Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-22 / 145. szám

1995. június 22., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Keiet-Magyafoiszág 7 Nyugdíjban és otthonban Munka a szociális otthonban Szűcs Róbert felvétele Kovács Éva Hodász (KM) — Jót tett a kert fáinak, bokrainak a sok eső. Szinte csillognak a leve­lek, a rózsák színei egymás­sal versenyeznek. A hodászi szociális otthon az egykori állami gazdaság területén, hatalmas park közepén fek­szik, a környezete gyönyö­rű. Helyzete azonban manapság már közel sem az, hiszen a gazdasági nehézségekkel az itt élőknek és vezetőknek is szembe kell nézniük. Átvilágítás közben — A legjobbkor jött, épp most mentek el a amegyei közgyű­lés szociális bizottságának tagjai — fogad Bíró István, az intézet igazgatója, akitől azt is megtudom, a bizottság végig­járja valamennyi megyei in­tézményt, ily módon térképez­ve fel azoknak gondjait, kutat­va lehetőségeit. — Kipanasz­kodtam magam — folytatja az igazgató —, hiszen ma már egy szeget, egyetlen kiló festé­ket is képtelenek vagyunk megvásárolni. Évek óta hátrá­nyos a helyzetünk, s ez a hát­rány a normatív szabályozás­nak köszönhetően folyamato­san öröklődik. 1989-es doku­mentumok igazolják, a finan­szírozás szempontjából már akkor két táborra szakadtak a megye szociális otthonai, s ta­lán mondanom sem kell, mi a sor végén tanyázunk. Ha csak azt kaptuk volna meg, amit a sor elején lévő megyeiek, már nem lennének ilyen súlyos gondjaink... Igaz, Bíró István csak a té­nyeket sorolja, mint mondja, a világért sem akar panaszkod­ni. Minden megyei segítség­nek örülni tud, különösen an­nak a tizenhárommillió forint­nak, melyből végre korszerű konyhát építhettek az otthon lakóinak. Az áthúzódó beruhá­zás eredményeként modem, háromszáz adagos gázüzemű konyha, háromszáz személyes ebédlő áll rövidesen rendelke­zésre, s pályáztak a Népjóléti Minisztériumnál is. Ha elfogadják érveiket, rendbehozhatnák a kastély- épületet, s visszakaphatnák azt a tíz helyet, amelyet épp az anyagiak hiánya miatt kellett megszüntetniük, s amelyre bizony nagy szükségük len­ne. Az intézmény vezetői és dolgozói addig sem várnak a sültgalambra. Dolgoznak, vál­lakoznak, megragadnak min­den lehetőséget, amiből pénzt csinálhatnak. Az itt lakóknak járó juttatások és térítési díjak mellé vállalkozásból igyekez­nek újabb forintokat szerezni, az igazgató szerint egy, másfél milliót képesek így „megke­resni”. Ez az összeg ebédeladásból, a tehergépkocsi bérbe adásá­ból származik, de pénzt hoz az is, ami miatt igazából fáj az igazgató szíve: ínséges napok idején a parkbéli, vágásra érett fákat is kénytelenek voltak áruba bocsátani. — Kétmillióval tartozunk a különféle szállítóknak, szol­gáltatóknak — derül ki a to­vábbiakban szavaiból —, s mihelyst tudjuk, törlesztjük az adósságunkat. Szerencsénkre a hitelezőink megértik a hely­zetet, tudják, ha tehetjük, tisz­tázzuk a számlát. Megoldást jelentene, ha egyszeri rende­zésre kapnánk segítséget, ak­kor végre tiszta lapot nyithat­nánk... Speciális gondok A hodászi szociális otthonnak kétszázhúsz lakója van, s Má­tészalka, Fehérgyarmat és Kis- várda körzete mellett valójá­ban az egész megye a felvevő­területe. Kétszázhúsz lakójuk­ból közel hatvan rendszeresen alkoholt fogyaszt, a súlyos al­koholbetegek aránya tíz-tizen­öt százalék. Ezért is fontos, speciális feladatuk a pszichiát­riai és a súlyos alkoholbetegek gondozása és gyógyítása, bár mint az igazgató szavaiból ki­derül, rajtuk kívül álló okok­ból, ebben azért még jócskán akad javítani való. Megpróbál­ják minél derűsebbé tenni az itt élők napjait, s ehhez szá­mos hodászi találmány nyújt segítséget. Közel öt holdon konyhaker­tészetet tartanak fenn, többek­nek ad munkát a kábelmentés, melynek során a használt hu­zalokból gyűjtik ki a rezet. Aki ezekben részt vállal, ha­vonta négy-nyolc ezer forint­tal egészítheti ki jövedelmét. Híresek a Hodászról útjára in­dított megyei sportnapok, amelyeken az egészségesek mellett a mozgáskorlátozottak és a betegek is aktívan részt vesznek. A szeretet segíthet Nagy figyelemmel és szeretet­tel törődnek a beteg emberek­kel is. Az otthon új orvosa, dr. Huszti Sándor valamint dr. Horváth Endre és dr. Sztojka Erzsébet mellett ebben nagy szerepük van az önkéntesek­nek is. Polgár Tamás, Káko- nyiné Murányi Erzsébet és dr. Ferenci János és a Nyíregye­nes Klub eredményes, sikeres munkát végeznek e téren, s ön­tevékenyen vállalnak ma is számos feladatot. Saját soraik­ból állítottak ki polgári őrséget és kapuügyeletet, de közel két­százezer forint értékben vé­geztek munkát a konyhaépítés idején. A hodászi otthon lakói sok segítséget kapnak Takács Ta­más apagyi tisztelestől is, aki holland kapcsolatai révén az eddigi számtalan ruhasegély után most éppen egy mosoga­tógépet szerzett nekik az új konyhába. Sok idő telt el azóta, hogy a Tamaitanyán az egykori álla­mi gazdaság, a majorság meg­szűnt, s szociális otthonnak adott helyett. Bíró István még­sem számolja az eltelt éve­ket. Amióta dolgozik, mindig a rászorulókkal, az öregekkel, az elesettekkel foglalkozott, felesége a győrteleki szociális otthonban ugyancsak ezzel ke­resi kenyerét. Természetük­ből, felfogásukból adódik, hogy ha pénzt nem is, szerete- tet és törődést mindig tudtak nyújtani a feléjük fordulók­nak... Az öreg iparos működő satuja Mesteremberek találkozója Nyíregyházán • Dédunokák a szakma továbbvivői A találkozó résztvevőinek egy csoportja A szerző felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Az egyik nyíregyházi épület zu­gában áll egy 90 éves, német gyártmányú satupad. Olyan jó, hogy még nem kezdte ki az idő vasfoga. Egy másik épület udvarán fellelhető a kútgyű- rűk, az itatóvályúk sablonja. Az ibrányi kis házban az öreg mester százéves órája még mindig pontosan mutatja a múló időt. A régi mesterek kö­zül sokan élnek még, s a régi szerszámokat, munkaeszközö­ket jó páran még nem dobták sutba. Ez derült ki a minap Nyíregyházán a nyugdíjas ipa­rosok, mesteremberek találko­zóján. A találkozót a Nyíregyházi Ipari és Szolgáltató Ipartestü­let szervezte. Gyekis Árpád, a testület elnöke (alig középko­rú) elbeszélgetett az idős em­berekkel, a beszélgetés oldotta az öregek magányát, egybe­hangzóan állították, hogy jó volt újra látni egymást. Jó hírt is mondott az elnök: az idei nyár végén létrehozzák az Ipa­ros Klubot. Jó ízű beszélgeté­sek, anekdotázások, műsoros estek színtere lehet majd a klub a szakmák művelőinek és persze a nyugdíjasoknak is. A fehér hajú, évtizedeken át kétkezi munkát végző embe­rek a találkozón történelmet idéztek, képzeletük szárnyán visszarepültek ifjabb korukba. Néhányan alig szóltak, csak visszarévedtek. Többen így kezdték a beszélgetést: „Em­lékszel, amikor a háború után...?” Vagy: ,Amikor én a napi tízórás kétkezi, szakmun­kám ellenére is osztályidegen­nek számítottam...” Szárnyaltak a mondatok, emelkedett a hangulat. Beszé­des kedvében volt Rácz Illés varrógépműszerész. S néha nem csak magyarul, németül is beszélt. Mert hogy ő a hábo­rú előtt, illetve alatt München­ben tanulta a szakmát és kint is élt öt álló esztendeig. Javította a híres, szép mívű Singer gé­peket is. A háború után Nyír­egyházán egy szövetkezet var­rodájában vigyázott a gépek műszaki színvonalára. Van az idős mesternek egy 50 éves, príma menetvágója. Az még semmi, azzal is eldicsekedett, hogy a 90 éves satupad még működőképes, talán azért is, mert precíz német emberek készítették. Bajdik Kálmán iparengedélye kútgyűrűk, be­tonvályúk készítésére szólt. Az öreg mester arcán kisimul­tak a ráncok, amikor arra em­lékezett, hogy a régi szép időkben messze földről is jöt­tek hozzá a vevők, hiszen az ásott kút és a betonvályú volt a divat. Fizely József vízvezeték­szerelő az elmúlt évtizedekben hívásra házhoz ment. Csoda-e, hogy Nyíregyházán 410 utcát ismer? Néha a taxisofőrök is tőle kérdezik, hogy hol van ez, vagy az az utca. Az idős mes­ter tagja a Városvédők Egye­sületének. Helyismeretének, honszeretetének az egyesület is hasznát veszi. Jó volt látni, hogy a résztvevők egyik nő tagja, az egykor irodán dolgo­zó Erdélyi Gyuláné elővette az unokái és a dédunokái fényké­pét és jogos büszkeséggel mu­togatta ezeket a képeket. Né­hányan arra gondoltunk: ezek az unokák és dédunokák vi­szik majd tovább a szakmá­kat... A négy százalék Nyíregyháza (KM) — A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat nemrég megtartott közgyűlésén úgy döntöttek: a parlamentnek azt javasol­ják, hogy az idén szeptem­berben négy százalékkal emelkedjenek a nyugdí­jak. Döntöttek a nyugdíjrend­szer átalakításáról is, amire azért van szükség, mert kü­lönben pár év múlva meg­oldhatatlanná válna, hogy a járulékból befolyó összeget szétosszák a mindenkori nyugdíjasok között. Az önkormányzat ezért háromelemes nyugdíjrend­szert javasol bevezetni. Biztosítási törvény Nyíregyháza (KM) — A kormány elfogadta és az or­szággyűléshez benyújtja a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot. In­dokoltnak tartja, hogy a jogszabály a devizatör­vénnyel egyidejűleg, várha­tóan a jövő év január 1-jé- vel lépjen hatályba. Ez azért szükséges, mert maga a jogszabály több helyütt visszautal a devizatörvény­re, például több olyan fo­galmat is használ, amelye­ket utóbbi törvény fog meg­honosítani. A biztosítási tevékeny­ségről, az ezzel foglalkozó intézetekről jelenleg több jogforrás is rendelkezik, így például a szerződésekre a polgári törvénykönyv elő­írásait alkalmazzák, egyes szervezeti szabályokat pe­dig az állami pénzügyekről szóló 1979-es törvény, il­letve az annak végrehajtá­sáról rendelkező alacso­nyabb szintű jogszabályok tartalmaznak. Hiányzik azonban egy olyan átfogó törvényi szintű szabályo­zás, amely mindenre kiter­jedően meghatározza a szektor működését. Ilyen szinten erről a területről 70 évvel ezelőtt rendelkeztek utoljára, így a törvényja­vaslat több évtizedes hiányt pótol. A szektor megkülönböz­tetett szerepe azzal magya­rázható, s az önálló törvé­nyi szabályozást az teszi különösen indokolttá, hogy a biztosító más gazdálko­dó szervezetektől eltérően nemcsak sőt elsősorban a saját tőkéjét kockáztatja, hanem az ügyfelei által rá­bízott megtakarításokat is. A biztosítók működését a fejlett piacgazdaságok is szigorú szabályokhoz kö­tik. A beterjesztett törvény- tervezet igazodik az általá­nosan elfogadott nemzetkö­zi normákhoz, figyelembe veszi az európai jogharmo­nizáció követelményeit. Ugyanakkor tekintettel van a hazai biztosításügy hely­zetére, adottságaira. Jelen­leg 14 biztosító részvény- társaság, 19 biztosító egye­sület és 21 jogi személyi­séggel rendelkező függet­len ügynökség végez bizto­sítási, biztosításközvetítői tevékenységet. A törvény hatályba lépé­se után nem alapítható olyan biztosító, amelyik élet- és nem életbiztosításo­kat egyaránt végez. Jelen­leg így működik a hazai biztosítók többsége, de a törvény számukra is határ­időt szab e két biztosítási ág elkülönítésére. A jelenlegi szabályozás­hoz képest jelentős válto­zás, hogy kötelező érvényű biztosítást csak törvény ír­hat elő. Ez maga után vonja a jelenlegi biztosítási kö­telezettségek áttekintését, a fenntartás indokoltsága esetén törvényi szintű újra­szabályozását, illetve a bi­zonyos területeken esetleg szükségessé váló új kötele­zettségek előírását. A törvénytervezet az in­duláshoz szükséges tőke összegét differenciáltan ál­lapítja meg. Nagyságát at­tól teszi függővé, hogy a biztosító intézet milyen szervezeti formában műkö­dik, milyen típusú tevé­kenységet végez, illetve milyen nagyságrendet ér el a díjbevétele. A jelenlegi­hez képest alacsonyabb szinten írja elő azt az induló tőkét, amely egy részvény- társaság esetében a biztosí­tási tevékenység megkez­déséhez szükséges. Ez elő­segítheti újabb biztosító in­tézetek alapítását, a verseny fokozódását. Kedvező vál­tozásokat hozhat az is, hogy az állampolgárok önszer­veződéssel létrehozhatnak olyan egyesületeket, szako­sított egyesületeket, ame­lyekben saját tagjaik ré­szére nyújtanak biztosítási szolgáltatást. A tervezetet szakmailag véleményezte a Biztosítók Szövetsége, s azzal egye­tértett. A törvény a megfelelő jo­gi háttér biztosításával vár­hatóan lendületet ad a biz­tosítási piac további kiépü­léséhez, a biztosítás nem­zetgazdasági szerepének megerősödéséhez. Törvénymódosítás kell Nyíregyháza (KM) — A hadirokkantak érdekeit képviselő szervezet min­dent elkövet a hadigondo­zási törvény egy összegű térítésről szóló paragrafu­sának megváltoztatására — derült ki egy tanácskozáson a napokban. Az egy össze­gű térítés igényjogosult­ságának megállapításáról végzett felmérésből az is kiderül: erre csak az érde­keltek 25 %-ánál került sor. Az illetékesek véleménye szerint ez alkotmányelle­nes, mert megkülönböztet azonos sorsú embereket. Vajnay István, a Hadirok­kantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nem­zeti Szövetségének elnöke a szervezet minapi küldött- közgyűlésén elmondta azt is, a törvénymódosítás ér­dekében tárgyalásokat foly­tatnak a kormányzati szer­vekkel. A közgyűlésen elhang­zott: a HONSZ öt évvel ez­előtt alakult újjá, azzal a célkitűzéssel, hogy hazánk­ban rendezzék a hadigondo­zottak helyzetét. Jelenleg 136 szervezetük alakult meg: minden budapesti ke­rületben és 114 városban, il­letve nagyobb településen.

Next

/
Thumbnails
Contents