Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-26 / 148. szám

1995. június 26., hétfő HAZAI HOUHI A korszerű közigazgatásról Tizennyolc konferencia 70 előadása hamarosan könyvalakban lát napvilágot Györke László Debrecen (KM) — A napok­ban ért véget egy három hó­napos rendezvénysorozat, amelyet a Magyar Közigaz­gatási Kamara szervezett az ország különböző városai­ban. (Egyik rendezvénye megyénkben, Vaján és Má­tészalkán volt május elején, melynek vendége volt Baja Ferenc és Kuncze Gábor mi­niszter). A zárónap témája (teljesít­ménymérés és informatika a közigazgatásban) egy kicsit a jövőt villantotta fel. Az elő­adások érdekesek, helyenként „izgalmasak” voltak. Már csak azért is, mert nálunk különös aktualitása van az önkormány­zatok modernizációjának. Alább az előadásokból és az azt követő sajtótájékoztatón elhangzottakból szemelgetünk — természetesen a teljesség igénye nélkül. Visszajelzés Egy szervezet (bármely) hajla­mos arra, hogy egy idő után, úgymond, „befelé” kezdjen működni és elveszítse kívülre kapcsolatait. A Gallup Intézet Amerikában (és most már Ma­gyarországon is) azt vizsgál­ja (mintegy szolgáltatásként), hogy az adott szervezetről, in­tézményről mi a véleménye az ügyfélnek. Mert ez a döntő. Az Egyesült Államokban a közigazgatás lényegesen eltér az európaitól. Szervezeteik alapvetően két funkciót tölte­nek be: adminisztráció (állam- igazgatási funkció), illetve szolgáltatás. Ez utóbbi ugyan­olyan közegben ítéltetik meg, mint bármely más, legyen az akár üzletszerű, szolgáltatás. Tehát az önkormányzati intéz­mények szolgáltató funkciójá­nak minőségét nem maga az intézmény, vagy felettes szer­vei ítélik meg — hanem az ügyfelek. A rendőrség eseté­ben például a funkciókat le le­het mérni az elvárásokban. Hisz végül is a rendőrség munkája is szolgáltatás, me­lyet az adófizető finanszíroz, s ezért ellenszolgáltatást vár. A közigazgatás — és erre jó lenne, ha a politikusok is oda­figyelnének — a kultúra része és nem absztrakt politikai el­képzelés. Egy szervezet munkájának minősége relatív, azt az ügyfél elvárásai határozzák meg. Hogy milyen az ügyfél meg­ítélése, ezt hivatott felmérni tudományos eszközökkel és módszerekkel a Gallup Inté­zet. A teljesítmény mérése azonban nemcsak az ügyfelek egy széles csoportjának meg­kérdezéséből, hanem az intéz­mény belső szolgáltatásainak, kapcsolatrendszerének vizsgá­latából is áll — tudtuk meg Manchin Róberttól, a Magyar Gallup Intézet igazgatójától. Váradi László, a Budapesti Közigazgatási Egyetem ad­junktusa az amerikai közigaz­gatás reformfolyamatáról tar­tott előadást. A reform jelsza­va: a jobb és olcsóbb közigaz­gatás felé. Nem új Hajdúné dr. Csabai Éva, Haj- dú-Bihar megye főjegyzőjé­nek előadásából az derült ki, hogy a magyar közigazgatás­ban nincs új a Nap alatt. Ma- gyari Zoltán 1931-ben papírra vetett megjegyzését idézte, mely szerint „közigazgatásunk megmérettetett és könnyűnek találtatott”. A közigazgatási munka kor­szerűsítése ma is aktuális. Pontosan körül kell határolni a funkciókat, hatásvizsgálatot kell végezni, kiértékelni a helyzetet, s aztán lépni. Az, hogy most pénzszűke miatt kell megtenni ezeket a lépése­ket, nem nevezhető szeren­csésnek. A vizsgálódás tanul­ságai a következők: a létszá­mot időről időre felül kell vizsgálni a változások tükré­ben; pontosan számba kell venni a személyi erőforrásokat és a feladatokat; kiegészítő te­vékenységek (példának hozta fel, hogy a szociális otthonok sok helyen foglalkoznak állat­tartással, növénytermesztés­sel); a hivatalban optimális arány nélkülözhetetlen az ügy­vitelben; humán erőforrás: a minőségi csere (ez kényes kér­dés); és végül: a maradók anyagi elismerése indokolt. A vizsgálódás során felszín­re került ellentmondások: sok­szor nincs egyensúlyban a funkciófelosztás a teljesítőké­pességgel (például az Állami Számvevőszéknél); a klasszi­kus értékítéletek anakroniz­musa piaci viszonyok köze­pette. Áz előadó szerint a me­gyei intézmények még ma is csak keletkező stádiumban vannak: nincsenek pontosan határozott feladatok, bár a ’90- es szinte teljes leépítéshez ké­pest a keretszabályozás bő­vült. Vajon milyen szerepet vállal ma az önkormányzatok tevé­kenységében a Magyar Köz- igazgatási Kamara? Erre a kér­désre kaptunk választ dr. Fo- garasi József elnöktől az elő­adásokat követő sajtótájékoz­tatón. Súlytalan Megtudtuk, hogy a kamara 1990-ben jött létre, társadalmi alapon működik. Fő jellemzői: a szakszerűség és a pártsemle­gesség. Feladata, hogy rendez­vények keretében az aktuális közigazgatást érintő kérdések­re lehetőség szerint választ kapjanak az érdeklődők, és be­tekintést nyerjenek fejlettebb országok demokratikus köz- igazgatási rendszereibe. Pénze és fizetett munkatársa a kamarának nincs, a támoga­tóknak köszönhetik, hogy egy­általán megrendezhették az or­szágos közigazgatási napokat. A rendezvénysorozat mintegy hetven előadását hamarosan könyvalakban megjelentetik. Hogy nagyobb legyen a ka­mara súlya a jövőben, társa­dalmi szervezetből köztestü­letté kell alakulnia. Ehhez vi­szont a parlamentnek külön törvényt kell elfogadnia. Az anyag már a miniszterelnök­nél, az igazságügyminiszter­nél, a belügyminiszternél van. Hogy mikor lesz belőle tör­vény, azt egyelőre még nem tudni. Csempészaranyos ruhák a határon Hiábavaló volt a bíbelődés, mert vámvizsgálat alkalmával kiszúrták a trükköt Nyíregyháza (KM) — A bi- harkeresztesi vámhivatal ár- tándi közúti határátkelőhe­lyén belépésre jelentkezett egy magyar állampolgár, aki Törökországból bevásárló útról tért haza. Külföldön különböző női ru­haneműt vásárolt és ezenkívül 38 darab különféle aranytár­gyat. Hogy lehetőleg ne kell­jen vámot és egyéb köztarto­zást fizetnie a magával hozott külföldi áruk után, az utas az árukapcsolásnak egy különös módját választotta: bevarrta a ruhákba az aranytárgyakat. Hiábavaló volt a bíbelődés, mert vámvizsgálat alkalmával kiszúrták a trükköt. A lefoglalt aranytárgyak értéke 184 169 forint. Az emberi feledékenység rendkívüli módon befolyásolja a külföldről hazatérő honfitár­sainkat. Törökországból haza­térő magyar állampolgárok autóbuszát, valamint az utasok csomagjait tüzetes vizsgálat alá vették a biharkeresztesi vá­mosok, az ártándi határátkelő- helyen. A vámvizsgálat során felkérték a busz utasait, hogy csomagjaikkal együtt fáradja­nak be a vámhivatal vizsgáló- helyiségébe. Áz utasok ennek eleget tet­tek, a buszban mégis nagy mennyiségű vámáru maradt. Tulajdonosként azonban senki sem jelentkezett, feltehetően azért, mert ezek az utasok által kiállított vámáru-nyilatkoza­ton véletlenül sem szerepeltek. A jótékony hatású amnézia így megvédte az elkövetőt a felelősségre vonástól ugyan, de a kára annál nagyobb: a le­foglalt vámáru értéke mintegy 2 300 000 forint. Ugyancsak nem járt szerencsével az a kül­földi állampolgár, aki Magyar- országon élő rokona személy- gépkocsijával kívánt kiutazni Ukrajnába. Hiába volt közjegyző által hitelesítve a gépkocsi kölcsön­adásáról készült okmány, a gépkocsival mégsem utazha­tott ki külföldre az ukrán ál­lampolgár, mert nem kértek a kölcsönügyekhez devizaható­sági engedélyt. Ezen engedély nélküli ügylet miatt deviza szabálysértési eljárást folytat­tak le az ukrán állampolgár el­len, a kölcsönadó magyar ál­lampolgár ellen pedig szabály­sértési feljelentést tett a záho­nyi vámhivatal. Fekete hetet zártak a ciga­rettával engedély nélkül keres­kedők is. Az elmúlt héten ugyanis jövedéki ellenőrzések során 2483 karton cigarettát foglaltak le a vámosok Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye területén. A le­foglalt cigaretta értéke több mint 2 500 000 forint. A csengersimai határátkelő- helyen jelentkezett belépésre egy román állampolgár, és a vámvizsgálat során a vámos kérdésére úgy nyilatkozott, hogy nem hoz magával vám­köteles árut. A vizsgálatot végző az utas nyilatkozatát elfogadta ugyan, de nem hitte el. A tüzetes vizs­gálat során a gépkocsi ülésé­ből ajtókárpitja alól összesen 48 620 forint vámértékű vám­áru került elő. A vámhivatal a vámárut lefoglalta, elkobozta és vámszabálysértés elköveté­se miatt a román állampolgárt figyelmeztetésben részesítet­te. Jelentős támogatás Nyíregyháza (KM - GY. Á.) — A Vakok és Gyen- génlátók Szövetsége Me­gyei Szervezete 495 ezer, a Nyírség Diabétesz Egyesü­let 350 ezer forintot kapott az Országos Játék Alapból a pénzügyminiszter döntése alapján. Ä szerencsejátékok nyereségének egy részét költik minden évben az egészségügy, az oktatás, az ifjúság- és szociálpolitika területére. Pályázatokat há­romhavonta lehet benyújta­ni. A fentebb említetteknél lényegesen kisebb összege­ket kapott a megyei és a ti­szavasvári Vöröskereszt, a csengersimai és a csenger- újfalui óvoda, a beregdaró- ci, a papi, a rohodi, a tor- nyospálcai, a tiszakanyári, valamint a nyírbátori 4. Számú és a nyíregyházi 19. Számú Általános Iskola, a nyíregyházi Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakkö­zépiskola Széchenyi 75 ala­pítványa, a Kisvárdai Re­formátus Egyházközség, a fehérgyarmati és a nyíregy­házi művelődési központ, a vajai Rákóczi Tárogató Egyesület, a nyíregyházi helyőrségi klub és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. w ctr 1# Jí l#l w wm * %Jr 3 ■ €m _______________________________________________________ Fogorvosi... ...széket vásárolt a nagyha­lászi önkormányzat. Az 1,8 millió forint értékű szék a fogászatban alapvető fon­tosságú. (KM) Virágos ... ...Magyarországért címmel hirdetett virágosítási, par­kosítási és kömyezetszépí- tési versenyt az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal. Öt különböző kate­góriában nevezhetnek a vá­rosok a vetélkedésbe. Mári- apócs is jelezte részvételi szándékát: az ötezer alatti lélekszámú települések so­rában versengenek. (KM) Helyi adót... ...változatlanul nem alkal­maz a bevétel növelésére a tiszalöki önkormányzat. Noha 35,5 millió forin­tos költségvetési hiánnyal kénytelenek szembenézni, mégsem akarják a helybeli vállalkozók és a lakosság terheit tovább növelni. A külföldi... ...állampolgárok közül ed­dig több mint 20 ezret kel­lett visszautasítani a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság­hoz tartozó határátkelőhe­lyeken. Az intézkedésekre azért került sor, mert a kül­földiek nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges fel­tételekkel. (KM) A népfőiskola... ...a műveltség és a szaktu­dás megszerzésének fontos lehetősége, ma már nagyra értékelik az emberek. A Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesülethez 20 népfőisko­la tartozik, hozzájuk csatla­kozott a Beregsurányi Me­zőgazdasági Népfőiskola; a mátészalkai Társadalmi Egyesületek Szövetségének pedig immár 8 tagegyesüle­te van. (KM) Ötven éve történt... San Francisco: az ENSZ alakuló ülése 1945 áprilisában a harma­dik birodalom a végső összeomlás előtt állott és a Távolkeleten Japán is sa­rokba volt szorítva. Hitler napjai meg voltak számlál­va. Ilyen katonai és politi­kai helyzetben nyílt meg San Franciscóban 1945 áp­rilis 25-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakítására összehívott konferencia. A konferencia összehívása a Hitler ellenes koalíció háborús győzelmé­nek egyik legfontosabb po­litikai eredménye volt, és a különböző társadalmi rend­szerű államok háború utáni békés egymás mellett élésé­nek s együttműködésének objektív szükségszerűségét fejezte ki. A krími egyez­mény értelmében mindazon államokat meghívták, ame­lyek 1942. január 1-jén alá­írták az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát, vagy később csatlakoztak a nyilatkozat­hoz és hadat üzentek a fa­siszta tömbnek. A konferencia június 26- án fejezte be munkáját az Egyesült Nemzetek Szerve­zete Alapokmányának egy­hangú elfogadásával és az 50 alapító állam képviselői részéről történt aláírással. Az alapokmány bevezető részében az alábbiakban fo­galmazták meg az ENSZ fő célját: „Megmentjük a jövő nemzedékét a háború bor­zalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre az ENSZ székhelyéül New Yorkot választották, míg a Nem­zetközi Bíróság székhelyét ,Hágában jelölték ki. Az ENSZ legfontosabb szerve a Biztonsági Tanács, ez fe­lelős a nemzetközi béke és biztonság megóvásáért. A közgyűlés a szervezet ta­nácskozó szerve. A gyám­sági tanács fő feladata a gyámság alatt álló területek függetlenségének kivívása. Az emberiség gazdasági és társadalmi életkörülménye­inek megjavítása a gazdasá­gi és szociális tanács fel­adata. Ma már mintegy 170 tagja van az ENSZ-nek, ami pedig hazánkat ille­ti, Magyarország 1955 de­cember 14-én vált a világ- szervezet tagjává. Az ENSZ fél évszázados tevékenysége során számos gazdasági és politikai sikert ért el, de az utóbbi években sok volt a kudarc is. Tízez­rek halnak ma is éhen Ázsi­ában, Afrikában és Latin- Amerikában, és az ENSZ- nek nincs elég pénze, hogy felszámolja a nyomort. Ter­jed a terrorizmus, és egyre több helyen lángol fel pol­gárháború vagy országok közötti összecsapás. De ku­darcot vallott az ENSZ Boszniában és Szomáliá­ban is. Átmeneti, vagy tartós válságról van-e szó? Az elkövetkező évtizedben el kell dőlnie a nagy kérdés­nek: képes lesz-e az ENSZ felülkerekedni földünk so­kasodó problémáin? Dr. Horváth Sándor A közigazgatás központja: a polgármesteri hivatal A szerző felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents