Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-01 / 128. szám

1995. június 1csütörtök HATTER Két tehén Rétközberencsen Csökkent az állattartási kedv • A statisztikai hivatal tükre a mezőgazdaságról Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Megyénkben a kis területen gazdálkodó földművelőknek immár 6139 traktorjuk és 3500 teherautójuk van. Or­szágos viszonylatban a törpe birtokosok 41 százaléka adta ki bérbe földjét, vagy földjé­nek egy részét. Megyénkben csak 20 százalék a bérbe adott terület aránya. (Ma­gad uram, ha szolgád nincs.) Nyírbélteken 183, Kislétán csak 4, Ófehértón 5, Barabá­son 13, Kisarban 188 tehenet tartanak a kisgazdák. Ez derül ki a KSH megyei igazgatóságának felmérésé­ből. A témáról Barabás Iván­ná igazgatóhelyettes tájékoz­tatta lapunkat. Drága primőr Elmondta: az idei tavaszon készült el egy összesítés me­gyénk mezőgazdaságáról a múlt ősszel végzett felmérések alapján. Ez tükrözi igazán a je­lenlegi helyzetet. 1991 -ben készült ugyan egy statisztikai jelentés megyénk mezőgazda­ságáról, de az főleg az átmene­tet tükrözte. Azóta végképp megszűnt a háztáji és az illet­ményföld intézménye, jött a kárpótlás, a szövetkezeti tör­vény... A reprezentatív felmé­rés segítséget nyújthat a szak­embereknek, gondolatokat éb­reszthet az olvasókban. A lé­nyeg elöljáróban: jelentősen csökkent az állatállomány, a fólia alatti termelés is zsugoro­dott. (Talán ezért is drágák a primőr áruk.) Az utóbbi években országo­san, így megyénkben is drasz­tikusan csökkent az állatállo­mány. 1991 tavasza óta 2800 egyéni gazdálkodó hagyta ab­ba a szarvasmarha, 1100 a ser­tés, 700 a juh tartását. Ugyan­Egy egyéni gazda a két tehénkéjével akkor ezerrel többen tartanak lovat és majdnem 4 ezerrel több háztartásban foglalkoz­nak szárnyasok tartásával. Be­szédes számadatok. Hol a haszon? Az új mezőgazdasági sta­tisztikai rendszert 1995-től ve­zeti be a Központi Statisztikai Hivatal. A bevezetés elenged­hetetlen feltétele a mezőgaz­dasági tevékenységet folytató gazdálkodók legfontosabb jel­lemzőit tartalmazó gazdaság­regiszter feállítása. A lakosság jelenlegi mezőgazdasági tevé­kenysége legfontosabb jellem­zőinek megismerése érdeké­ben a KSH a Földművelésügyi Minisztériummal közösen me­zőgazdasági gazdaságszerke­zeti összeírást hajtott végre az elmúlt ősszel. Ettől az évtől a kistermelő elnevezést felváltja az egyéni gazdálkodó elneve­Elek Emil felvétele zés. Az új statisztika jellemző adatai. Megyénk szarvas­marha-állománya 1994 őszén 45 ezer 300, sertésállománya 259 ezer 400 volt. A szarvas- marhák száma 1991 már­ciusához képest 60 száza- lékkal(l), a sertéseké 42 száza­lékkal csökkent. Ezen belül az egyéni gazdálkodók állat- tartási kedvének visszaesését mutatja, hogy a szarvasmarha­állományt 36, a sertésekét 31 százalékkal építették le. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az állattenyésztést, il­letve -tartást nem az üzem­típus, üzemméret, hanem első­sorban az ágazat jövedelme­zősége határozza meg. Nagy gond, hogy a leépítés nem kí­mélte a tenyészállatokat sem, így a folyamat visszafordítása sok időt és sok pénzt fog igé­nyelni. A szarvasmarha-állomány Oréitius Kálmán tárcája v ... s ;../ff ff..'.'..., it.' M ár majdnem felvál­totta a negyedik ixet, amikor rájött, hogy rossz lóra tett. Mert egy jogász vagy egy közgazdász még csak csinálhat nálunk karriert, esetleg még ország- gyűlési képviselő is lehet, de egy nyelvész soha. Hiába is­merik el szűk szakmai körben, hiába publikál a tudományos kiadványokban, egész életét a kétszobás panellakásban fogja leélni és örül, ha vehet egy használt Trabantot. Egy napon aztán Bálint — mert ez volt élhetetlen hő­sünk becsületes neve — elhatározta, új életet kezd. Előbb lángossütőt nyitott, aztán kocsmát, de mindket­tőbe belebukott. A hozzáértők erre azt ta­nácsolták neki, hogy a susz­ter csak maradjon a kapta­fájánál, azaz mindenki fog­lalkozzon azzal amihez ért. Ekkor aztán Bálintnak zse­niális ötlete támadt, megírta élete fő művét, mely a Poli­tikai fráziskalauz kezdők­nek és haladóknak, avagy a nyelvi fordulatok gyakor­lati alkalmazása címet visel­te. A könyvet aztán vették mint a cukrot, nyolcvanhét párt például egész kiskönyv­tárnyit rendelt belőle. Ez nem is csoda, mivel szinte minden helyzetben lehetett belőle meríteni. A Választások előtt című fejezetben a nép került elő­térbe. íme, csak úgy, a példa Fráziskalauz kedvéért néhány igazán használható nyelvi fordulat: „Ez a nép, amelyik annyit szenvedett megérdemli, hogy végre...” „Mi, csak mi vagyunk ké­pesek arra, hogy e népnek emberi létet biztosítsunk.” „Itt az ideje, hogy ez a nép megszabaduljon a munka- nélküliségtől, a korrupció­tól, a nélkülözéstől, az AIDS-től, a parlagfűtől, a környezetszennyezéstől, stb.” „A nép mi vagyunk.” Nézzünk néhány fogódzót a Választások után fejezet­ből: „A mai gazdasági helyzet­ben...” „Az előző kormány tönk­retette..." „Már csak néhány évig kell meghúzni..." „Az objektív körülmények sajnálatos alakulása.. Roppant tartalmas az El­lenzékben című fejezet is: „Sárba tiporják a népaka­ratot..." „Nem is ezt ígérték..." „Annyi más lehetőség len­ne..." „Felkészültünk a kor­mányzásra...” A könyv megjelenése után Bálintot tizennyolc párt kér­te fel szaktanácsadónak, és ő tizenkettőnek mondott igent. Anyagi helyzete egyre ja­vult, de dolgozott is éjt nap­pallá téve. Ám ekkor újabb gondok jelentkeztek. Előfordult, hogy egy időben több párt is sajtótájékoztatót tartott és ő nem tudott mindenütt ott lenni. Ezt még megoldották valahogy, mert a pártok egy idő után az ő programjához igazították rendezvényeiket. Am tovább súlyosbodott a helyzet, amikor a parlamenti felszólalásokhoz is a segítsé­gét kérték, mert állandóan szaladnia kellett egyik fel­szólalótól a másikig. A biz­tonság kedvéért ugyanis megkérték, hogy súgjon a szónokoknak. Egy napon aztán beütött a krach. A nagy rohanásban felcserélte a jegyzeteit. Óri­ási megdöbbenést keltett, amikor az egyik miniszter azt mondta, hogy kormánya sárba tiporja a népakaratot, az ellenzéki szónok pedig ki­jelentette, hogy a megszorító intézkedésekre van szükség, mert az előző kormány tönk­retette az országot. álintnak azonnal fel- i-ß mondtak, de nem adta M—ß fel. Hamarosan meg­jelenik új könyve, mely a jól értesültek szerint A nyelvi fordulatok szerepe a politikai események alakulásában cí­met viseli. 35,5 százaléka a szövetkeze­tekben. 10.5 százaléka a többi gazdasági szervezetek tulajdo­nában volt 1994-ben. A gaz­dasági szervezeteken belül a vállalatok és gazdasági társa­ságok 1993 őszéhez viszonyít­va 29 százalékkal növelték szarvasmarháik számát. A szövetkezetekben az anyako­cák száma egy év alatt 24 szá­zalékkal csőként. A juhállo­mánynak csak egyötöde van vállalatoknál, gazdasági társa­ságoknál, a többi egyéni gaz­dák tulajdona. A szárnyasok 95 százalékát az egyéni gazda­ságokban írták össze. Néhány elgondolkodtató számadat. Tunyogmatolcs év­tizedeken át a nagy állattartó települések közé tartozott. A múlt ősszel a szatmári telepü­lésen csak 29 tehenet, 115 anyakocát, 44 anyajuhot szá­moltak. Rétközberencsen két tehenet jegyeztek fel a statisz­tikusok az egyéni gazdaság­ban. Talán örvendetesnek is mondható, hogy ugyanakkor Újfehértón 449, Penészleken 344 tehén állt az egyéni gaz­dálkodók istállóiban. Biztató a jövőre nézve, hogy Nagyecse- den 315 anyakocát írtak össze. Rideg számok Szomorú, hogy az idei eszten­dő első negyedében a szarvas­marha-állomány további 6, a sertésállomány további 4 szá­zalékkal csökkent. Örvende­tes, hogy az anyakocák szá­ma valamelyest növekedett. Végül egy csokorra való számadat a földről. Az egyéni gazdálkodók tulajdonában lé­vő föld 42 százaléka korábban szerzett, kárpótlásból ered 21 százalék, vagyonnevesítéssel szerzett 17 százalék. A statisztika ridegnek tűnő számai is azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság mindkét ága­zatában érdekeltebbé kell ten­ni a termelőket. Elérhető Előtelek Előtelek (KM) — Közelebb került az ország vérkeringé­séhez egy kicsi, Szatmár és a Nyírség határán lévő telepü­lés, Előtelek: megtörtént an­nak az útnak a műszaki át­adása, mely Fábiánházával köti össze. A fábiánházi önkormányzat tavaly nyújtotta be a pályáza­tát a térségeket feltáró, telepü­léseket összekötő műút építé­sére, mely kedvező elbírálás­ban részesült. Az út megépítésére húsz­millió forint állt rendelkezés­re, melyből nyolcat a helyi ön­kormányzat vállalt, tizenkettőt pedig az államtól kaptak. A lebonyolítási és műszaki ellenőrzési munkákat a Sztrá- daber mérnöki iroda munka­társai végezték el, a kivitele­zést pedig a Nyirbau Kft. nyer­te el. A két kilométer hosszú­ságú műút mostanra készült el, a műszaki átadást szerdán tar­tották. A háromszázötven lelket számláló településnek ezzel megoldódott az egyik legna­gyobb gondja, nem kénysze­rülnek hosszú kerülőutakra, hogy megközelítsék Fábián- házát. Van még egy igen jelentős haszna az útnak, melynek el­sősorban a helyi gazdák örül­nek igazán: gyorsabban, biz­tonságosabban, kényelmeseb­ben tudják elérni a földjeiket a határban. Útvám Balogh Géza F ura egy népség ez a pesti. Nem múlik el hónap, hogy meg ne lepnék valami elképesztő ötlettel az országot. Leg­utóbb például a fővárosban tevékenykedő Levegő Mun­kacsoport állt elő egy nem mindennapi javaslattal: a város határánál útvámot szednének az autósoktól. Indoklásuk szerint a fő­város levegője agyon van szennyezve, egyes útvo­nalakon kibírhatatlan a zaj, s ezt drasztikusan csak úgy lehetne csökkenteni, ha megsarcolnák az autósokat. Az ötlet tulajdonképpen méltányolandó, hiszen nem vitás a munkacsoport jó szándéka, csak hát éppen az előzményeket és a tervezet következményeit nem gon­dolták végig. Pontos felmérések ugyan nem készültek, de hát nyil­vánvaló, hogy a pesti leve­gőt elsősorban a pesti autók szennyezik. Azoknak túlnyomó része pedig nem­igen hagyja el a főváros területét, így őket a vám abszolúte nem érintené. A javasolt intézkedés tehát fő­leg a vidékről érkezőket sújtaná, teljesen értelmetle­nül, hiszen az általuk oko­zott zaj, s káros anyag el­enyésző a benszülött autó­sokéhoz képest. Nem beszélve arról, hogy a bihariak, a zalaiak, vagy éppen a szabolcsiak egyál­talán nem tehetnek arról, hogy az ország túlsó felét az esetek nagy többségében csak a fővároson át tudják megközelíteni, mert a Du­nán átívelő hidak túlnyomó részét ott építették meg an­nak idején. A fővárostól le­felé mindössze két helyen, Dunaföldvárnál és Bajánál lehet átkelni a folyón, újabb, vidéki híd építése pedig még csak szóba sem jön, ellenben Budapesten most is épülőfélben van egy. A vidéki ember sokad­szor tapasztalhatja már egyes fővárosiak minden képzeletet felülmúló önzé­sét, a javasolt útvám újból erről győzi meg őket. — Mi van szívem, csak nem „Bokros-csomagba" lép­tél...? Ferter János rajza i\ormnerixcir Egy csók és más semmi Szőke Judit A jegyzetfüzetemet la­pozván rá kellett döbbennem, hányán beszélnek egymástól függet­lenül ugyanarról. Csak néz­hetünk, micsoda külföldi jö­vés-menés van az ország­ban. Gyakorta emlegetik a vasfüggöny szimbólumot is megint, s egyre többen fel­vetik tartozásaink eltörlésé­nek szándékát, kezdve mon­danivalójukat a „bezzeg a lengyelek” fordulattal. Ez utóbbi nációt az egyik politikus akkor emlegette, amikor arról beszélt, hogy nincs olyan demokratikus ország a világon, ahol ne lennének menetrendszerűen tiltakozó akciók, és mégis... Mint mondjuk Lengyelor­szágban is, ahol az egymást követő politikai konfliktu­sok ellenére harmadik esz­tendeje évi ötszázalékos gazdasági növekedést pro­dukálnak. Na, de adnak a világnak egy pápát s ott van a jelentős lengyel emigrá­ció — tromfolt rá hetekkel később teljesen eltérő apro­póból egy másik tekintély. 0 nem találta véletlennek történelmi barátaink hitelei felének elengedését. S sze­rinte nemcsak az ameri­kai állami, hanem a magán- kölcsönöket is nullifikál- ták. Ma nálunk felvetni a nem fizetni alternatíváját, ka- landorság lenne — vélte ugyanő. A vasfüggöny le­bontásakor volt talán elő­ször s utoljára olyan elő­nyös világpolitikai helyzet, amikor először, s mint kide­rült, utoljára nyílott lehető­ségünk megszabadulni az óriási tehertételtől. Nincs persze hiány gesztusokból, szép szavakból, komoly ar­cú kézrázásokból, pohárkö­szöntőkből, de valljuk be őszintén, a fejlett nyugati világ nem tud mit kezdeni a közép-kelet-európai válto­zásokkal. Bonyolultabb a felek viszonya, semmint hit­tük, s tévedtünk akkor is, mikor azt reméltük, politi­kai tettekkel lezárható a Nagy Korszak. S mivel zavarba ejti őket minden, ami errefelé törté­nik, semmiféle jelentős kí­sérlet nem is történt a gaz­dasági felzárkóztatásra. A vállveregető bíztatáson, esetleg egy csókon kívül másra egyhamar aligha számíthatunk. j i I « j « r # j £ I 3fl||

Next

/
Thumbnails
Contents