Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-08 / 133. szám

1995. június 8., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyaiország 3 A pályázat nem süllyesztő Kamarai gazdajegyzők váltják fel a falugazdászokat megyénkben is A vidék és a mezőgazdaság látja hasznát, ha Agrárkamara és helyi önkormányzat A szerző archív felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — Az Agrárkamarával folyta­tott hosszú egyeztetések után megszületett a Földműve­lésügyi Minisztérium (FM) döntése: 1995. július 1-től megszűnik az eddig a mi­nisztérium által felügyelt fa­lugazdász-hálózat. A falugazdászok helyett tehát, a most meglévő körzetekben az Agrárkamara szervezetébe tartozó kamarai gazdajegyzők látják majd el termelést segítő, információt hozó-vivő tevé­kenységet, amely jó néhány állami feladattal is kiegészül eztán. Kidobni luxus Az Agrárkamara végre tény­leges jogosítványokat kap ál­lami feladatok elvégzésére, s egyúttal költségvetési forrás­hoz is jut, amelyre — sőt az eldöntöttnél többre is — már régebben ígéretet kapott. A kamarai gazdajegyzők által el­látandó, eddig az FM Hiva­talokhoz tartozó állami felada­tok között olyanok szerepel­nek, mint az elemi csapással kapcsolatos számítások, az ál­lami garanciavállalásra vonat­kozó jogosultság igazolása, a tagi kölcsönnel kapcsolatos összesítés, a vetés megtörtén­tének, a támogatási előlegre vonatkozó jogosultságnak az igazolása. Kamarai feladat lesz továbbá a gázolajfelhasz­nálás utáni fogyasztási adó­visszatérítési igényjogosultság eldöntése, de a kamarának kötelessége ellátni azokat a szolgáltatásokat is, amelyek­hez eddig a falugazdászok út­ján jutottak a mezőgazdaság­ból élők. Ugyancsak az Agrár­kamara gondoskodik kijelölt szakemberek bevonásával a fontos információkkal szol­gáló termésbecslésekről is. A megyei Agrárkamara El­nöksége május végi ülésén meghatározta a kamarai gaz­dajegyző feladatait, s ezek el­látására egyúttal pályázatot írt ki. Amint Lakatos András me­gyei elnök lapunk kérdésére elmondta, a pályázat kiírásá­nak nem célja a jelenlegi falu­gazdászok eltávolítása a rend­együttmuködík szerből. Ugyanis „nem teheti meg az Agrárkamara azt a luxust, hogy mindenestől ki­dobjon egy olyan információ- és tudáshalmazt, amellyel a fa­lugazdászokat eddig feltöl- tötték”. Tehát számítanak arra, hogy a falugazdászok megpá­lyázzák a gazdajegyzőséget is. Ugyanakkor elkeseredésének is hangot adott az agrárkama­rai elnök, amikor az önkor­mányzatok hozzáállásáról esett szó. A megyei kamara megkeresésére ugyanis — amelyben a gazdajegyzők szá­mára kémek helyiséget, alkal­manként telefon-, telexlehető­séget — nem minden település önkormányzata fogadta ked­vezően. Volt, amelyik azzal utasította el a segítségadást, hogy az nem az ő feladata. Kié a gazdajegyző Valójában mi is lesz a kamarai gazdajegyzők feladata? Kap­csolódik-e tevékenységük a települések életéhez, segíte­nek-e az ott jelentős részben mezőgazdaságból élőknek? Ezt ma még csak a kamara ál­tal meghatározott gazdajegy­zői feladatokból lehet elkép­zelni, amelyeket röviden így foglaltak össze: elsősorban a kamarai tagok, mezőgazdasá­gi termelők, a mezőgazdasá­gi bizottságok és a települé­si önkormányzatok szakirányú szolgálata, a kamarai informá­ciós rendszer helyi működteté­se, agrár-közigazgatási felada­tok ellátása és a szaktanács- adás koordinálása. Feladat bőven van A lapokban közzétett pályázat azonban — amely a megye harminc települési körzetére, azaz harminc gazdajegyzői „szolgálatra” szól, s amelynek benyújtási határideje 1995. június 12. dél — terjedelménél fogva nem tartalmazhatta a részletes feladat-listát. Pedig ebből derülhet fény igazán ar­ra, milyen hasznot is húzhat egy-egy település az agrárka­mara tevékenységéből. Az általános feladatok, mint kamarai tagok regisztrálása, mezőgazdasági bizottságok segítése, között szerepel pél­dául: kapcsolatot tart a körze­téhez tartozó települések ön- kormányzataival. a mezőgaz­dasági bizottságok vezetősé­gének útmutatása alapján vé­leményezi azok ágazatot érin­tő előterjesztéseit. A gazda­jegyző konkrét feladatai egy­részt a kamarai törvényből származnak — mint adatgyűj­tés, termelésszervezés, piac­szervezés, termelési szakta­nácsadás —, másrészt a kama­ra közigazgatást érintő fela­datai közül valók, mint föld­művelésügyi alapokkal kap­csolatos pályázatok vélemé­nyezése, igazolások kiadása. A gazdajegyző harmadik, ön- kormányzatokat érintő köz- igazgatási feladatcsokrát ekként fogalmazza meg a ka­mara: az egyes önkormányza­tokkal kötendő külön megál­lapodások szerint közremű­ködik az önkormányzatok jog­szabályban meghatározott földművelésügyi igazgatási feladatainak végrehajtásában. Pillanatnyilag a megyei ag­rárkamaránál azokat a kikül­dött adatlapokat várják vissza kitöltve, amelyek a tagjaiknak küldtek ki levélben egy aktuá­lis tájékoztató és a kedvezőt­len adottságú támogatásban részesíthető települések listá­jának kíséretében. Man at work Y Y 0Syf°Snak engem át- i i kozni megint! Kifú- X X jozni, fütyülni, szi­szegni, kiakolbólítani a nyelv­ből, közegemből, teremtő és termő (nem ugyanaz!) anya­földemből. A magyarból. Merthogy a cím: ánglius, eng- lish, „britt” (sic, két kemény koppunással a végén, hogy jobban fájjon a bugyutaság egyébként sajgásmentes öne­légültsége...). Vannak szorongásaim. Mi­kor, mitől, miért? Gyakorta, majd mindenhol, magunkért — elsősorban, de nem ki­mondva a titkot: a megtartá­sunkért. Őrizz meg szerete- tedben — szép kérés; őriz­kedjünk a csalárdkodóktól. a simaszavúaktól, a mézes szá­jú álnokoktól! Mégha egy jazz-koncert erejéig! Hát, kimondtam végre, élménymagja van az írásnak, bizony ám! Nem valami légből kapott agy­menet. nem a kitalációk le­begése: zene rejlik a drapá- riás fedettségben. Kitűnő muzsika. Mondják (sőt: vallotta a hármak egyike) nem jazz, ha­nem fusion, rock-ba ágyazott miegyéb, még csak nem is olyannyira szálávos, mint gondolnák. Rándítsa meg — hölgyeim és uraim — okos­kodásba ívelő szájszélünket a megengedő mosoly, mert hisz édes mindegy (édesem, dehogy az!) mitől zsibong a szív, mire lendül karcsapás- nyi dinamikával az egész test, mitől küzd, dolgozik, szenved, tisztul meg és gló- riásodik az ember, a színpa­don felejtett egyetlen, amikor kioldalog (diszkréten és még­is a tervezettség koreográfiá­jával) mellőle a dobos, a le­ad guitar (bocs, ez újfent túl büszkén hangzik). 0 ott maradit). Nevezzük néven: Krzysztof Sciearnski, aki olyan lengyel, hogy már- már honf itársunk lett az idők egymásutániságában. A her­ceg, a ki- és elvonulás előtti bassz-gitár főrend, az uga­tó, géppuskaropogást míme­lő, kandúrvonyítást imitáló mélységek arany gyapjasa, a térdszalag felpántlikázat- lan farmer-pólósa (polonéz... igen, még talán az is; a „var- savjanka” világszomorúsága és diadalmenete...) Egy ember a deszkákon, és milliónyi elektromos cucc körülötte. A hangosítástech­nika megannyi rekvizituma, vibráló, reszkető, örökös babrálást, igazítást igénylő dugaszai, gombjai, mütyü­rök, tranzisztorok, huzalok kuszáit halmaza. A zenész a csomó közepén (úr, a maga gyémántfélkrajcárt rejtő sze­métdombján), hogy hátára vegye az egészet, a semmi mással ki nem adható, meg nem formázható, nem közve­títhető mindenséget: a dalla­mokba álmodott eposzok to­talitását. Tehát: nincs egyedül. Ze- nekarnyi többlet van a zsige- reiben, a jól időzített se- quencekben, az effekt-szériák kompozíciós fegyelmében. És egyszersmind az őskáosz, a születés előtti és halál utáni megfoghatatlanságok. Dol­gozik, ezért sem magányos. Man at work. A munkába feledkező em­ber. De pontos ez! Nyelvem, te finnugor gyökérzetű távol­ázsiai jövevény. Merthogy — felejt. Amíg hangokat bűvöl, szimfóniát, concertók tucat­jait, románcos ellágyulá- sokat. felpörgetett flamen­co-t, a street band-ek (utca­zenekarok) faragatlanságait (képzarvar... hogyhogy ma­téria, meg faragás, a han­gokkal. ugyan...) Úgy taszít a semmibe tuda­tából mindent, ami fölösle­ges, hogy közben felragyog- tatja az érdemest, a megtart- hatót (ugye, már sejdítettem, erre megy a játék). Hangol, takarítja a falsokat, tisztítja a harmóniát — a tehetsé­gig... Teszi a dolgát. Az idő lassan el szivárog... Elzúg inkább, maradjunk ennyiben. A bass-Paganini boldog-fáradtan meghajlik, méltósággal, de valami Sig- fried-es félszegséggel (Id. Móricz Zsigmond Űri muri — a zenetanár este a mar­hákkal...). Szeretném tudni: lát-e minket, hallja-e a tap­sot, érzi-e a rajongás felé tornyosuló hullámait. A sze- retetünket. M egyek az éjszakai belvároson keresz­tül, csendbe burko­lózott a díszköves tér; alig mozgások törik meg a házak­ba húzódott nesztelenséget. A „munkaidőnek” vége. tegyük el magunkat holnapra. Vár­nak a feladatok. Talán. Horderő Máthé Csaba M ost sok vagy kevés a 250 kilométer? Fontos vagy kézle­gyintéssel elintézhető a ré­gió? Mennyire törekszik a kormány a keleti megyék felzárkóztatására? A kérdé­seken a Kelet-Nyugat Expó megnyitóján morfondíroz­tam, amikor a szaktárca fő­csoportfőnöke mondta meg­nyitó beszédét. A beharan- gozóban a miniszter neve szerepelt, akinek a fővédnö­ki tisztet is elvállalta, ugyan­akkor a napi eseményeket fi­gyelve, érthető volt, hogy nem jött el Nyíregyházára. Az viszont már kevésbé, miért nem valamelyik ál­lamtitkárt bízta meg azzal a feladattal a miniszter, hogy a megye és a város vezetői, a 430 cég, a kiállítást szer­vező és lebonyolító társa­ság valamint a szakmai kö­zönség előtt képviselje a tárcát. Ne értsék félre, a fő- csoportfőnök maximálisan teljesítette a rábízott fela­datot, de úgy érzem, ez az esemény, a már sokat han­goztatott kelet-nyugat ke­reskedelem és a FAK-or- szágbeli piacok visszaszer­zése szempontjából igen lé­nyeges, és megérdemelt volna egy magasabb szintű látogatást, amelyet össze lehetett volna kötni külön­böző tárgyalásokkal. Nem ez az első eset, hogy a közélet valamelyik neve­sebb szereplője nem tud el­látogatni a keleti megye- székhelyre, az utolsó pilla­natban lemondja a részvé­telt. Viszont azt joggal vár­juk el, maga helyett az ese­mény rangjának megfelelő személyt küldjön el. Bizo­nyára sok budapesti ese­mény rangosabb, jelentő­sebb és nagyobb horderejű, de jócskán akad ennél sok­kal jelentéktelenebb törté­nés, ahol alig győzik a pro- tokolt felsorolni, szinte nem lehet lépni a magas rangú állami vendégektől. A zért higgyék el, egy percig sem keser­günk emiatt, már megszoktuk. Ezek után csak úgy mellékesen jegyzem meg: az expo rendben zaj­lott, a kísérőprogramok vál­tozatosak, érdekesek, az üz­letek sorra köttetnek, a nagyközönség pedig kedvé­re böngészhetett a számta­lan engedményes portéka között. Nekünk ezek az apró sikerek, elismerések... Felemelik, hogy sokan ne érhessék meg! Csak az örök pihenést Ferter János rajza Rajta, Miss Marple-ok! a»aaaüMiMi«i8^^ Bartha Andrea-» j em értek egyet az l\l ország azon bírósá- X V gaival, ahol bizton­sági őrök szűrik meg, ki me­het be, s ki nem. Egyrészt, s ez a legnyomósabb érv, az intézkedés alkotmányelle­nes. sérti a nyilvánosság alapelvét — még a Legfel­sőbb Bíróságnak sincs joga önkényesen Alkotmányt mó­dosítani. Másrészt a tárgyalások jó része rendkívül tanulságos. Az emberek zöme ugyanis csak tévében, általában amerikai, vagy angol filmek­ben lát tárgyalást, s meg­győződése, nálunk is ha­sonlóképpen zajlanak ezek te, látványos, már-már szín­padias keretek között. Látványosságot nálunk legfeljebb a bírák nem is olyan régen bevezetett ta­lárja, no meg a jegy őrök, s a büntetésvégrehajtási inté­zetből csukaszürkében elő­vezetettek „zsinóros felvo­nulása” jelenthet — őr és elítélt, rendőr és előzetes­ben lévő csuklóit zsinór kapcsolja össze, nehogy a delikvens szökni tudjon. Nincsenek esküdtek, a tanú nem esküszik fel a Bibliára, és sorolhatnám még a kü­lönbségeket, ami az angol­szász, s a magyar jogrend­szert egymástól megkülön­bözteti. Vannak ugyanakkor ná­lunk is igen érdekes és el­gondolkodtató ügyek, em­beri sorsok, bírói ítéletek. Minap példáid egy büntető eljárás kapcsán Nyíregyhá­za éjszakai életéről kap­hattunk bővebb felvilágosí­tást, melynek alapján tisz­tességes állampolgárban azonnal összeállt a kép, mely szórakozóhelyeket ér­demes a megyeszékhelyen nagy ívben elkerülni... A gatha Christie min­den lében kanál Miss Marple-ja szívesen töltötte idejét a bíróságon. Néhány hónap után ismét lehetőség nyílt arra. hogy a megyei és a nyíregyházi bíróság nyilvános tárgyalá­sait a rend zavarása nélkül bárki végigülhesse. Termé­szetesen csak a csomagvizs­gáló és a biztonsági kapu használata után!----................... -- ........ -M |plll : ¥ Ä « J $ T ö I * I NYUGDÍJKORHATÁR 62 év.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents