Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-21 / 144. szám
1995. június 21., szerda HATTER . Golfing Tiszalökről az USA-ba Indulás — többes haszonnal • Elfogadható kezdő bért ígérnek izraeli tőkével Nábrádi Lajos Tiszalök (KM) — Új köny- nyűipari üzem születik Ti- szalökön. A leendő cég ezekben a napokban munkát adott a helyi képviselő-testületnek, a munkaügyi szerveknek, sőt az áramszolgáltatóknak is. A régóta kihasználatlanul álló emeletes épület udvarán éppen most rakják le gépkocsiról a gépeket, a telepítésük már el is kezdődött. Tapasztaljuk, hogy meg van itt a könnyűipari termelés minden feltétele. Bizonyára szabad munkaerő is van a környéken. Mégis felvetődik a kérdés: a nagy múltú HÓDIKÖT, illetve a jogutódja mellett meg tud-e élni az új üzem, egyáltalán szükség van-e a rá? Két helyről is érkezik a válasz: igen. Bő megrendelés Az egyik válaszadó Marázi Gábor, aki külföldi tőke bevonásával indítja az üzemet. Azt mondja, ismeri a helyi, valóban nagy múltú üzemet, hiszen több évig ott volt igazgató. Nyomban hozzáteszi: az a cég más termékeket szállít más piacokra, nincs szó tehát konkurenciáról. Megrendelőleveleket is mutat. Az egyik megrendelő angolul íródott, a fordításon azt olvassuk, hogy az amerikaiak nagy mennyiségű golfinget rendelnek. Mindjárt elképzeljük, hogy főleg a gazdag amerikaiak a Tiszalökön készült ingben, szép környezetben golfoznak. Bizonyára kitűnő minőséget igényelnek. Informátorunk válasza: hiba nélkül kell majd dolgozni, csak egyszer figyelmeztetnek az átvevők, ha még egy komoly minőségi hiba előfordul, felbontják a szerződést. Egy másik, nagy tételű megrendelőt is elolvashatunk. Ebben az áll, hogy a Duna Kötöttárugyár havonta 60 ezer rövid nadrágot rendel. — Ez pedig önmagában is leköti a kezdő, negyven-ötven fős létszámunk kapacitását, munkánk tehát van és lesz bőven — mondja informátorunk. Az emeletes épület, ahol alakul az üzem, valaha a helyi költségvetési üzemnek, majd egy kft.-nek adott helyet. A két hosszú helyiség nagyszerűen berendezhető varrodának. Megvannak a szociális helyiségek, szemmel látható, hogy a melléképületek nagyszerűen megfelelnek raktáraknak. Itt a kövesút, a szállítás sem okoz majd gondot. A kihasználatlanul álló épülethez nagy összegű villanyszámla tartozik. Sem a csődbe ment kft., sem a helyi önkormányzat nem tudja kifizetni ezt a számlát. Az üzem indításának többes haszna lesz, mert megtudtuk: az üzem tulajdonosai az ön- kormányzattal megegyeztek, ennek értelmében a tulajdonosok kifizetik az áramszámlát és az összeget, majd szép lassan levonják az emeletes épület bérleti díjából. Nincs csábítás Az önkormányzat tehát örülhet a számla kiegyenlítésének, a hosszú távra szóló bérleti díjnak, az sem közömbös az önkormányzatnak, hogy enyhülnek a foglalkoztatási gondok, kevesebben várhatják a segélyt. A kálmánházi önkormányzat pedig annak örülhet, hogy az ott megszűnt varrodából éppen ma áthozzák Tisza- lökre a kihasználatlan gépeket. Egy névtelen levél érkezett szerkesztőségünkbe, ebben bírálják a HÓDIKÖT jogutódját, a Komár céget. A levélírók azt állítják, hogy rossz a légkör és igen keveset keresnek az asszonyok. A levél Marázi Gábor nevét is említi. Ezek után felvetődik a kérdés: nem lesz-e munkaerő-csábítás? E kérdésre Marázi Gábor ezt válaszolja: — A tiszavasvári munkaügyi kirendeltségen 36 varrónő kiközvetítésére adtam be igényt. A Kelet-Magyaror- szágban többször hirdetést tettünk közé az üzem indításáról. A Komár cégnél valóban sok gond volt az utóbbi években, onnan még 1993 végén nyugdíjba jöttem. Senkit nem csábítok, sok munkanélküli varrónő megkeresett már a hirdetések nyomán. Talán csábító lehet a munkanélküliek körében az általunk kilátásba helyezett bér. A leendő ügyvezető igazgató egy pecsétes iratot mutat, amelyet minden illetékeshez eljuttatott. Az írás szerint a műszakpótlékkal együtt 26 ezer forint lehet a kezdők bruttó bére. Hozzátehetjük: megyénk könnyűiparában ez átlagon felüli. Éppen a bérekről, a munkaerő toborzásáról beszélünk, amikor újabb érdeklődő érkezik. Kéri, nevének csak a kezdőbetűit írjuk le. Ő munkanélA szerző felvétele küli és M. /. a monogramja. Sorolja, hogy mezőgazdasági gépszerelő a szakmája, semmire sem megy vele, a varrodában viszont anyagmozgatást, karbantartást, bármit elvállal, hogy pénzhez jusson. Az érdeklődő fiatalember nem részesül elutasításban, ősszel, a bővítés idején esetleg akad majd neki is munka. Érkezik Krug Mihályné, tőle ezeket halljuk: — Én is munkanélküli vagyok. Örülök, hogy az új üzemben technológusként alkalmaznak majd. Városunkban 1971 óta van hagyománya a könnyűiparnak. Remélem, bőven lesz jó szakemberünk, és pár hét múlva sikeresen indulhatunk. Júliusban indul Losonczi Imre, a polgármesteri hivatal városgazdálkodási vezetője így vélekedik: — Ä lakatlan, kihasználatlan emeletes épület állaga tovább romlik, ha nem használják. Valóban jó, hogy lesz újabb varrodánk. Ott voltam a képviselő-testület ülésén, a testület örömmel fogadta az üzem indítását. Marázi Gábortól végül ezt halljuk: — Izraeli tőke bevonásával megalakítottuk a Szabolcs Ti- szatex Betéti Társaságot. Július 3-án indítjuk a termelést. Pár hónap múlva százra emeljük a létszámot.-m ~r ehéz a sötétség. Szin- J\l te a mellére fekszik az x Y embernek, hogy zihálva szakad ki belőle a lélegzet. Csak a sínek mentén, meg a dermedt állomásépület eresze alatt pislákol egy-két lámpa, mint haldoklóban az élet. Jöhetne már az a vonat. A robogás, a kivilágított kocsik, s bennük az utasok, akik szintén mennek valahová. Mégiscsak más, ha az ember nincs egyedül. Mert itt csak csönd van, melybe közeli és távoli, meghatározhatatlan neszek hasítanak. Aztán egy kutya vonít fel valahol, az is egyedül van. Morajt sodor az enyhe nyári szél, a változás izgalma remeg benne. Messze fény gyullad, mintha hosszú alagútba néznénk. Zihálva fékez a szerelvény, csattogása dobpergés. Mint kivégzés előtt. Belül sápadt fény és sápadtabb arcok. A szemek lehúnyva, vagy a padlón matatnak, s amely kinéz, abban riadt kérdés: Hol vagyunk? Nincsenek sokan. Apró rajokban bújnak össze, mint a csirkék, egymás melegét takargatják. Aki egyedül száll Éjszaka vonaton fel, annak nem jut ebből. A vonat megrándul, belefúrja magát a sötétségbe. A zakatolás az agyakig emeli a csöndet. Nemcsak a külvilág szűnik meg, lezárulnak a belső terek is. Ha itt eltűnne az ember, észre sem vennék. Ha meghalna, csak ottfelejteti rongycsomónak néznék, mely nem kell senkinek. Itt nincsenek arcok és nincsenek távlatok. Az ember rábízta magát egy sohasem látott erőre. Senki sem venné észre, ha vakvágányra térne a vonat. Meg ez a rettenetes világítás. Mint a siralomházban. Az evilági léten már túl, de a túlvilágin még innen. Ki tudja, van-e még visszaút, s ha igen, akkor meddig. Az egyik rongycsomó megmozdul, aztán egy másik is. A vonat lassít. Azok ketten felállnak, s tétován imbo- lyognak a fapadok között. Riadt szemek villannak a félhomályban, kémlelik szándékaikat. Itt most törvényen kívül vannak, megtehetnek bármit, hogy aztán a következő állomásnál elnyelje őket a sötét. Görcsösen kapaszkodnak a fogantyúkba, párperces lebegés ez bűn és erény között. Aztán megvo- naglik a vonat, ők pedig tapogatózva indulnak a kijárat felé. Csak ennek legyen egyszer vége. El innen, el. De mindenki marad a helyén, mert menni kell. Van valahol egy cél. Kell lennie. Talán nem is cél, csak valami rév, ahol elsimulnak az árnyak. Ahol sok társunk van, látni az arcukat, s egyesek talán mosolyognak. M indennek vége van egyszer. Odakinn világosság dereng, s a vonat beszuszog a végállomásra. A sötét rajok felrebbennek. Az ajtóból lenéz, a peronon hullámzik a tömeg. Arcokat megint nem lát, csakkavar gó áramokat. Torkában dobog a szíve, érzi, ez itt a vég, egy csepp lesz, melyet elragad a szél. Még egy utolsó, mély lélegzet, aztán lelép a lépcsőről. Nyári napforduló Nyíregyháza (M. T. F.) — Nehezen akart kitavaszodni, csak június elejére lett nyárias az időjárás, s ez is többnyire esővel, zivatarral, záporral tarkítva. Bizony a késői fagyok a gyümölcstermést is erősen megdézsmálták, alig akad mutatóban almából, körtéből, barackból, bár a Nap szabályosan követi járását. Napról napra később kell esténként lámpát gyújtani és minden nappal korábban virrad. A Nap kelési, illetve nyugvási pontja északkelet, illetve észak-nyugat felé tolódik. Ez tart június 21-ig. Ekkor pontosan 22 óra 34 perckor éri el a Nap az égi Ráktérítőt, legmagasabb delelési pontját. Ez az időpont a nyár hivatalos csillagászati kezdete. Nevezik ezt nyári napfordulónak is, mert ettől kezdve a Nap delelési magassága csökken, a kelési, illetve nyugvás pontja kelet, illetve nyugat felé tolódik a látóhatáron. Ezután már napról napra észrevehetően csökken a nappalok hossza, nőnek az éjszakák, és tartós nyári hőmérsékletre számíthatunk. Megkezdődik a nyári szabadságok, nyaralások időszaka. j Vitakultúra Kovács Éva n már nem nézem a B-4 tévéközvetítést, kész JL-J cirkusz az egész, idegesít, amit egyes honatyák művelnek. És ne higgye, hogy csak én vagyok így, sok ismerősöm mondja ugyanezt — hallhatta nemrég a megyében járva a parlament elnöke, aki készséggel tartotta jogosnak az efféle panaszokat, de sokat ellenük nemigen tehetett. Legfeljebb annyit, hogy a hazai képviselők védelmében külföldi példákra hivatkozott, ezzel próbálta bizonyítani, mi sem vagyunk, nem is lehetünk különbek a Deákné vásznánál, a fejlett parlamenti demokráciákban olykor elcsattan még néhány pofon is, kisebb- nagyobb csetepatékra a világ bármelyik képviselőházában sor kerül... Sovány vigasz, mondhatom. Nem is igen érte be vele a kritizáló öregúr, dohogva hallgatta az elnöki érveket. Azóta is sokat gondolok rá és tévét elzáró társaira, különösen sokszor jutnak eszembe ezekben a napokban. Legutóbb például akkor, amikor Horn Gyula amerikai útját értékelték a képviselők. Amíg a kormánypártok tökéletes sikert, addig az ellenzék legalább ilyen mértékű kudarcot emlegetett, s akadt frakcióvezető, akinek legjobban az ágyúlövés meg a kandallómeleg hiányzott, s fájlalta azt is, hogy Clinton nem adott a mieinknek díszvacsorát. Irigylem a gondjait... Nem tudom, ki hogy van vele, nekem inkább az érdemi érvek hiányoztak. Azok a konkrétumok, amelyekből néhány azért mégis elhangzott, s megpróbálta tényekkel, adatokkal bizonyítani, mi az, amit Amerikában sikerült elérni, s mi, amivel adós maradt az országnak és magának a magas rangú delegáció. Amúgy meg hadd vitatkozzanak, csak hadd cívód- janak a képviselők! Aki figyelemmel kíséri tevékenységüket, úgyis tisztában van velük: tudja, ki az, aki mindenhez hozzászól, aki mindig beszél, mert leginkább a saját hangját szereti hallani, s ki, aki a köz érdekében, konkrétumokkal, higgadtan, érvekkel operál. Mert szerencsére ez a többség. Türelmetlen napozó Ferter János rajza r: ' i Egyedül nem megy Galambos Béla j-T- edvezőtlen irányba tolódott el a tejter- XV. me lés és tejtermékfogyasztás aránya. Napjainkra relatív túltermelés alakult ki, ráadásul a most kezdődött iskolai szünidő jelentős mértékben közrejátszik a már jelenleg is tapasztalt 3-4 százalékos fogyasztás-visszaesés további növekedésében. Mindez olyan helyzetben éri a megyei tejipart, amikor a számára szükséges alapanyag helyi előállítása érdekében, a lecsökkent megyei tehénállomány felfejlesztésére tesz erőfeszítéseket. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A megyében elért 3-4 százalékos termelésnövekedés ellenére sincs annyi alapanyaga a Szabolcstejnek, mint egy évvel ezelőtt, ugyanis három jelentős szövetkezeti tehenészet is otthagyta januártól a céget — 9 millió liter jó minőségű tejet Mis- kolcnak adva —, mert nem lehettek résztulajdonosai a magánosított részvénytársaságnak. így aztán előállt az a furcsa helyzet, hogy miközben innen naponta ezerliterszám vándorol tej Miskolcra, Nyíregyháza évi 15 millió litert kénytelen Borsodból szállítani. Ennek ellenére jogosnak tűnik az országosan legtöbb kistermelői — közte a sok gyenge minőségű — tejet felvásárló Szabolcstej Rt. jövőt illető borúlátása. A fogyasztás mérséklődése okozta veszteségeit állami segítség híján kénytelen lesz áthárítani. A termelő erre éppen akkor reagál majd termeléscsökkentéssel, amikor a tejtermelési mélypont belső fogyasztáshoz igazítása (emelése) lenne a cél azért, hogy az év minden szakában elegendő hazai alapanyag álljon rendelkezésre. Ebből következik, hogy a nyári tejtermelési csúcs idején viszont úgy 20 százaléknyi tejfölösleg képződik, amit ugyancsak meg kell venni a termelőtől. Am. ha ezt úgy kell 40 százalékos kamatra kapott hitelből magának a vállalatnak finanszírozni, hogy e fölöslegből gyártott tejporral csak a raktárkészleteit növeli, akkor , ez csődhöz vezető olyan ellentmondás, ami csak kormányzati segítséggel oldható fel. Helyükre kerülnek a most érkezett gépek
