Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-24 / 147. szám
1995- JUNIUS 24., SZOMBAT Napkelet • A KM HÉT VÉGI MELLÉKLETE Nézz, nézz az ég felé A megfelelő alapok után továbbképzésre, biztos nyelvtudásra van szükség Nyéki Zsolt A mai napon kapják kezükbe diplomájukat a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karának végzős fiataljai. Fontos, hogy az ünneplés pillanatainak elmúltával milyennek látják ők maguk a továbblépés esélyeit, hogyan képzelik el jövőjüket. — Most a katonai szolgálati időt kellene letöltenem, de sikerrel pályáztam a Földművelésügyi Minisztérium ösztöndíjára, így szeptembertől az Egyesült Államokban egészítem ki a főiskolán tanultakat — árulja el következő állomását Heringh Attila, aki a beszélgetés idején még a főiskola mezőgazdasági mérnök szakát éppen befejező III. éves, államvizsga előtt álló hallgatója. — Ott majd csiszolhatom nyelvtudásomat, bő- víthetem számítástechnikai tudásomat, de az sem utolsó szempont, hogy testközelből ismerhetem meg a fejlett farmergazdaság működését. Az ösztöndíjas út akár öt évre is meghosszabbítható, de én csak fél évre tervezem. Itthon mezőgazdasági kereskedelemmel szeretnék foglalkozni, ez szakmámba vágó munka lenne. Hasonló cipőben jár Kedves Mihály, a gépészmérnöki szak búcsúzója. O előbb katonáskodni fog, de ez év márciusától böngészi az álláshirdetéseket a megyei és az országos sajtóban. Eddig tucatnyi levelet adott fel, ennek felére kapott választ, a sajnálkozó elutasítás nem túl jó hírével. Ám tovább próbálkozik. — Az idei Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést értem el a munkámmal, s ezzel elnyertem egy cég kü- löndíját. Ennél a cégnél most hirdettek meg egy állást, talán nem reménytelen az ügy, de nem tragédia, ha nem jön össze. Az viszont nem titok, hogy Nyíregyházán nagyon nehéz állást találni. Ez a diploma jó alapot ad a boldoguláshoz, de én is fontosnak tartom a nyelvtudást, s a további tanulmányokat. Az én elképzeléseimben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nyíregyházi kihelyezett tagozata szerepel, hiszen ma a pénzügyi szakmában látok nagy lehetőségeket. Á TDK-munkámban egy mezőgazdasági szolgáltató vállalkozást terveztem meg, ám saját magam megvalósítani tőkehiány miatt nem tudom. Családalapítás? Régen valóban a diploma- osztás után jött, ma azonban egy jó munka, a biztos anyaHeringh Attila gi háttér függvénye. Egyelőre „kereső légtérrepülésre Kedves Mihály állt” a Nógrád megyei Nemtiből érkezett Kisbárnai Zsolt is, akit (ha csak közben nem esett egy veszélyes dugóhúzóba) ma fogadnak repülőmérnökké. Lábadozó agrárágazatunk már (még) nem tart igényt annyi mezőgazdasági repülőre, hogy az megoldaná a végzős pilóták helyzetét. A Malév egykor ugyan sok szárnyaló ifjút szippantott fel, de jelenleg belső átszervezéssel és átképzéssel próbál meg úrrá lenni pénzügyi nehézségein, a polgári repülés tehát most nem hív új pilótákat. — Pillanatnyilag, mint pilótára, sehol sem tartanak rám igényt, ám az átmenet idejében is mindenképpen a repülés közelében szeretnék maradni. Erre talán még kínál lehetőséget a Malév, de az előzetes tájékozódás után már diplomával a kezemben szeretnék bekopogni a céghez. A polgári repülés racionalizálásával, a Repülőgépes Szolgálat leépítésével Magyarországon rengeteg felszabadult pilóta vár munkára, gépre, akik sokkal nagyobb gyakorlattal, több repült órával rendelkeznek. A most végzők esélyeit viszont növeli a magasabb szintű képzés, s hogy a diploma mellé kereskedelmi szakszolgálati engedélyt is kapunk, ezzel hivatásos repülőként vállalhatunk munkát. Nem mondhatunk le a továbbtanulásról sem, számomra az informatikai, számítástechnikai ismeretek bővítése és a nyelvtanulás a következő feladat. Külföldi munka? Csak hallomásaim vannak az egykori kalandos munkavállalásokról, a kábítószer alapanyagául szolgáló ültetvények lepermetezéséről, de hivatalosan meghirdetett munkalehetőséggel még nem találkoztam. Bár tudomásom szerint mezőgazdasági repülőknek néha ma is van módjuk legális munkavállalásra, de ehhez több gyakorlatra lenne szükség. Három végzős, friss diplomás, egyelőre állás nélküli fiatal, de egyik sem tartja kilátástalannak helyzetét. Az elképzelt jövőhöz vezető utat járják, kapaszkodnak, ha kell, de közben készek újabb és újabb ismereteket szerezni, bízván abban, az igyekezet előbb-utóbb meghozza a kívánt eredményt. A fülbemászó dal refrénje számukra is üzenet több értelemben is: „Nézz, nézz az ég felé...” Kisbárnai Zsolt Harasztosi Pál felvételei Nem exportálták a főiskolát Befejezték az első évfolyamot a tanárképző beregszászi hallgatói a kihelyezett tagozatot. Hiszen két különböző oktatási rendszert kellett összehangolni. Komoly vizsga volt az első évfolyam mindannyiuk számára; hiszen a hallgatók zöme mindennapi munkája mellett vállalta a hét végi három napon a tanulásnak ezt a speciális formáját. A tanárok pedig a fáradságos átjárást vállalták. Az együttműködés példaértékű. Dr. Szabó Géza, a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai Intézete és egyben a beregszászi tagozat vezetője elmondta, hogy nem a nyíregyházi főiskola exportjáról van szó. Kárpátaljának szüksége magyar főiskolára, ennek alapjait jelentheti a kihelyezett tagozat. A legfőbb cél, hogy ki- ' építsék a majdani önálló főiskola infrastruktúráját, megteremtsék a hátteret. Az ide érkező jegyA szerző felvétele zetek, tankönyvek, szak- és szépirodalom pedig egy főiskolai, illetve pedagógiai könyvtár alapjait jelentik. Igen fontos, hogy az önálló tanulási tréningek sikeresek, hiszen ez a speciális forma enélkül eredménytelen volna. Az idei felvételi vizsgákat egy százórás előkészítő tanfolyam előzi meg. — Az első év tapasztalata, hogy a tudásvágy és a szorgalom példaértékű. Kiss István, a speciális képzés ügyvezető igazgatója: — Igen sajátos ez az intézmény, hiszen A gondolat — hogy Beregszászban magyar főiskola legyen — nem egészen új. Csakhogy a szovjet birodalom virágzása idején a megvalósítás esélye egyenlő volt a nullával. 1993-ban — megváltozott körülmények között — újra napirendre került a Hatan a negyvenkettőből gondolat, melyet egy év múlva tett követett. Ahogy Pataki István, Beregszász polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány kuratóriumának soros elnöke fogalmazott: az alapítvány törekvése kudarcba fulladt volna, ha a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola vezetői, tanári kara nem áll ki az ügy mellett. Minden tekintetben. Dr. Székely Gábor, a BGyTF főigazgatója sem rejtette véka alá, hogy bizony szorongva indították el tavaly szeptemberben Györke László programja is különleges: nem azonos sem a magyarországival, sem az ukrajnaival. Az angol-történelem, illetve az angol-földrajz szakos hallgatók például nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna történelmét és földrajzát is alaposan, részletesen tanulják. A négy szakon összesen 42 hallgató tanult: az angol-történelem szakon heten, az angol-földrajzon tízen, a tanítóin tizenheten, az óvodapedagógusin pedig nyolcán. Vajon mi jelent számukra ez a lehetőség? Gaál Tímea tanítószakos: — Nagyon örülök, hiszen eddig nem volt módunkban itthon felsőfokú tanintézetben anyanyelvűnkön tanulni. Különösen azok számára jelent ez sokat, akik magyar tannyelvű középiskolában végeztek. A tanárok nagyon kedvesek, türelmesek voltak hozzánk. Sütő Éva óvodapedagógus szakos: — Mi tagadás, az elején féltünk, hogy vajon a feszítettebb tempóval fel tudjuk-e venni a versenyt. A tanárok az első félévben a mi speciális helyzetünket figyelembe vették, s ezzel átsegítettek a kezdeti nehézségeken. Bak Ruszlán angol-történelem szakos: — Én már elvégeztem Ungváron az egyetemet. Ide azért jelentkeztem nem magyar anyanyelvű létemre, mert szerintem az oktatás színvonala igen magas. A módszerek teljesen mások, mint Ungváron. Tetszik, hogy a nyelvtanárok anyanyelvi szinten beszélik az adott nyelvet, igen tág ismereteik vannak az adott országról, annak történelméről. Románec Angelika angol-földrajz szakos: — Szeretek ide járni, mert igen jó a társaság, igen jó a diák-diák, illetve a diák-tanár kapcsolat. És sokat tanulhatunk, aminek, reméljük, hasznát vesszük. Itthon. ff 1 9 RITMUS Koncert A Szfinx együttes Stúdiófelvétel A közeli szomszédvár, Debrecen, a hazai rockzene egyik fellegvárának számít már évtizedek óta. Az idősebb generáció tagjai még jól emlékezhetnek a cívisvárosból elindult, s országos hírnevet kivívó csapatokra (Lux, Ästor, Color, Pantha Rhei), ám napjaink fiataljai is fel tudnak sorolni jó- néhány debreceni bandát (Tankcsapda, Diktátor, August Förster Reservation). Ebből a — természetesen nem teljes — felsorolásból nem hiányozhat a Szfinx együttes sem, amely még 1987-ben alakult meg É)ebrecenben. A kezdeti lépések után a fiúk fokról fokra érték el sikereiket (Csillag születik verseny, Pop Gála ’90 fődíj). Az évenként megrendezendő tokaji rocktáborban 1991-ben és 1992-ben szinte minden létező díjat elhoztak. Az első demokazettájuk 1991-ben jelent meg. Az albumról annak idején így írt a Metal Hammer kritikusa: „Ritmustémáik, szólóik páratlan érettségről tesznek tanúbizonyságot, felkészültségük, tudásuk ugyancsak nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hat nóta messze kiemelkedhessen az itthoni átlagból.” A Szfinx első nagylemeze Vad játszma címmel jelent meg 1993 októberében az Exkluzív Kiadó gondozásában. Ezt követően a Tankcsapda zenekarral közösen, majd 1994 második felében önálló turnén vettek részt. A csapat második albuma 1995 márciusában jelent meg. Az anyag címéül egy húzós nótát, a HÚZD! című szerzeményt választották. Ahogy ezt a Szfinxtői megszokhattuk, ezúttal is igényes, profi produkciót hoztak létre. Á jellegzetes többszólamú vokált, Koroknai Árpád kiváló énekadottságait, Sándor József szívből jövő gitárjátékát nem lehet figyelmen hagyni. S végül hadd soroljuk fel az együttes többi tagját is: Écsedi János gitár, Monok Tamás basszusgitár, Volosi- novszki János dob. GONDOLKODÓ A múlt heti rejtvények megfejtéséért könyvjutalmat nyert Váradi Kornélia Kisszekeres és Lobosóczki Eszter Gé- gény. A mai — Tapsi magazintól kapott — feladványunk a következő: Számoljátok meg, mennyi csikóhal fic- kándozik a vízben! A megoldást levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségbe!