Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-01 / 128. szám
1995. június 1., csütörtök TUDOMÁNY, TECHNIKA Baktérium méhmaradványból Washington (MTI) — A kaliforniai politechnikai egyetem biológiai tanszékének két munkatársa „életre keltett” egy 25-40 millió éves baktériumspórát egy borostyánba zárt méh emésztőcsatornájából. (A spóra egyes baktériumok kitartó alakja, amely akkor jön létre, ha a körülmények kedvezőtlenné válnak. A baktérium spóra igen ellenálló, kedvező környezetben újra folytatja élettevékenységét.) Raul J. Cano és Monica K. Borucki a Science című amerikai tudományos folyóirat május 19-i számában számolt be munkája eredményéről. Tudósok már régóta igyekeztek kőbe zárt állatokból mikroorganizmusokat életre kelteni. Sohasem sikerült azonban bebizonyítani: nem arról van-e szó, hogy a laboratóriumi munkák során valamilyen fertőzés történt, és a baktérium ebből származik. A jelen esetben olyan széles körű elővigyázatossági intézkedéseket tettek, amely megakadályozta, hogy a környezetből baktériÉlet — negyvenmillió év távlatából um jusson a vizsgált anyagba. Az újjáélesztett baktérium spóra DNS-analízise bebizonyította. hogy baktériumspórák befagyasztva évmilliókon át életben maradhatnak. A borostyánkő, benne az azóta már kihalt (fullánk nélküli) fajtához tartozó méh fosszilis maradványával, a Dominikai Köztársaságból érkezett a kaliforniai laboratóriumba. Cano és Borucki laboratóriumi körülmények között siAP-felvétel kerrel újjáélesztette, kitenyésztette és azonosította a sok millió éves baktérium spórát, amely leginkább a bacillus sphaericus néven ismert baktériumhoz látszik hasonlítani. Génhiba következtében: infarktus Budapest (MTI) — Az Országos Haematológiai Intézet tudósai — többek között — a szervezet védekezőrendszerében részt vevő fehérjéket kutatják. Különösen az úgynevezett, C-4 fehérjéket, amelyeknek a kórokozók elleni küzdelemben van fontos szerepük. Azt vizsgálták, hogy ez az anyag milyen gyakorisággal fordul elő egészséges, 45 év alatti fiatalokban és egészséges 60 év feletti öregekben. Az eredmény magukat a kutatókat is meglepte: kiderült, hogy ennek a fehérjének az infarktushoz is köze van, hiánya jelentősen rontja az ember életesélyeit. Felfedezésükről Kramer Judit és Füst György számolt be. — Azt tapasztaltuk, hogy ennek a C-4 fehérjének a hiánya, érdekes módon, nagyon különbözik a két korosztályban. Míg száz egészséges fiatalban mintegy 16 ember hordozza ennek a fehérjének a hiányát, vagyis egy beteg gént, amelynek következtében nincs fehérjetermék, addig az egészséges idősekben száz férfiből csak hárman hordozzák ezt a génhibát. □ Milyen következtetéseket lehetett mindebből levonni? — Akik ezt a hibás gént hordozzák, azok túlélési esélyei nagy mértékben csökkennek. □ Magyarul arra gondoltak, hogy az öregekben azért nincs már meg ez a gén, mert nem érték meg az öregkort? — Igen. Azért kevés a hibás gént hordozó öreg, mert időközben meghaltak, vagy nem egészségesek. Csak egészséges öregeket vizsgáltunk. Tehát sokkal kisebb azoknak az esélye, akik hordozzák ezt a génhibát, hogy egészségesen megéljék a 60 évet, vagy az annál idősebb kort, mint azoknak, akik nem hordozzák. □ Lehetséges-e erre valamiféle szűrővizsgálat, amellyel meg lehet mondani valakinek a: életesélyeit? — Elvileg igen, de hangsúlyozni kell, hogy ezek statisztikai adatok. Mint ahogy egy nőben a magzatnak ötvenszázalékos esélye van, hogy fiú-e vagy lány, ugyanúgy itt is esélyekről van szó, százalékos esélyekről. □ Tehát, ha valakiben megvan ez a hibás gén, attól még nem biztos, hogy beteg lesz, vagy korán megfog halni, csupán nagyobb rá az esélye? — Pontosan erről van szó. Egészséges idős nőknél, felefele gyakorisággal találtuk meg ezt a génhibát, míg a férfiak esetében egyötöd gyakorisággal. □ Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy ha egy nőben megvan ez « hibás gén, akkor kétszer akkora az esélye, hogy hatvanéves koráig meghaljon, míg egy férfinak ötször akkora? — Meghaljon vagy beteg legyen, súlyosabb betegségben szenvedjen... O Sikerült-e tényekkel igazolniuk a teóriájukat? — Igen. Megnéztük a középkorú emberek — ezen belül is elsősorban a középkorú férfiak — első számú közellenségét: az infarktust, azt vizsgáltuk, hogy a hibás gént hordozó emberek között gya- koribb-e a szívinfarktus vagy nem. és ha megbetegszenek szívinfarktusban, akkor a halálozási arányuk különbözik-e. Azt tapasztaltuk, hogy az infarktuson átesett férfiaknál sokkal gyakrabban fordult elő a hibás gén az életkorban megfelelő, egészséges kontrollokhoz képest, és a meghaltak esetében is gyakoribb volt. Az elhunytak több mint 30 százaléka hordozta ezt a hibás gént. Akik túlélték az infarktust, azoknál tíz százalék alatt volt a hibás génnek a gyakorisága. Cl Ez a fajta kutatás hozhat- e valamilyen eredményt a gyakorló orvoslás számára? — A jelen pillanatban egy majdani gyakorlati jelentősége látszik a dolognak. Ha sikerül egy olcsó szűrővizsgálatot kialakítani, amit már csecsemőkorban el lehet végezni, és ki tudjuk szűrni a veszélyeztetett embereket, akkor a számukra fokozottan javasolt egészséges életmóddal, tornával, testedzéssel, egészséges táplálkozással talán megelőzhetők vagy csökkenthetők az infarktusok száma. Napelemek Budapest (MTI) — Az ablaküvegbe integrált napelem a beeső fény 10 százalékát elektromos energiává alakítja. Ez a svájci vegyészek által kifejlesztett építőelem két üvegtábla közé beágyazott vékony rétegekből áll. Az üvegtáblák belső oldalára gőzöléssel felvitt fémbevonatok képezik a két elektródát. A napelem lényege egy különleges fényérzékenységű film, amely olyan erősen tapad egy titán-dioxid rétegre, hogy sem a behatoló víz, sem a levegő nem képes az elektromos érintkezést megszakítani. A réteg másik oldalán elektrolit zárja az áramkört. Az ilyen napelemek előállítása olcsóbb a szokásosnál. A vegyészek most olyan vegyü- leteket keresnek, amelyek nemcsak a látható fényt, hanem a láthatatlan infravörös sugarakat is árammá alakítják. Ez azért fontos, mert a Föld felszínére beeső napsugár fele az infravörös tartományba esik. Gén a nyomjelzés szolgálatában Budapest (MTI) — A fényes, villogó reklámok mellett lehet, hogy hamarosan fluoreszkáló élőlények vesznek minket körül? A legújabb géntechnológiai kísérletek mintha efelé mutatnának... Persze, már most is találkozunk világító lényekkel, ilyen például a zöld fényt kibocsátó medúza, az Aequorea victoria is. Kaliforniában a kutatók megirigyelték már messziről is feltűnő színét, és keresni kezdték ennek az okát. Meg is találták a zölden fluoreszkáló fehérjét, és sikeresen elkülönítették, sőt, nemrégiben már a fehérjét kódoló gént is előállították. Ez a gén, mint a további kutatásokból kiderült, nagyszerűen használható nyomjelzőként. A biotechnológiai kutatások egyik legelterjedtebb módszere, amikor baktériumok, növények vagy állatok génjei közé bejuttatnak egy idegen gént, hogy az ott fehérjéket termeljen. Annak eldöntése azonban, hogy ez sikerült- e, és a gén valóban,.megszólal”, azaz működésbe lép az idegen sejtben, nem mindig egyszerű. Ezért jó, ha nyomjelzőkhöz, úgynevezett markerekhez köEgyre több a „világító" díszállat ÉM-repró tik a gént. A messziről és könnyen felismerhető, világító markereknél keresve sem lehetne jobbat találni. Ha ilyen világító fehérjék génjeit használják nyomjelzőként a genetikailag módosított élőlényben, akkor a beültetett gén működésének beindulásával egyidejűleg a fehérje fluoreszkálni kezd. Ha sikerülne módosítani a „világító gént”, akkor egyszerre több bejuttatásra váró gén markereként is felhasználható lenne. Vagyis az eredeti, zölden világító fehérje jelezne egy gént, egy másik, mutáns fehérje pedig egy másik gén jelenlétét igazolhatná. A remények szerint így akár tíz, különböző színű fehérje is szórhatná fényét egyetlen sejtből. A ma ismert fehérje 390 nanométeres hullámhosszúságú fényt bocsát ki, ami zölden világít. Már sikerült olyan mutánst előállítani, amely 490 nanométeres hullámhosszon világít, s ez kékeszöld fényt kölcsönöz a sejtnek. Néhány év múlva talán egészen más kép fogad majd egy földönkívülit, mint ma. Lehet, hogy akkor például aszályos időben a növények egyszer csak „kigyulladnak”, mint megannyi vészjelző lámpácska, felhívva a figyelmet, hogy öntözésre van szükségük, különben elpusztulnak. Az biztos, hogy a díszállattenyésztés és a kertészet terén forradalmi változásokat hoz az új technológia: szebbnél szebb világító lények megjelenése várható a piacon. Például világító zebra, dánió nevű hal már ma is van a laboratóriumokban. „Rádiózó" fafajok Budapest (MTI) — Az USA Michigen államában üzemel az amerikai hadi- tengerészet egyik nagy rádióállomása. A tengeralattjárókkal való kapcsolattartást szolgáló állomás 76 Hz-es hullámokat ad és vesz, tehát igen alacsony frekvencián működik. A New Scientist című folyóirat arról tudósít, hogy a környéken a nyárfák és juharfák a szokásosnál jobban nőnek, a fenyők pedig kevésbé, míg a tölgyeknél és a nyírfáknál nem tapasztaltak változást. A környezetvédők megkísérelték megakadályozni a rádióállomás építését, az emberi egészségre gyakorolt káros hatásától félve. Nem jártak sikerrel, és az állomás 1986-ban megkezdte működését. Az erdészek egy évvel ezelőtt kezdték 50 kilométeres körzetében rendszeresen mérni a fák növekedését. Még nem tudják, hogy az egyes fafajok miért reagálnak egymástól eltérően a rádióhullámokra. Laboratóriumi kísérletek azonban arra utalnak, hogy az elektromágnes mezők befolyásolják bizonyos tápelemek — például a kalcium — sejtfalon keresztül történő felvételét. Genetikai ujjlenyomat Budapest (MTI) — Az ujjlenyomat-vizsgálattól régóta félhet az, akinek oka van rá, hiszen ebből a nyomozás során egyértelműen meg lehet állapítani az elkövető személyét. Csakhogy az okos betörők már jó ideje kesztyűben dolgoznak. Viszont bármilyen okosak is, nem tudnak mit tenni a genetikai ujjlenyomatuknak a helyszínen „felejtése” ellen. Ugyanis a rendőrségi vizsgálatok során már hazánkban is alkalmazzák a DNS-vizsgálatot. A DNS (dezoxiribonuk- leinsav) az élővilágban a leggyakrabban előforduló genetikai információt hordozó vegyület. Minden sejtmagban megtalálható. Hosszú molekulaláncokból áll, amelynek dezoxiribóz tagjaihoz négyféle bázis kötődik. A bázisok sorrendmintázata alkotja a genetikai kódot. Két ilyen DNSláncot teljes hosszukkal egymással szemben ájló bázisok kötnek össze. így az egyik lánc tagjainak szekvenciája mindig a másik komplementer „tükörképét” alkotja. Ekképpen az egyik lánc mintaként szolgálhat egy azonos információtartalmú, új komplementer lánc létrehozásához. Ezt nevezzük replikációnak. A DNS kivonható a vérből, testfolyadékokból, testszövetekből, de megtalálható még a hajhagyma sejtmagjában is. Úgyhogy ma már egy hajszál is bizonyíték lehet. A genetikai információ személyekre jellemző. Az adatokat számítógépre lehet vinni, ott tárolni, így gyorsan elvégezhető az azonosítás. Mivel a DNS egyes szakaszai öröklődnek, ezért ez a vizsgálat alkalmas polgári perekben az apaság megállapítására is. Hulladékrobbanás Budapest (MTI) — A Los Alamos National Laboratory (USA) néhány tudósa attól tart, hogy a Yucca Mountains alatt tervezett radioaktív hulladéklerakódéban elhelyezett anyagok felrobbanhatnak, beszeny- nyezve a levegőt és a talajvizet. A hegy alatt helyezik el 2010-től az amerikai atomerőművek sugárzó hulladékát. Charles D. Bowman fizikus számításai szerint az acéltartályok néhány ezer év elteltével nem zárnak biztonságosan, és így erősen sugárzó plutónium juthat ki belőlük. A környező vulkáni kőzet lefékezheti a radioaktív bomlás során keletkező neutronokat, megindítva ezzel a láncreakciót. Más tudósok tévesnek és provokatívnak tartják Bowman föltevését, ám akkora a tét, hogy aggodalmát nem lehet figyelmen kívül hagyni.
