Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-27 / 149. szám

1995. június 27., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország ff A kormány kényszerpályán mozog Az elmúlt egy évben 25 ezer új munkahely jött létre — mondta a miniszterelnök Budapest (MTI) — Horn Gyula hétfőn — egy nappal a cannes-i Európa-csúcsra történő elutazása előtt — sajtóbeszélgetésen fogadta az újságírókat az Ország­házban. A miniszterelnök szerint új szakasz kezdődik az Európai Unió tagállamai és a társult or­szágok viszonyában, ugyanis lezárul a „lázas, eufórikus ál­lapot”, és eljön a cselekvés időszaka. A csúcson leverik azokat a cölöpöket, amelyek kijelölik majd hazánk és a töb­bi társult ország csatlakozási feltételeit. Magyarország igényli, hogy 1996-ban döntés szülessen a csatlakozási tár­gyalások megkezdésének idő­pontjáról, és szeretné azt is, ha az Európai Unió differenciál­tan támogatná a régió országa­it. annak függvényében, hogy az adott állam milyen változá­sokat és reformokat tud felmu­tatni. A miniszterelnök a csúcstalálkozón többek között szóba kívánja hozni a magyar­osztrák határon kialakult hely­zetet is. Horn Gyula a sajtótájékoz­tatón foglalkozott az MSZP különböző testületéinek hétvé­gi tanácskozásaival, amelye­ken felmerült az is, hogy a kormány és a párt kapcsolata nem megfelelő. A kormányfő — aki a szocialista párt elnöki tisztét is betölti — elmondta: a Magyar Szocialista Párt válto­zatlanul a baloldali eszmék és értékek képviselőinek szövet­sége. A párt képviselői tudják, hogy a lakosság nehezen vise­li el a megszigorító intézkedé­seket, de tudják azt is: a kabi­net kényszerpályán mozog. Érzékelhető az is, hogy a szo­cialisták szavazótáborában csalódottság, keserűség és egyfajta apátia jelent meg. Vannak olyanok is, akik saját lelki és szellemi válságukat a kormány válságaként igyekez­nek aposztrofálni. De sem az elnökség, sem a frakció ülésén nem vetődött fel, hogy kor­mányválság vagy bizalmi vál­ság volna; az MSZP honatyái elfogadják, hogy a kabinet kényszerpályán mozog. A miniszterelnök úgy véle­kedett, hogy az elmúlt egy év­ben a kormány jelentős ered­ményeket ért el, hiszen a mun­kanélküliráta 12 százalékról 11 százalékra csökkent, és 25 ezer új munkahely jött létre. Megindult a termelési szerke­zet átalakítása, az exportunk gyorsabb ütemben nő, mint 1994-ben. Ezek azonban csu­pán kezdeti eredmények. Fel­zárkózásunk fontos eleme le­het a jövő évi büdzsé, amely­nek véglegesítésére négy hó­nap áll a koalíció és a kormány rendelkezésére, eddig ugyanis még semmilyen konkrét dön­tés nem született. A kormány nehéz helyzetben van, hiszen a pénzügyi és a gazdasági stabi­lizációt a társadalom tűrőké­pességével összhangban kell megvalósítani. Európai part­nereink is egyszerre igénylik a gazdasági és a politikai stabili­tást. A kormány a rendelkezé­sére álló eszközöket a gazda­sági növekedés előmozdításá­ra kívánja átcsoportosítani, de meg kívánja fogalmazni azt a minimumot is, amelyet a csa­ládok, a fiatalok, a nyugdíja­sok és a munkanélküliek szá­mára minden körülmények között biztosít. A kormányzat tervei között prioritást élvez a fiatalok lakáshelyzetének javí­tása, és a közbiztonság növelé­se. Horn utalt arra. hogy az MSZP elnökségi ülésén szóba került Pál László felmentése is. A kormányfő ennek kap­csán leszögezte, hogy az ipari és kereskedelmi miniszter me­nesztése egyszemélyi felelős­ségi körébe tartozik. A kor­mányfő emlékeztetett arra, hogy az MSZP soha nem volt egységes párt, különböző irányzatok koalíciójaként mű­ködött eddig is. A nézetkü­lönbségeket azonban nem ki­zárásokkal, hanem vitákkal akarják a jövőben is megolda­ni, igaz a frakcióban vannak olyanok is, akik talán túlzottan is a saját véleményüket képvi­selik. Egy kérdésre a miniszterel­nök kijelentette: sajnálná, ha az Alkotmánybíróság komoly mértékben fellazítaná a Bok­ros-csomagot. A megszigorí­tások kapcsán Horn elmondta: az emberek többsége megérti az intézkedések szükségessé­gét, de látni akarják az ered­ményét is a nadrágszíj meghú­zásának. * * * Budapest (MTI) — Az Or­szággyűlés hétfő délután 3 órakor megkezdte nyári rend­kívüli ülésszakát. A plenáris tanácskozáson elsőként Horn Gyula kormányfő szólalt fel napirend előtt. A miniszterel­nök bejelentette, hogy korábbi ígéretének megfelelően visz- szavonta a Süddeutsche Zei­tungnak adott nyilatkozatának azon részét, amelyben a parla­ment ellenzéki pártjait szélső­séges erők támogatásával hoz­ta összefüggésbe. Az újság jú­nius 23-án közzétette Hóm Gyula kérését, ezzel a korány­fő a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Szarajevóban, a vasárnap reggel óta tartó harcok során eddig kilenc ember vesztette életét, több, mint harmincán megsebesültek. A szerb és muzulmán erők között felerősödött összecsapások négy gyermekéletet követeltek. Egy játszótér mellett becsapódó tüzérségi gránát három gyerek vérét ontotta ki, de a rájuk felügyelő felnőttek is életüket vesztették, négyen pedig súlyosan megsérültek. A rövid ideig tartó, fegyverropogástól mentes időszakokban sem érezheti magát senki biztonságban a szerbek által ostromlott boszniai fővárosban AP-felvétel Folyószámlán a fizetések Lottó­nyeremények Budapest (MTI) — A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a 25. fogadá­si héten a jövedelemadó le­vonása után kifizetésre ke­rülő nettó nyeremények a következők. 5/90. 5 találatos szel­vény nem akadt, a hatvan­kettő db 4 találatos szel­vényre egyenként 216 283 forintot fizetnek, a 3 talála­tos szelvényekre egyen­ként 2695 forintot vehet­nek fel, a 2 találatos szel­vényekre egyenként 205 forintot fizetnek. 6/45. 6 találatos szel­vény nem volt, az 1 db 5+1 találatos szelvényre 5 555 192 forint vehet fel a szerencsés fogadó, a har­mincnégy db 5 talála­tos szelvényre egyenként 82 096 forintot fizetnek, a 4 találatosokra egyenként 1533 forint a nyeremény, a 3 találatosokra egyenként 313 forintot fizetnek. Az 1 darab telitalálatos Jokerre 29 190 803 forintot fizetnek. Budapest (ISB - D. Zs.) — A kormány csütörtöki ülésén el­fogadta az államháztartás pénzügyi rendszerének re­formjáról, s ezzel szoros ösz- szefüggésben a Kincstár létre­hozásáról szóló pénzügymi­nisztériumi előterjesztést. így biztossá vált, hogy a jövő év elejétől bizonyos feladatokat már teljesíteni fog a rövidesen létrejövő intézmény. A részle­tekről László Csaba, a PM he­lyettes államtitkára tájékoztat­ta hétfőn a közvéleményt. A Kincstár létrehozásakor mindenekelőtt a gazdaságos- sági szempontok vezérelték a pénzügyi kormányzatot. A mai gyakorlat szerint ugyanis a közpénzek kezelése drága, azonkívül pedig a rendszer maga átláthatatlan. Az állam a különböző költségvetési intéz­mények mindegyikének kü- lön-külön kiutalja a működé­sükhöz szükséges összegeket, s így körülbelül 1200 forgó­alap létezik az országban. Az önkormányzatokkal és a pénz­ügyi alapokkal együtt pedig vagy 30 ezer államháztartási kifizetőhely működik országo­san, s mindegyikhez külön számlán keresztül vezet az út. A központi költségvetés gyak­ran hitelt vesz fel azért, hogy a havonta esedékes összegeket átutalhassa a különböző intéz­ményeknek. A hitelek után fi­zetendő kamatokat pedig ter­mészetesen nem tudja áthárí­tani az önkormányzatokra és az egyéb szervezetekre, tehát ez mindenképpen többletki­adást jelent számára. A Kincs­tár többek között ezt a lehetet­len állapotot fogja megszün­tetni. A jelenlegi sok számla helyett ugyanis mindössze egyetlen számlára folynak be a bevételek, és innen utalhatók csak át a kiadások is, számlák alapján és utólagosan. Ezzel pedig jelentős kamatkiadások­tól mentesül a központi kasz- sza. Az előzetes számítások sze­rint a jövő évben már nem ke­vesebb, mint 40 milliárd forin­tot takarít meg az állam. Ami az új intézmény felállításával járó kiadásokat illeti László Csaba közölte: a költségvetési előirányzatban 700 millió fo­rintot különített el a kormány­zat erre a célra. A Kincstár ugyanakkor jel­legét tekintve nem a költség- vetési intézmények fölé ren­delt hatóság lesz, hanem sok­kal inkább szolgáltató szerve­zet. Ennek megfelelően min­den eddiginél pontosabb infor­mációs rendszerrel fog rendel­kezni, hogy naprakész adato­kat nyújtson többek között az aktuális kiadásokról, bevéte­lekről és a számlán rendelke­zésre álló összegekről. A szervezet dolgozóinak lét­száma várhatóan 3 ezer körül alakul. Felépítését tekintve központi igazgatóságból és te­rületi igazgatóságokból fog állni. Az előbbibe az Állami Fejlesztési Intézet, az MNB és a PM, az utóbbiba pedig az MNB területi igazgatóságai, valamint a TÁKISZ munka­társaiból válogatják majd a szakembereket. A teljes rendszer több év alatt nyeri el önálló arculatát. 1996 januárjától a központi költségvetési szerveket és az elkülönült állami alapokat in­tegrálják a rendszerbe, a má­sodik lépésben a társadalom- biztosítást, a közalapítványo­kat és a köztestületeket, befe­jezésül pedig a helyi önkor­mányzatokat. Kísérleti jelleg­gel elképzelhető, hogy már az első lépésben a köztisztviselők munkabérét is közvetlen kifi­zetés helyett betétszámlára utalja a költségvetés. Magda Marinko pere Budapest (MTI) — A több emberen elkövetett ember­öléssel vádolt Magda Ma­rinko pere tanúk kihallgatá­sával folytatódott hétfőn a Fővárosi Bíróságon B. J. vállalkozó — aki az első áldozat, Horváth Antal sógora, egy másik bűnügy kapcsán előzetes letartózta­tásban van elmondta: neki nem volt tudomása arról, hogy Magda Marinko üzle­ti kapcsolatban volt rokoná­val. 1993. december 20-án, vagyis a bűncselekmény másnapján jutott tudomásá­ra, hogy meggyilkolták Horváth Antalt, feleségét és szerb vendégüket. Azt is el­mondta, hogy Horváth An­talnál három nappal a gyil­kosság előtt 60-70 pisztoly volt. Az egyik tárgyi bizo­nyítékot — egy Omega ara­nyórát — felismerte, mint rokona tulajdonát, ugyan­akkor megjegyezte: koráb­ban a rendőrségen nem ezt mutatták neki. Az említett óra egyébként a másik ta­núnál Sz. Zs.-nél is megfor­dult, ő régebben ismerte Marinkét, kapcsolatukat jó haveri viszonyként jelle­mezte. Két órát, egy Ome­gát és egy Rolexet kapott Marinkétól azzal, hogy ő megveszi valamelyiket, vagy értékesíti őket. A két óra egy darabig nála volt, majd visszaadta őket Ma­rinkénak. Úgy emlékezett, hogy azokat már december 19. előtt, vagyis Horváthék meggyilkolásánál korábban vette át. Az arany Omegát végül F. B. vásárolta meg ezer német márkáért. Tanú­ként elmondta: az órát ba­rátjának, B. D.-nek ajándé­kozta. A Szabadkáról szár­mazó F. B. azt vallotta, hogy körülbelül egy éve és futólag ismerte Marinkót, a vádlott azonban közbe­szólt: 30 éve ismeri, mert iskolatársak voltak. Marin­ko arról is beszélt, hogy ne­ki és „Ausztriában meggyilkolt bátyjának” is ilyen órája volt. B. D. azt nyilatkozta a bíróság előtt, hogy az órát karácsony kö­rül, nem sokkal születés­napja után kapta F. B-től, aki néhány nappal koráb­ban egy arany karperecét is ajándékozott neki. O egy sérülésről határozottan azo­nosította az arany Omegát. B. D. ismerte Horváth An­talt is. Elmondta, hogy ja­nuárban Sz„ aki Horváth sofőrje és testőre, felismer­ni vélte rajta az órát és ki is kérdezte, hogy honnan sze­rezte. A közoktatási... ...törvény átfogó módosítá­sára a tárca ősszel kíván ja­vaslatot tenni — közölte Fodor Gábor kultuszmi­niszter parlamenti expozé­jában. (MTI) Az olasz... ...orvosok számára tilos az eutanázia minden formája. Egyebek közt ezt tartalmaz­za az olasz orvosi kamara által kidolgozott új etikai kódex, amelyet hétfőn is­mertettek sajtóértekezleten Rómában. (MTI) Az amerikai... ...elemzők megállapították, hogy a magyar kormány megoldás-orientáltan kezeli a gazdasági problémákat, valamint elismerték hazánk külpolitikai törekvéseit, kü­lönös tekintettel a szomszé­dainkkal való kapcsolat rendezésére irányuló törek­vésekre — mondta Kovács László külügyminiszter. Zavargásokba... ...torkollott vasárnap este két krími tatár vezető teme­tése: a gyásznép minden út­jába kerülő éttermet és üz­letet felgyújtott. A gyá­szolók szerint ugyanis az üzletek tulajdonosai is fele­lősek rokonaik haláláért. (MTI) A Kína... ...és Oroszország együtt­működésében rejlő lehető­ségek teljesebb kihasználá­sa mellett foglalt állást Vik­tor Csernomirgyin orosz kormányfő kínai kollégájá­val Li PenggtX folytatott tárgyalásai után. (MTI) A francia... ...kéksisakosok hétfőn is­mét figyelmeztető lövése­ket adtak le egy szarajevói szerb tüzéségi állásra, ahonnan a szerb erők foly­tatták a boszniai fővárosba tartó segélyszállítmányok támadását. (MTI) Az ellenzék nem tárgyal Budapest (MTI) — A Honvédelmi Minisztéri­um hétfőn az alábbiak közlésére kérte a Magyar Távirati Irodát: A terveknek megfelelően a Honvédelmi Minisztérium­ban hétfőn folytatódtak a hatpárti tárgyalások a hade­rőreformmal kapcsolatos országgyűlési határozatról. A megbeszélésen az Ma­gyar Demokrata Fórum nem jelent meg, hanem a Fidesz képviselőjén keresz­tül üzent, hogy a továbbiak­ban nem kíván részt venni az egyeztetésen. A tárgyalások kezdetén a másik három ellenzéki párt: a KDNP, az FKGP és a Fi­desz kijelentették, hogy a jövő évi tárca-költségvetés irányszámainak megisme­rése előtt — mely csak szeptemberre várható — nem tudják támogatni az előterjesztést, és elhagyták a tárgyalótermet. Az MSZP és az SZDSZ folytatja a tárcával az egyeztetést annak érdeké­ben, hogy a nyári szünet előtt az Országgyűlés elfo­gadja a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú fejlesztésének irányairól és létszámáról szóló határoza­ti javaslatot. A Honvédelmi Miniszté­rium és a kormánypártok álláspontja szerint az eddigi három tárgyalási forduló­ban a politikai pártok kö­zött koncepcionális kérdés­ben nem voltak lényeges el­lentétek. A minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy hazánk biztonsága, a Ma­gyar Honvédség jövője szempontjából meghatáro­zó országgyűlési határozat előkészítésében az ellenzé­ki pártok nem vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents