Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-17 / 141. szám
13 1995• JÚNIUS 17„ SZOMBAT S88S8S88gSgS8SgSSS8SSS8S8SS8888888g88S88S888888SS8888S88888888S88888S888S8S8SS88888SSSS88S: Napkelet • A KM hét végi melléklete Közmeghallgatás A város négyéves programja, a lakásépítés támogatása és a város gyöngyszemének, Sóstógyógyfürdőnek ügye szerepelt a napiren-, den a nyíregyházi közgyűlés június 12-ére meghirdetett közmeghallgatásán. Mindhárom téma olyan horderejű, hogy azt gondolnánk, egyenként is nagy érdeklődésre tarthatnának számot, ami lehetőséget nyújt a képviselő-testület tagjainak, a város vezetőinek, az irodavezetőknek a szondázásra, a lakossági vélemények megismerésére. Ehhez képest — bár többen vettek részt az eseményen, kevesen vállalták, hogy a mikrofonhoz lépve mondják el észrevételeiket, s ami a szívüket nyomja. Az első felszólaló a szlovák kisebbségi önkormányzat képviselője volt, aki az állatvásár szombatról hétfőre történt áthelyezése ellen emelt szót. — Érdemes volna hozzáértőkkel megvizsgáltatni, indokolt-e a változtatás — magyarázta. — Mert ez a termelőknek nem jó. Az állatvásár mindig is szombaton volt Nyíregyházán, s ezt megszokták az emberek. Oláhné a Krúdy közből Tóth András nyugalmazott református lelkipásztor érvel A piac- és vásárgazdálkodási iroda vezetője, Hámoriné Rudolf Irén válaszában elmondta: közlekedési szempontok indokolják a változtatást. Akik gyakorta járnak autóval a Tokaji úton, rendre tapasztalják, hogy szombatonként szinte teljesen „bedugul” a vásártér környékén a forgalom, s a hétfőre áttett állatvásár valamelyest enyhítene a gondokon. Őrösről, Petőtanyáról érkezett a következő felszólaló, Mendler András. Utcájuk szélesítése és kivilágítása érdekében kért szót. A mindössze három méter széles út, mondotta, ráadásul teli van gödrökkel, s hiába járt a hivatalban a kátyúzás érdekében, nem sikerült célt érnie. Az utána következő Tóth András nyugalmazott református lelkipásztor nem is egy kérdést vetett fel. Sérelmezte először is azt, hogy a belvárosban sorra szűntek meg a nyilvános illemhelyek. Holott nagy szükség lenne rájuk, hiszen megnövekedett a város idegen- forgalma, várhatóan sok vendég érkezik majd a közelgő ifjúsági Európa-bajnok- ságra s annak kísérőprogramjaira is. A parkok, közterületek tisztasága — és a fertőzésveszély elkerülése — érdekében mihamarabbi lépésekre van szükség. — A harag és a gyűlölség fog el — fogalmazott az idős lelkipásztor, amikor arról szólt, hogy még azt sem becsüljük, amink van. Az új buszmegállókat például rendre megrongálják a vandálok. — Hol a rend és a fegyelem? — kérdezte joggal. — Jó, hogy most így együtt vagyunk, és elmondhatok még valamit, bár nem egészen ide tartozik — folytatta. — Arra kérem a város vezetését, hasson oda, hogy a Kelet-Magyarország- ban állítsák vissza a tévémellékletbe a rádióműsort is. Nem kell cifrázni! — Jó — válaszolta egy perccel később a polgár- mesternek, aki kedvesen figyelmeztette, múlik az idő, s még többen kérdezni szeretnének —, bár sok mindenről szerettem volna még beszélni — tette hozzá mosolyogva. Gondban a város jegyzője: Fazekas János — Egyedül a város nem képes megoldani azt a problémát, amit a rongálással okoznak — fogalmazott válaszában Ürge László, a városüzemeltetési iroda vezetője. — Ha ilyesmire felfigyel a lakosság, jelezze az önkormányzatnak, vagy a rendőrségnek. — Oláhné vagyok, a Krúdy közből — mutatkozott be a következő felszólaló. — Örülök, hogy szépen fejlődik a város, de arra szeretném kérni Önöket, álljanak ki a lakástámogatás mellett. Elmondta: kevéske nyugdíjából képtelen fizetni a 2220-ról 4000 forintra emelt havi törlesztési díjat. Csabai Lászlóné polgármester elismerte az asszony igazát, de azt is hozzátette: aki hitelt vesz fel, neki kell visszafizetnie is. Szociálpolitikai támogatással viszont tud segíteni az önkormányzat a rászorulókon. Nem kívánja folytatni azonban azt a korábbi gyakorlatot, hogy olyanok is kedvezményes hitelhez jussanak, akik nem ebbe a körbe tartoznak. A sóstói úthálózat fejlesztési terveiről érdeklődött Orosz Józsefné a Szódaház utcáról. — A Fürdő és a Szódaház utca már kilencven százalékban lakott terület. S itt hosszú ideje semmiféle fejlesztés nem történt. A busz csak a strand bejáratáig közlekedik, az itt lakóknak le kell szállniuk és begyalogolniuk a földutakra. De ha a Fürdő utca elkészülne, másként alakulhatna a buszjárat is. A város polgármestere nem sok jóval bíztatta a sóstói lakosokat. Elmondta, az elkövetkező négy évben nem lesz pénz lakossági utakra, ugyanis meg kell építeni az összekötő utakat. A Pazonyit a Korányival összekötő útra az útalapból tízmillió forintot nyert az önkormányzat, ám ehhez hozzá kell tennie a maga részét is. Át kell építeni a temetői csomópontot és sürgető a Család utca rendbetétele. Terv még a Korányit Sóstóheggyel és a Nyírtelket a Tiszavasvári úttal összekötő út megépítése. A lakossági önerős útépítéseket viszont támogatja az önkormányzat, de ehhez az ott élők összefogására van szükség. A városvédő egyesület nevében Fodor József kért szót. Balázs Attila felvételei — A város már tárgyal Kínál úrral, ám nem ismertek az eredmények — mondotta. — De ezek a tárgyalások is legfeljebb a Sóstó szívét érintik. Holott nemcsak ennyi a Sóstó. A MÁV nem viseli gondját az állomásnak és a kismozdonynak, a kilátóra pedig alig merünk felmenni, mert nem biztonságos. Blaha Lujza és Krúdy szobrát már annyiszor felborongatták, hogy javaslom: hozzuk be a városba, állítsuk fel itt, ha ott nem tudjuk megvédeni. Giba Tamás alpolgármester röviden vázolta a tárgyalások eddigi állását, elmondta: az az elgondolás, azok tegyék rendbe együttes összefogással, akiknek érdekeltségük fűződik Sóstóhoz. Csabai Lászlóné hozzátette még: két komoly gond van ezzel kapcsolatban. Sokan nem akarják az együttműködést Kínál Jánossal, mert jogos kételyeik vannak, a másik viszont az az összeg, amibe mindez kerülne. Az épületek ára 150 millió forint (ezen osztozna 30:30 százalékban a megyei és a városi önkormányzat, 40 százalék maradna Kínál Jánosé), de amibe a felújítás kerülne, 250 millió. Nem lehet tehát felelőtlenül dönteni a kérdésről. * * * A lakosság véleményének szondázására az a néhány felvetés, amely a röpke óra alatt elhangzott, bizonyára kevés lesz az önkormányzatnak és a tisztségviselőknek. Már csak azért is, mert nem mind tartozott abba a tárgykörbe, amiről a közmeghallgatás szólt volna. Elgondolkodtató az is, tudunk-e, akarunk-e élni azzal a lehetőséggel, hogy alkalmanként egy-egy nagyobb horderejű lépés előtt a mi véleményünket is figyelembe szeretnék venni a döntéshozók, vagy inkább a „könnyebb ellenállást” választjuk: megvárjuk, amíg határoznak, aztán bírálunk. Cservényük Katalin A KM VENDÉGE Az allergiás allergológus Bartha Andrea Az a bizonyos — természetesen jó értelemben vett — megszállott orvostípus. Miközben három riadt gyerek ül előtte a kisszékeken, s alkarjukat telecsepegteti különböző allergénekkel, orra alatt megnyugtatóan mormogva, hogy „na, ide még egy kis fűpollent, várjál, aranyom, kapsz még egy petty gyönyörű penészgombát”, válaszol a szülők aggódó kérdéseire, elkeveredett ruhadarabok után nyomoz, telefonbeszélgetéseket bonyolít és úgy mellékesen még az újságíró nyag- gatására is türelmesen reagál. Dr. Endre Lászlót, a MÁV budapest-szabadság-he- gyi gyermekgyógyházának főorvosát az isten is gyermekgyógyásznak teremtette. Nem egyszerűen csak gyermekorvos azonban, hiszen a gyermekgyógyászaton túl szakvizsgát szerzett gyermek tüdő- gyógyászatból, valamint allergológiából és klinikai immunológiából. Azt, hogy gyerekeket akar gyógyítani, már egészen korán elhatározta, amikor őt kezelgették a kórházban, ahová meglehetősen gyakran bekerült. Az allergiás betegségekkel pedig negyedéves medikusként kezdett foglalkozni, majd csatlakozott hozzá a cinkkutatás — ez utóbbinak köszönhette három évre szóló meghívását Detroit legnagyobb egyetemére, s a New York-i tudományos akadémiabeli tagságát. A szabadság-hegyi gyermekgyógyház főorvosa 1991-ben lett, amikor hazakerült az Egyesült Államokból. A MÁV-nál azonban már korábban is ismerős volt, járt hozzájuk időnként konzíliumba, s kisgyermekként maga is feküdt kétszer ebben a gyermekgyógyintézetben. A harmincöt ágyas gyógyházba többségében tüdőgyógyászati be tegségben szenvedő gyereke' kerülnek, egyrészt klímakezelésre, másrészt allergoló- giai kivizsgálásra. A fő város legmagasabban fekvő kórháza, a tengerszint feletti 400 méter jóval a szmoghatár fölött van, ráadásul egy zsákutca végén, kipufogógáztól, ipari léte- sítményektől mentes helyen, Dr. Endre László jókora park által körülövezve. Az ország minden pontjáról jönnek ide fulladó, köhögő, orrdu- gulásos gyerekek, főleg, mióta a Nagy- családosok Országos Egyesületének lapjában megjelent egy ismertető róluk. Ez- év január óta a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei GYIVI-ből is járnak ide betegek, tavaly ugyanis, amikor a nyíregyházi Jósa András kórház gyermekosztálya fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte, s őt is meghívták előadást tartani, összeismerkedett a GYIVI akkori igazgatójával, s felajánlotta az állami nevelt gyerekek szanatóriumi kezelését, allergo- lógiai kivizsgálását. Az allergológus aj nos maga is allergiás, mégpedig a háziporra. Illetve a megfogalmazás nem is pontos, hisz nem a por, hanem a szőnyegben, kárpitos bútorokban élő atkák okozzák a házi- porallergiát. Míg a betegeit azonban kezelni szokta, önmagával szemben csak annyi a gyógymód, hogy a porszívó zsákját nem ő, hanem a felesége üríti ki...(!) 17 éves fia szintén allergiás. Az allergiás betegek száma egyébként az utóbbi időben jelentősen megnőtt, épp erről tart a közeljövőben Madridban egy előadást a főorvos úr (pontosabban tavaly óta címzetes egyetemi docens). Felmérése szerint a Magyarországon élő gyermekek legalább 2 százaléka asztás, míg húsz évvel ezelőtt ez a szám mindössze egy ezre- lék(!) volt. Az asztma, illetve az allergia térhódításának egyik oka, hogy sokkal több a gyomnövény, hiszen nagy területek hevernek parlagon. Valószínű, közrejátszik a növekvő légszennyeződés, illetve az öröklődés is. Míg az allergia, a szénanátha azonban nem okoz súlyos tüneteket, csak kellemetleneket, addig az asztma rohamokban jelentkezik, s nehézlégzéssel jár. Ezt is okozhatja allergia, a gyermekkori asztmák jó része ilyen eredetű. Lényeges a rendszeres sportolás, tévhit, hogy az asztmásokat kímélni kell, kiváló karbantartó például az úszás, ezen belül is a hátúszás. A MÁV gyermekgyógyház olyan intézmény, ahol a gyerekek a négyhetes szanatóriumi ellátás alatt megtanulnak együtt élni az asztmájukkal, a jó levegő, a mozgás, kirándulások hatására sokat javul a légzésfunkciójuk, sőt, ez idő alatt „pihen a májuk”, hisz az otthoni gyógyszereiket is elhagyhatják. X A szerző felvétele
