Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-01 / 128. szám
1995. június 1., csütörtök A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA Sóstóhegyi kupacok A lakossági fórumon, melyet Földesi István önkormányzati képviselő hívott össze a közelmúltban, mindkét településrész (Sóstófürdő, Sóstóhegy) gondjai terítékre kerültek. Nem voltak kíméletesek a hozzászólók a meghívott vendégek egyikével sem. Ott volt a városháza főépítésze. Képviseltette magát a rendőrkapitányság, a Volán, a Titász és a Köztér. Sokakat bosszant a Sóstófürdő központjának igencsak elhanyagolt állapota. A véleményt nyilvánítók egyike sem foglalta éppen imába Kínál úr nevét. Szűcs Imre arról beszélt, hogyan lehetne és kellene javítani a közlekedési helyzeten. A keskeny utcák nem könnyítik meg a közlekedést. Különösen nehéz kihajtani a Venyige utcáról a kanyargós Keme- csei útra. Úton, útfélen zsákszámra hordják ki az emberek a szemetet. A kupacok pedig csak gyűlnek és nőnek. Vannak, akik évek óta nem képesek eltakarítani a házuk előtt, az útra kirakott építési törmeléket, anyagot. Bizonyos vállalkozók nagy járműveikkel, gépeikkel az utcán állnak, telephelyként használják azt. Hogyan adhattak ki így engedélyeket? — kérdezték Varga Zoltánnal együtt többen is. Merre járkálnak a közterület-felügyelők, ha ezeket nem veszik észre? Vígvári Sándomé furcsának találta, hogy a Muskotály utca egyik oldalára adtak lakóház építésére engedélyt, a másikra már nem, holott a tyúktelepről áradó kellemetlen szag a környék távolabbi részein is érezhető. Vass Béla erősen kifogásolta a Nyírbau munkáját. Az Előd utcán úgy építették meg ugyanis az utat, hogy most befolyik a víz a pincéjébe. A lefolyónyílások 4-5 centiméterrel magasabban vannak az útburkolattól. Hát csoda, ha másfelé keres magának utat a csapadékvíz? Ezeket a gondokat már hónapokkal ezelőtt a képviselő úr is jelezte írásban, a városüzemeltetési iroda vezetőjének. Semmi változás. Szóba került az orvosi rendelő is. Ha vannak vállalkozó orvosok, a város tud kedvezményes feltételekkel telket biztosítani számukra Sóstóhegyen. A Kertváros mintájára itt is kivitelezhető a rendelők építése, hívta fel a figyelmet erre a lehetőségre a városi főépítész. Ha ez így van, örvendezett Vass Béla, akkor az orvosi rendelő építéséhez felajánlott társadalmi munkát inkább az iskolai ebédlő és konyha megépítésére kellene fordítani. Gyerekeik érdekében boldogan áldoznának erre egy-két napot az itteni szülők. Sánta János Nyíregyháza A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Megnyugtató törvény A választások előtt a KDNP, MSZP, SZDSZ-szel kötött egyezségünkre tekintettel az országgyűlés elnökénél benyújtott petíciónkat figyelembe véve, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságnál és a Honvédelmi Minisztériumban kidolgozás alatt áll a hadigondozottak között általános elkeseredettséget okozó, a vérrel szerzett jogainktól megfosztó, 1994. évi XLV. hadigondozásügyi törvényt módosító javaslat. A módosító törvényjavaslatot az országgyűlés őszi ülésszakán tárgyalják meg, fogadják majd el. Erről hivatalos értesítést az országgyűlés elnökétől kaptunk, melyet a Honvédelmi Minisztériumban a politikai államtitkár megerősített. Köszönjük az intézkedést az országgyűlés elnökének, dr. Gál Zoltán úrnak, a honvédelmi bizottság elnökének Mécs Imre úrnak, a honvédelmi miniszternek, Keleti György úrnak. A törvény közeli módosításáig kérjük az érdekeltek szíves türelmét. Meggyőződésünk, hogy az újjáalkotott törvény mindnyájunk várakozását ki fogja elégíteni. Készülünk a módosításra kerülő hadigondozásügyi törvény végrehajtására. Felkérünk minden hadirokkantat, hadiözvegyet, hadiárvát, hadigyámoltat, hadigondozotti családtagokat, volt hadiárvát, hogy személyes érdekképviseletük ellátása végett, érdekképviseleti nyilvántartásbavétel céljából jelentkezzenek személyesen, levélben vagy telefonon a Honvédelmi Minisztérium támogatásával működő MA- HONSZ Országos Ügyintézői Irodáján, függetlenül attól, hogy Ön nem tagja a MA- HONSZ-nak vagy más szervezetnek tagja. Szervezzük 1996 nyarán megtartásra kerülő I. Magyar Hadigondozott Világtalálkozót, mely foglalkozni fog a hadigondozottak sorskérdéseivel és kárpótlásával magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Kérjük, jelentkezzenek azok a hadigondozottak, volt hadigondozottak, akik szervezési munkát vállalnak a világtalálkozó sikere érdekében. Jelentkezési cím: Budapest XIII. Gidófalvi Lajos u. 1/b. Irányítószám: 1134. Honvédelmi Minisztériumi telefonszámunk: 06-1-1322-500 /7892. Felhívjuk a hadirokkantakat, hadiözvegyeket, gyámokat, hogy a MAHONSZ alapszabályszerű feladatainak támogatására létesült ZOUNUK Nemzetközi Hadigondozott Alapítványnál jelentsék be azokat a hadigyámoltakat, hadiárvákat, akik általános, közép-, főiskolák vagy egyetemek nappali tagozatán tanulnak, hogy 1995/1996 tanévre elnyerhessék iskoláztatási támogatását, ösztöndíjait. Az alapítvány kiemelten támogatja a hadigondozotti leszárma- zókat, ha katonai főiskolán tanul és a katonatiszti pályát élethivatásául választja. Jelentkezési cím: 5000 Szolnok, Kolozsvári u. 16. fsz. 1. T.: 56-376-736 (üzenetrögzítő). A jelentkezéshez csatolni kell az iskolalátogatási igazolást, tanulmányi előmenetelt tanúsító bizonyítvány másolatát, s közölni kell a tanuló, hallgató személyi adatait, lakcímét, s a pályázat indokát. Beküldési határidő: 1995. július 31. A MAHONSZ Országos Elnöksége Foltot tenni a lyukas kjt.-re Kedves Olvasó! Elhiszi Ön, hogy van ma az életben olyan törvény Magyarországon, amelyik szerint első fokon a vétkes maga dönthet vétkeiről? Nyugodtan higgye csak el, mert bármennyire is megdöbbentő, mégis igaz. 1992. július 1-jétől lépett hatályba a törvény a közalkalmazottak jogállásáról, amely kjt. rövidítéssel került mindennapi szóhasználatunkba. E törvény 29. paragrafus első bekezdése szerint rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a./ a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b./ olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez a szakasz az, amely első fokon a vétkes kezébe adja a döntés jogát. A válasz innen kezdve egyértelmű. Mert ugyan melyik munkáltató ismeri el, hogy vétkezett a „gondjaira bízott” közalkalmazott ellen? No meg az is igaz, hogy a munkáltatók nem a „barátaik” rovására követnek el ilyen cselekedetet. De talán több, mint elgondolkodtató, hogy a törvény a vétkesre bízza a döntést és következik a hosszadalmas bírói procedúra. Vajon miért érdemel ez esetben több jogot a vétkes munkáltató azzal szemben, aki ellen vétkezett? Miért nem bízza ez esetben az első fokú döntést a vétkes munkáltatójára, hiszen neki is van olyan? A hosszadalmas, kínos helyzetet lényegesen rövidebbé tehetnék ezzel. Mert feltételezem, hogy a közalkalmazott jogainak védelmére került ez a paragrafus a törvénykönyvbe. Az önkormányzatok ennél lényegesen súlyosabb kérdésekben is hoznak döntéseket, alkalmasak lennének ezek meghozatalára is. Még mindig nem hiszi el, hogy igaz? Én is pontosan így voltam ezzel. Éppen ezért érdeklődtem meg a legilletékesebb he: lyen, a bíróságon és a Munkaügyi Minisztérium jogi tanácsadójánál. A válasz mindkét helyen ugyanaz: a vétkes maga dönthet vétkeiről. Lehet, hogy ez lesz a jövő a törvénykezésben? Annyi furcsaságot tapasztaltunk ezen a területen is az utóbbi időben, hogy egyszer talán azt is természetesnek kell elfogadnunk, ha a vétkes — bocsánat — gyanúsított felül a bírói pulpitusra és saját ügyében hoz döntést. No de félre a tréfával! Örüljünk, hogy van kjt., még ha nem is tökéletes. A puding próbája az evés — tartja a népi bölcselet. Bizonyára kevesen vannak, akik ettek már ebből a pudingból. Én megkóstoltam. A szájízem keserű maradt utána. Talán akad országgyűlési képviselőasszony vagy úr, aki megpróbál a felfedezett lyukra foltot tenni alkalomadtán egy módosító indítvánnyal, hogy az utánam következők ostyába csomagolva nyelhessék le a keserű pirulát. G. V. P. Nyíregyháza Mivé lettél csángó magyar? „Csángó magyar, csángó magyar / Mivé lettél, csángó magyar? / Ágrólszakadt madár vagy te / elvetetve, elfeled- i ve!” — így ke,sereg a csángó himnusz, melyet 1846-ban jegyeztek le. A. magyarság leg- kcletebbre maradt csoportja a 89-e.s változás után se tudta a maga kívánta irányba fordítani sorsát, bár megannyi próbálkozás volt erre. A pusziinál származású, Sepsiszent- györgyön élő tanár évs kutató, (5sz Erőss Péter kezdeményezésére és vezetésével mindjárt csángó újság is indult, mely azóta is többnyire1 adományokból tartja fenn magát, ám a Moldvai Magyarság ma is önkéntes terjesztéssel, kis csomókban tud eljutni azokhoz. akiknek . szánják. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége többször megpróbálta megszervezni, kezdeményezni néhány csángó faluban a magyar nyelvű oktatást, melyet az ötvenes években szüntetett meg a hatalom, újraindítani, ahol erre még igény van. a magyar nyelvű misézést. Eddig minden próbálkozás kemény ellenállásba ütközött, elsősorban a hatalom részéről. És mégis! A csángók nem hagyják magukat, szigorú zártságuk lazítása, a többi magyarokkal, az anyaországgal való mind gyakoribb kapcsolatuk. mintha elindított volna valamit, mintha sokakban élesztené az azonosságtudatot. Ennek hatására a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége legutóbbi kolozsvári ülésén úgy döntött, hogy tevékenysége súlypontját most- már Moldvába helyezi át, s egyúttal belép az RMDSZ tagszervezetei sorába. Nemrég a szövetség tisztújító közgyűlést hirdetett - Klézsére. Am a tanácskozásra meghívott erdélyi vendégeket java-" részt leitatott személyekből álló. hőzöngő, ordítozó ellen- csapat fogadta a klézsei letérőnél. Először románul, majd magyarul üvöltöttek: „Nem akarunk magyar iskolák nekünk nem kell magyar szövetség!” Mint Ősz Erőss Péter és Kötő József a Romániai Magyar Szóban beszámoltak róla, tettlegességre is sor került. Az ügynek; a parlamentben lett folytatása. Márton Árpád a belügyminisztertől vár kivizsgálást a felbújtókkal kapcsolatban. illetve miért csak akkor lépett közbe a rendőrség, amikor a megyétől erre külön utasítást kapott? Mert a helyszínen tartózkodó vendégek és a lakosság véleménye szerint nem spontán helyi ellenakcióról, hanem feibúj- tásról van szó. A tisztújító gyűlés elmaradt, de nem mondtak le róla. A csángó szövetség és az •RMDSZ eltökélte, hogy jogi úton érvényt szerez az olyan csángók gyülekezési szabadságának is, akik magyarságukhoz ragaszkodnak. Sike Lajos Szatmárnémeti Ballagási vacsora Hatosztályos elemi iskolai vagyok. 15 kilométerre van tanulmányaimat 1927-1933 az első középiskola, oda között végeztem a kántor- gyalog eljárni nem tudsz, az jánosi Görögkatotikus Ele- albérletet, tandíjat, a koszmi Népiskolában, Tanul- tot fizetni nem bírom, az is- mányi eredményeim min- kólához illő ruhát megven- den évben jeles osztályú ni nem tudom. Itthon ma- volt. Abban az időszakban radsz és túrni fogod a fölnem volt szokás falusi isko- det, mint én. A felsőbb is- lákban ballagási iínnepsé- kola a gazdag gyerekeké, get tartani, a vizsga napja még ha gyengébb a bizony- volt ünnepélyes hangulatú, itványuk, akkor is...” Nap-- ekkor kaptuk meg az érte- szálltáig kapáltunk, haza- sitőnket. Az enyém mindig érve már a kapuban érez- jelcs volt, mindig örömmel lem a paprikáskrumpii fiss siettem vele haza. így volt illatát, az volt az én balla- ez 1933. június 21-én is. gási vacsorám. Hazaérkezésemkor a há- Június 29-én kora délután zunk tornácán egy hozzám — Péter, Pál napján — méretezett kapa várt a ház- megkezdtük az aratást a falának támasztva. A nye- Bárotagban. Három hold lén kis papírszelet. Ez volt kenyérgabonát ketten ráírva: Adj vizet az aprójó- apámmal arattuk le, 12 éve- szágnak, ivóst a disznók- sen a rettentő nagy meleg- nak. egyél és a kapáddal ben, a nálam jóval raaga- gyere utánunk a Sasfészek sabb gabonában szedtem a dültőbe napraforgót kapál- markot, csípett az izzadság, ni! szúrt a szálka, vérzett a Munkámat elvégeztem, jobb térdem a többször be- az evésről megfeledkeztem, levágott sarló hegyétől... kiolt gatyában, mezítláb, a Változás az oktatás terén : fejemen levente sapkával, a sokak által átkozott Kádár az ingem alá dugott bizony- rendszerben következett be. itványommal, kapámmal a Ekkor már kedve szerint ta- vállamon, kocogva a kaná- nulhattak a faiusi szegény- •' lisparton, magasra nőtt csa- emberek gyermekei, de tanok között elindultam, még a felnőtt korúak is. Én Csípett a csalán, szúrt a tő- is elővettem a komód fiók- vis, sütött a homok. Odaér- jából a bizonyítványomat ve kivettem az megizzadt és 36 éves fejjel tovább tan- bizonyitványomat az ingem ulhattam. alól, s átnyújtottam apám- Hogy a mostani oktatást nak. ■ , törvény mit fog hozni a Apám kezébe vette á hi- / falusi tanulni .vágyó gyere-; zonyítványomat, gratulált kék részére? Nem tudni! és azt mondta: „Fiam! Nem Hogy semmi jót. az biztos, sokat fogsz vele érni! További taníttatásodra nehéz Nagy Miklós helyzetünk miatt képtelen Nyíregyháza Kastélyokról Nyírmihálydi múltja is számtalan olyan régi létesítményt rejteget, amelyeknek föítárása, megismerése nemcsak a település lakói számára lehet érdekes és hasznos, hanem a kívülállók számára is. E régiségek egyikének-másikénak már csak az emléke él, ismét másoknak csupán a maradványai mutathatók ki, van viszont több olyan is, amelyik épségben maradt fenn mostanáig. Csinos, apró fatoronnyal ékesített református templomáról, ami a XVI. században épült „réctemplom- ként”, egy korábbi cikkemben már írtam (KM. 1975. III. 13). Nyírmihálydinak azonban két kastélya is van. Az egyik a mai Szabadság-kert nevű parkban áll, és művelődési háznak használják. Ennek egykori tulajdonosa az a méltóságos Újfalussy Dezső helybéli földbirtokos volt, aki 1912-19 között Szabolcs megye főispáni tisztét töltötte be. A kastélyhoz öt hold park is tartozott, aminek egy részén a jelenlegi sportpályát alakították ki később. Gyönyörű platánjaiból néhány mostanáig megmaradt. Másik kastélya a Rácz- tanya néven ismert területen található, és tsz-irodá- nak használják. E kastély eredetileg Szentmiklóssy Ignác tulajdona, tőle került Rácz István birtokába. Mindkettőjük helybéli föld- birtokos volt. Éz utóbbi 1945-ig. Ezután a kastélyt államosították, majd a tsz tulajdona lett, s az is mostanáig. Több üzeme is volt Nyírmihálydinak. Egyik a Gé- czi-féle gőzmalom, ami 1945-ig üzemelt a mai Bá- tori úton. Ma már nyomát sem lehet találni, csupán emléke él a lakosság körében azzal, hogy az egykori helyén települt utcát nem a hivatalos nevén nevezik, hanem az üzem emlékét őrizve Malom utcának mondják. Másik üzeme egy szeszgyár volt, melyben krumpliból, gabonából, kukoricából főztek tisztaszeszt. Egykori tulajdonosa a már említett dr. Újfalussy Dezső földbirtokos. 1945 után ez is megszűnt, emlékét a helyén települt Gyárkert utca neve őrzi. A mai Nádlós utca lapos területén alakult ki az egykori halastó. Ezt a két háború között hozta létre Nyírmihálydi akkori főjegyzője, Tolcsvai Nagy Miklós, azzal, hogy halat telepített erre a vízállta területre. Ki hinné el, de mégis igaz, hogy ennek a kis településnek már századunk első felében csónakázótava és fürdőmedencéi voltak. Ezeket 1935-ben létesítette a már többször említett Dr. Újfalussy Dezső helybéli földbirtokos. 1945 után elpusztult, emlékét maradványai és a rajta települt Fürdő utca neve őrzi. A Kossuth-nóta költőjének, Balkányi Szabó Lajosnak a szülőfaluja tehát nem szűkölködik régi emlékekben, és méltó arra, hogy a hagyományok iránt érdeklődő kirándulók, ha csak néhány órára is, de felkeressék. Balogh László m
