Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-17 / 141. szám

AKTUAUS INTERJÚNK Törvényesség és közérzet Ne mondhassa senki: minek vannak, ha mindenki azt csinál, amit akar Ealogh József Ha mostanában önkormányzatokról esik szó, többnyire nehéz helyzetükről, már-már kilátástalan gazdasági gondjaikról hallha­tunk, olvashatunk, arról jóval ritkábban beszélünk: hogyan látják el jogalkalmazói feladatukat. Pedig ha a kereső nélkül ma­radt családoknak meg kell szervezni éle­tüket, az önkormányzatoknak is el kell végezniük azt a munkát, amit a törvények rájuk testáltak. Milyennek minősíthető pél­dául hatósági tevékenységük? — erről be­szélgettünk dr. Kovács Mi- _________ hállyal, a Közigazgatási Hi­vatal főosztályvezetőjével. □ Érintetlenül hagyta-e az átszervezés hatósági munkáju­kat? — A Közigazgatási Hivatal igazgatási, hatósági főosztálya jogutódként ugyanazt a tevé­kenységet folytatja, mint a Köztársasági Megbízott Terü­leti Hivatalának hatósági osz­tálya. Alaptevékenységünk bi­zonyos fokig erősödött az önkormányzati törvény módo­sításával, ugyanis ma más tör­vényi felhatalmazás alapján vizsgálhatjuk az önkormány­zatoknál az ágazati hatósági tevékenységeket, a szabálysér­tési, és a gyámügyi igazgatást, az építésigazgatást, a szociál­politikának azt a részét, ame­lyik nem tartozik testületi ha­táskörbe, például a mozgás- korlátozottak közlekedési tá­mogatásával kapcsolatos ügye­ket, a hadigondozási ügyeket. □ Milyennek minősítené a megyében a hatósági ügyintézés színvonalát? — Gyenge közepesnek. Ez természetesen átlagot jelent még egy településen belül is, hiszen lehet a szabálysértési ügyintézés jó, de az építési elégséges. Ezért értékelik az ágazati minisztériumokban is úgy, hogy erő­síteni kell a hatósági ügyintézés színvona­lát, hiszen annak törvényessége alapvetően visszahat az állampolgárok közérzetére. □ Minek tulajdonítható a színvonalesés? — Alapvetően 1990-ben kezdődött, hi­szen korábban a megyei tanács szakigazga­tási szervei együttesen úgynevezett komp­lex vizsgálat keretében minden települést ötévente felülvizsgáltak, s a hibákért ke­«« ­............................. A törvény hatálybalépésével az önállósodás negatív oldala is felerősödött, ményen felelősségre vonták a vb-titkárokat is. Volt tehát egy visszatartó erő és kény­szer, hogy a vb-titkárok megköveteljék a törvényes ügyintézést. Az önkormányzati törvény hatálybalépése után az önállóso­dásnak sajnos a negatív oldala is felerő­södött: nem volt igazi gazdája a hatósági ügyeknek. Különösen az építésügyi igazga­tás, a szabálysértés és a gyámügyi igazgatás az, ahol a legtöbb gond van, de ide sorol­ható a helyi adókkal összefüggő adóigaz­gatási eljárás is. □ Gondolom a leglátványosabb terület az építésigazgatás. Azt javaslom, a többit lépjük át, s elemezzük ezt az ágazatot. — Az épitésigazgatás speciális képzett­séget igényel, hiszen az építési engedély ki­adásához, egy adott terv elbírálásához, a használatba vételi engedély kiadásához nem véletlenül írja elő a képesítési jogsza­k bály a felsőfokú építészi vagy üzemmérnöki végzettséget. A kistelepüléseken sajnos ke­vés olyan szakember van, aki az előírások­nak megfelel és a közigazgatásban dolgo­zik, hiszen a vállalkozások ennél jövedel­mezőbbek. l~l Milyen konfliktusokat okoz a szakér­telem hiánya? — A leggyakoribb konfliktus a szomszé­dokkal keletkezik, ebből van a legtöbb bí­rósági per is. Nekünk mindkét fél jogos ér­dekeit kell mérlegelni, a döntéseinkkel sok­szor emiatt nem értenek egyet. Nehéz el­fogadni például, hogy nincs igaza annak Dr. Kovács Mihály Harasztosi Pál felvétele a szomszédnak, aki fellebbez ugyan a telek­szomszéd építkezése miatt, de a tervező a rendezési tervvel összhangban tervezi meg az épületet és arra adják meg a hatóságok az engedélyt, akkor ez ellen nem lehet jo­gos érdeket felhozni. Ilyenkor sok esetben a haragos viszony, vagy más szubjektív ér­dek szól közbe. Ezért adott a törvény le­hetőséget ilyen esetben a hatóságnak ar­ra: ha úgy érzi, hogy a határozata törvé­nyes és megalapozott, s azt a bíróság nem fogja megváltoztatni, akkor a jogerős ha­tározatot — az ügyfél nyomós érdeke mi­att — végrehajthatóvá nyilváníthatja. A rosszhiszemű szomszéd fellebbezései mi­att a peres eljárás akár egy-két évig is elhú­zódhat, így a jóhiszemű építtető nem tud­ja megkezdeni az építkezést, s emiatt több milliós kár is érheti. □ Amikor megkérjük az építési enge­délyt, a szomszédokkal alá kell íratni, hogy az őket nem zavarja. A ház gazdát cserél, s az új tulaj pedig mondjuk egy diszkót, vagy a mostanság divatos kuplerájt — más­képp nevezik hivatalosan — alakít ki. Van- e a szomszédnak aláírása visszavonásra jo­ga, hisz ő nem ehhez járult hozzá? ftA ...................... Sokan divatáruüzletet mondanak, s mire felépül, presszó lesz belőle, — A legtöbb vita abból ered, hogy sokan félretájékoztatják a szomszédot: divatáru- üzletet mondanak és presszó lesz belőle, aminek más a környezeti hatása. Ilyenkor az építési hatóság két dolgot vizsgálhat. Az egyik: a rendezési terveknek az oda épített létesítmény megfelel-e, illetve abban az épí­tési övezetben van-e lehetőség ilyen tevé­kenység folytatására. Az építési hatóság­nak meg kell keresni a szakhatóságokat, akik a tervek ismertében nyilatkoznak, mi­lyen feltételekkel lehet folytatni ezt a te­vékenységet. A konkrét esetben a funkció- változást, pontosabban a tulajdonos ren­delkezési jogát, amit a Ptk. biztosít, a szomszédok nem korlátozhatják, ha az megfelel a szakhatósági előírásoknak. A tu­lajdonával — a jogszabályi keretek között — mindenki szabadon rendelkezhet. A diszkók esetében, ha a szomszédok tilta­koznak, annyit tehet a hatóság (a jegyző), hogy a 22 óra utáni nyitva tartást megtilt­ja, amennyiben bizonyítást nyer, hogy za­varja a környezetében lakók nyugalmát. □ Sokaknak szerzett örömet tavaly nyáron, hogy megválto­zott az építésrendészeti bírsá­gokkal kapcsolatos jogszabály. Mit jelent ez a hatóságok szá­mára? — Szerintem ez egy átgondo­latlan jogszabály-módosítás volt. Az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörébe adták annak a lehetőségét, hogy ha az építtető engedély nélkül, vagy az építési engedélytől el­térő módon építkezik, akkor bontást, illetve az építési elő­írásoknak megfelelő átalakítást rendel-e el. Korábban ilyen ese­tekben a bontás elrendelésén túl, tíz-, vagy százezres, akár milliós nagyságrendű építésren­dészeti bírságot is kiszabhatott a hatóság a jogellenesen épít­kezőkre, ma ez a lehetőség le­csökkent a szabálysértési bírság összegére. Az engedély nélküli építkezések többségénél a fő gond: a hatóság nem úgy megy a helyszínre, hogy azonnal leállítsa a továbbépítést. Nem visz fényképezőgépet, hogy rögzítse a készültségi fokot, hiszen ha azonnal intézkedik, az építtető ennek el­lenére tovább épít jogellenesen, akkor a bontást el kell rendelni. Ehhez gyorsaság, szakszerűség, jogszabályismeret és főleg akarat szükséges. □ Ez Ön szerint hatásos lenne? — Igen, azonban a jelenlegi szankció- rendszer szűkös lehetőséget biztosít, vala­mint a településeken dolgozó jegyzők, ügy­^ Ha a jegyző megtartja a törvényességet, kevesebb ügy borzolja a kedélyeket. yy intézők sem szívesen lépnek fel hivatalból a szabálysértőkkel szemben, mert nem szí­vesen hangolják maguk ellen a közvéle­ményt. Inkább arra várnak, hátha lesz egy lakossági bejelentés és akkor lépnek. Rit­kán élnek azzal az államigazgatási törvény­ben előírt kötelezettségükkel, hogy hivatal­ból is kezdeményezni kell eljárást, ha vala­milyen jogellenes cselekményt tapasztalnak. □ Mi okozza ezt az ódzkodást? — Sajnos nagy nyomás nehezedik a helyi önkormányzatok vezetőire sokszor a tes­tület tagjaitól is, mondván: az önkormány­zatnak illik támogatni a vállalkozókat. Ezt csak úgy lehet tolerálni, ha a támogatás mellett mások, mondjuk a szomszédok ér­dekeit is figyelembe veszik, s nem egyik fél rovására kap kedvezményeket a másik. Ha a jegyző, mint a hatósági jogkör gyakorló­ja betartja a törvényességet, sokkal keve­sebb ügy borzolhatja a kedélyeket, nem kél rossz híre a településnek, nem mondják az emberek a közigazgatásban dolgozókra: minek vannak, ha mindenki azt csinál, amit akar. MAGÁNVÉLEMÉNY Raboljunk bankot Olvasótáborunk­nak azon — re­ményeink szerint nagyon vékony — rétegéhez szó­lok most, amely­nek tagjai talán e percekben fon­tolgatják, mi­ként lehetne ki­rabolni a legkö­zelebbi bankot, vagy postát, esetleg takarékot. A régi módszerrel akkor se fogjanak hozzá, ha netalántán már költségbe verték magukat, és megvet­ték a Kalasnyikovot, meg a fejre való nejlonharisnyát. Feltétlenül olvassák el ezt a kis dolgozatot, mert épülésük­re szolgál majd. Egy kis történelmi visszatekintéssel kezdeném, remélem nem veszi kedvü­ket az iskolás módszer. Szóval élt haj­danában az USÁ-ban egy Alfrédó Ca­pone nevű szakember, akire a művel­tebb szakmabéliek nagyon nagy tisz­telettel emlékeznek. O volt az, aki egyszerű kétkezi bérgyilkosból küz­dötte fel magát kikezdhetetlen maffi­ózóvá. Oly tökélyre vitte a gengszte­rizmust, hogy a rendőrök sem tudtak mit kezdeni atombiztos alibijeivel. Még szerencse, hogy az ottani és ak­kori APEF1 egyszer csak megfogta. Al — barátai, és az utókor csak e néven emlékeznek rá — nem sokáig pazarolta a lőszert a napi betevő bankrabláshoz. Egy termékeny csiká- gói délelőttön meglátogatta a múzsa. Szavait arany betűvel véste fel a szak­ma: barátaim, bankot rabolni sokkal egyszerűbb, ha alapítunk egyet. És mivel a tett halála az okoskodás, le­gott próbát is tettek. Röviden az előnyökről. Ha betéte­sek pénzét idegen bankból próbáljuk meg elidegeníteni, barátságtalan fegy­veresek fogadnak minket. Az előbb utóbb megérkező rendőrök jóindula­tára sem lehet számítani. Aztán ott van a stressz. Idegességünkben még felebarátunkban is kárt tehetünk, ami az osztozkodásnál ugyan jótékony ha­tású, de csak akkor, ha nem mi hi­ányzunk az eseményről. A saját bankunkban ilyen viszontagságoktól nem kell tartani. Megalakítjuk, vagy csak úgy teszünk, az emberek szépen elkezdenek sorakozni a millióikkal. Amikor pedig már úgy látjuk, hogy elegendő pénz összegyűlt, akkor kö­vetkezhet a veszélytelen és fájdalom- mentes rablás. így csinálta ezt Al, és nem csinálja másként Budapesttől Egerig, Graztól Gávavencsellőig senki rabló, aki egy kicsit is járatos a tudományokban. Nemhiába mondogatta volt már a ki­csi Álnak is Keresztapu: a történelem az élet tanítómestere. Caponénk esze­rint élt, míg egy műveletlen gengszter le nem lőtte. Lehet hogy abból a bankból jött, amelyet Al már a kor­szerűbb módszerrel kitakarított. Esik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents