Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-17 / 141. szám
AKTUAUS INTERJÚNK Törvényesség és közérzet Ne mondhassa senki: minek vannak, ha mindenki azt csinál, amit akar Ealogh József Ha mostanában önkormányzatokról esik szó, többnyire nehéz helyzetükről, már-már kilátástalan gazdasági gondjaikról hallhatunk, olvashatunk, arról jóval ritkábban beszélünk: hogyan látják el jogalkalmazói feladatukat. Pedig ha a kereső nélkül maradt családoknak meg kell szervezni életüket, az önkormányzatoknak is el kell végezniük azt a munkát, amit a törvények rájuk testáltak. Milyennek minősíthető például hatósági tevékenységük? — erről beszélgettünk dr. Kovács Mi- _________ hállyal, a Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjével. □ Érintetlenül hagyta-e az átszervezés hatósági munkájukat? — A Közigazgatási Hivatal igazgatási, hatósági főosztálya jogutódként ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának hatósági osztálya. Alaptevékenységünk bizonyos fokig erősödött az önkormányzati törvény módosításával, ugyanis ma más törvényi felhatalmazás alapján vizsgálhatjuk az önkormányzatoknál az ágazati hatósági tevékenységeket, a szabálysértési, és a gyámügyi igazgatást, az építésigazgatást, a szociálpolitikának azt a részét, amelyik nem tartozik testületi hatáskörbe, például a mozgás- korlátozottak közlekedési támogatásával kapcsolatos ügyeket, a hadigondozási ügyeket. □ Milyennek minősítené a megyében a hatósági ügyintézés színvonalát? — Gyenge közepesnek. Ez természetesen átlagot jelent még egy településen belül is, hiszen lehet a szabálysértési ügyintézés jó, de az építési elégséges. Ezért értékelik az ágazati minisztériumokban is úgy, hogy erősíteni kell a hatósági ügyintézés színvonalát, hiszen annak törvényessége alapvetően visszahat az állampolgárok közérzetére. □ Minek tulajdonítható a színvonalesés? — Alapvetően 1990-ben kezdődött, hiszen korábban a megyei tanács szakigazgatási szervei együttesen úgynevezett komplex vizsgálat keretében minden települést ötévente felülvizsgáltak, s a hibákért ke«« ............................. A törvény hatálybalépésével az önállósodás negatív oldala is felerősödött, ményen felelősségre vonták a vb-titkárokat is. Volt tehát egy visszatartó erő és kényszer, hogy a vb-titkárok megköveteljék a törvényes ügyintézést. Az önkormányzati törvény hatálybalépése után az önállósodásnak sajnos a negatív oldala is felerősödött: nem volt igazi gazdája a hatósági ügyeknek. Különösen az építésügyi igazgatás, a szabálysértés és a gyámügyi igazgatás az, ahol a legtöbb gond van, de ide sorolható a helyi adókkal összefüggő adóigazgatási eljárás is. □ Gondolom a leglátványosabb terület az építésigazgatás. Azt javaslom, a többit lépjük át, s elemezzük ezt az ágazatot. — Az épitésigazgatás speciális képzettséget igényel, hiszen az építési engedély kiadásához, egy adott terv elbírálásához, a használatba vételi engedély kiadásához nem véletlenül írja elő a képesítési jogszak bály a felsőfokú építészi vagy üzemmérnöki végzettséget. A kistelepüléseken sajnos kevés olyan szakember van, aki az előírásoknak megfelel és a közigazgatásban dolgozik, hiszen a vállalkozások ennél jövedelmezőbbek. l~l Milyen konfliktusokat okoz a szakértelem hiánya? — A leggyakoribb konfliktus a szomszédokkal keletkezik, ebből van a legtöbb bírósági per is. Nekünk mindkét fél jogos érdekeit kell mérlegelni, a döntéseinkkel sokszor emiatt nem értenek egyet. Nehéz elfogadni például, hogy nincs igaza annak Dr. Kovács Mihály Harasztosi Pál felvétele a szomszédnak, aki fellebbez ugyan a telekszomszéd építkezése miatt, de a tervező a rendezési tervvel összhangban tervezi meg az épületet és arra adják meg a hatóságok az engedélyt, akkor ez ellen nem lehet jogos érdeket felhozni. Ilyenkor sok esetben a haragos viszony, vagy más szubjektív érdek szól közbe. Ezért adott a törvény lehetőséget ilyen esetben a hatóságnak arra: ha úgy érzi, hogy a határozata törvényes és megalapozott, s azt a bíróság nem fogja megváltoztatni, akkor a jogerős határozatot — az ügyfél nyomós érdeke miatt — végrehajthatóvá nyilváníthatja. A rosszhiszemű szomszéd fellebbezései miatt a peres eljárás akár egy-két évig is elhúzódhat, így a jóhiszemű építtető nem tudja megkezdeni az építkezést, s emiatt több milliós kár is érheti. □ Amikor megkérjük az építési engedélyt, a szomszédokkal alá kell íratni, hogy az őket nem zavarja. A ház gazdát cserél, s az új tulaj pedig mondjuk egy diszkót, vagy a mostanság divatos kuplerájt — másképp nevezik hivatalosan — alakít ki. Van- e a szomszédnak aláírása visszavonásra joga, hisz ő nem ehhez járult hozzá? ftA ...................... Sokan divatáruüzletet mondanak, s mire felépül, presszó lesz belőle, — A legtöbb vita abból ered, hogy sokan félretájékoztatják a szomszédot: divatáru- üzletet mondanak és presszó lesz belőle, aminek más a környezeti hatása. Ilyenkor az építési hatóság két dolgot vizsgálhat. Az egyik: a rendezési terveknek az oda épített létesítmény megfelel-e, illetve abban az építési övezetben van-e lehetőség ilyen tevékenység folytatására. Az építési hatóságnak meg kell keresni a szakhatóságokat, akik a tervek ismertében nyilatkoznak, milyen feltételekkel lehet folytatni ezt a tevékenységet. A konkrét esetben a funkció- változást, pontosabban a tulajdonos rendelkezési jogát, amit a Ptk. biztosít, a szomszédok nem korlátozhatják, ha az megfelel a szakhatósági előírásoknak. A tulajdonával — a jogszabályi keretek között — mindenki szabadon rendelkezhet. A diszkók esetében, ha a szomszédok tiltakoznak, annyit tehet a hatóság (a jegyző), hogy a 22 óra utáni nyitva tartást megtiltja, amennyiben bizonyítást nyer, hogy zavarja a környezetében lakók nyugalmát. □ Sokaknak szerzett örömet tavaly nyáron, hogy megváltozott az építésrendészeti bírságokkal kapcsolatos jogszabály. Mit jelent ez a hatóságok számára? — Szerintem ez egy átgondolatlan jogszabály-módosítás volt. Az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörébe adták annak a lehetőségét, hogy ha az építtető engedély nélkül, vagy az építési engedélytől eltérő módon építkezik, akkor bontást, illetve az építési előírásoknak megfelelő átalakítást rendel-e el. Korábban ilyen esetekben a bontás elrendelésén túl, tíz-, vagy százezres, akár milliós nagyságrendű építésrendészeti bírságot is kiszabhatott a hatóság a jogellenesen építkezőkre, ma ez a lehetőség lecsökkent a szabálysértési bírság összegére. Az engedély nélküli építkezések többségénél a fő gond: a hatóság nem úgy megy a helyszínre, hogy azonnal leállítsa a továbbépítést. Nem visz fényképezőgépet, hogy rögzítse a készültségi fokot, hiszen ha azonnal intézkedik, az építtető ennek ellenére tovább épít jogellenesen, akkor a bontást el kell rendelni. Ehhez gyorsaság, szakszerűség, jogszabályismeret és főleg akarat szükséges. □ Ez Ön szerint hatásos lenne? — Igen, azonban a jelenlegi szankció- rendszer szűkös lehetőséget biztosít, valamint a településeken dolgozó jegyzők, ügy^ Ha a jegyző megtartja a törvényességet, kevesebb ügy borzolja a kedélyeket. yy intézők sem szívesen lépnek fel hivatalból a szabálysértőkkel szemben, mert nem szívesen hangolják maguk ellen a közvéleményt. Inkább arra várnak, hátha lesz egy lakossági bejelentés és akkor lépnek. Ritkán élnek azzal az államigazgatási törvényben előírt kötelezettségükkel, hogy hivatalból is kezdeményezni kell eljárást, ha valamilyen jogellenes cselekményt tapasztalnak. □ Mi okozza ezt az ódzkodást? — Sajnos nagy nyomás nehezedik a helyi önkormányzatok vezetőire sokszor a testület tagjaitól is, mondván: az önkormányzatnak illik támogatni a vállalkozókat. Ezt csak úgy lehet tolerálni, ha a támogatás mellett mások, mondjuk a szomszédok érdekeit is figyelembe veszik, s nem egyik fél rovására kap kedvezményeket a másik. Ha a jegyző, mint a hatósági jogkör gyakorlója betartja a törvényességet, sokkal kevesebb ügy borzolhatja a kedélyeket, nem kél rossz híre a településnek, nem mondják az emberek a közigazgatásban dolgozókra: minek vannak, ha mindenki azt csinál, amit akar. MAGÁNVÉLEMÉNY Raboljunk bankot Olvasótáborunknak azon — reményeink szerint nagyon vékony — rétegéhez szólok most, amelynek tagjai talán e percekben fontolgatják, miként lehetne kirabolni a legközelebbi bankot, vagy postát, esetleg takarékot. A régi módszerrel akkor se fogjanak hozzá, ha netalántán már költségbe verték magukat, és megvették a Kalasnyikovot, meg a fejre való nejlonharisnyát. Feltétlenül olvassák el ezt a kis dolgozatot, mert épülésükre szolgál majd. Egy kis történelmi visszatekintéssel kezdeném, remélem nem veszi kedvüket az iskolás módszer. Szóval élt hajdanában az USÁ-ban egy Alfrédó Capone nevű szakember, akire a műveltebb szakmabéliek nagyon nagy tisztelettel emlékeznek. O volt az, aki egyszerű kétkezi bérgyilkosból küzdötte fel magát kikezdhetetlen maffiózóvá. Oly tökélyre vitte a gengszterizmust, hogy a rendőrök sem tudtak mit kezdeni atombiztos alibijeivel. Még szerencse, hogy az ottani és akkori APEF1 egyszer csak megfogta. Al — barátai, és az utókor csak e néven emlékeznek rá — nem sokáig pazarolta a lőszert a napi betevő bankrabláshoz. Egy termékeny csiká- gói délelőttön meglátogatta a múzsa. Szavait arany betűvel véste fel a szakma: barátaim, bankot rabolni sokkal egyszerűbb, ha alapítunk egyet. És mivel a tett halála az okoskodás, legott próbát is tettek. Röviden az előnyökről. Ha betétesek pénzét idegen bankból próbáljuk meg elidegeníteni, barátságtalan fegyveresek fogadnak minket. Az előbb utóbb megérkező rendőrök jóindulatára sem lehet számítani. Aztán ott van a stressz. Idegességünkben még felebarátunkban is kárt tehetünk, ami az osztozkodásnál ugyan jótékony hatású, de csak akkor, ha nem mi hiányzunk az eseményről. A saját bankunkban ilyen viszontagságoktól nem kell tartani. Megalakítjuk, vagy csak úgy teszünk, az emberek szépen elkezdenek sorakozni a millióikkal. Amikor pedig már úgy látjuk, hogy elegendő pénz összegyűlt, akkor következhet a veszélytelen és fájdalom- mentes rablás. így csinálta ezt Al, és nem csinálja másként Budapesttől Egerig, Graztól Gávavencsellőig senki rabló, aki egy kicsit is járatos a tudományokban. Nemhiába mondogatta volt már a kicsi Álnak is Keresztapu: a történelem az élet tanítómestere. Caponénk eszerint élt, míg egy műveletlen gengszter le nem lőtte. Lehet hogy abból a bankból jött, amelyet Al már a korszerűbb módszerrel kitakarított. Esik Sándor
