbe mosó­dó baktériumoknak nem. Ezért rendkívül fontos, hogy a fejést végző ruhájának, kezének tisz­taságán kívül az istállóban is hasonló körülmények (por­mentes levegő, száraz aiom) uralkodjanak. Miután a leg­több baktérium a vele érintke­ző felületekről kerül a tejbe, ne öntözgessük feleslegesen egyik edényből a másikba. Mosásban a titok — Az edényeket, eszközöket minden fejés után alaposan el kell mosni és fertőtleníteni! Végül, talán a legfontosabb: mivel a baktériumok rendkí­vül gyors szaporodása a hő­mérséklet csökkenésével ará­nyosan lassul, a tejet lehetőleg a fejés után azonnal le kell hű­teni 8 Celsius fok alá. A kis­gazdaságokban a fejés befeje­zéséig a már kifejt, leszűrt te­jet hideg vízben, vagy hű­tőszekrényben célszerű előhű- teni, majd mikor végeztünk a fejéssel, a tejet azonnal a gyűj- tőcsamokba kell szállítani, ahol a további hűtése megtör­ténik. ü A tejipar, mint már ko­rábban bejelentette, az élelmi-f szer-kereskedelemnek a tejter­mékek hosszabb eltarthatósá­gára irányuló minőségi igé­nyeihez alkalmazkodva, októ­bertől bevezeti a komplex mi­nősítés szerinti tejátvételt. Szoktatásképpen már egy ideje minden begyűjtő helyen minő­sítteti az egyes termelők által bevitt tejet az erre felkészített teje sárnokos okkal. Milyen módszerrel ellenőrzik a tej mi­nőségét és tapasztalnak-e ked­vező változást a kistermelők körében? — Idén március 1-től kezd­tük el a csarnoki minősítést, hogy a kistermelői tej minősé­gét októberig feltornázzuk az általunk elvárt szintre. Erre a célra a Szabolcstej vásárolta meg a gyorsvizsgáló készlete­ket, amit odaadtunk a metilén- kékes vizsgálat elvégzésére kiképzett csamokos vállalko­zóinknak. Ok hetente egy al­kalommal szúrópróba szerűen ellenőrzik valamennyi kister­melő által bevitt tej minőségét. A metilénkékes próba a tejben lévő baktériumtömeg kimuta­tására szolgál. Annál kevesebb baktérium van a tejben, minél lassabban fehéredik ki a meti- lénkék oldattal megkékített tej. A gyenge minőségű tej esetében viszont hamar, né­hány óra alatt megtörténik az elszíntelenedés. A tejiparnak októbertől csak az a tej kell, ami festés után legalább 6 órán keresztül kék marad. Hogy milyenek a tapasztalataink? Helyenként biztatóak. Érde­mes lenne megnézni például a székelyi tejcsamok egyik mi­nősítését. Székelyben kékebb Székelybe nem sikerül olyan korán kiérni Nyíregyházáról, hogy a hatórási tejbegyűjtést le ne késsük. Az előző esti és az aznap reggeli fejés 350 li­ternyi eredményének már hűlt helye ugyan a tejcsamokban, de az asztalkán ott sorakoznak a metilénkékes próba égszín­kékre festett kistermelői tej­mintákat tartalmazó kémcsö­vei. Szlávik Józsefné már har­madik éve vállalkozásban gyűjti a község tizenegy tehe- nes gazdájától a tejet. — Minket, a csarnokot is megvizsgál havonta egyszer a tejipar, amikor váratlanul min­tát vesz az összegyűjtött tejből és elküldi hivatalos laboratóri­umba. Amikor a tej összcsíra- száma 1 millió alá került, tehát „osztályon kívüliéből elérte a III. osztályú minőséget, akkor azt a termelők már a növekvő tejpénzben is megérezték. Egyikük, a három tehenétől napi 40 litert leadó Horváth János teje például februárban még 3 millió csírát tartalma­zott. Három hónap után pedig már folyamatosan II. osztályú tejet adott le. De említhetném a mai próba eredménye felől most is érdeklődő Szabó End- réné, vagy Papcsák Andrásné igen jó minőségű tejét. Oda fejlődtünk, hogy a behozott tejmennyiség 70 százaléka már kifejezetten jó és a mara­dék 30 százalék is megüti a megfelelő minőséget. A lé­nyeg, hogy rájöttek a terme­lők, meg lehet csinálni, amit a tejipar kér: a jó minőségű te­jet. Csak mosogatni kell — a megfelelő speciális tisztító- szerrel — sajtárt, kannát, fejő­gépet, s nem egy léből, hanem háromból. Ennyi a minőségja­vítás titka. Piacból kizáró ellenségek A Gyapottok bagolylepke hernyója paradicsomban Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM) — Már a meggyexportnál gondként je­lentkezhet, de nyár végére el­hatalmasodva az almakivitelt is veszélybe sodorhatják a a szövőlepke hernyói. A jelenleg még főként csak az eperfákon, bodzabokrokon megtalálható hemyófészkek megsemmisíté­sével már a mostani első nem­zedék ellen is védekezni kell, hogy a későbbi elterjedésük­nek elejét vegyük — hívja föl a kistermelők és a közterülete­iken kívül értük is felelősség­gel tartozó önkormányzatok figyelmét a megyei növényvé­delmi hatóság. Az aratás kapcsán a szakem­berek véleménye szerint a rak­tárak kitakarítására, fertőtle­nítésére sem árt ráirányítani a figyelmet. Miután elég nagy mennyiségű búza exportjára vannak jó kilátások, nagy gaz­dasági kárt okozhat meghiúsu­lása a termény raktári kárte­vőkkel való fertőzöttsége mi­att. Itt kell megemlíteni újólag a parlagfüvet, aminek magja — főként a „kapatox”-szal gyomirtott táblákat tömegével mostanában elborító gyomnö- 4-, vény későbbi termése — óriá­si gondokat okozhat még a ku­korica-, napraforgóértékesí­tésben. Aki nem úgy végezte el a gyomirtást, hogy a táblája parlagfű mentes legyen, az még annyit mindenképpen meg kell tegyen — ha értéke­síteni akarja —, hogy külön takarítsa be a táblaszegélyeket és az innen származó mindig erősen fertőzött terményt el­különítetten is tárolja. A felvá­sárló cégek némelyike például eleve olyan szerződéseket köt, amelyben feltételül szabja a parlagfűmagtól való mentes­séget. Egy újabb exportot akadá­lyozó tényező lehet, hernyói­nak a bogyós termésekbe tör­ténő befúrásával Magyaror­szágon először tavaly „bemu­tatkozó” Gyapottok bagoly­lepke. Az EU országaiban, és Szlovéniában zárlati listán szerepel, így oda fertőzött szállítmány nem adható fel. Elsősorban paprikán, paradi­csomon, babon, kukoricán és dohányban várható a kártétele augusztus-szeptemberben, amikorra déli szomszédaink felől tömegesen telepedhet át hozzánk. Különösen veszélyes lehet a gépesített betakarításé, feldolgozású csemege kukori­cában. A növényegészségügyi állo­más illat-, és fénycsapdákkal figyeli a lepkék megérkezését, s kellő időben ki fogja adni a védekezési felhívást. A szabad forgalmú rovarölő szerek kö­zül hatékony lehet e kártevő ellen a Decis, Sherpa, Actellic, a feltételes forgalmúak közül pedig a Sumi Alfa. Egy másik új kártevő is veszélyezteti a hazai kukoricá­kat, amelynek első példányát a déli határ közelében idén ná­lunk is megtalálták. Ez a Jugo­szlávia területén már évek óta terjedő és helyenként nagy ká­rokat okozó amerikai kukori­cabogár. A szakemberek sze­rint azonban megyénkben kár­tétele egyelőre nem várható. Kelet-Magyarország 7 Szomjazó kert Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A nyári vakáció, a nyaralás időszakába lépve sok kert marad hosszabb- rövidebb ideig gazda nél­kül, de a kertek elvadulása kis munkával megelőzhető. Az utazás előtt elvégzett nagyobb, aprólékosabb gyomtalanítás megakadá­lyozza a gyomnövények el­burjánzását, rosszabb eset­ben magszórását. Ugyanígy hosszabb időre elbán a kó­rokozókkal és kártevőkkel egy felszívódó hatású szer­rel végzett növényvédelem. A nyár legmelegebb hó­napjaiban a legfontosabb napi vízutánpótlás, szívé­lyes felkérés után erre talán vállalkozik egy szomszéd vagy egy ismerős is. Na­gyon fontos, hogy bár az idei esőzések révén az el­múlt évek aszályos nyarai­hoz képest több csapadék jutott a földekre, ez a víz- mennyiség gyorsan fel is szárad, így a mélyebb réte­gekbe nem sok jut. Erről bárki könnyen meggyőződ­het, ha mondjuk két ásó­nyom mélységben megnézi a talajt. Éppen ezért a mé­lyebben gyökerező fák, cserjék, bokrok, évelők tö­vénél jobban át kell áztatni a földet, ez a viszonylag na­gyobb sárral is jár. Nem szabad megfeledkezni az évelő virágok, a rózsa elvi- rágzott részeinek levágásá­ról, mert ez segíti az új haj­tások fejlődését, a másodvi­rágzást. A kiskerti gyümölcsö­sökben a kertészkedők job­ban figyelnek növényeikre, a kézimunka igényes műve­leteket sem szenvednek csorbát. Ezek sorába tarto­zó zöldmunkák egyike a zöldmetszés, mellyel fiatal fáknál a kedvezőtlen állású, sűrűsítő hajtások távolítha­tók el, idősebb koronáknál pedig a keresztező vagy fel­kopaszodott részeken javít­hatunk. Különösen fontos a zöldmetszés szerepe a csonthéjasoknál, hiszen sok kerttulajdonos bosszanko­dik például a meggy ostor- szerűen megnyúlt, termő­rész nélküli vesszői miatt. Ezek visszametszésére a termés leszedése után kell időt szakítani. Viszonylag egyszerű munkát ad a mál­nások karbantartása: a le- termett vesszők elszárad­nak, ezeket tőből el kell tá­volítani, a fiatal vesszőket pedig (folyóméterenként 10-12 hajtást meghagyva) harmadával vissza kell met­szeni. A levágott részek elégetése több szempontból is hasznos: elpusztítja leg­fontosabb kórokozóit és kártevőit, s nem kell kerül­getni a szúrós nyesedéket. A másik csemege, a földie­per két évente kerüljön új helyre, ezek indákról sza­poríthatok. Az anyatőről le­választott, többnyire már meggyökeresedett részeket július végén vagy még au­gusztusban ki lehet ültetni a végleges helyükre. Dióhéjban _____________2?......................... Aratóünnepet... ...rendez az Ópályiak Baráti Köre július 15-én, ahol a fi­atalok megismerkedhetnek nagyszüleik búzabetaka­rítási módszereivel, a ka­szakalapálás, -fenés, a ka­szálás, a marokszedés, a kötélkészítés, kévekötés, a keresztrakás és a szalmafo­nat készítés fortélyaival. (KM) Almatermesztők... ...találkoztak múlt héten Sonkádon a Zombori Kft. korszerű, támrendszeres, öntözött almáskertjében, ahol a Rohm and Haas cég sikeres növényvédelmi be­mutatóját követően, kötet­len beszélgetés formájában adták át hasznos tapasztala­taikat egymásnak. (KM) Jégverés... ...okozott súlyos mezőgaz­dasági károkat a Csongrád megyei Földeákon a múlt kedden, amikor a késő dél­után tíz percen át tartó vihar fákat csavart ki tövestől, házakat rongált meg, vil­lanyvezetékeket tépett el, s a jég ezer-ezerkétszáz hektáros mezőgazdasági területen súlyos károkat okozott: lefejezte a pap­rikát, felszelte a kukori­cát, elverte a földeken szá­radni hagyott őszi fokhagy­mát, elfektette a gabonát. (MTI) A sertéspiacon... ...jelenleg kereslet van a jó minőségű sertések iránt, ám az állomány még mindig csökkenő tendenciát mutat. Tavaly az év hasonló idő­szakában 5 millió felett volt a sertések száma, ami most alig haladja meg a 4 millió 600 ezret. Az átvételi árak aszerint, hogy nagyüzem­ből, vagy kistermelőtől származik az élő állat 155- 165, illetve 135-155 forint között mozognak kilogram­monként. (KM) Kiváló minősítést... ...kapott a Védjegy Bizott­ság döntése értelmében újabb öt élelmiszeripari ter­mék, elnyerve az állami mi­nőség-, és eredetjelző véd­jegy viselésének jogát: a Danone gyümölcsjoghurt- család, a Danette csokolá­dés és vaníliás puding, a Ringa Húsipari Rt. váku­umfóliázott szeletelt csá­szárkaraja és bacon szalon­nája, valamint a Zalaco Rt. Nagyi elnevezésű 900 grammos kenyere. (MTI) Mint tejipari... ...technikusképző intéz­mény országosan egye­dülálló a Győr melletti csermajori szakközépisko­la, amely francia segítség­gel most teremti meg a fel­tételeket a tejgazdasági szakemberképzés számára, amelyben a takarmányter­mesztéstől a tejtermelésen és feldolgozáson át az érté­kesítésig minden munka­fázissal megismerkednek a diákok, akik az állatok gon­dozása mellett a helyben fejt tejből maguk készíte­nek az eddiginél több féle sajtot. (MTI) A brojlercsirkék... ...gyors növekedése miatt fejlődési rendellensség ala­kul ki a lábcsontozatukban, ami nagy veszteségeket okoz, ám most skót kutatók kimutatták, hogy a takar­mányba adagolt C-vitamin csökkenti a betegség elő­fordulását. (KM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents