Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-12 / 136. szám

1995. június 12.. hétfő GAZDASÁG Kutat fúrnak, automatizálnak A kft. szakemberei egy olasz öntözőgépet ellenőriznek A szerző felvétele Mátészalka (KM - BG) — Ebben a nagy, kora nyári me­legben irigykedik az íróasztal­hoz kötött ember: milyen jó azoknak, akik a vizzel, a vizek környékén dolgozhatnak. A Vízkutató és Fúró Vállalat má­tészalkai üzemigazgatóságá­ból alakult Hydrokomplex Kft. dolgozóinak megadatott ez a lehetőség, ám korántsem azt jelenti ez persze, hogy ők naphosszat mást se csinálnak, csak füröcskélnek. Mint Siket Vilmos ügyveze­tő igazgatótól megtudtuk, az igen sokoldalú tevékenységet kifejtő kft. legvaskosabb fela­data a mátészalkai régió víz­müvének üzemeltetése, emel­lett foglalkoznak kútfúrással, vízgépészeti rendszerek tele­pítésével, vízkezelő berende­zések szerelésével is. Az egyik legjelentősebb munkájukat most Fehérgyarmaton végzik, ahol a Papp-Ker Kft. megbízá­sából az épülő konzervgyár komplex vízmüvét építik ki. Ez magában foglalja a kútfú­rást, a szivattyúk, szerelvé­nyek, vezetékek vasmangánta- lanító-szűrők telepítését, sze­relését, a teljes automatizálást. A munkát április utolsó nap­jaiban kezdték, s június dere­kára szeretnénfek végezni is vele. Vaján hasonló feladat vár rájuk, s folytatják az Interspan vásárosnaményi gyárában a tavaly megkezdett vízművi rekonstrukciót is, az idén fe­jezik majd be a rendszer teljes automatizálását. Mint a cég eredeti neve is mutatja, egyik legfontosabb profiljuk mindig is a kútfúrás volt, mely kiegészült a kutakra telepített öntözőrendszerek­kel. Különösen az utóbbi években nőtt meg ennek a je­lentősége, hiszen hosszú ideje tart az aszály. Ám öntözni csak azt a növénykultúrát ér­demes, mely tisztes bevételt produkál, ilyen például a do­hány. A kft. a szarvasi öntözési kutató intézettel dolgozott ki egy pályázatot, mely a Nyido- fer nagyszabású öntözésfej­lesztési programjához kapcso­lódott. E pályamunkában azt bizonyították be, hogy lehet kutakból a száraz Nyírségben is gazdaságosan öntözni, az el­ső ütemben, még 1991-ben hat referenciatelepet létesítettek kutakkal, szivattyúkkal, be­rendezésekkel Apagy, Ofehér- tó, Levelek térségeben. A második ütemben 32 to­vábbi öntözőtelepet adtak át, ezek ma is működnek a kft. szervizszolgálati segítsége mellett. Hatszáz betöltetlen állás májusban A közhasznú munkások száma 460-nal nőtt • Ezerkétszázan elhelyezkedtek Nyíregyháza (KM) — Május­ban országosan, így megyénk­ben is tovább csökkent a munkanélküliek száma. Vas, Veszprém és Zala megyében erőteljesebb volt a csökkenés, Szabolcsban, Borsodban és Nógrádban kisebb. Az országos munkanélküli­ségi ráta májusban 10,2 száza­lék volt, ám Csenger térségé­ben 27,4 százalékot mértek. Jó hír, hogy ebben a hónap­ban megyénkben a munkaügyi szervezet közreműködésével ezerkétszázan elhelyezked­tek. A hónap végén még így is maradt 599 betöltetlen állás. A csökkenés megyénkben rész­ben annak köszönhető, hogy többen vállaltak rövid időre munkát, a feldolgozó ipar és az építőipar is szép számmal kínált álláslehetőségeket. A kereskedelem — igaz, még nem indult be a főszezon — viszonylag kevés munkanél­külit állított munkába ebben a hónapban. A közhasznú munkások szá­ma viszont 460-nal gyarapo­dott. Megyénk helyzetére jel­lemző, hogy több mint 25 ezer munkanélküli jogosult jövede­lempótló támogatásra. Gyorsltirek Vajai sűrítmény Japánba A német... ...kormány szeretné 2000- ig véglegesen kitiltani a nem katalizátoros autókat az ország útjairól — közöl­te a Bild am Sonntag című német lapnak adott nyilat­kozatában A. Merkel kör­nyezetvédelmi miniszter. Dél-Koreát... ...komolyan aggasztja az az eshetőség, hogy Ja­pán rizsszállításokkal siet a súlyos élelmiszergondok­kal küszködő Észak-Korea segítségére, még mielőtt Phenjan válaszolna az ugyanilyen jellegű segít­ségre vonatkozó dél-koreai ajánlatra. (MTI) Tokió... ...és Oszaka a világ legdrá­gább városa, a legolcsóbb pedig Teherán és Mexikó­város. A genfi CRG ku­tatócsoport szerint azok a városok lettek drágábbak, amelyek országvalutája független az amerikai dol­lártól. Azok a metropoli­szok viszont, amelyek va­lutája kapcsolódik a dol­lárhoz, olcsóbbá váltak. Az eddigieknél... ...rugalmasabb módon fo­gadják a munkanélkülieket az átképző tanfolyamok: a Pest Megyei Munkaügyi Központ a hozzáforduló ügyfelekre bízza, milyen szakmában kíván képzés­ben részesülni. A jelentke­zőknek ehhez előzetesen tájékozódniok kell a mun­kaerőpiacon, s ha talál olyan céget, amely a szak­mai képzés után alkalmaz­ná és arról igazolást is ad, akkor vehet részt a tanfo­lyamon. (MTI) Vaja (KM) — A vajai Zöld­ség-Gyümölcs Kft. kitűnő üz­letet kötött a japánokkal. A megállapodás értelmében a ja­pánok átveszik a kft. által ké­szített almalésűrítmény hatvan százalékát. Balogh Gyula ügy­vezető igazgató kint járt a tá­Hajnal Béla Nyíregyháza — A dél-euró­pai országokat és Franciaor­szágot leszámítva egyetlen ország sincs Magyarorszá­gon kívül, ahol az egy főre jutó gyümölcstermelés meg­haladná a 100 kilogrammot. Az elmúlt évben hazánkban termett gyümölcsmennyiség pedig még 17 százalékkal ke­vesebb is volt az előző évinél és 36 százalékkal maradt el az 1986-90-es évek átlagától. Az összes gyümölcsmennyi­ség 63 százaléka volt alma, amelynek közismerten leg­nagyobb termelője Szabolcs- Szatmár-Bereg megye. Az or­szág gyümölcstermésének 40 százalékát, almatermésének 65 százalékát teszi ki a szabol­csi alma. A közvélemény előtt kevés­sé ismert, hogy két másik fon­tos gyümölcs termelésében is élenjárók vagyunk. Az ország meggytermésének 24 száza­lékát, szilvatermésének 17 százalékát adja ez a megye. Szabolcs-Szatmár-Beregben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több meggyet termelnek, mint az egész Du­nántúlon, míg a szilvater­més nagysága éppen a nyugati országrész mennyiségével egyenlő. Újfehértó, Kántorjá- nosi, Hodász és más települé­vol-keleti országban és nyolc­millió dolláros szerződést írt alá. A szállítást az idei szezon­ban kezdik, s a szerződés hat évre szól. A japánok előfinan­szírozást és nagy értékű akkre­ditív kibocsátását is vállalták, sek országszerte híresek za­matos meggyükről, de a szat­mári szilvát (és főleg a szilva­pálinkát) sem kell különös­képpen bemutatni senkinek. Gazdaságilag hátrányos helyzetünket valamelyest eny­híti az a tény, hogy az ország legnagyobb gyümölcsöskert­jei itt terülnek el. Mind a ter­mészeti feltételek, mind a szakmai hozzáértés és a nagy szorgalommal rendelkező me­zőgazdasági munkaerő alkal­massá teszi a megyét hosszú távon is a gyümölcstermelés fokozására, a jövedelmek nö­amire elfogadható, 10-12 szá­zalékos kamatozású devizahi­tel vehető fel. így minden akadálya elhá­rult, a kitűnő üzlet teljesíthető. A kft.-nek egyébként nem csak Vaján, Nyírlugoson is van érdekeltsége. velésére. A megyében termett meggy például leszedett ál­lapotban is — átlagos évet te­kintve — mintegy egymilliárd forint értéket képvisel. Az itt élők számára nagy előnyt je­lentene és számottevő jövedel­met hozna, ha az alma mellett a meggy, a szilva és egyéb gyümölcsök feldolgozottsági fokát is emelni lehetne. A ta­vaszi fagykárok miatt az idei értékesítéssel valószínűleg nem lesz gond, de a megye ki­vételesen jó adottságára a jö­vőben nagyobb figyelmet kel­lene fordítani. Keresett a megye meggye Erdőgazdáknak Védekezés a kártevők ellen Nyíregyháza — Az állami erdészet részéről okleve­les erdőmérnök, Horicsá- nyi Atila segíti ezentúl la­punk hasábjain keresztül adott tanácsaival is az új erdőtulajdonosokat: A csemetekertekben júni­usban a legfontosabb mun­ka a gyomlálás, ahol lehet­séges az öntözés, valamint a szükséges növényvédel­mi munkák szakszerű vég­rehajtása. Számíthatunk a gombabetegségek (liszthar­mat, tűkarcgomba), vala­mint a rovarkárosítók (lótü­csök, cserebogárpajor) kár­tételére. A közönséges (májusi) cserebogár az egész ország­ban elterjedt kártevő. Ha­zánkban három törzse él — az V-ös, VI-os és a VII-es —, amelyek eltérő években rajzanak. A múlt esztendő­ben repült a VII-es. Az idén rajzott V-ös törzs által ra­kott petékből 4 hét múltán kibújnak a kis lárvák, ame­lyek rágásukat egész nyá­ron, meleg idő esetén még ősszel is folytatják. Fejlő­désük általában 3 éves. Az elsőéves kis pajorok csak a hajszálgyökereket rágják, a másod- és harmadéves fej­lett álcák a vastagabb gyö­kereket is. Képesek akár a csemetét gyöktőben átrág­ni. Károsítására jellemző a foltos elhelyezkedés. A má­jusi mellett, általában jóval kisebb mértékben más cse­rebogár fajok is károsíta­nak. Térségünkben az idén erős pajorkár várható. Ha levéltetvek jelennek meg, védekezzünk ellenük, mert nemcsak visszavetik a csemetéket a fejlődésben, de pusztulásukat is okoz­hatják. A csemetekert tala­ját tartsuk porhanyósan. Igen fontos, hogy az erdősí­tések területén ne enged­jünk teret a gyomosodás- nak. Az akácerdősítésekben a hónap második felében végezzük el az egyedek egyszálra metszését. Ezzel elősegítjük az értékesebb, szebb törzsalakú, erőteljes fák kialakulását. Erdőben általában kerül­jük vegyszer alkalmazását. Vannak azonban olyan ká­rosítok, amelyek akár több évre visszavethetik a fák fejlődését, gátolják a fa­anyag produkciót, vagy a faanyag minőségét csök­kentve jelentős árbevételtől fosztják meg a gazdálko­dót. Ilyen esetben elkerül­hetetlen a védekezés. Fiatal nyár esetében is ebben a hó­napban célszerű védekezni az állomány rovar károsító- ival szemben. Fontos, hogy a sarjerede- tű akácerdő felújításokban a tuskósarjakat a nyáron el kell távolítani. Ezt a tuskó- sarjak nem túl erős fejlett­ségi állapota mellett még viszonylag könnyen megte­hetjük. A következő évre tervezett fakitermelés terü­letén a kitermelendő fatér­fogat felmérését júniusban el kell kezdeni. Töreked­jünk a kitermelendő fák jel­lemző adatainak (átmérő, magasság, törzsminőség, egészségi állapot) minél pontosabb meghatározásá­ra. Ezek a tényezők döntően befolyásolják az erdei vá­laszték arányát, ezen ke­resztül a költségek és az ár­bevétel alakulását. Alapve­tően meghatározzák a gaz­dálkodás jövedelmezősé­gét, alapadatokat szolgál­tatnak a szakmai és pénzü­gyi tervek elkészítéséhez. Az államig erdészet, a NYÍRERDŐ Rt. szakem­berei tanácsokkal szívesen állnak az erdőtulajdonosok rendelkezésére. Ilyenkor nyáron igen lé­nyeges, hogy az erdőtüzek megelőzése érdekében mi­nél több helyen, de a leglá­togatottabb erdőterületek szélén feltétlenül helyezzük el azokat a táblákat, ame­lyek tudatják a kirándulók­kal, hogy az erdőkben a tűzgyújtás, a nyílt láng használata, a dohányzás ti­los. Évtizedek munkája me­het pillanatok alatt veszen­dőbe, ha főleg a szárazabb időben nem óvjuk erdeinket a gondatlan emberektől. jjí m a ___ m fik d* jfio IV Sk Dl O le . tm U 1 Will w W» Kárpótlási jegy i Index (ideiglenes) június 9-én: 1451,79 (-4,33) Hivatalos árfolyamok! Érvényben: 1995. június 9. Pénznem Valuta Deviza Vétel Eladás Közép árf. Angol font Ausztrál dollár Belga franki 100) Finn márka Francia frank Holland fonnt ír font Japan jen (100) 198,02 201.90 89,45 . 91225 ‘ 429.09 437,69 2249 23,05 28.81 29,39 25,07 25,57 78,78 80,36 201.51 205,47 146,43 149,35 199.99 9021 433,74 22,83 29,06 2523 79,69 203,68 147,98 Kanadai dollár 90.41 92.19 91,14 Kuvaiti dinár 41520 423,46 418.80 Német márka 88,11 89,89 89,14 Norvég korona 1920 2020 20.05, Olasz líra( 1000) 75,76 77,24 76,33 Osztrákse. 1153 12.79 12,68 ­Port. esc,( 100) 83,87 85,53 84.79 Spanyol pes.(!00) 101.77 103,71 102.74 Svájci frank 106,90 109,04 108.15 Svéd korona1723 1747 1745 USA dollár 124,17 126,59 125.22 ECU 16320 16644 ‘ 164,73 AZ ORSZÁGOS TERMÉS 1994-BEN TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁS SZILVA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents