Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-03 / 130. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Kínos AKTUÁLIS INTERJÚNK Varázserő a vendégszeretet A falusi szálláshelyek csillag helyett napraforgót kaphatnak a jövőben Olvasom szerdai lapunkban: száz embert kell elengedni a tanárképzőről, mert 66 millióval rö- videbb lesz a költségvetésük. Egy másik lapban, bogy Kunos Péter, az Agrobank leváltott vezérigazgatója 16 milliós végkielégítésre számít. Egy minapi nyilatkozat szerint a megye ön- kormányzatainak kétmilliárd forinttal rendbe lehetne tenni a szénáját, s közben százmilliárdos nagyságrendű számok jutnak eszembe, amelyeket a bankok kaptak konszolidáció címén. Enyhén szólva: kínos helyzet. Azzal kezdődött, hogy megingott az Ingatlanbank, folytatódott az Ybl, majd az Általános Vállalkozói Bankkal, aztán jött a gávavencsellői és a gyomaendrődi takarékszövetkezet, végül robbant az Agrobank-ügy, amelyben a nyomozó hatóság szerint 1993-ban és 1994-ben fiktív tőkeemelést hajtottak végre: nem nyereségből vagy külső forrásból emelték fel a társaság alaptőkéjét, hanem több száz millió forintot átutaltak az elnök, Kovács Mihály érdekeltségébe tartozó vállalkozásoknak, majd azokat több vállalkozáson keresztülfuttatva visszautaltatták az Agrobankba. A pénzintézet csak azoknak adott a privatizációhoz hosszú futamidejű, alacsony kamatozású E-hitelt, aki a kivásárolt állami vállalat tulajdonának egy előre meghatározott hányadát a bank által kijelölt cégeknek adta át, amelyek véletlenül Kovács Mihály érdekeltségébe tartoztak. Kunos Péter nyilatkozta: teljesen hibás az a beállítás, hogy az Agrobank jutott így kedvezményesen tulajdonhoz. Pont fordítva történt: az Agrobank konstrukció juttatta tulajdonhoz a hazai vállalkozókat. Pénzügyi körökben sem egyértelmű e ténykedés megítélése. Neves pénzügyi szakemberünk, Bácskai Tamás mondta: a pénzintézetek közvetítők, s nem lehetnek sem jobbak, sem rosz- szabbak ügyfeleiknél. A hitelnyújtás megfelelősége a keletkezéskori körülmények között bírálható el. És ki láthatta előre a keleti piac összeomlását, az új csődtörvényt és a számviteli törvény erőltetett ütemű bevezetését, amelyek miatt a gazdaság veszteségei igen nagy mértékben a bankok könyvelésében jelent meg. Tény, hogy a letartóztatás, a nyilvánosság épp elég ahhoz, hogy megrendítse, aláássa a pénzintézetekbe vetett bizalmat. De az is, hogy évek teltek el az első botrány óta, s egyetlen jogerős bírósági ítélet nem született, amelyből az ember tudhatná: bűn-e ami a trezorok körül történik? Vagy a nyomozóhatóság nem ismeri a pénzügyi jogszabályokat, s így végső soron az a pancser, aki a lehetőséget nem használja ki? Balogh József M. Magyar László <''' w ' * Wmmt, / Nemsokára itt a nyár, megkezdődik az idegenforgalmi szezon. Hazai és külföldi turisták ezrei kelnek majd útra, hogy felkeressék megyénk vadregényes tájait, megismerkedjenek a történelmi, irodalmi, néprajzi értékekkel. Az elmúlt években az idegenforgalom területén egy „régi-új” kifejezéssel ismerkedhettünk meg, a falusi turizmus fogalmával. E kirándulási forma jelenéről és jövőjéről beszélgettem dr. Hanusz Árpáddal, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docensével, aki egyben a Falusi Turizmus Országos Szövetségének az alelnöke. n Tulajdonképpen milyen az igazi falusi turizmus? Hogyan írták le abban a bizonyos nagy könyvben? — A falusi turizmus célja, hogy a kirándulók közvetlen közelről megismerkedhessenek a falusi hagyományokkal, a falusi életmóddal, éljék bele magukat a vidéki emberek helyzetébe. Minden olyant megnézzenek, megtapasztaljanak, amire a városokban nincsen lehetőségük. Ez azonban Magyarországon nemigen jellemző. Az igazság az, nem is erre vágyik a városi ember: azért megy falura, mert ki akar kapcsolódni. Ugyanakkor itt szólnom kell egy új fogalomról, a kényszerturizmusról. A gazdasági nehézségek miatt a magyar családok nagy része nem képes külföldön nyaralni, a turizmusban is az olcsóbbat, illetve a legolcsóbbat keresi. Egy falusi házban egy fő 300-600 forintért aludhat tiszta, kulturált környezetben. Egy másik szempontot tekintve hadd utaljak arra, a kirándulók vágynak a szeretet- re, a társas kapcsolatra, gondoljunk csak az egykori SZOT-üdülők ismerkedési estjeire. A falusi turizmussal azok foglalkoznak, akik szeretik a vendégeket, s ez a személyes kapcsolat nagyon vonzó, mint azt jelzik a visszatérő vendégek is. □ Napjainkban mi jellemzi megyénkben a falusi turizmust? — Ami sokáig a hátrány volt, az most előnnyé változott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kevesebb műtrágya jutott a földekre, nincsenek nagy ipartelepek, szinte háborítatlan a természeti környezet, ez mindenképp vonzerő lehet. A történelmi *« 11 ................... Az új idegenforgalmi törvény előírja majd, hogy minden falusi vendégfogadó lakást minősítsenek, yy emlékhelyeink olyanok, amelyeket minden magyar embernek fel kellene keresni, hadd említsem most csak Szatmárcsekét és Ti- szacsécsét. A Tisza nemcsak fürdőzésre, vízi túrázásra is alkalmas. Ki kell azonban hangsúlyoznom, hogy nem lehet az egész megyében fejleszteni a falusi turizmust, hanem csak ott, ahol arra alkalmas területet találunk. Hiába van valahol jó szállás, ha a falu képe nem megfelelő, a vendég nem megy oda. A határmenti településeken a megnövekedett forgalom nem lett igazán vonzerő, inkább visszahúzó tényező. Mi olyan turizmust képzelünk el, ahol a vendégfogadó szállást, ha lehet étkezést is nyújt, s a faluban van olyan vállalkozó, aki a programról gondoskodik. Törekedni kellene a régi mesterségek felújítására, s arra, hogy a szatmári termékek — aszalt szilva, dió, lekvár, méz — a turisták számára helyben értékesíthetőek legyenek. Van néhány olyan szövetségi tagunk, akik a szállásadás mellett szervezéssel is foglalkoznak (Tiszalök, Tiszadob, Szatmárcseke, Tivadar). Az lenne a jó, ha minél többen lennének ilyenek. □ Az elinduláskor a lakások átalakítására bizonyos mértékben szükség van, hiszen ma már igényesek mind a hazai és mind a külföldi turisták. Ám mindehhez pénzre van szükség... — Korábban 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az állampolgáDr. Hanusz Árpád Harasztosi Pál felvétele rok az Országos Idegenforgalmi Hivataltól. Tavaly a megyei idegenforgalmi bizottság 26 pályázónak adott anyagi segítséget, ám ez a támogatás nemigazán jár eredménnyel. Hiába kap egy ember pénzt új heverőre, fürdőszoba kialakítására, ha a környezet nem szép, nem lesz vendég. Ezért szorgalmazzuk azt, ne egyének, hanem önkormányzatok kapjanak falusi turizmusra támogatást. □ Gondolom, a fogadók, a szálláshelyek színvonala jócskán különbözik egymástól. Lehet-e ezt valahol jelezni a kirándulóknak? — Most még dolgoznak a szakemberek az új idegenforgalmi törvényen, amely azt is előírja majd, hogy minden falusi vendég- fogadó lakást minősíteni kell. A szállodai csillagok helyett a vidéki szálláshelyek 1-5 napraforgót kaphatnak majd. Minden megyei szervezetnek feladata a minősítés, hiszen csak így tudunk egységesen megjelenni a nemzetközi piacon. A külföldi turista tudja majd, nyugodtan jöhet Tiszadobra, Tiszalökre, mert ugyanazt a minőséget kapja, mint Németországban, Ausztriában, Angliában. Szövetségünk természetesen tanácsokat is ad az érdeklődőknek a jobb minősítés elérése érdekében, illetve szakmai tanácskozásokat is szervezünk. Olyankor megtekintünk egy-egy élenjáró házat kást már előre lefoglaltak. Tavaly is elkeltek Szatmárcseke, Tivadar, valamint a Tisza menti települések szállásai. A turistáknak két típusa van. Az egyik előre megtervezi az utat, leköti a szállást, a másik az ad hoc turista, aki ott száll meg, ahol rásötétedik, s bekopogtat a Zimmer frei feliratú ajtón. Szeretnénk elérni, hogy a Zimmer frei táblák helyett az országos szövetség emblémája díszelegjen a kapukon, s ez egyben garanciát is jelentene a kirándulóknak. □ Mennyire lehet ebből megélni? — Kiegészítő keresetnek nagyon jó. Érdemes ezzel foglalkoznia annak, aki rendes háztartást vezet, gazdálkodik, hiszen így a termékeit is értékesíteni tudja. Sokára lesz olyan a falusi turizmus megyénkben, hogy nagy tömegnek megélhetést biztosítson. Cl Megyénkben sok munka- nélküli keresi a megélhetési lehetőségeket. Segítik ők a falusi turizmus térhódítását? — Nincs ilyen jellegű kimutatásom. Említettem, hogy ez főleg kiegészítő keresetet jelent, de ettől függetlenül lehet olyan, akinek ez az egyedüli pénzforrása. Talán már az is előny, ha az emberek nem állnak sorba segélyért az önkormányzatoknál. Akik falusi turizmussal foglalkoznak, 300 ezer forintig adó- kedvezményben részesülnek, s az egyszerű pénztárkönyv-vezetést kell ismerniük. Nem kell hozzá vállalkozói engedély, ám be kell jelenteniük a polgármesteri hivataloknál. □ Az említett 56 szállásadónak mi mindenre kell még törekednie a színvonalasabb szolgáltatás érdekében? — Egyrészt a programszervezésre kell nagyobb hangsúlyt fektetniük, másrészt a magasabb osztálybasorolásra kell törekedniük. Ezzel kapcsolatban ügyelni kell a higiénikus és esztétikus lakásra, a kínálatra, a településre és annak környékére. A megyében leginkább a következő hat terület vár fejlesztésre: a szatmári-síkság, a Tisza- hát, a szabolcsveresmarti víztározó környéke, Tiszalök-Tiszadob, Szabolcs község és a Rétköz, valamint Nagyecsed térsége. ti ............................................................... A megyében is felnőnek majd a vállalkozók a nemzetközi turizmus feladataihoz. __yy Felmérés szerint jó a kihasználtság, a nyári hónapokra több lakást már előre lefoglaltak, yy is. Legutóbb Szabolcs községben a Csoma- házat néztük meg, amely berendezésével a nyugati igényeket is kielégíti. □ Vannak-e adatok arról, mennyire kihasználtak a falusi vendégszobák? — A közelmúltban kérdőíves módszerrel felmértem a megyében mind az 56 szállást adó tagunkat. Úgy látom, egész jó a kihasználtság, a nyári hónapokra több laC5 Van-e olyan terület, amely eddig fehér folt volt a falusi turizmus számára? — A bokortanyákat kellene bekapcsolni a vendégvárásba. Itt főleg a hobbiturizmus, a lovaglás jöhet szóba. Nagy előny, hogy Nyíregyháza környéke könnyen elérhető vidéknek számít, azonban gondoskodni kell a jó és tartalmas programról is. □ Lehet-e azt remélni, hogy a falusi turizmus a megyében valóban olyan lesz, mint amilyennek a szakemberek megálmodják? — Az idegenforgalom fejlesztése területén még nagyon sok tennivaló van. Személy szerint én bízom abban, ha kialakul a megyében a belföldi turizmus, akkor felnőnek majd a vállalkozók a nemzetközi turizmus feladataihoz is. Ha a szállásadók megtanulnak egy-egy idegen nyelvet a kapcsolatteremtés szintjén, az ország keleti része is lesz olyan felkapott, mint a nyugati terület. Bízom a szabolcsi nép vendégszeretetében, amely messze túlmutat a dunántúli ember kedvességén.