Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-20 / 143. szám
1995. június 20., kedd GAZDASÁG A kókuszos Rudi az új családtag Sikeres privatizáció és fejlesztések után új termékekkel jelentkezik a Szabolcstej Rt. Nyíregyháza (KM - MCS) — A sikeres privatizáció volt az elmúlt év legfontosabb eseménye a társaság életében, valamint egy intenzív gyártás- és gyártmányfejlesztés megindítása, amelynek eredményeként idén számos korszerű, új termékkel jelentkezünk, nyilatkozta Márföldi István, a Szabolcstej Rt. vezérigazgatója a társaság közgyűlése után, ahol többek között elfogadták az igazgatóság beszámolóját a tavalyi év gazdálkodásáról, meghatározták az idei feladatokat és döntöttek az osztalék fizetésről. Erről készítettünk összefoglalót. Az ÁVÜ által meghirdetett privatizációs pályázaton az állami tulajdonú részvények 50 százalékát plusz 1 szavazatot jelentő hányadot a társaság felsővezetőiből alakult Lakto Kft. és az MRP szervezetből álló konzorcium szerezte meg. Azóta tőkeemeléssel a társaság részvényese lett az Inter- Európa Bank. Az ágazatot értékelve elhangzott: az állam a tejtermelő és feldolgozó szektornak semmilyen többlet támogatást, kedvező hitellehetőséget nem adott. Emellett érezhető volt, hogy a privatizáció kapcsán hazánkban pozíciókat nyerő külföldi multinacionális cégek erőteljes támadást indítottak piaci részarányuk növeléséért, ami ebben az évben tovább fokozódik. A társaság két feldolgozó- üzeme — a nyíregyházi és mátészalkai — tavaly szinte ugyanannyi tejet dolgozott fel, mint 1993-ban. A felvásárolt tej 84 százalékát a megyéből, a többit főleg a szomszédos Borsod megyéből szerezte meg. A szektoronkénti megosztásnál látszik, jelentős a kisüzemi tejtermelés, amely a felvásárolt tejmennyiség 39 százalékát adta. A kistermelői szektorban az 1-2 tehenet tartó gazdák száma csökkent, helyükbe azok a gazdák léptek, akik nagyobb állomány tartására rendezkedtek be. Ezzel együtt a nagyarányú állatállomány-csökkenés lelassult. A társaság az elmúlt évben kétszer emelte a tej felvásárlási árát, július elsejével literenként 1,50 forinttal, október elsejével minőségi kategóriában történ emelés, amelynek mértéke átlagosan 6-7 százalék volt. A társaság a felvásárlási áraknál nem követő, hanem irányító pozíciót töltött be, ami azért is volt kedvező, mert követő magatartásnál egyes nagyüzemek megszakították volna a beszállítói együttműködést. Lényeges momentumként könyvelték el a beszámolóban, hogy a tehénlétszám növelésére és a takarmányvásárlás elősegítésére tavaly 35 millió forint tejpénzelőleget fizetett az rt. A társaság a Primommal közösen a reorganizációs támogatást igénybe vevő termelőknél koordinálta a tehénvásárlást. Ennek köszönhetően a támogatásokat elnyerve 200 tehenet állítottak be a kisgazdaságok, ezek évente több mint 1 millió liter többlettermelést adnak. A fejlesztési, beruházási programok közül az igazgatóság kiemelte a nyíregyházi üzembe beszerelt pohártöltő gépsort, ezzel az év közben kifejlesztett minerál plusz és az ízesített ivójoghurtok töltését kezdték meg. A mátészalkai üzembe 2 Cavanna csomagológépet állítottak be, amelynek Az új és régi termékektől még nagyobb piaci részesedést remél a részvénytársaság Elek Emil felvétele segítségével napi 600 ezer Túró Rudit tudnak gyármai és csomagolni. Az új termékek sorába illik a Túró Robi, valamint a napokban a boltokba kerülő kókuszreszelékkel ízesített Túró Rudi. Az rt. 1994-ben fő, koncentrált felvevőpiacán, Nyíregyházán érzékelte leginkább a konkurencia jelenlétét. A napi cikkeknél a területileg közelebb fekvő termelők, tartós cikkeknél a külföldi tulajdonban lévő társaságok jelenlették a legnagyobb kihívást. A konkurencia erősödése miatt az áruszállításban is változtatott a részvénytársaság. Az rt. nyíregyházi diszkontboltja magas forgalmat bonyolít le, ahol a bolti árnál lényegesen alacsonyabban vásárolhatnak a vevők. A társvállalatoktól átvett áruk mennyisége és szerkezete évről évre változik, tavaly csökkent, ugyanis ezek a cégek saját hídfőállást akarnak kialakítani a megyében. Az ország legnagyobb piacán, Budapesten a társaság eladási pozíciói nem javultak. A Budapest Tej Rt. csődje nehezíti az eredményes terjeszkedést, emiatt meg kell várni az új piaci szereplők megjelenését. A Szabolcstej Rt. tartós termékei, leginkább a Túró Rudi a Dunántúlon a lehetőségekhez képest kevésbé terjedtek el, ugyanis megfelelő értékesítési csatornát egyelőre nem sikerült találni. Az idei évben az előrejelzések alapján az alapanyag-helyzet nem változik. A tavalyról áthúzódó beruházásokat idén befejezi az rt. Ehhez kapcsolódva a mátészalkai üzemben egy Combibloc töltőgépet szerelnek be, amelynek üzembe helyezése várhatóan júliusban lesz. A berendezésen egy tartós tejtermék család gyártása indul. Ezzel a technológiai fejlesztéssel párhuzamosan Nyíregyházán egy pohártöltő és zárógép kezdi meg a gyártást, így az úgynevezett desszerttermékek készítése jelentősen növekszik. Ezektől a termékcsaládoktól reméli az rt., hogy a Túró Rudi mellett hozzájárul a bevételek jelentős növeléséhez, így az árbevétel meghaladhatja az 5 milliárd forintot. Igen nagy a kereslet a piacon az idei káposzta iránt. A Medárd-napi esőzések ugyan ennek a zöldségfajtának nem kedveztek, de a folyamatos piaci igények kielégítésére a termelők naponta jelentős mennyiséget szállítanak megrendelőiknek. Képünk Apagy határában készült, ahol Kiss Gábornak, az egyik helybeli farmernek a földjén gyűjtik össze a káposztát Balázs Attila felvétele Sikeresebb részvétel a tendereken Létrejött a brüsszeli székhelyű Dunaholding Belgium Rt. a'" . , Gyorshírek Megindulhat... ...az autóbuszok forgalma a csatoma-alagúton. (MTI) Az ENSZ... ...kötvények kibocsátását javasolja az adóssága miatt. (MTI) Lengyelország... ...harckocsikat akar eladni Malajziának személygépkocsikért cserébe. (MTI) Magyarország... ...már konkrét lépéseket tett az Európai Unióhoz való csatlakozásért a közlekedés fejlesztésében. Az utóbbi... ...napokhoz hasonlóan folytatódott a rubel erősödése a dollárhoz képest. Budapest (MTI) — Hamarosan megkezdi működését a Dunaholding Rt. tavaly szeptemberben 220 millió forint alaptőkével létrehozott leány- vállalata, a Dunaholding Belgium Rt. A brüsszeli székhelyű részvénytársaságnak, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletét is ellátja majd, az lesz az egyik fő feladata, hogy elősegítse a magyar vállalatok eddiginél sikeresebb részvételét az Európai Unióban kiírt közbeszerzési tendereken — mondta el Mészáros András, a Dunaholding Belgium Rt. vezérigazgatója a részvénytársaság budapesti sajtójájékoztatóján. Mint azt Gottfried Péter, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európa ügyek hivatalának elnöke rámutatott, a Magyarország és az Európai Unió között érvényben lévő Társulási Szerződés 66. paragrafusa értelmében a magyar vállalatok az ottaniakkal azonos feltételek mellett vehetnek részt az Európai Unióban kiírt tendereken. Az EU cégei viszont csak 2004-től kerülnek ugyanebbe a helyzetbe Magyarországon. A nyugat-európai verseny- tárgyalásokon történő részvételi lehetőséget azonban a hazai vállalatoknak mindeddig nem volt módúkban kellőképpen kihasználni. Ezekben az országokban a közbeszerzési piac pedig rendkívül jelentős: a GNP mintegy 15 százalékát teszi ki és évi 500 milliárd ECU-s forgalmat bonyolít. Rózsa Judit, a Dunaholding projekt-koordinátora elmondta, hogy az Európai Unió köz- beszerzéseinél négy dikertíva érvényesül: a közmunkára, a közszállításokra, a közműre és az egyéb nagy értékű beszerzésekre vonatkozó szabályzat A közmunka direktíva a koncessziós szerelésirányítási és építési munkálatokra vonatkozik, minimum 800 millió forint felett; a közszállítások szabályzatát kell alkalmazni 32 millió forint felett, ugyanez az értékhatár az egyéb nagy értékű beszerzések esetén; a közműdirektíva pedig magában foglalja a telekommunikációs beruházásokat 600 ezer ECU érték felett. Pőre haszon A pénzintézetek nem mennek falura Békéscsaba (MTI) — A magyar takarékszövetkezeteket nem lehet gyarmatosítani; a takarékszövetkezetekben minden tagnak, függetlenül attól, mennyit fektetett be, egy szavazata van, s így a nyugati pénzemberek nem vesznek bankot — mondotta Békéscsabán megtartott sajtótájékoztatóján Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. A hozzánk hasonló helyzetben lévő nyugati országok is megtartották nemzeti tulajdonban legalább a pénzintézetek egy részét, s Gergely Sándor bízik abban, hogy a nagy magyar bankokból legalább egy-egy ugyanígy megmarad magyar kézben. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei takarék- szövetkezetek vezetőinek csütörtöki békéscsabai tanácskozása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a szövetkezeti bankhálózat vezetője a szervezet eredményes működéséről számolt be. A 250 hazai takarékszövetkezetnek 1,8 millió tagja van, a 2650 magyarországi banküzlet kétharmada a takarékszövetkezeteké, s az 1740-ből 1100 olyan helyen van, ahol más pénzintézet nincs. — Világjelenség — mondotta Gergely Sándor —, hogy a pőre haszonra törekvő bankok nem mennek falura. A magyar kereskedelmi bankok forgalmának 5,5 százaléka a takarék- szövetkezeteké (a fejlett nyugati országokban ennek sokszorosa a szövetkezeti részesedés), a lakossági betéteknek viszont a 10, a lakossági hiteleknek pedig a 14 százalékával foglalkozik a takarékszövetkezeti hálózat. Az első negyedévben 720 millió forint volt a takarékszövetkezetek nyeresége, ám a vidék fokozott elszegényedése miatt sem a hitel-, sem a betétállomány nem növekedett. A mezőgazdasági hitelezésben fontos szerepet tölt be a szövetkezeti bankhálózat: tavaly a két évvel ezelőttinek a kétszeresét, négymilliárd forint hitelt nyújtott a földművelőknek, az idei esztendő első negyedévében pedig már ötvenszázalékos az időarányos növekedés. A szövetkezeti vezető szólt arról a veszélyről is, amely a bankok és bankárok lakosság előtti hitel- vesztése miatt fenyegetheti hazánkat. Míg az angolszász országokban a tőzsde, a háború óta hatalmas fejlődést elérő Németországban és Japánban a bankok irányítják a gazdaságot, s ez utóbbi megoldásnak van Magyarországon hagyománya és ez ígér fölemelkedést az qrszágnak. Ha viszont erősösödik a bankok iránti utálat, idegen minta átvételére kényszerülhetünk — hangzott el a tanácskozáson. Több volt a befizetés Budapest (MTI) — Májusban lényegében megállt a megtakarítások lakossági devizaszámlákon tartott összegének csökkenése. Míg márciusban a leértékelések hatása nélkül csaknem 18 milliárd forinttal, áprilisban pedig 5 milliárd- dal csökkent a lakossági devizamegtakarítások értéke, addig az elmúlt hónapban már csak 200 millió forinttal. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül: az idén öt hónap alatt 64,6 milliárd forinttal nőtt a lakossági devizamegtakarítások értéke, de ebből 56 milliárd forintot tett ki a leértékelések hatása. Kárpótlási jegyi Index (ideigler ís) június 19-én: 1454,26 (-6,45) Hivatalos árfolyamok í Érvényben: 1995 június 19. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Közép árf. Angol font 199.7 203.67 200,79 ÁasztrldoSár ; 914,: ’ 9273 9U4 Belga frank(lOO) 433,7.‘44235 437.33 Dán korona 22.8. 23.28 ' ■ 23.00 Finn márka 29.01 29,59 29,23 Francia frank 25,74 25,84 ' 2558 Holland forint 7963 81,21 80.24 írton! 2&52' 207.48' 29451. Japán jen (100) 147,23 150,15 148,38 Kanadai dollár 89,92 91,70 90,64 Kuvaiti dinár 415.42 1 423,68 ’ 41953' Nemei márka 89,12 90.90 89,81 Norvég korona : m 20,42 ' 20,16 Olasz líra(IOOO) 75,73 7731 75,98 Osztrák se. 1257 12,93 : 12,77 Port. esc.(lOO) 84,66 8632 8530 Spanyol pes.{ 100J 102^8 . 10458 :i 10337 Svájci frank 107,60 109,74 108,43 Svédkor«» 17,18 :• 1752 1733 USA dollár 12436 126,78 125,47 ECU v 164,09 ' 167,33 ' ' 165,77/ Tőzsde»
